Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. Az alábbiakban a cikksorozat 1. részét olvashatja.

A magyar építészetről szóló törvény hatályba léptető rendelkezésének sajátosságai

A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) alapján a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző – a jogszabály hatálybalépését követő – időpontokat is meg lehet állapítani [2010. évi CXXX. tv. 7. § (5) bek.]. A magyar építészetről szóló törvény elfogadott normaszövegének 226. §-a rendelkezik az egyes törvényhelyek (részek, fejezetek, alcímek, paragrafusok, bekezdések, pontok és alpontok, valamint mellékletek) szerinti, négy különböző időpontban történő hatályba lépéséről.

A 226. § (2)-(4) bekezdései konkrét naptári napokat neveznek meg (2024. október 1., 2026. január 1., 2027. július 1.), míg a 226. § (1) bekezdése a leghamarabb hatályba lépő rendelkezések hatályba lépésének napjául a törvény kihirdetését követő 8. napot határozza meg.

A magyar építészetről szóló törvény esetében is azt az – egyre jellemzőbb – kodifikációs megoldást választotta a jogalkotó, hogy a legkorábban hatályba lépő rendelkezéseket nem sorolja fel tételesen a hatályba léptető rendelkezés, esetünkben a 226. § (1) bekezdése, hanem „a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel” fordulattal határozza meg a kihirdetést követő 8. napon hatályba lépő törvényhelyeket. E megoldás kétségtelen előnye, hogy így tévedésből sem maradhat hatályba léptető rendelkezés nélkül egyetlen szövegrész sem. A megoldás hátránya, hogy első olvasásra az érdeklődők e bekezdésből nem igazán tudják azonosítani a leghamarabb hatályba lépő rendelkezések körét (az elektronikus jogtárakban természetesen akár már a kihirdetés előtt is előkészíthetőek a törvényszöveg különböző időállapotai).

Az Építésijog.hu a „Mikor lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény?” című cikksorozatával elsőként kíván szabatos tájékoztatást adni a magyar építészetről szóló törvény különböző időpontokban hatályba lépő rendelkezéseiről.

Az első hatálybalépés: a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő 8. nap

A T/5662/15. számú egységes javaslat hatálybaléptető rendelkezéseit a 226. §-ában találhatjuk meg. A Méptv-javaslat 226. § (1) bekezdése sajnos felsorolásszerűen nem tartalmazza, hogy mely rendelkezések lépnének a Méptv. kihirdetést követő 8. napon hatályba.

Az alábbi „tartalmi csoportokba” rendezve soroljuk fel a legelőször – a kihirdetéstől függően, akár már 2023-ban – hatályba lépő rendelkezéseket:

a) Maga a hatályba léptető 226. §

Mint minden jogszabálynak, a magyar építészetről szóló törvénynek is a legkorábban hatályba lépő szerkezeti egységei között – a törvény száma, címe és preambuluma (a bevezető része, amely itt több mint egy oldal hosszúságú) mellett – szükségszerűen szerepelnie kell magának a hatályba léptető szakasznak, esetünkben a 226. §-nak.

b) Az ún Sarkalatossági záradék, illetve az uniós joggal való összefüggéseire vonatkozó szakaszok (234-235. §-ok)

A Méptv. is tartalmaz tájékoztatást az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeinek való megfelelés érdekében az egyes rendelkezéseinek sarkalatosságára vonatkozóan (az ún. „Sarkalatossági záradék”: a 235. §). Ez a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletből következik: „Ha a törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, ezt az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozást tartalmazó sarkalatossági záradékban meg kell állapítani.” [61/2009. (XII. 14.) IRM rend. 87/A. § (1) bek.]

Miután az elsőként hatályba lépő rendelkezések között szerepelnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény egyes rendelkezéseinek csak sarkalatos törvénnyel lehetséges módosításai is, így a 235. §-nak is hatályba kell lépnie a törvény kihirdetését követő 8. napon.

