Az első állomáson a fenyőállományok véghasználatát követő új talaj-előkészítési technológiát mutatta be a házigazdák képviseletében Papp Dávid erdőművelési és fahasználati műszaki vezető. A Dél-Mezőföld homoktalajain a korábban telepített fenyvesek felújítása különös szakmai körültekintést igényel. A tuskófúrás és a 30–40 cm mélységű talajmarás alkalmazása lehetővé teszi a gyökér- és tuskómaradványok kezelését, javítja a talaj művelhetőségét, növeli a homoktalaj szerves anyag ellátottságát és kedvezőbb feltételeket teremt az új erdőállományok megeredéséhez. A természetvédelmi kezelővel egyeztetett kísérleti erdészeti beavatkozások célja ugyanakkor túlmutat a sikeres erdősítésen: a termőhely adottságaihoz alkalmazkodó, elegyes, nagyobb ökológiai stabilitású keménylombos állományok kialakítását szolgálja. A résztvevők ennek gyakorlati példáit is megtekinthették egy kialakított kocsányos tölgy géngyűjteményben, mely a faj értékes genetikai állományának megőrzését szolgálja.

Németkér térségében lévő másik erdőterületen található olasztölgy-plantázs pedig azt mutatja be, hogyan lehet célzott szelekcióval olyan szaporítóanyagot előállítani, amely biztosítja a fafaj hosszú távú fenntartását és a megfelelő minőségű erdőállományok létrehozását. Egy szintén németkéri erdőrészletben létrehozott, kilenc fafajból álló keménylombos állomány jól példázza, hogy egy fenyves helyén természetközeli, változatosabb szerkezetű és talán ellenállóbb erdők alakíthatóak ki, melynek eredményei évtizedek múlva reményeink szerint megmutatkoznak majd.

A Látóhegy homoki gyepén és láprétjén Neumann Péter nyugalmazott fővadász ismertette a terület természeti, természetvédelmi értékeit. A résztvevők betekintést nyerhettek a Dél-Mezőföldre jellemző társulások gazdag növényvilágába, ahol számos védett növényfaj, köztük például különböző kosborfélék is előfordulnak. A területen már eltűnt települések történelmi áttekintése sem maradt el, kiegészítve a régi történetekkel.

A modern technikák alkalmazásáról Ujpesti Krisztián erdőművelési és fahasználati műszaki vezető terepi bemutatóval egybekötött tájékoztatást tartott. Bemutatta, hogy a drónok ma már az erdő- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszközei: alkalmazhatók többek között erdőfelújítások ellenőrzésére, egészségi állapot-felmérésekre, vadkár-monitorozásra, hőkamerás vadállomány-becslésre, valamint természetvédelmi kezelések dokumentálására is.

A szakmai nap zárásaként Szendi József, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatársa a Szenes-legelő természetvédelmi kezelését ismertette. A védett gyepek fenntartásában fontos szerepet kap a cikta juh, ez az őshonos magyar juhfajta, amely nemcsak génmegőrzési szempontból értékes, hanem legelésével hozzájárul a gyepek nyílt szerkezetének megőrzéséhez, a cserjésedés visszaszorításához és a természetvédelmi célok megvalósításához.

A szakmai képzés fontos mondanivalója volt, hogy az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt együttműködése révén olyan tájhasználat valósítható meg, amely természeti értékek megőrzését, az élőhelyek állapotának javítását és a táj hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.

: Fábián Zoltán, Ujpesti Krisztián, forrás: Gyulaj Zrt.

Középfokú végzettségűek: 3575 fő (1865 fő jogosult besorolású)
Felsőfokú végzettségűek: 1438 fő (1009 fő jogosult besorolású)
Összesen tehát 2874 fő a jogosult erdészeti szakszemély.
A nevezéktan szerinti (nem jogosult) erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot, nem jegyezheti ellen a terv és végrehajtás bejelentéseket.
Létszámuk jelenleg 2139 fő.
—
Magyarország erdőterülete (2024): 2 075 540 hektár -> 414,030 hektár erdő / 1 fő erdészeti szakszemélyzet
—
Hazánk erdőgazdálkodásában jelenleg mintegy 2281 erdészeti főtevékenységgel bejegyzett gazdasági szervezet (köztük 21 állami + 1 egyetemi alapítványi tulajdonú erdészeti társaság, 652 erdőbirtokossági társulat, 1607 erdészeti szolgáltató, erdőgazdálkodó társaság) és 15855 egyéni vállalkozás működik. Ezek körülbelül 10%-a erdőgazdálkodó, 90%-a pedig erdészeti kivitelező, szolgáltató.

