Ismertette: a találkozón szó volt a 2027 utáni közös agrárpolitikáról, a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekről, az állattenyésztési stratégiáról, a fehérjetervről és a természet-helyreállítási rendeletről.

Magyarország arra törekszik, hogy a következő többéves uniós költségvetés (MFF) tárgyalásain a közös agrárpolitika (KAP) forrásainál minél kisebb legyen a forrásvesztés – jelentette ki Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs közölte: jelenleg technikailag elképzelhető olyan megoldás is, amely mellett nominálisan nem csökkennek a KAP-források. Hozzátette, hogy az infláció figyelembevételével ez reálértéken így is forrásvesztést jelenthet.

A tárcavezető kiemelte: fontos kérdés, hogy a KAP finanszírozásában továbbra is megmaradjanak a külön deklarált források. Bóna Szabolcs szerint ezt a megközelítést várhatóan több tagállam is támogatni fogja, mivel az átmeneti időszakban is biztosítani kell a jelenlegi, illetve a már futó programok finanszírozását.

A miniszter elmondta az agrárminiszterek tanácskozásának egyik kiemelt témája az állattenyésztési stratégia volt. Magyarország támogatta azt a bizottsági kezdeményezést, hogy vizsgálják felül a vakcinázásra vonatkozó szabályokat, és mozdítsák elő, hogy a harmadik országok szélesebb körben elfogadják a regionalizáció elvét, ami a különböző állatbetegségek kezelésében és a kereskedelem fenntartásában is kiemelt jelentőségű.

Bóna Szabolcs hangsúlyozta: Magyarország stratégiai ágazatként tekint az állattartásra és az állattenyésztésre, ezért támogatja a tudományos alapokon nyugvó, a versenyképességet is figyelembe vevő állatjóléti intézkedéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új állatjóléti követelmények csak megfelelő átmeneti időszak és pénzügyi támogatás mellett vezethetők be. Jelezte, hogy ezt az álláspontot több tagállam is osztotta.

Kitért arra, hogy a sertéságazat helyzete miatt azonnali uniós szintű válságkezelésre lenne szükség, mert a kialakult helyzetet a tagállamok önállóan nehezen tudják kezelni. Mint mondta, ezt a problémát több ország képviselője is felvetette.

A tanácskozás másik kiemelt témájaként az európai fehérjestratégiát említette. Ennek célja, hogy az Európai Unió csökkentse az import növényi fehérjétől való függőségét, és növelje a magas hozzáadott értékű állati fehérje előállítását.

A miniszter szerint a két cél szervesen összefügg, és ez egy lehetőséget jelenthet a különböző növénytermesztési kategóriák többlettermelésére vonatkoztatva is, amennyiben az Európai Unió valóban elindul a fehérje-önellátás irányába.

Az agrárminiszter felhívta továbbá a figyelmet, hogy uniós szintű együttműködésre van szükség a kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedésének megakadályozása érdekében. A kőrisfát veszélyeztető kártevőt már Magyarországon már azonosították, az ellen való védekezés megindult – mondta el.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson áttekintették az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak helyzetét. Elmondása szerint Magyarország ismét azt az álláspontot képviselte, hogy az új szabadkereskedelmi megállapodások megkötése előtt azok együttes, kumulatív piaci hatásait is vizsgálni kell.

Kiemelte, hogy az Európai Unióba érkező termékek esetében biztosítani kell az úgynevezett egyenlő elbánás elvének érvényesülését. Ennek érdekében az importtermékek ellenőrzésére és az uniós termelőkkel azonos követelmények betartatására van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a piacot torzító hatások.

Arra is kitért, hogy az ír elnökség kezdeményezésére külön napirendi pontban tárgyalták a nők helyzetét a mezőgazdaságban. Több tagállam is kiemelte, hogy folyamatosan emelkedik a női mezőgazdasági vállalkozók és munkavállalók száma. Hozzátette, hogy ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető, ahol szintén jelentős számban vesznek részt nők a mezőgazdasági tevékenységben.

Ismertette: a tagállamok egyetértettek abban, hogy a nők arányának további növeléséhez elsősorban olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek a vidéki infrastruktúra fejlesztését és a vidéki élet lehetőségeinek bővítését szolgálják. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági életpálya a nők számára vonzóbbá váljon.

Véleménye szerint Magyarországon ezen a területen a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek javítása, a bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás fejlesztése, valamint a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése jelenthet előrelépést. Emellett fontosnak nevezte az otthoni munkavégzést lehetővé tevő megoldások elérhetőségét, amelyek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több nő kapcsolódjon be a mezőgazdasági tevékenységbe.

Bóna Szabolcs a tejágazat helyzetére kitérve elmondta, hogy a tejpiaci válság ügye több egymást követő uniós agrártanácsi ülésen is napirendre került, mivel számos tagállam szerint a problémát közösségi szinten kell kezelni. Közlése szerint jelenleg nem áll rendelkezésre külön uniós forrás a válság kezelésére, és egyelőre olyan intervenciós intézkedések bevezetése sem körvonalazódik, amelyek központi segítséget nyújthatnának az ágazatnak.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a válságot egyértelműen a vámháborúk idézték elő, ezért egy nemzetközi eredetű problémát kellene a tagállamoknak nemzeti eszközökkel kezelniük, amire önmagukban várhatóan nem lesznek képesek.

forrás: MTI 07-13

(Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója az EU minden tagállamából érkező 188 képviselőjével.)

„Reális és hatékony, helyben működő erdővédelmet követelünk. A valódi cselekvés érdekében egyszerűsítésre van szükség, nem pedig további bürokráciára. Az európai erdeink műholdas felügyeletének ígéretesnek tűnő kerete csak még több papírmunkát ró a tagállamokra. Az egyszerűsítést kell előtérbe helyeznünk, és a bonyolult kormányzati folyamatokat kell rendbe tennünk, hogy valódi cselekvésre kerülhessen sor. A javasolt keretrendszer felesleges többletterhet róna azokra az országokra, amelyek már most is jó munkát végeznek erdeik védelmében” – jelentette ki Alexander Bernhuber európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának az erdőfelügyeleti törvényt tárgyaló néppárti frakcióvezetője.

„Követeljük, hogy a Bizottság vonja vissza ezt az aktát, és vizsgáljon felül minden olyan jövőbeli jogalkotási javaslatot, amely csak további papírmunkát eredményezne” – hangsúlyozta.

„A mai szavazás egyértelműen a Timmermans-korszak és az erdőfelügyeleti törvény végét jelenti. Az erdők nemzeti hatáskörbe tartoznak, és erre emlékeztettük az Európai Bizottságot. Európai erdeinknek nincs szükségük további szabályokra a Bizottságtól. A Bizottságnak a meglévő struktúrák célzott támogatására és a tagállamok megerősítésére kellene összpontosítania az erdők védelmére irányuló erőfeszítéseikben, ahelyett, hogy újabb bürokratikus akadályokat állítana. Arra kérem a Bizottságot, hogy gondolja át a megközelítést, és találjon olyan célzott megoldásokat, amelyek valóban az erdeink és a tőlük függő emberek javát szolgálják. Ursula von der Leyen 25 százalékkal kevesebb bürokráciát hirdetett. A Bizottságnak ezért vissza kellene hívnia a törvény 100 százalékát” – mondta Stefan Köhler EP-képviselő, az Európai Néppárti Képviselőcsoport vezető tárgyalója a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban az erdőfelügyeleti törvényről.

