A tavaly megindult földgázár-robbanás miatt hónapok óta nehézségekkel küzd a kerámiacsempék-, és lapok gyártásában piacvezető Zalakerámia Zrt. Az energiafaló kerámiaipart erősen sújtja ugyanis az energiaárak megugrása, a vállalatnál a gyártás során gáztüzeléssel előállított forró levegővel égetik a termékeket.

A cég mintegy három hónappal ezelőtt mindkét gyárában – a Zala megyei Tófejen lévő központi üzemében és a Nógrád megyei Romhányban lévő egységében – leállította a termelést. Október végén a tófeji üzem újraindult, de Romhányban továbbra is szünetel a gyártás – tudta meg lapunk Szarka Lászlótól, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) elnökétől.

Romhányban egyébként már idén március vége – április eleje között volt egy rövidebb, néhány hetes üzemleállás, szintén az energiaköltségek elszállása miatt. Arról, hogy az újfent leállított üzemben mikor kezdődhet ismét a termelés, egyelőre nem tudni.

A leállások során a dolgozókat állásidőre küldték, vagyis az alapbérüket kifizetik, illetve karbantartási munkákra berendelhetik őket, de a gépsorokon nem termelnek. A cégnél létszámstopot hirdettek, de a vezetés arra törekszik, hogy elbocsátásokra ne kerüljön sor. A kapacitások visszaépítése ugyanis nagyon nehéz az építőanyag-gyártásban: a munkatársakat azonnal elszipkázzák más szektorokból. Az üzemleállás szintén kockázatos lépés, mert az ágazatban nagyon könnyen és gyorsan el lehet veszíteni a piaci részesedést: ha nincs kibocsátás, akkor a versengő import kiszorítja a kereskedelmi hálózatok kínálatából az adott termékszortimentet. A cég emellett kénytelen volt számolni a gáztüzelésű berendezések újraindításának költségeivel is, hiszen egy teljesen kihűlt gyárat újramelegíteni igen komoly tétel – kommentált az elnök.

A Zalakerámia 2022 augusztusi adatok szerint 679 főt foglalkoztatott, ebből mintegy 140 főt az úgynevezett gres padlóburkoló lapokat gyártó romhányi üzemben, a többit pedig a beltéri falburkolókat készítő tófeji gyáregységében, illetve ottani székhelyén. Az osztrák Lasselberger cégcsoport tagjaként működő társaság a tavalyi évet 15,35 milliárd forintos árbevétellel zárta, amely közel 23 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. A látványos forgalombővülés összefüggésbe hozható az építőipar jó teljesítményével, az energiaköltségek növekedése azonban már akkor megviselte a céget: 741 millió forint veszteséget könyvelt el, ami 192 százalékos visszaesést jelentett.

A cégnél az energiaköltségek jelentik a legnagyobb tételt és nagyon jelentősen meghaladják a bérköltségeket. Bár a mérlegbeszámolóban részletes kimutatás nem elérhető, annyi azért látszik, hogy az anyagjellegű ráfordítások 11,23 milliárd forintot, míg a személyi jellegű ráfordítások mindössze 3 milliárdot tettek ki 2021-ben.

A nagy építőipari konjunktúra közepette a Zalakerámia fejlesztést jelentett be, 2020-ban még több mint 22 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházást tervezett romhányi gyárában, amihez 5,5 milliárd forintos kormánytámogatást is kapott. A fejlesztéssel a cég azt vállalta, hogy 2021 és 2025 között 210 új munkahelyet teremt, megháromszorozza helyi gyártókapacitását, és külpiaci részesedését is jelentősen növeli. A cég itthon piacvezető a csempe-, és padlólapgyártásban, de a kivitel mindössze a bevétele 10 százalékát teszi ki, ennek bővítése lett volna az egyik cél. Várhatóan azonban a fejlesztés most megakad az energiaválság miatt. Szarka László szerint a társaság arra törekszik, hogy a frissen bejelentett energiahatékonyságot növelő beruházásokat célzó gyármentő program keretében jusson támogatáshoz, mivel az üzemleállások nagyon költségesek. Friss hír, hogy a program iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy már fel is függesztették a regisztrációt (alig 18 percnyi regisztrációs lehetőség után).

