Tájékoztatása szerint a Déli Körvasút építésének részeként a most elindult és tavaszig tartó faültetési program a kerület miden szegletére kiterjed, Újbuda összes üres fahelyét betelepítik hosszú életű, városi környezethez és a klímaviszonyokhoz jól alkalmazkodó fafajokkal, mint pusztaszil, magas kőris és ezüst hárs. A fák lombkoronája a helyi adottságokhoz igazodik majd, utcákban a vezetékekhez, közterületeken és parkokban a tágasabb térhez.

A fahelyek előkészítését és a faültetéseket is a körvasutat építő vállalkozó valósítja meg az ÉKM koordinálásával, valamint a helyi önkormányzat bevonásával – tájékoztatott.

A fatelepítési programmal nemcsak a vasút környéke, hanem az egész kerület tovább zöldül, ezzel javul a levegő minősége, mérséklődik a zajterhelés és élhetőbbé válik a lakókörnyezet – jegyezte meg.

A vasúti pálya megépülése után, a környezeti rendezés keretében további, mintegy ezer új fát is telepítenek. A Sashegy lábától egészen a Dunáig húzódó 3300 méter hosszú, új zöldfolyosó Buda egyik legnagyobb és legkorszerűbb parkja lesz, amelynek területe meghaladja a Városmajor és a Vérmező együttes méretét. A terület gazdag szabadidős szolgáltatásaival, sportlétesítményeivel felértékeli a lakókörnyezet ingatlanjait, a zöldfolyosó mentén fut majd Budapest eddig legnagyobb és legvonzóbb kerékpárútja – jegyezte meg.

A Déli Körvasút fejlesztése napi 60 ezer ingázó autó forgalmával, 300 kilométeres kocsisorral mentesíti a budapesti utak zsúfoltságát, ezzel évente több mint 104 tonna nitrogénoxiddal és közel 900 tonna szénmonoxiddal csökkenti a főváros levegőszennyezését. Egyben egy régi adósság törlesztéseként, megvalósul az 1877-ben átadott vasúti szakasz teljeskörű zajcsillapítása is – jegyezte meg.

Kovács Balázs Norbert szerint ezzel elmondható, hogy a Déli Körvasút az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása Magyarországon – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére kifejtette, a projekt ütemterv szerint halad és várhatóan 2028 végére fejeződhet be. A beruházás soron következő fontos szakaszaként említette, hogy december elején emelik a helyére a Bartók Béla út fölött átívelő vasúti hidat, a Szerémi útnál pedig zajvédő fal kialakítása zajlik és jelenleg a zajszintet tesztelik – mondta.

Az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásából és hazai forrásokból, a V-Híd Zrt. kivitelezésében megvalósuló vasúti projekt a budapesti és országos vasúti közlekedés egyik legjelentősebb, stratégiai fontosságú infrastrukturális beruházása – írta az ÉKM MTI-nek küldött keddi közleményében.

Célja, hogy Budapest és agglomerációja számára gyorsabb, megbízhatóbb, fenntarthatóbb és környezetbarát vasúti közlekedési lehetőséget biztosítson, miközben országos és nemzetközi vasúti kapcsolatok hatékonyságát is jelentősen javítja.

forrás: MTI

Építőipari körökben az ÉMI-ről elsősorban az építőipari termékek megfelelőségi tanúsítványai, illetve az ezekhez kapcsolódó laboratóriumi anyagvizsgálatok juthatnak eszünkbe, de az utóbbi évtizedben már egy másik fontos terület is a nonprofit cég profiljába tartozott. Az elmúlt évek során az ÉMI szakemberei végezték számos kiemelt beruházás mérnöki támogatását, így a lebonyolítás, a minden szakágra kiterjedő tervellenőrzés és szakértés (magas- és mélyépítéstől a kertépítészeti és műemlékvédelmi-restaurátori kérdéseken át pl. a felvonó- és költségszakértésekig), valamint a műszaki ellenőrzés feladatait. Ezek esetenként laboratóriumi vizsgálatokkal is kiegészültek, ezáltal az országban egyedülálló módon komplex formában képviselve a szakmát. A magasépítésben meghonosított minőségbiztosítási rendszerrel úttörő szerepet vállalt az építési kultúra erősítésében. 

