A hírlevél négy fő témakört követ nyomon: az EUDR megfelelőségi követelményeket, a fapiaci árakat és trendeket, az erdészeti szénkredit lehetőségeket, valamint az új erdészeti technológiákat és innovációkat. Az információk több mint 100 európai forrásból származnak, köztük az összes jelentős erdészeti szervezettől, piaci elemzőktől és hivatalos EU-s szervektől. Az elmúlt hetekben a ForestryBrief részletesen foglalkozott az EUDR országkockázati rendszer parlamenti elutasításával, a 273 millió eurós orosz fakitermelési botránnyal, a finn rekord faárakkal és az európai szénkredit piac lehetőségeivel.

A ForestryBrief különlegessége, hogy kifejezetten gyakorlati szemléletű: minden hír után szerepel egy „Mit jelent ez Ön számára?” rész, amely konkrét tanácsokat ad. A keddi és csütörtöki számok 5 perces összefoglalókat tartalmaznak, míg a tervezett prémium változat mélyebb elemzéseket fog kínálni. A hírlevél jelenleg angol nyelven érhető el, de a magyar nyelvű változat előkészítése már folyamatban van.

Az ingyenes hírlevélre a forestrybrief.com oldalon lehet feliratkozni, ahol az eddigi kiadások archívuma is megtekinthető. A jelenlegi olvasók között már több magyar erdőgazdálkodó is van, akik visszajelzései alapján a tartalom rendkívül hasznos és időszerű.

A ForestryBrief szerkesztője Hasulyó Péter okleveles erdőmérnök, aki angol, német és magyar nyelven évtizedes erdészeti-vadászati fordítói tapasztalattal és széleskörű európai szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

(x) ForestryBrief / Hasulyó Péter

Zambó Péter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, ahogy jelenleg a legtöbb szektorban, úgy az erdőgazdálkodásban is kiemelt jelentősége van a folyamatos innovációnak és a digitális technológiáknak. Ezt az ENSZ is felismerte és a közelgő, március 21-én tartandó Erdők Nemzetközi Napjának témájává az „erdők és innováció” kapcsolatát tette.

„Csak a szakmai gyakorlatba átültethető tudományos eredményeknek és innovációknak van igazi értékük” – emelte ki az államtitkár, aki szerint a tudományos-szellemi műhely és az erdő között az út hosszú, ezért mindent el kell követni ennek a lerövidítése, azaz a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében. Ennek egyik megoldása a professzionális szakmai kutatás és az oktatás egységének megteremtése, amelynek a lehetősége az Erdészeti Tudományos Intézetnek a Soproni Egyetem szervezetébe történő integrációjával létrejött.

Zambó Péter hozzátette, hogy a Soproni Egyetemhez szorosan kapcsolódva hozták létre az Erdészeti Ágazati Tudásközpontot, amely támogatja az erdészeti szakképzés felzárkóztatását és segíti a szakmai kapcsolattartást a piaci szereplők, a magán és az állami tulajdonú erdészeti társaságok irányába.

Kitért arra is, hogy az erdőgazdálkodás, és a rá épülő erdőalapú ipar a körkörös gazdaság, így a fenntarthatóság egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező, működő gyakorlata. A fa okos és hatékony energetikai célú felhasználása a megújuló energia hasznosításának működő példája. Ennek jó mintája, hogy a Soproni Egyetem tavaly decemberben üzemelte be új, modern és magas hatásfokú, aprítékkal működő fűtési rendszerét, amelybe a fűtőanyagot a szintén az egyetemhez szervesen kapcsolódó Tanulmányi Erdőgazdaság szállítja. Ez a gyakorlat bizonyítéka az innováció és tudás implementációjának – fűzte hozzá.

A kétnapos konferencián a hazai erdészeti kutatásban és gyakorlatban dolgozó szakemberek nyolc szekcióban, több mint száz előadás keretében foglalják össze az erdők kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket az ökológiai témaköröktől kezdve a rekreációs hasznosításon keresztül a klímaváltozás kérdéséig.

forrás: AM Sajtóiroda

A Chisholm Awards for Innovation in Forestry (Chisholm Díj az Erdészeti Innovációért) program azon fiatal kutatók számára kiírt országos verseny, akik tanulmányaik révén előmozdítják az innovációt az erdészeti termékek ágazatában, akár az erdőben, akár a fafeldolgozó létesítményekben, akár az ellátási lánc mentén, akár termékinnováción keresztül. Az új díj célja, hogy elismerje és megünnepelje azokat a kanadai diákokat, akiknek szenvedélye a klímapozitív erdőgazdálkodás, és bemutassa azt a következetes munkát, amelyet Kanada nettó nullás céljainak elérése érdekében végeznek.

A győzteseket május 9-13. között, az ENSZ Erdészeti Fórumán ünneplik. Emellett 2 500 kanadai dollár pénzjutalomban részesülnek, valamint helyi, regionális és országos médiamegjelenést kapnak. A Chisholm-díj nyertesei továbbjutnak a Nemzetközi Erdészeti és Papíripari Szövetségek Nemzetközi Tanácsa (ICFPA) Blue Sky Young Researchers Innovation Awards for the Global Forest Products Sector versenyére. A pályázóknak 2022. március 1-jén 30 éves vagy annál fiatalabb hallgatóknak vagy kutatóknak kell lenniük.

„A kanadai erdészeti termékágazat tele van innovatív emberekkel, akik elkötelezettek az erdők és bolygónk előtt álló legnagyobb kihívások megoldása iránt” – mondta Derek Nighbor, az FPAC elnöke és vezérigazgatója. „Nincs is jobb módja az erdők nemzetközi napjának megünneplésére, mint egy olyan kezdeményezés elindítása, amely a Made in Canada know-how és ötletek elismerésére irányul, amelyek a jövő kanadai erdészeti ágazatát fogják erősíteni” – tette hozzá.

Látogasson el a https://www.fpac.ca/awards/chisholm-awards-for-innovation-in-forestry weboldalra, ahol benyújthatja jelentkezését, vagy többet megtudhat a Chisholm Awards for Innovation in Forestry (Chisholm-díj az erdészeti innovációért) elnevezésű díjról. A pályázatokat 2022. április 22-én 23:59-ig kell benyújtani.

szerk: Tóth János, forrás: FPAC