Az elnök szerint a földgázfüggőség kiváltását az építőanyag-iparban egyébként a napelem-telepítések tennék lehetővé, ezért sokan várják a hálózati fejlesztések megindulását. Szigetüzemű rendszerek telepítése ugyan most is lehetséges, de az ipari, profitcélú eladásra szánt áramtermelésre vonatkozó napelemtelepítési stopot már július közepén elrendelte a kormány, vagyis hamarabb, mint a lakosságit.

Kevesebb nyílászáró kell, gondban a gyártók

Egyelőre kisebb mértékben, de az építőipari rendelésállomány szűkülése is érinti az ágazatot. A főképp tetőtéri ablakokat-, és árnyékolókat gyártó Velux Magyarország Kft. fertődi üzemében októberben a termelés bizonyos területein csökkentették a munkanapok számát 8 munkanappal az év végéig.

„A társaság vezetősége is reagált a háborús helyzet és a Covid-19 okozta gazdasági változásokra. A jelenlegi gazdasági kilátások minden ország, vállalat és ember számára bizonytalanok. Azonban mindig azt tartjuk szem előtt, hogy intézkedéseinkkel biztosítsuk a jövőbeni üzletmenetünket és ezzel együtt munkavállalóink hosszútávú foglalkoztatásának lehetőségét. Ennek része volt a termelési kapacitásunk kiigazítása és – az elmúlt év extrém mennyiségű megrendelésének kezelése után – visszaállítása normál üzemmódra. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy minimalizáljuk az elbocsátásokat” – válaszolta megkeresésünkre a társaság.

Információink szerint a cég Győr-Moson-Sopron megyei üzemében egy kisebb, 20-30 főt érintő létszámleépítés is történt. A Veluxnál ugyan elismerték az elbocsátások tényét, de konkrét számarányt nem említettek. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy megrendelésállományuk csökkenését az állami kereslet szűkülése okozta-e.

A dániai székhelyű Velux A/S tulajdonában lévő társaság egyébként tavaly valóban impozáns eredményeket produkált: árbevételét 46 százalékkal 66,37 milliárd forintra növelte, adózás előtti eredménye pedig 6,4 százalékkal, 1,23 milliárdra bővült. A foglalkoztatotti létszám 16 százalékkal, körülbelül 1430 főnyire bővült tavaly, idén augusztusi állapot szerint ugyanennyien dolgoztak a cégnél.

Lapunk úgy tudja, hogy októberben további két ismert nyugat-magyarországi építőanyaggyártó vállalatnál is leépítenek. A 32,4 milliárdos forgalmú, ablak- és ajtóvasalatokat készítő Roto Elzett Certa Kft. lövői üzemében a 700 fős állományból körülbelül 30 főt bocsátanak el. Az elsősorban ajtó- és portálzárakat gyártó 3,2 milliárdos bevételű DOM-Elzett Kft. soproni üzemében pedig 75 főt, vagyis az állomány több mint felét érintő létszámleépítést kezdeményeztek. Az ügyben kerestük a két céget, de választ nem kaptunk tőlük cikkünk megjelenéséig.

forrás: 24.hu 11-02

A kormány összehangolt hatósági fellépéssel is tesz azért, hogy az otthonteremtési és lakásfelújítási támogatások valóban a családok életminőségét javítsák. A fogyasztóvédelem július eleje óta fokozottan vizsgálja az építőanyagok piacát. A hatóság indokolt esetben akár bírság kiszabásával végződő eljárást indít a szabálytalanságon ért vállalkozásokkal szemben. Ha a hatáskörén túlmutató problémákat tapasztal, a társszervezetek – elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal – eljárását kezdeményezi.

A kormányhivatalok szakemberei már összesen több mint félezer forgalmazónál kopogtattak a fatelepektől a vasudvarokon át a barkácsáruházakig. A vizsgálatban az általános kereskedelmi feltételek, az árfeltüntetéssel, jótállási jegyekkel kapcsolatos előírások és a piacfelügyeleti követelmények betartását kérik számon. Mintegy 300 kereskedőnél tártak fel kisebb-nagyobb mulasztásokat, ezek közel negyede már az ellenőrzés ideje alatt kiigazította a hibát.