Hasonló szerkezeti egység az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében az európai uniós követelményekre utaló rendelkezésekről szóló szakasz (a 236. §). Ennek első bekezdése sorolja fel, hogy a törvény mely európai uniós irányelveknek való megfelelést szolgálja és melyekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Második bekezdése is átfogóan hivatkozik a magyar építészetről szóló törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentésének megtörténtéről. Mindezek alapján a 236. §-nak is hatályba kell lépnie a törvény elsőként hatályba lépő rendelkezéseivel egyidejűleg.

c) A kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok

A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott összegző módosító javaslat elfogadásával vált a megszavazott normaszöveg részévé:
– a 42. alcím (193. §-tól 201. §-ig)
– kormány-, illetve miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazások a kiemelt beruházásokra nézve (a 225. § (2) bekezdése, a 225. § (3) bekezdés 2. pont d) alpontja, valamint a 225. § (12) bekezdése):
– a kiemelt beruházásokra vonatkozó átmeneti szabályok (234. §),
– a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályon kívül helyezése (262. §);

Tartalmilag nagyobb részt az Ngtv. 2023. november 7-ig hatályban volt szabályozásának újrakodifikálása történt meg (néhány módosítás mellett), azonban immár az egységes, a magyar építészetről szóló törvény részeként. A kiemelt beruházásokra vonatkozó párhuzamos törvényi szabályozás a Méptv. kihirdetést követő 8. napon kikerül a jogrendből.

A kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok kapcsán egy veszélyhelyzeti rendelet alapján – a magyar építészetről szóló törvény hatálybalépéséig – nem európai uniós támogatás vagy központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítására, a beruházással kapcsolatos eljárási szabályokra és eltérési lehetőségekre az Ngtv. 2023. november 7-én hatályos szabályait kell alkalmazni [2006. évi LIII. tv. 18. § (3) bek]. A kapcsolódó tájékoztató cikkünk ITT olvasható.

Cikksorozatunk harmadik részében ismertetjük részletesen a kiemelt beruházásokra vonatkozó új rendelkezéseket (lásd: Mikor lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 3. rész – készítés alatt).

d) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvt.) érintő módosítások

A Méptv. vonatkozó előírásai döntően a balatoni közstrand fogalmának a Nvt-be bevezetését tartalmazzák. A „balatoni közstrandok”, mint új nemzeti vagyonelemek (állami, illetve önkormányzati tulajdonúak) jelennek meg. Az Nvt. kiegészítése közvetetten összefüggnek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MaTrt) módosításával (273. § (1) és (2) bekezdés, valamint a (3) bekezdés a-f pontjai).

e) Az MaTrT-t érintő egyes módosítások

A magyar építészetről szóló törvény kihirdetését követő 8. napon hatályba lépő rendelkezések közül talán a legtöbb szakmai figyelmet a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MaTrT) módosításainak azon részei érdemlik, amelyek nem a vármegyei területrendezési tervek kivezetésével függenek össze (a Méptv. 286. § (1)-(10), (12) és (14)-(42) bekezdései, valamint a szövegcserés módosító (43) bekezdés és a részleges hatálytalanításokat tartalmazó (44) bekezdés).

Cikksorozatunk negyedik része az MaTrT. módosításának a kihirdetést követő 8. napon hatályba lépő rendelkezéseit részletesen ismerteti (lásd: Mikor lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 4. rész – készítés alatt). Itt is érdemes felhívni a figyelmet a törvény rövid megjelölésének változására és a módosítások terjedelmére.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény „Trtv.” rövid megjelölését a magyar építészetről szóló törvény 8. § (3) bekezdés e) pontja vezeti be (az Ngtv. 2019. március 15. és 2023. november 7. között hatályban volt szövegállapotában még MATrT. rövidítéssel szerepelt).

Érdekes, hogy a magyar építészetről szóló törvény a maga „Méptv.” rövid megjelölését pedig éppen a Trtv.-t módosító 286. §-ával vezeti be. A Trtv. ma 95 hatályos paragrafusból áll, a Méptv. ezeknek több mint a felét – közte a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének részét képező normaszöveget – a Méptv. kihirdetését követő 8. naptól érdemben módosítja. Továbbá néhány országos érvényű, érzékeny Trtv-módosítás is hatályba lép ettől a naptól.

A Méptv. döntő része 2024. október 1-jén lép hatályba

A törvényelőkészítők reményei szerint a„magyar építészeti reformkor beköszöntét” eredményező rendelkezések, azaz a magyar építészetről szóló törvény „gerince”, legtöbb jogszabályhelye 2024. október 1-jén lép hatályba.

A cikksorozatunk második része a 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket mutatja be (lásd: Mikor lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 2. rész).

A Méptv. 2024. október 1-jétől hatályos előírásait folyamatosan mutatjuk be, illetve a „Gyakorlatias magyarázatok témakörök szerint” rovatban már a hatályosított tájékoztatókat fogják megtalálni. 

A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartással kapcsolatos előírások 2026. január 1-jétől alkalmazandók

2026. január 1-jén lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény azon alcíme és paragrafusa, továbbá két bekezdése és több pontja, amelyek a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartásról (NÉNY) szólnak, illetve vele összefüggenek a Méptv. 226. § (3) bekezdése szerint.

Utóbbi körben az eredetjelölésről, a környezetminősítésről, az építési termék adatbázisról, az ún. „Üvegkapu”-rendszernek az anyagáramlás nyomon követését biztosító fejlesztéséről, továbbá a Nemzeti Építési-anyag Kereskedelmi Hálózat létrehozásáról van szó. Valószínűleg a szükséges felkészülés – továbbá az esetleges uniós viták rendezésének – időigénye az oka e későbbi hatálybaléptetéseknek.

A NÉNY keretében a Méptv-ben meghatározott építésgazdasági célok és feladatok, különösen építési anyag ellátásbiztonsága, az átláthatóság érdekében az alábbi elektronikus dokumentációs rendszereket, alkalmazásokat működteti, illetve használja:
a) építési alapanyag adatbázis,
b) építési termék adatbázis,
c) teljesítménynyilatkozat adatbázis,
d) építőipari költségadatbázis és
e) amit kormányrendelet még ekként meghatároz.

A hatálybalépés utolsó üteme: 2027. július 1.

A Méptv. 226. § (4) bekezdése szerint a legkésőbb, már a jelenlegi kormányzati cikluson is túli időpontban, 2027. július 1-jén lépne hatályba két rendelkezéscsoport. A jogalkotó ettől a naptól kívánja megszüntetni a vármegyei önkormányzatok területrendezési tervkészítési feladatát, ezt a területi tervtípust kivezetné, a szerepét az ország területrendezési terve venné át. A törvényelőkészítők ezt a térinformatika (eddig megtörtént és még prognosztizálható) fejlődésével indokolják; reményeik szerint ekkortól egy országos központból telek-alrészlet pontosságig is meg lehetne határozni a területfelhasználást. A korábbi területrendezési tervek méretpontatlanságokból adódó szükségszerű „egymás alá épülése” a jelzett időponttól elkerülhető lesz. A vármegyei önkormányzatoktól ezáltal elvonásra kerülnek feladat- és hatáskörök, így például a vármegyei főépítészi feladatkör is.

Az az ellentmondás továbbra is fennáll, hogy a vármegyei önkormányzatok területrendezési feladatait már 2024. október 1-jével törölné egy sarkalatos rendelkezés a Mötv-ből (271. §), miközben a vármegyei területrendezési tervek kivezetésével összefüggő valamennyi további rendelkezés 2027. július 1-jei hatályba léptetésű. Valószínűleg ez csak tévedés, mert ha ebben tudatosságot feltételeznénk, az akár azt is jelentené, hogy a vármegyei önkormányzatok – területrendezési feladatkör hiányában – legitim módon nem módosíthatnák területrendezési terveiket több mint 2 és fél éven át. Ez azonban nem lehet jogalkotói cél, gazdaságfejlesztési okokból egy-két ilyen tervmódosítás jelenleg is folyamatban van.

2027. július 1-jén veszíti hatályát továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. pontjának két sora: azaz kikerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély együttese és a sümegi püspöki palota (Méptv. 273. § (4) bekezdése). Ez valószínűsíthetően összefügg az ugyancsak 2023. december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló, T/4252. számú törvényjavaslattal (ide kattintva olvashatják a T/4252/7. számú egységes javaslatot).

Az Építésijog.hu kapcsolódó összefoglaló cikke

A magyar építészetről szóló törvény az építési jog területének legfontosabb jogszabálya lesz, éppen ezért az Építésijog.hu kiemelt figyelmet szentel a törvényjavaslatnak. Az ide kattintva elérhető ÖSSZEFOGLALÓ cikkben találják meg a témában megjelent cikkeinket, hogy átfogó képet tudjanak kapni az aktuális tudnivalókról, és a szerzőink szakmai álláspontjáról.

Az összefoglaló cikkből elérhető egy videó is, amelyben Lázár János építési és közlekedési miniszter mutatja be a törvényjavaslatot.

forrás: ÉpítésiJog