A teljesség igénye nélkül ide tartozik a Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója, Nagycenk, a Magyar Tudományos Akadémia székházának még folyamatban lévő rekonstrukciója, valamint a Budavári Palota és a kapcsolódó át- és visszaépítések, mint a Királyi lovarda és a Főőrségi épület, a Honvéd Főparancsnokság, a Vöröskereszt-székház, a József főhercegi palota, a Citadella.

A társaságnál dolgozó munkatársaktól lapunk úgy értesült: az ÉMI műszaki szolgáltatási feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át, azonban erre az átszervezésre nem az év végén, hanem már július 1-jén sor kerül. A fenti kiemelt beruházások közül a még folyamatban lévők így az ÉKM ellenőrzése alá kerülnek. Az ÉMI július 1-jével megszűnő részlegén dolgozó különféle szakértők és szakági ellenőrök gyakorlatilag a kezdetektől fogva nyomon kísérik ezeket a projekteket, tudásukra így számítanak az ÉKM-ben is – amennyiben kormánytisztviselőként kívánják folytatni a munkájukat.

Ha nem – akkor felmerül a kérdés, hogy kik fogják ezeket a fontos és jelentős beruházásokat kísérni, és honnan lesz meg hozzá a szükséges muníció: szaktudás, tapasztalat, a tervek és a kivitelezés folyamatának beható ismerete.

Építészként és műemlékvédelmi szakmérnökként, az épített örökség iránt elkötelezettként feltételezném, hogy az ország releváns tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberei sorban állnak azért, hogy ezeket a kiemelt projekteket kísérjék, segítsék, ellenőrizzék, hogy a ma történő rekonstrukciók hosszú életű, minőségi és magas igényű munkák legyenek. Ehelyett most félő, hogy – legalábbis az átszervezés idejére – gazdátlanul maradnak ezek a folyamatban lévő kivitelezések, vagy olyan személyek ellenőrzése alá kerülnek, akiknek nincs korábbi, meglévő tudása az épületekről, és időbe telik, amíg ezt pótolni tudják.

TervLap 06-21

Hazai építésgazdasági helyzetkép
A vetített előadás (pdf)

Határ Renáta, helyettes államtitkár
Építési és Közlekedési Minisztérium, Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárság

Swiss Krono Kft rövid és hosszú távú tervei – OSB préskiterjesztés és lemezipari beruházás
A vetített előadás (pdf)

Szabadné Kázmér Orsolya, cégvezető; Merő Nándor, fabeszerzési vezető
SWISS Krono Kft.

Mi fán terem az EUDR? Mi várható a gyakorlatban?
A vetített előadás (pdf)
(Az előadása rögzítéséhez nem járult hozzá.)
Békésiné dr. Erdey Erzsébet, erdészeti jogi referens
Agrárminisztérium, Erdőgazdálkodási Főosztály

A túltartott állományok fakészletének jellemzői és a jövőben elérhető hozamok előrejelzése
A vetített előadás (pdf)

Borovics Attila, Király Éva, Kottek Péter, Mertl Tamás
Soproni Egyetem ERTI, NFK Erdészeti Főosztály

Erdőmánia – Az erdő alapú gazdaság kommunikációs lehetőségei
A vetített előadás (pdf)

Lomniczi Gergely, ügyvezető
Indico Communications Kft.

Fapiaci folyamatok, helyzetértékelés, fejlesztési elképzelések – workshop
A vetített előadás (pdf)

moderátor: Tóth János, ügyvezető főtitkár, + felkért fapiaci szakértők
FAGOSZ / FATÁJ / FATUDAKOZÓ

A rendezvény előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában mutatta be egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

A videókat a HAZAI ERDÉSZ csapata készítette, szerkesztette.

szerk: Tóth János, FAGOSZ

2023. október 26-27-én Várgesztesen lesz a 63. FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencia.
Helyszín: Villapark Várgesztes, Főépület – (2824 Várgesztes, Villapark 201/25)
Google térképen: https://maps.app.goo.gl/oxJLk6Fs8oEDWFhy7

A program:

2023. október 26. (csütörtök)
11.00 – 12.30 Regisztráció a Fakonferencia résztvevőinek
12.30 – 13.30 Ebéd

A rendezvény-helyszín előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában fogja bemutatni egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

A rendezvény előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában fogja bemutatni egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

18.00 – ……. Vacsora
……. – …….
(Vacsora után további kötetlen megbeszélések.)