Az összesített adatok szerint a kereskedelmi egységek 74 százalékánál emelkedtek az árak, 34 százalékuknál merült fel készlethiány. A termékek széles köre kerül 80-120 százalékkal többe a korábbinál. Egyes helyszíneken és építőanyagoknál előfordult 130-160 százalékot meghaladó mértékű növekedés is, amely mögött túlzó árazás vagy indokolatlan készletvisszatartás sejthető. A fogyasztóvédelmi vizsgálat visszavonásig folytatódik a fővárosban és minden megyében.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár kiemelte: „A kollégák piacfelügyeleti ellenőrzéseket is végeznek, eddig közel 800 féle, összesen több mint 200 ezer darab építőanyag megfelelőségét vizsgálták. Főként a jelölésekkel és teljesítménynyilatkozatokkal összefüggő hiányosságokkal találkoztak 220 termékfajtánál, több mint 43 ezer darab építési terméknél. A mintegy 30 ezer hazai gyártású árucikknél jóval ritkábban állapítottak meg jogsértést, kifogásolási arányuk fele-harmada volt csupán az összesített eredménynek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szektor célzott ellenőrzésével készteti jogkövető magatartásra az építőanyag-forgalmazókat.”

forrás: Fogyasztóvédelem

Merre lép itthon a faanyagok, épületfa kereslet-kínálata és látható-e már az alagút végén a fény?  A gazdasági hírek leginkább az amerikai árakkal és a globális piaci folyamatokkal foglalkoznak, amelyek a várakozások szerint leghamarabb fél éven belül érzékelhetők a magyar építőanyag piacán. Ez persze önmagában is örvendetes hír az építkezőknek és ingatlanfejlesztőknek, akárcsak az, hogy a kormányzati intézkedések is bizakodásra adnak okot. Igaz, főleg a cement, kavics, beton és hozzájuk kapcsolódó termékek esetén.

A fenyő fűrészáru – például az építkezésekhez leggyakrabban használt gerenda, szarufa, deszka – árának tekintetében azonban a magyar kormány legfeljebb államközi megállapodással tudna valamit is elérni, mivel import termékekről van szó. Szerencsére azonban az európai piacról alapvetően jó híreket osztott meg egy piaci szereplő: a tapasztalataik, beszerzői kapcsolataik révén úgy látják, a fűrészáru ára elérte a tetőpontot, és a fűrészüzemeken feltöltődtek az árukészletek is. Ennek hatására már hazánkban is mindenki tud faanyagot beszerezni, nem kell bezárni a fatelepeknek áruhiány miatt, szemben a néhány hónappal ezelőtti állapotokhoz képest. Ráadásul a beszerzés során már a fatelepek, tüzéptelepek nincsenek rákényszerülve, hogy bármi áron megvegyék a faanyagot – ami szintén kedvez az építkezőknek, otthonfelújítást végzőknek.

A kereslet tekintetében azért volt érezhető változás az elmúlt hónapban: a lakossági felhasználók, magánszemélyek érdeklődése érezhetően csökkent, ami a nyári szabadságokkal és talán a kivárással is összefügg. A megrendelés és a forgalom ennek ellenére ugyanakkora volt a megszólaló tapasztalata szerint, melyet az építőipari cégek megrendelései kompenzáltak. Az építkezések tehát nem álltak meg, a beruházók az idővel és az árakkal is versenyt futnak.

Az idén realizálódott – eddig – 120%-os árnövekedésből az említett okoknak köszönhetően elkezdődött egy fokozatos visszarendeződés, amely forrásunk szerint, ha apránként is, de szeptembertől már érezhető lesz a fatelepek áraiban is. December körül, a piac klasszikus „holtszezonjára” pedig az árcsökkenés mélypontját is elérhetjük becslések szerint. Ha minden a várakozások szerint alakul, akkor a jelenlegi 240 ezer forint/m3-es bruttó ár a 190-200 ezer ft/m3-es szintnél megállhat, ami ~20%-os csökkenést jelentene– tette hozzá a piaci szakértő.