Az AM Erdőrendezési Főosztály (ex-NFK Erdészeti Főosztály) weboldali publikus listája szerint jelenleg 1197 erdészeti szakirányító vállalkozás (közülük 430 az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás) működik.

A legutóbbi – hivatalos – információ szerint (2024. évi erdőmérleg) a hazánkban bejegyzett erdőgazdálkodók száma: 35 143.

Az állami tulajdonú erdők döntő többségében nagy üzemméretű állami erdészeti társaságok gazdálkodnak. Az általuk kezelt erdőterület 17,0 ezer hektár és 106,7 ezer hektár közötti. A magántulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás elaprózott, vagyis igen sok a kis üzemméretű gazdálkodó. A magán erdőgazdálkodók átlagos üzemmérete 18,1 hektár. A leggyakoribb üzemméret 1,0 hektár, az üzemméret eloszlás jellemző középértéke (mediánja) 4,4 hektár. Kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodó nélküli (rendezetlen) erdők területének csökkentése. Az elmúlt évben a rendezetlen erdők területe 8,6 ezer hektárral csökkent, jelenleg 294,9 ezer hektár ilyen erdő szerepel a nyilvántartásban.

Az erdőgazdálkodás törvényességi felügyeletét tíz vármegyei kormányhivatalban tevékenykedő, mindösszesen 123 erdőfelügyelő végzi. (FATÁJ adatgyűjtés)

Joghivatkozás: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

5. § E törvény alkalmazásában:

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

Az AM Erdőrendezési Főosztálya weboldaláról:

“Az Evt. értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.”

Ebből azonban csak az erdészeti szakirányító vállalkozások (ESZV) listája nyilvános. Közülük sokan (183 vállalkozás) elérhetőek már a FATUDAKOZÓban is.

forrás: AM Erdőrendezési Főosztály

Középfokú végzettségűek: 3573 fő (1863 fő jogosult besorolású)
Felsőfokú végzettségűek: 1469 fő (1042 fő jogosult besorolású)
Összesen tehát 2905 fő a jogosult erdészeti szakszemély.
A nevezéktan szerinti (nem jogosult) erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot, nem jegyezheti ellen a terv és végrehajtás bejelentéseket. Létszámuk jelenleg 2092 fő.
—
Magyarország erdőterülete (2024): 2 075 540 hektár -> 415,4 hektár erdő / 1 fő erdészeti szakszemélyzet
—
Hazánk erdőgazdálkodásában jelenleg mintegy 2289 erdészeti főtevékenységgel bejegyzett gazdasági szervezet (köztük 21 állami + 1 egyetemi alapítványi tulajdonú erdészeti társaság, 654 erdőbirtokossági társulat, 1613 erdészeti szolgáltató, erdőgazdálkodó társaság) és 15965 egyéni vállalkozás működik. Ezek körülbelül 10%-a erdőgazdálkodó, 90%-a pedig erdészeti kivitelező, szolgáltató.

Az AM Erdőrendezési Főosztály (ex-NFK Erdészeti Főosztály) weboldali publikus listája szerint jelenleg 1200 erdészeti szakirányító vállalkozás (közülük 428 az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás) működik.

A legutóbbi – hivatalos – információ szerint (2023. évi erdőmérleg) a hazánkban bejegyzett erdőgazdálkodók száma: 34579.

Az állami tulajdonú erdők döntő többségében nagy üzemméretű állami erdészeti társaságok gazdálkodnak. Az általuk kezelt erdőterület 17,0 ezer hektár és 106,7 ezer hektár közötti. A magántulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás elaprózott, vagyis igen sok a kis üzemméretű gazdálkodó. A magán erdőgazdálkodók átlagos üzemmérete 18,1 hektár. A leggyakoribb üzemméret 1,0 hektár, az üzemméret eloszlás jellemző középértéke (mediánja) 4,4 hektár. Kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodó nélküli (rendezetlen) erdők területének csökkentése. Az elmúlt évben a rendezetlen erdők területe 8,6 ezer hektárral csökkent, jelenleg 294,9 ezer hektár ilyen erdő szerepel a nyilvántartásban.