A néppárti frakció elkötelezett a hatékony és eredményes erdővédelem mellett, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy észszerűbb és gyakorlatiasabb megközelítést alkalmazzunk. A bürokrácia csökkentésével és a lassú kormányzati folyamatok javításával biztosíthatjuk, hogy valódi intézkedések történjenek erdeink védelme érdekében, és hogy a Zöld Megállapodás megvalósíthatóbbá váljon.

forrás: EPP

Nyilatkozat, 2025. szeptember 23. – CEPF: Az európai erdőtulajdonosok üdvözlik, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága tagjainak nagy többsége elutasította az ellenálló európai erdők monitoring keretrendszeréről szóló rendeletjavaslatot. Ez egyértelmű üzenetet küld, hogy az európai erdőtulajdonosok által az elmúlt két évben hangoztatott aggályok meghallgatásra találtak.

Ezen aggályok között szerepel a javaslat céljának és tényleges hozzáadott értékének tisztázatlansága, valamint a pénzügyi és adminisztratív terhek figyelmen kívül hagyása. Ráadásul nincs olyan sürgős adatszükséglet, amelyet csak ez a rendeletjavaslat tudna kielégíteni.

Az európai erdőmonitoringgal kapcsolatos erőfeszítéseknek inkább az együttműködés, a technikai támogatás és a kapacitásépítés megerősítésére kell összpontosítaniuk a nemzeti erdészeti hatóságok között, és támogatniuk kell azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti erdőállomány-felméréseiket építik, ahelyett, hogy egy egységes, szupranacionális szabályozási keretet vezetnének be uniós szinten.

Az európai erdőtulajdonosok őszintén remélik, hogy aggodalmaikat továbbra is figyelembe veszik a plenáris ülésen sorra kerülő szavazás során.

forrás: CEPF

Állásfoglalás, 2025. szeptember 24. – A COPA és a COGECA üdvözli az Európai Parlament környezetvédelmi (ENVI) és mezőgazdasági (AGRI) bizottságának tegnapi szavazását, amely 80 szavazattal 46 ellenében egyértelmű többséggel elutasította a javasolt erdőmonitoring-keretrendszert. Ez a patthelyzet, ha a plenáris ülésen is fennmarad, előre látható volt, tekintve, hogy a Bizottság felülről lefelé irányuló, bürokratikus javaslata mennyire elrugaszkodott a valós gyakorlattól.

Ez a döntés válaszol az európai erdőtulajdonosok régóta fennálló aggályaira, akik következetesen hangsúlyozták a felesleges adminisztratív terhek bevezetésének kockázatait.

Több mint két éve hangsúlyozzuk, hogy az erdőmonitoringnak támogató eszközként kell szolgálnia, nem pedig felülről irányított megfelelési mechanizmusként, hogy az erdők virágozhassanak, miközben tiszteletben tartják Európa sokszínű valóságát. A mai eredmény tükrözi a nagyon szükséges elkötelezettséget, hogy szorosabban együttműködjünk azokkal, akik végrehajtják a jogszabályt, és elkerüljük a fenntartható erdőgazdálkodást akadályozó bürokratikus rétegeket. A hangsúlyt a kapacitásépítésre, a kölcsönös tanulásra és a tagállamokkal való tudáscserére kell helyezni, és az érintett uniós és nemzetközi intézményeknek kell áthidalniuk a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett tagállamok közötti szakadékot az uniós erdőjelentésekre vonatkozó követelmények terén.

Sürgetjük az Európai Parlament tagjait, hogy a közelgő plenáris szavazáson tartsák fenn ezt az álláspontot, biztosítva, hogy a jövőbeli politikák a túlzott szabályozás helyett a gyakorlati, tudományalapú megoldásokat részesítsék előnyben.

forrás: Copa-Cogeca

A legutóbbi választások óta az Európai Néppárt és a jobboldali pártok vannak többségben a Parlamentben. A legfrissebb csavar ebben a történetben azonban az, hogy az EPP módosításokat nyújtott be az EUDR-rendelethez, amelyekről ugyanezen időpontokban szavaznak majd, hogy egy kis józan észt vigyenek ebbe a bürokratikus szörnyetegbe.

Összefoglalva, a módosítások célja:

1. A kockázatot nem jelentő származási országok új kategóriájának létrehozása, amelyek esetében az üzemeltetőknek sokkal enyhébb kötelezettségeik lesznek.

A „kockázatmentes” kifejezés olyan országokra vagy országrészekre vonatkozik, amelyek megfelelnek az alábbi értékelési kritériumoknak:

• Az erdőterületek nagysága 1990-hez képest stabil maradt vagy nőtt;
• Ezek az országok vagy országrészek aláírták a párizsi éghajlat-változási megállapodást, valamint az emberi jogokról és az erdőirtás megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményeket;
• Az erdőirtás megelőzésére és az erdők megőrzésére vonatkozó szabályozásokat nemzeti szinten szigorúan, átláthatóan és nyomon követve hajtják végre.

A javaslat azt is előírja a tagállamok számára, hogy évente legalább 0,1%-át ellenőrizzék azoknak a piaci szereplőknek, akik elhanyagolható kockázatot jelentő termékeket helyeznek forgalomba, állítanak elő vagy exportálnak.

2. Megszünteti a legtöbb jogi kötelezettséget azon uniós vállalatok számára, amelyek más fél által előállított vagy importált termékeket forgalmaznak (a továbbiakban: „piaci szereplő”).

3. Az EUDR végrehajtásának két évvel történő késleltetése, és… a Bizottság számára előírja, hogy legalább hat hónappal az EUDR végrehajtása előtt készen kell állnia. Ennek nyilvánvalónak kellene lennie, de emlékeztetőül: ma, alig két hónappal az EUDR elméleti végrehajtási időpontja előtt a Bizottság nem hozta létre a szükséges digitális eszközöket, és nem tudott foglalkozni az ágazat gyakorlati kérdéseinek nagy részével.

4. Hozzon létre egy új kötelezettséget a Bizottság számára annak biztosítására, hogy az EUDR ne hozzon létre új kereskedelmi háborúkat. Gondoljunk Trumpra vagy Kínára, mivel ez a két ország nem lesz képes olyan geolokációs adatokat szolgáltatni, amelyekre ezen országok üzemeltetőinek szükségük lenne kötelezettségeik teljesítéséhez. Az Egyesült Államok az erdők szerkezete miatt, amelyek nagyrészt kis magánföldtulajdonosok tulajdonában vannak, Kína pedig azért, mert erőfitogtatásként megtiltotta a vállalatainak, hogy geolokációs adatokat szolgáltassanak.

Egyszerűen írja be ezt az új módosító javaslatot bármelyik keresőmotorba, és máris megtalálja a környezetvédelmi csoportok cikkeit, amelyek a világ erdeinek elpusztítására irányuló új EPP-javaslat miatt panaszkodnak. E kérdésekkel kapcsolatban kiegyensúlyozatlan a kommunikáció, ami problémás a valódi kihívások kezelése szempontjából. Az EUDR-t az erdőirtás elleni küzdelemre tervezték, amely lényegében az afrikai demográfiai folyamatok és a mezőgazdasági termelés magasabb jövedelmezősége miatt más trópusi országokban bekövetkező erdőirtás mellékterméke. Az EUDR összetettsége és várható költségei, valamint az EU mint exportpiac csökkenő jelentősége miatt nagyon valószínű, hogy az EUDR-nek éppen az ellenkező lesz a hatása. Ha az EUDR-t olyan országokra vetjük ki, amelyekben nincs erdőirtási kockázat, az olyan, mintha egy újabb költségréteggel terhelnénk egy olyan ágazatot, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából alapvető fontosságú, ami pont ellentétes a saját célkitűzésével.

forrás: WWF / Greenpeace / Fern / SustainableNew / EarthSight / Fordaq