2021. július 21.

forrás: CSOK-blogspot

Így változik az építőipar

Ismét szó volt az építőipari anyagok drágulásáról is, erről úgy döntött a kormány, hogy az exportkorlátozás az uniós kötelező notifikációs eljárás miatt csak október elsejétől lép hatályba, de addig is az ekáer rendszerben regisztrálni kell több építőanyag, így az acél, a vas, a szigetelőanyagok, a homok, a kő, a kavics és a sóder szállítását.
Ami az Orbán Viktor által említett extraprofitadót illeti, Gulyás erről azt mondta: egy bizonyos, a kormány által meghatározott szint (vagyis hatósági ár) feletti áron való értékesítésre kiegészítő bányajáradékot vezetnek be a 3 milliárdot meghaladó árbevételű cégek esetén.

Kibővítik ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal jogkörét (a versenyhatóság már vizsgálódik az építőanyagpiacon kialakult helyzet miatt), az Építésügyi Minőségellenőrző Hatóság pedig azt vizsgálja, a hiánycikknek számító, emiatt dráguló termékeket milyen helyettesítővel lehet pótolni.

Gulyás közölte, nem az áruk szabad mozgását akarják akadályozni, hanem az extraprofit ellen kívánnak fellépni. Emiatt az intézkedéseket, ha már nem látják szükségesnek, megszüntetik.

forrás: hvg

A német építőipart jelenleg erősen sújtják olyan fontos anyagok szállítási szűk keresztmetszetei, mint az acél, a fűrészáru és a műanyagok. A szűkösség egyik következménye az anyagárak emelkedése, amely problémákat okoz a kézműves vállalkozások számára – különösen, ha szerződés szerint kötelesek betartani a már elfogadott, lényegesen alacsonyabb költségkeretet. Vajon a jelenlegi anyaghiány milyen hosszú távon befolyásolja az építőanyagok és az építési termékek árát? – kérdezte a BauInfoConsult az építőanyag-ipar szereplőitől. Eredmény: A megkérdezett gyártók szinte mindegyikénél tapasztalhatók olyan szállítási szűk keresztmetszetek, amelyek egy-egy ponton a fontos anyagkomponensek miatt tapasztalhatók – és senki se várja azt, hogy ez a fejlemény nyom nélkül megkerülje termékeik árát.

2021 júniusában a düsseldorfi székhelyű BauInfoConsult piaci adatszakértő felkérte az építőanyag- és szerelőanyag-ipar 36 ismert gyártóját, hogy online interjúkban kommentálják az építőipar jelenlegi anyaghiányát. A megkérdezett gyártók több mint négyötöde megerősítette, hogy érintik őket a szállítási szűk keresztmetszetek – minden másodikat pedig különösen súlyosan. A kérdezettek szakterületei: külső fal / szigetelés és homlokzati építőanyagok, tető- és faépítés, valamint ajtók és ablakok, nyers építés, építési vegyi anyagok, fűtés és légkondicionálás, valamint szerszámok.

Különösen az acél/fémek, de a műanyagok és a jelenleg oly ritka építőanyag, a fa szállítása okoz különösebb problémát az építőanyag-iparban dolgozók számára. Tekintettel az anyagok vagy az előtermékek ilyen szállítási nehézségeire, sok gyártó számára elkerülhetetlen az áremelkedés. (áremelés)

A gyártók döntő többsége még hosszú távú árkiigazítással számol termékeinél (86 százalék). A megkérdezettek csupán 12 százaléka számít arra, hogy a jelenlegi szűk keresztmetszetek átmeneti jelenségnek számítanak, ezért nem feltételeznek állandó áremelkedést. Ez azt jelenti, hogy az építési árak, amelyek már több mint egy évtizede emelkedtek, alapanyag oldalról is további lökést kaphatnak.

A kérdés tehát a gazdaságot és a politikát is érinti: egyrészt megoldást kell találni arra, hogy a kézműves vállalkozások – mint az ellátási lánc utolsó és „leggyengébb” láncszeme – ne maradjanak ülve a költségeiken. Ugyanakkor az építtetőknek – például erősebb ösztönzők révén – meg kell állják a helyüket, hogy az építési és felújítási kereslet ne csökkenjen idő előtt az ártényezők miatt. A kutatás és az újítások is keresettek. Az új anyagok megnövekedett szállítási nehézségeivel járó tapasztalatok azt jelenthetik, hogy az olyan innovatív megközelítések, mint az újrahasznosított anyagokkal való építkezés, gyorsabban és szélesebb körben terjedhetnek, mint azt a legtöbb piaci megfigyelő korábban gondolta.

Forrás: bauinfoconsult.de
SzF: MM