A program pdf-ben letölthető.

A FaKonferencia jelentkezési lap pdf-ben letölthető.

A FaKonferencia jelentkezési lap doc-ban letölthető.

A 63. FAGOSZ Fakonferenciára bejelentkezettek aktuális listája hamarosan itt lesz olvasható.

FAGOSZ titkárság / FATÁJ szerkesztőség

A kormany.hu oldalon 2023. október 5-én jelent meg a törvényjavaslat társadalmi egyeztetésre bocsátott szövege.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó, letölthető iratok:

– rövid tartalmi összefoglaló
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a magyar építészetről szóló törvénytervezethez
A törvénytervezet egy átlátható és egységes szabályozást hoz létre az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett. Hatályon kívül helyezi a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, és egy átfogó kódex, a magyar építészetről szóló törvény kerül megalkotásra, amely magába foglalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi rendelkezéseket is.

– hatásvizsgálati lap

– normaszöveg (a törvényjavaslat szövege, ez még természetesen változhat)

– indoklás (ez még nem a hivatalos indokolás, az még nem ismert, az Indoklások Tárában megjelenő szöveg lényegesen hosszabb lesz)

Aki szeretne észrevéteket tenni a törvényjavaslatra, annak sietnie kell. A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre lehet megküldeni 2023. október 12-ig.

forrás: ÉpítésiJog

A rendezvényen az Építési és Közlekedési Minisztérium két helyettes államtitkára mutatta be az új szabályozástervezet részleteit.

Három nagy szabályozási csomag érinti idén az építőipart: ebből az elsőt, az új építési és beruházási kerettörvényt július 4-én fogadta el az Országgyűlés. A másik nagy törvénycsomag, a Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan az év második felében lesz aktuális téma, míg a harmadik, a Magyar építészetről szóló törvénycsomag normaszövege hamarosan társadalmi egyeztetés elé kerül.

Ez utóbbiról tartott előadást a BKIK rendezvényén Gombos Márk településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, és Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár a szakma képviselői előtt. Gombos Márk településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

Gombos Márk bevezetőként elmondta: az új szabályozás célja, hogy az elmúlt évek széttagolt, sok szempontból elavult építésügyi törvényei helyett koherens, mindenki által jól követhető, a korszerű technológiákat előnybe helyező vevő rendszert alkossanak. A Magyar építészetről szóló törvénycsomag felöleli az építési szabályozás minden szegmensét a településkép védelmétől az örökségvédelmen át a kamarai törvényig, a célja pedig többek között a bürokráciacsökkentés és az egyszerűbb jogszabály-alkalmazás. Ennek egyik sarokköve a főépítészi struktúra megerősítése, amely az egyes települések építészettel és beruházásokkal kapcsolatos ügyeit elsősorban az önkormányzatok hatáskörébe utalná: az építési beruházásokat – így az építési engedélyeket is – a helyi ügyekben illetékes főépítész és tervtanács tárgyalná meg, jogorvoslatért pedig az eggyel magasabb szintű, területi tervtanácshoz lehetne fordulni, ezzel csökkenteni lehetne többek között a peres eljárások számát is.

Határ Renáta hozzátette: a 2023-2027 közötti építésgazdasági politika egyik fő szempontja a hatékonyságnövelés, ami jelenleg a legtöbb európai államétól elmarad. Ezt támogatnák a tudatos tervezést, logisztikát lehetővé tevő adatbázisok például az építési nyersanyagokról és ásványi anyagokról, az építési termékekről, a közberuházásokról és azok költségeiről. Fontos szempont továbbá az ellátásbiztonság növelése, és az importkitettség csökkentése: ennek kapcsán tervezik a regisztrációs kötelezettséget a stratégiai jellegű építőanyagok és termékek importja és exportja vonatkozásában, ami indokolt esetben, rövid időre lehetőséget nyújtana a Kormánynak a beavatkozásra ezen a területen.

Koji László, a BKIK alelnöke és a kamara Építőipari Osztályának elnöke a budapesti építőipar helyzetét az országossal összehasonlítva elmondta: bár jelenleg az építőipar szerződésállománya még kisebb ütemben csökken a fővárosban (15 százalék az országos 28 százalékkal szemben), az év második felében már a fővárosban is erőteljesebb lehet a visszaesés. Koji László, a BKIK alelnöke és a kamara Építőipari Osztályának elnöke

„A magyar építőipar tavalyi teljesítményének 42 százaléka a budapesti székhelyű vállalkozásoktól ered, ahogy az építőipari foglakoztatott 385 ezer munkavállaló közel 40 százaléka is tavaly a fővárosi cégeknél dolgozott. Amennyiben a fizetőképes kereslet, illetve a megrendelésállomány nem növekszik, az ezekre a vállalkozásokra is erőteljes hatással lesz. Az építőipari foglalkoztattak aránya országos szinten tavaly óta 5 százalékkal, míg Budapesten 2-3 százalékkal csökkent, az év második felében azonban ennél is nagyobb visszaesésre lehet számítani” – hangsúlyozta Koji László.

forrás: BKIK

Lánszki Regő jelezte: a mezőgazdasági övezetek belterületbe vonása vagy más célra való használata a budapesti agglomerációban és a Balaton-felvidéken látványos. A  jövőben nem lesz kiskapu arra, hogy mezőgazdasági földeket belterületbe vonjanak – tette hozzá.

Arról is beszélt: a kormány célja, hogy ne csak önmagukban a szabályok határozzák meg egy beépítés jellegét, de a szakmai irányítás is szerepet kapjon. Ez a szemlélet minden járásban kötelezően érvényesülni fog. Hangsúlyos lesz a balatoni főépítész szerepe is, aki mellett egy kiemelten balatoni főtájépítész is működik majd.

Az új építészeti törvény céljai közt Lánszki Regő fontosnak nevezte a karakter megőrzését, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a védendő épületek, a településkarakter és az építészeti formakincs.

A Balaton telítettségéről megjegyezte: 2010-22 között 11 300 lakás épült a Balaton-parton, 91 százaléka kifejezetten a part menti zónában. Tavaly 2,8 millió vendég érkezett a Balatonra, 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az általuk eltöltött 8,8 millió vendégéjszaka az előző évhez képest 27 százalékkal nőtt.

forrás: MTI

A faanyagról sokan gondolják, hogy teherbíró-képessége, tűzbiztonsága, statikai tulajdonsága, élettartama messze alulmarad az egyéb, „korszerű” építőanyagokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy az utóbbi évek rohamos technológiai fejlődése, illetve a társadalmi igények változása újra az építészet és építőipar érdeklődésének középpontjába emelte a fát.

A kétnapos rendezvényen a szervező Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a házigazda Soproni Egyetem szakemberein kívül ott vannak a fenntartható, környezettudatos építőipar legfontosabb szakmai szövetségei, az érintett minisztériumok (az Energiaügyi Minisztérium, az Építési és Közlekedési Minisztérium, az Agrárminisztérium) magas rangú képviselői, sőt, a finanszírozói oldal elemzői és döntéshozói is.

A rendezvény első napján a résztvevők tájékoztatást kaptak az építőipari fafelhasználás lehetőségeiről és korlátairól, a kortárs faépítészeti trendekről, a különböző fafajok adottságairól, a faépítészet fenntarthatósági, klímavédelmi, szénmegkötési szempontjairól.

Erdőalapú gondolkodásra, a terméklánc egységes kezelésére van szükség – fogalmazott Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára – az ezzel kapcsolatos stratégiai alapok kialakítása már elkezdődött, és ez a minisztériumok és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik. A Közös Agrárpolitika keretei között öt év alatt 310 milliárd forintot használhat fel az ágazat – folytatta Zambó Péter, amelyből 160 milliárd forintot erdőtelepítésre kell használni, így 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az erdő- és faalapú gazdaság támogatására. Az Agrárminisztérium teljes mértékben elkötelezett az „elsődleges faipar” erősítésére, és ebben számít a kapcsolódó ágazatok együttműködésére.

Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára leszögezte, hogy a minisztérium stratégiai célja az importkitettség csökkentése az építőiparban, különösen a nyersanyag-gyártásban. Mindezt a helyettesítő, illetve új, innovatív termékek kutatásának és gyártásának támogatásával, illetve a hazai alapanyagok és lokálisan elérhető termékek használatának népszerűsítésével kívánják elérni.

„Ültess fát! Használj fát!” – hangzott el a Kárpáti József, Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetségének (MAKÉSZ) elnöke előadásában, teljes összhangban a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség jelmondatával.

Az OEE által kezdeményezett Erdei Szabadegyetem előző két, nagy sikerrel lezajlott rendezvénye a klímaváltozás és az erdők kapcsolatát, illetve a faanyagnak a fenntartható energiatermelésben betöltött szerepét vizsgálta. A szabadegyetemnek mindig fontos célkitűzése volt a rendhagyó, élményszerű megközelítés – a III. Erdei Szabadegyetemen sincs másképp, a résztvevők valódi „műhelymunkán” szerezhettek első és puszta kézből ismereteket a faanyagok tulajdonságairól, illetve részt vettek egy Sopron hagyományos faépítészetét bemutató város- és építészettörténeti sétán is. Az esemény és a szereplők egyeztetése komoly előrelépés az erdőalapú gazdaság stratégiájának kidolgozása felé.

forrás: AM Sajtóiroda

A kormány az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlék­védelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgálta, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogják újrarendszerezni – közölte Lázár János építési és közlekedési miniszter hivatalos közösségi oldalán szerdán. Mint írta, „talán meglepő”, hogy a törvénytervezet koncepcióját is társadalmi egyeztetésre bocsátják, de miután a szakma véleményét a témában már kikérték, azt szeretnék, ha „minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert”.

A miniszter úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy „a minőségi építészetet” ösztönözze „a bürokratikus építésügy” helyett. „Ugyanakkor szigorítjuk a szabályokat is, hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe” – írta Lázár. A tárcavezető mellékelte a magyar építészetről szóló törvény részletes koncepcióját, amely a kormányzat hivatalos oldaláról tölthető le. 

Még januárban közöltünk cikket a magyar építészetről szóló kerettörvény tervezetéről, amely eljutott szerkesztőségünkhöz. A javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között egyaránt megtalálható többek között a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése vagy épp a polgári jó ízlés elve. Néhány héttel később arról adtunk hírt, hogy a Magyar Építész Kamara elnöksége, tagozatai és a területi építészkamarák átnézték és véleményezték – számos kritikai megjegyzéssel kísérve – a dokumentumot. 

A véleményezés tehát most szélesebb kör számára is nyitott, a társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre lehet elküldeni 2023. március 9-éig.

forrás: ÉpítészFórum

Nemzeti tüzépek után nemzeti faiskolákat is akar a kormány

Március 1-jén megjelent az építészeti törvény koncepciója, amely a nemzeti tüzépek mellett Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. Szakmai tervek szerint az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket szolgáltatná egy nagy állami integrátor.

A március 1-jén a kormány honlapján megjelent, és március 9-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nagyrészt azonos a HVG birtokába jutott, január 12-i keltezésű törvényjavaslattal, azonban az „építésgazdasági intézkedések” fejezet a nemzeti tüzépek mellett újabb állami hálózat tervével bővült: a kormány már nemcsak Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket, hanem Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. A törvénytervezet így fogalmaz erről: „A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”

A törvénytervezet az ellátásbiztonság biztosítására hivatkozik a faiskolák létrehozásakor. Mint arról beszámoltunk, a piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében, az így felvásárolt készleteket a nemzeti tüzépeken (Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben) árusítanák. Arról azonban nem rendelkezik a tervezet, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növény alapanyagok.

Egy neve elhallgatását kérő szakmai szereplő szerint a kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának. Ekkora mennyiség kiszolgálásához integrátor méretű faiskolára lenne szükség, amire a kormány a pletykák szerint már ki is szemelte – egyes vélemények szerint már meg is vette – az egyik legnagyobb vállalkozást, az Enying melletti Alsótekeresi Faiskolát. A vállalat egyik tulajdonosa, Barabits András a HVG kérdésére cáfolta az értesülést.

A nemzeti faiskola mögötti elképzelés az, hogy az állami beruházások során a növényi alapanyagokat az utolsó pillanatban kiírt közbeszerzéseken szerezték be, a szűkös határidő miatt pedig általában külföldi árut vásároltak. Ezen változtatna tehát az építészeti törvény. Nagy István február közepén a Tapolcán megtartott kertészeti konferencián virágnyelven utalt a nemzeti faiskolák létrehozására, az MTI tudósítása szerint a miniszter „további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését”.

A Magyar Nemzet tavaly áprilisban pendítette meg, hogy hiány alakulhat ki a faiskolai termékek piacán, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László egyenesen állami faiskolák létrehozását sürgette, „ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piacra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna” – nyilatkozta akkor a lapnak Orlóci. Tavaly ugyanis hiány alakult ki (nem csak itthon, külföldön is), az importnövények ára pedig az egekbe szökött, főként a nevelt fák esetében mutatkozott a legnagyobb szükség. Szakmai szereplők a koronavírus-járvány miatt felfutó kertészkedési lázat okolják, a megugró keresletet a kertészetek nem tudták lekövetni.

A kormány látszólag valóban elkötelezett a hazai nemesítésű növények terjesztése mellett. Négy éve létrehozta például a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, hogy az Magyarország legnagyobb génbankjaként funkcionáljon. A tápiószelei műhelyt valóban világszerte jegyzik, az intézetre ez idő alatt bő 12 milliárd forintot szántak – írta tavaly ősszel a HVG.

Az agrárkormányzat elköteleződését erősen megkérdőjelezi azonban, hogy néhány évvel ezelőtt kis híján kinyírtak egy hasonlóan nagy nevű génbankot, az érdi Elvira majort, ahol kertészeti szaporítóanyagokkal foglalkoznak, 400 hektár szántót, 40 hektár gyümölcsöst művelnek meg. Érd akkori fideszes városvezetésének, valamint a kormánynak azonban ez nem volt kellően meggyőző munka ahhoz, hogy ne éppen a gyümölcsültetvények helyére álmodjanak meg egy ipari parkot. 2017-ben még kormányhatározat is született arról, hogy vizsgálják meg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ érdi kutatóállomásának elköltöztetését, de miután egy gyümölcsös elköltöztetésének ötlete önmagában is elég nevetségesen hangzott, a petíciók nyomása alatt a kormány fél év múlva másik érdi terület felkutatására adott utasítást – írtuk akkor.

forrás: hvg

Kiegészítés:

7. oldal:
„Magyar növény alapanyag: olyan faiskolai termék, amely magyar szaporító anyagból,
magyar tulajdonú termesztő részéről, Magyarországon kerül előállításra.”
[Nem tesz különbséget a fogalom esetén a díszfaiskolai, erdészeti faiskolai és gyümölcs faiskolai termékek között.]

15. oldal:
„d) A természeti környezet megőrzésének elve
Zöldterület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki. Zöldterület övezet csereterületként való kijelölése esetén a csereterület kizárólag önkormányzati tulajdonba kerülhet.”
[Innét még kb. másfél oldalon vannak további erdős témák.]

A 66. oldalon:
„Az állam által megvásárolt termékek állami tulajdonú, elsősorban a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében felállított „Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben” és „Nemzeti Faiskolákban” lennének megvásárolhatók. Országos lefedettség szükséges. Magánszemélyek (B verzió: babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek) ÁFA mentességet kapnának a megvásárolt építőipari és faiskolai termékek vonatkozásában.”
[A nem magánszemély (pl. állami, vagy bármely közbeszerzéses) vevőkre tehát itt semmilyen kitétel nincs, a magánszemélyek ugyanakkor ÁFA előnyhöz jutnának.]

67. oldal:
„A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”
[Ez meg bármely faiskolának kedvező lehet majd.]

Az alábbiakban összegyűjtöttük az egyes szakmai vélemények, értékelések elérhetőségét:

– mmk.hu – 2023.02.08. – Az MMK véleménye a magyar építészetről szóló törvény tervezetéről (pdf formátumban IDE kattintva érhető el)

– mek.hu – 2023.02.13. – Gondolatok a magyar építészetről szóló törvény koncepciójáról – a MÉK tagozatainak és a területi kamarák véleményét az állásfoglalás mellékleteként ismerhető meg, az alábbi tagozati véleményeket pdf formátumban is kiemeljük:
MÉK Terület- és Településrendezési Tagozat véleménye (2023.02.06.)
MÉK Műemlékvédelmi Tagozat véleménye (2023.02.05.)
Belsőépítészeti Tagozat véleménye (2023.02.04.)
Budapesti Építész Kamara véleménye (1. dokumentum, 2. dokumentum) – érdekesség, hogy a 2. dokumentumból megismerhető a koncepció 2023.01.12-i szövegváltozata is

A Kormány úgy döntött, hogy a hatáskör változására tekintettel a minisztérium elnevezését is módosítja, így ÉBM rendelet helyett valószínűleg ÉKM rendeletekkel fogunk majd találkozni. A minisztériumban a közelmúltban történt egy jelentős személyi változás is: a miniszterelnök felmentette Horváth Jánost, a településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt.

Magyar Közlöny: 2022. évi 179. szám, 2022. évi 190. szám
Érintett jogszabály: 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet
Közjogi szervezetszabályozó eszköz: 8/2022. (XI. 3.) ME határozat
Hatályos: 2022. november 3., 2022. november 22., 2022. december 1.

Három meglévő és egy új minisztériumhoz kerülnek a technológiai és ipari miniszter feladatkörei

Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondása a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnését is eredményezi. A minisztérium korábbi feladatait a gazdasági, a kulturális és innovációs, valamint az építésügyi és beruházási tárca veszi át.

Az Építési és Beruházási Minisztérium első miniszteri rendelete a Magyar Közlöny 2022. szeptember 17-i számában jelent meg, és épületenergetikai témájú volt. Az biztos, hogy ilyen témájú ÉBM rendelet már nem lesz a jövőben, hiszen az Energiaügyi Minisztérium lesz ezeknek a jogszabályoknak az előkészítője.

 

Új feladatkör: a közlekedés

Lázár János már 2022. november 22-i hatállyal lett a Kormány közlekedésért felelős tagja [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. § 8. pont; 467/2022. (XI. 21.) Korm. rend. 2. §].

A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a közlekedés védelmére és biztonságára,
b) a közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre,
c) a gyorsforgalmi utakra és az utakkal kapcsolatos szabályokra, a kombinált árufuvarozásra, a közlekedési szolgáltatásokra, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására, a veszélyes áruk szállítására,
d) a gépjármű-vezető képzésre,
e) a közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására és utánképzésére, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejére, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekre,
f) a közlekedési ágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítására, kijelölésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat.

A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében irányítja, szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését, így
a) az általa felügyelt szervezetek útján elvégzi a vasúti létesítmények fejlesztésének stratégiai tervezését;
b) javaslatot készít a Kormány részére a vasúti fejlesztések nyomvonalára és általános fejlesztési követelményeire;
c) ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja a vasúti pályahálózat fenntartásával kapcsolatos feladatokat, amennyiben azok az általa felügyelt szervezetek kapacitásainak felhasználásával – kiviteli közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – elvégezhetőek;
e) ellátja az a)–d) pont finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

A miniszter ellátja Magyarország logisztikai rendszerei fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat, illetve ellátja a műszaki és közlekedési örökség megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos kormányzati feladatokat is [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 102/A. §; 467/2022. (XI. 21.) Korm. rend. 3. §].

Új elnevezés: Építési és Közlekedési Minisztérium

A Kormány úgy döntött, hogy az új feladatkörhöz új elnevezés is illik, így az Építési és Beruházási Minisztérium – néhány hónapos fennállását követően – 2022. decemberétől Építési és Közlekedési Minisztérium elnevezéssel működik tovább. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosítására egyelőre nem került sor, elképzelhető, hogy a jogalkotó csak a kormányrendeleti szintű átnevezéssel oldja meg ezt a kérdést [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 199. §; 467/2022. (XI. 21.) Korm. rend. 14. §].

Az Építési és Beruházási Minisztérium feladatairól szóló tájékoztatónkban részletesen bemutattuk a minisztérium feladatait, amelyet természetesen 2022. december 1-jével módosítani fogunk.

Felmentették az ÉBM helyettes államtitkárát

A szervezeti változás mellett még novemberben történt egy fontos személyi változás is. A miniszterelnök – Lázár János javaslatára – felmentette Horváth Jánost, az Építési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből. A településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogviszonya 2022. november 3-ai hatállyal szűnt meg [8/2022. (XI. 3.) ME hat.].

A kormany.hu oldalon itt találhatóak meg a helyettes államtitkárok, de jelen cikk szerkesztésének napján (2022.11.22.) a településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős új vezető neve még nem szerepelt.

Az ÉBM kinevezett államtitkárait, helyettes államtitkárait bemutató cikk: Kinevezték az Építési és Beruházási Minisztérium új államtitkárait és helyettes államtitkárait).

forrás: Építési jog 11-22