Az erdőgazdálkodás törvényességi felügyeletét tíz vármegyei kormányhivatalban tevékenykedő, mindösszesen 123 erdőfelügyelő végzi. (FATÁJ adatgyűjtés)

Joghivatkozás: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

5. § E törvény alkalmazásában:

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

Az AM Erdőrendezési Főosztálya weboldaláról:

“Az Evt. értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.”

Ebből azonban csak az erdészeti szakirányító vállalkozások (ESZV) listája nyilvános. Közülük sokan (183 vállalkozás) elérhetőek már a FATUDAKOZÓban is.

forrás: AM Erdőrendezési Főosztály

Középfokú végzettségűek: 3558 fő (1855 fő jogosult besorolású)
Felsőfokú végzettségűek: 1433 fő (1010 fő jogosult besorolású)
Összesen tehát 2865 fő a jogosult erdészeti szakszemély.
A nevezéktan szerinti (nem jogosult) erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot, nem jegyezheti ellen a terv és végrehajtás bejelentéseket. Létszámuk jelenleg 2126 fő.
—
Magyarország erdőterülete (2024): 2 075 540 hektár -> 415,9 hektár erdő / 1 fő erdészeti szakszemélyzet
—
Hazánk erdőgazdálkodásában jelenleg mintegy 2319 erdészeti főtevékenységgel bejegyzett gazdasági szervezet (köztük 21 állami + 1 egyetemi alapítványi tulajdonú erdészeti társaság, 656 erdőbirtokossági társulat, 1641 erdészeti szolgáltató, erdőgazdálkodó társaság) és 15982 egyéni vállalkozás működik. Ezek körülbelül 10%-a erdőgazdálkodó, 90%-a pedig erdészeti kivitelező, szolgáltató.

Az AM Erdőrendezési Főosztály (ex-NFK Erdészeti Főosztály) weboldali publikus listája szerint jelenleg 1193 erdészeti szakirányító vállalkozás (közülük 424 az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás) működik.

A legutóbbi – hivatalos – információ szerint (2023. évi erdőmérleg) a hazánkban bejegyzett erdőgazdálkodók száma: 34579.

Az állami tulajdonú erdők döntő többségében nagy üzemméretű állami erdészeti társaságok gazdálkodnak. Az általuk kezelt erdőterület 17,0 ezer hektár és 106,7 ezer hektár közötti. A magántulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás elaprózott, vagyis igen sok a kis üzemméretű gazdálkodó. A magán erdőgazdálkodók átlagos üzemmérete 18,1 hektár. A leggyakoribb üzemméret 1,0 hektár, az üzemméret eloszlás jellemző középértéke (mediánja) 4,4 hektár. Kiemelt jelentőségű az erdőgazdálkodó nélküli (rendezetlen) erdők területének csökkentése. Az elmúlt évben a rendezetlen erdők területe 8,6 ezer hektárral csökkent, jelenleg 294,9 ezer hektár ilyen erdő szerepel a nyilvántartásban.

Az erdőgazdálkodás törvényességi felügyeletét tíz vármegyei kormányhivatalban tevékenykedő, mindösszesen 123 erdőfelügyelő végzi. (FATÁJ adatgyűjtés)

Joghivatkozás: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

5. § E törvény alkalmazásában:

7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

Az AM Erdőrendezési Főosztálya weboldaláról:

“Az Evt. értelmében az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.

Az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult erdészeti személyekről az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzéket vezet.”

Ebből azonban csak az erdészeti szakirányító vállalkozások (ESZV) listája nyilvános. Közülük sokan (184 vállalkozás) elérhetőek már a FATUDAKOZÓban is.

forrás: AM Erdőrendezési Főosztály

A képzés akkreditációs száma: VKK-2023-00252

Képzés tárgya:
– Az erdészeti szakirányítók feladatainak még mindig az egyik legfontosabb része a fakitermelés, amelynek újszerű feladatai és elvárásai, valamint a felbukkanó nehézségek (pl. munkaerőhiány) értékelésével a lehetséges megoldásokról hallunk iránymutatást.
– Egy másik előadás az erdeink nagymértékű pusztulásainak okát részletezi, újabb riasztó tüneteket mutató kórokozók bemutatásával. Erdeinkben az előbbi gondokon felül a szemét is szaporodik, ezt járja körül egyik előadásunk.
– A természetvédelmi hatásokat is eredményező erdőkezelés végzésére is kapnak a résztvevők ötleteket, fogásokat.
– Végül egy rövid ismertető hangzik el az erdészeti génmegőrzés szerepéről és jelentőségéről.

Képzés célja: Az erdészeti szakirányítási tevékenység ismeretanyagának szélesítése, bővítése

Képzés előadói:
Szakálosné Dr. Mátyás Katalin SOE Erdőmérnöki. Kar
Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar
Városi Virág okl. erdőmérnök
Világhy Andrásné Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Képzés óraszáma: előadás: 4,5 óra, gyakorlat: 3 óra, összesen: 7,5 óra
Képzés helyszíne: online, webinarium formában
Képzés időpontjai: 2023. november 23., 8:00-tól (CET)
Képzés min./max. létszáma: min. 20 fő, max.: –
Részvételi díj: 25000 HUF (19685 Ft+ÁFA, útiköltséget és az úton töltött időt megspórolva), melyet banki átutalással az OTPBank Nyrt.-nél vezetett, Kelemen Géza nevére szóló 11747006-27271128 számú bankszámlára kérünk befizetni.
Egyúttal a jelentkező adószámát és a szakszemélyzeti nyilvántartási számot kérjük emailben elküldeni a
ge.kelemen@gmail.com címre!

forrás: NFK

Képzés akkreditációs száma: VKK-2021-00144 (20 kreditpont)

Képzés tárgya:
Az erdészeti szakirányító részt kell, hogy vegyen az erdészeti pályázatok előkészítésében. Ezeknek a pályázatoknak a nyelvezete elég nehéz, ebben segít az erdő-környezetvédelmi kifizetésekről szóló előadásunk.
Egy másik előadás a fás szárú ültetvényekről szól. Ezek az ültetvények nem erdők, viszont speciális erdészeti műveletekkel kell kezelni, ami úgy véljük, nem kellően ismert.
Szintén ismeretlen az erdészeti szakmai statisztikák értelmezése is, holott a körzeti erdőterveknek fontos alap információja. Ezért is érdemes lesz egy ilyen előadást is meghallgatni.
És hogy az erdőgazdálkodás másik végéről is beszélgessünk: egy nagy hírű, kiválóan működő erdészeti-természetvédelmi kezelési eljárásról hallunk, a Kiskunságból.

Képzés célja:
Az erdészeti szakirányítási tevékenység rutin feladatain túli ismereteinek bővítése.

Képzés előadói:
Kulcsár Zsolt, jogosult erdészeti szakszemélyzet
Nagy Imre, SOE-Erdészeti Tudományos Intézet
Kottek Péter, Nemzeti Földügyi Közp. Erdészeti Főosztály
dr. Andrési Dániel, KEFAG Zrt.
Előadások:
1. Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázata – Mire ügyeljünk?
2. A fás szárú ültetvények technológiája, ökonómiája, ismeretanyaga
3. Erdészeti statisztikák az Erdőtervből.
4. Természetvédelmi-erdészeti Projekt a Kiskunságban.
Gyakorlat:
Minden előadásban 15 percben gyakorlati ismeretek átadása is történik.
Emellett az előadásokat követően beadandó írásbeli feladat (teszt) elkészítése is kötelező, amely témakörönként legfeljebb 1 órát vesz igénybe.

Képzés óraszáma: előadás: 4,5 óra gyakorlat: 3 óra
Képzés helyszíne: online, webinarium formában
Képzés időpontja: 2022. május 24., 8:00-tól
Képzés min./max. létszáma: min. 20 fő
Jelentkezés: A képzés elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjai részére van meghirdetve.
Jelentkezésnek emailben, a képzés előtt legkésőbb 10 nappal, azaz legkésőbb 2022.05.14-én kell megtörténnie. email: ge.kelemen@gmail.com
Részvételi díj:
15 000 HUF, melyet banki átutalással az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett, 11773470-01247945 számú, Kelemen Géza nevére szóló bankszámlára kérünk befizetni. A közleményben a jelentkező adószámát vagy adóazonosító jelét, és a szakszemélyzeti nyilvántartási számot kérjük feltüntetni.

forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály