2026. május 26-án megjelent az Európai Unió (EU) 2026/1392 rendelete, mely alapjaiban korszerűsíti az erdészeti szaporítóanyagok (FRM – Forest Reproductive Material) előállítására, ellenőrzésére és forgalmazására vonatkozó szabályozást. A rendelet teljes mértékben felváltja a korábbi 1999/105/EK tanácsi irányelvet és a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a genetikai erőforrások megőrzésére, valamint a teljes termelési és forgalmazási lánc nyomonkövethetőségére.

Bár a rendelet már hatályba lépett, az erdőgazdálkodási szektornak elegendő ideje van a felkészülésre: a szabályokat 2031. július 17-től kell kötelezően alkalmazni. Az addig jogszerűen előállított szaporítóanyagok a régi igazolványokkal is forgalomban maradhatnak a készletek erejéig.

A változtatásra az elmúlt 27 év gyakorlati tapasztalatai és a gyorsuló klímaváltozás hatásai miatt volt szükség. A legfontosabb strukturális különbség, hogy míg a korábbi szabályozás irányelv (Directive) volt, ami a tagállami jogharmonizáció révén eltérő nemzeti végrehajtási szabályokat tett lehetővé, addig az új szabályozás közvetlenül alkalmazandó rendelet (Regulation), ami az egész EU-ban teljesen egységes kötelezettségeket és szabályozást teremt mind a termelési, mind az ellenőrzési folyamatban.

Magyarországon a szaporítóanyag-előállítást az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003 (X.21.) FVM rendelet szabályozza. A rendelet elődje Magyarország OECD-csatlakozását követően, 1997-ben készült el, így az OECD akkori szabályozása és a hazai sajátosságok lettek egybegyúrva a rendeletbe. 2004. május 1-én EU tagállam lettünk, ekkor a jogharmonizáció keretében a hatályban lévő 1999/105/EK direktíva szerint kellett módosítani a szaporítóanyag rendeletünket, ebből született a 110/2003 (X.21.) FVM rendelet. A 2026. május 26-án hatályba lépett (EU) 2026/1392 rendelet harmonizál a 2024-ben megújult OECD szabályozási rendszerrel, így „körbeértünk” a szabályozási rendszerben. Magyarországon az elmúlt 22 évben az EU egyik legjobban nyomonkövethető termelési és legszigorúbb ellenőrzési rendszere működött az OECD alapoknak köszönhetően, így, bár meg kell újítanunk a hazai szabályozást, kardinális változtatásokra nincs szükség.

Egy rövid áttekintés a 2026/1392 rendeletben megjelenő legfontosabb változásokról

Új stratégiai szempontok, melyeket nekünk is be kell építeni a szabályozás módosításakor:

• Klímarezisztencia és alkalmazkodás: A törzsültetvények jóváhagyásánál és a szaporítóanyag felhasználásakor már kötelező vizsgálni, hogy a szaporítóanyag mennyire ellenálló a klímaváltozással, az aszállyal, valamint az új kártevőkkel és betegségekkel szemben.
• Biodiverzitás és genetikai erőforrások: Kiemelt cél a genetikai sokféleség megőrzése. Könnyített minősítési szabályok vonatkoznak a génmegőrzési célú erdészeti törzsültetvények létrehozására.
• Összehangolás a zöld megállapodással: A rendelet szorosan illeszkedik az EU erdőstratégiájához és a biodiverzitási célokhoz, elősegítve a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdőtelepítéseket.

Új és szigorodó kötelezettségek, melyeknek nagy része már valamilyen formában működik is nálunk:

• Megerősített nyomonkövethetőség: Szigorú hatósági ellenőrzést vezetnek be a teljes termelési/forgalmazási folyamatban. Minden tételt pontosan nyomon kell tudni követni a begyűjtéstől a végső felhasználásig – „erdőtől az erdőig”.
• Szigorúbb alapszármazási igazolványok: Az 1999/105/EK irányelv szerinti korábbi igazolásokat új formátumú alap származási igazolványokra kell kiváltani, amelyek pontosabb adatokat és kódolást igényelnek. Az új formátum még nem jelent meg, de várhatóan tartalmazni fog a származási hely termőhelyi, klimatikus viszonyaival szembeni ellenálló képességre vonatkozó adatokat is.
• Egységesített hatósági ellenőrzések: A rendelet összehangolja a szaporítóanyag-ellenőrzéseket az (EU) 2017/625 általános hatósági ellenőrzési rendelettel. Kockázatalapú, egyszerűsített, de szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be, mely eljárási rend minden tagállam részére kötelező lesz. Lehetőséget ad a hatósági jogkör szigorú feltételek melletti esetleges átruházására, így az ellenőrzésben résztvevők száma jelentősen megnövelhető, illetve a termelők is gyakorolhatnak bizonyos esetekben jogköröket (pl. szállítói bizonylatok és címkék nyomtatása). Emellett az EU Bizottsági szakértői jogosultságot kaphatnak a tagállamok hatósági működésének és adatszolgáltatásának ellenőrzésére. A protokollok kialakítása folyamatban van.
• Készenléti terv: A rendelet előírja, hogy készenléti terveket kell kidolgozni haváriahelyzetek kezelésére a stratégiailag fontos fajok biztonságos szaporítóanyag-ellátása érdekében.
• Innováció és digitalizáció: A sok tagállam által eddig használt papíralapú nyilvántartás helyett digitális rendszert kell működtetni és a Nemzeti Jegyzék és Alap származási igazolvány nyilvántartási adatokat meg kell a tagállamoknak osztani. Kötelezővé vagy választhatóvá válik a modern technológiák alkalmazása, mint például a digitális címkézés és a bio-molekuláris technikák (pl. DNS-alapú azonosítás) a származás és fajtaazonosítás igazolására.

Változott az erdészeti fafajlista:

Változott az EU-s szinten szabályozott erdészeti fajok listája: 37 új fajjal bővült és két faj (az Abies pinsapo és a Larix eurolepis) lekerült a listáról, így az új lista most 81 fajt, illetve abból származtatott fajtákat tartalmaz. (lásd a rendelet 1. számú mellékletét: https://eurlex.europa.eu/eli/reg/2026/1392/oj/eng). Továbbra sem foglalkozik ugyanakkor a rendelet az erdők változatosságát növelő cserjefajokkal.

Mivel a tagállamok alkalmazhatnak a rendeletet kiegészítő további nemzeti szabályozást, ezért a listában nem szereplő – de, az adott ország számára fontos – fa és cserjefajok nyomonkövetését saját hatáskörben szabályozhatják. Az erdészeti fajok listáját tekintve Magyarországon két jogszabály a meghatározó:

• egyrészt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet, ami az erdőkben felhasználható fafajok és fajták listáját tartalmazza;
• másrészt, a már említett 110/2003 FVM szaporítóanyag rendelet, melynek 1. mellékletében két lista van: az „A” lista tartalmazza az EU kötelező fafajlistáját, míg a „B” lista azokat a további fajokat sorolja be a rendszer alá, melyek Magyarországon fontos erdőállományalkotó fajok és felhasználásukhoz ismernünk kell a szaporítóanyag származását. Az „A” listán szereplő fajok szaporítóanyagát minden esetben kötelező nyomon követni akkor is, ha a szaporítóanyag más országban kerül felhasználásra (pl. bértermelés vagy zárlat alatti termelés esetén), a „B” listás fajokat viszont csak Magyarországon kell nyomon követni.

A két rendelet fajlistái jelenleg nem teljesen állnak összhangban egymással, ezért azok felülvizsgálata a közeljövőben indokolt. A felülvizsgálat szükségességét indokolja az is, hogy az EU/2026/1392. rendelet fajlistája tartalmaz olyan új fajokat, melyek a klímaváltozás miatt relevánsak lehetnek hazánkban is. A 110/2003 szaporítóanyag rendelet és a 61/2017 erdőtörvény végrehajtási rendelete fajlistáinak felülvizsgálata során már a klímaváltozáshoz potenciálisan alkalmazkodó, nem őshonos fajok is figyelembevételre kerülhetnek.

Fontos: az új EU-s rendelet az EU-n kívülről importált szaporítóanyag behozatalát a korábbinál részletesebben szabályozza, származzanak azok akár OECD tagállamból – ahol hasonló a nyomon követési rendszer –, akár olyan országból, melyek sem az EU-nak, sem az OECD-nek nem tagjai. Az általuk termelt szaporítóanyag behozatala indokolt esetben egyedi eljárás keretében kérelmezhető az illetékes szaporítóanyag hatóságnál.

A szaporítóanyag származási helyének minél mélyebb szintű ismerete és a jó (küllemileg és genetikailag megfelelő) szaporítóanyag választásának lehetősége a rendelet alkalmazásának egyenes következménye.  Mindezen változások az erdők megőrzését, biodiverzitásuk növelését szolgálják.

Forrás: NAK
Írta: Pintér Beáta

A jóváhagyott szöveg célja az erdészeti szaporítóanyagok minőségének, elérhetőségének és nyomonkövethetőségének javítása, valamint az EU belső piacán belüli kereskedelem előtt álló akadályok felszámolása.

A megállapodás szerint a tagállamok technikai támogatást kérhetnek a Bizottságtól az önkéntes vészhelyzeti tervek kidolgozásához, amelyek célja az erdészeti szaporítóanyagok elegendő ellátásának biztosítása az extrém időjárási események vagy katasztrófák által érintett területek újratelepítése érdekében. Az erdészeti szaporítóanyagoknak a begyűjtéstől a forgalomba hozatalig nyomon követhetőnek kell lenniük. Lehetővé válnak és bevezetésre kerülnek az új tudományos és műszaki fejlesztések, például a digitális nyomon követhetőség, valamint az innovatív termelési folyamatok.

Szorosabb együttműködés és közös, modern szabványok

A rendelet szigorúbb előírásokat fog tartalmazni, amelyek biztosítják, hogy az EU piacára kizárólag engedélyezett és tanúsított magvak és növények kerüljenek, miközben egyúttal javítják azok nyomonkövethetőségét is.

A tagállamoknak mostantól együtt kell működniük az erdészeti szaporítóanyag-ellátás biztosítása érdekében a határokon átnyúlóan érintett területeken.

Az erdészeti szaporítóanyag-előállítóknak a fakitermelés megkezdése előtt be kell jelenteniük a nemzeti hatóságoknak az erdészeti szaporítóanyag betakarítására vonatkozó szándékukat, hogy lehetővé váljon az ellenőrzések megszervezése.

Idézet

Herbert Dorfmann, az Európai Parlament előadója (EPP, Olaszország) így nyilatkozott: „Európának az erdészeti szaporítóanyagok terén is működőképes egységes piacra van szüksége. Csak így tudjuk kielégíteni a kiváló minőségű fiatal fák (csemete) iránti növekvő keresletet, amelyekre szükség van az éghajlatváltozás és a fejlődő bio-gazdaság által okozott növekvő igény kielégítéséhez. A megállapodás javítja a fiatal fák minőségét, mivel lehetőséget teremt arra, hogy több kiváló minőségű szaporítóanyagot hozzanak forgalomba az egységes piacon, miközben biztosítja, hogy a nemzeti közigazgatási szervek és ellenőrző hatóságok terhe a lehető legkisebb legyen. Ez győzelem Európának és erdeinek!”

Következő lépések

A rendelet alkalmazásának időpontját öt évre tűzték ki, hogy legyen idő a nemzeti gyakorlatok szükséges kiigazítására és az új ellenőrzési rendszer bevezetésére. (Hatálybalépés öt év múlva.)

Háttér

2023. július 5-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő az erdészeti szaporítóanyagok (FRM) előállításáról és forgalmazásáról, amely felváltaná a jelenlegi, az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó tanácsi irányelvet. Az erdészeti szaporítóanyagok közé tartoznak a magok, a fák részei (például szár- vagy levélvágások, szövetdarabok, rügyek, hajtások, gyökerek és oltványok) és az ültetési anyag (magokból vagy növényi részekből nevelt növények). A megfelelő körülmények között és megfelelő éghajlati viszonyok között ültetett, jó minőségű FRM hozzájárulhat az erdők jövőbeli ellenálló képességének biztosításához, és segítheti az EU-t fenntarthatósági, biológiai sokféleségi és éghajlati céljainak elérésében.

Az EU erdőterülete körülbelül 160 millió hektárt foglal el, ami az EU teljes szárazföldi területének 39%-át teszi ki. Noha az erdőterületek kiterjedése globálisan csökken, az EU-ban növekszik, az elmúlt 30 évben több mint 5%-kal bővült. Hat tagállam (Svédország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország és Németország) adja az EU teljes erdőterületének több mint kétharmadát, míg öt tagállam (Finnország, Svédország, Szlovénia, Észtország és Lettország) területének több mint a fele erdővel borított.

Forrás: Európai Parlament

Talán még emlékszünk, rá, hogy 2024 végén két tonna törökországi tölgymakk érkezett Magyarországra. A szárazabb, melegebb éghajlathoz szokott kocsánytalan-, cser- és magyartölgy-makkokat a Mecsekerdő Zrt. hűtőtárolójába szállították azzal a céllal, hogy később csemetekertekben és erdősítésekben vetik el, így segítve a hazai erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. A Vérteserdő Zrt. kapcsán hasonló technológiáról számoltunk be.

Mindezt azért bocsátottuk előre, hogy az olvasó átérezze: az erdők ellenálló képességének erősítését minden eszközzel segíteni kell.

A beteg fa nem lesz ellenálló

Az olaszországi Szardínián erdészek és kutatók nemrég egy költséghatékony protokollt dolgoztak ki, ami lehetővé teszi, hogy fitoftóramentes tölgycsemetéket neveljenek. A kórokozó jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést  a mediterrán ökoszisztémákra. „A cél az, hogy erősebb és egészségesebb fákat neveljünk, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben” – mondja Bruno Scanu, a Sassari Egyetem kutatója, aki részt vett a technológia kidolgozásában és tesztelésében.

A mi eljárásunk integrált megközelítésű, egyaránt tartalmaz agrotechnikai és higiéniai elemeket. Ez a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja az erdőpusztulás megelőzésének.” 

A technológiát egy kísérleti faiskolában tesztelték 2022 és 2025 között. A legutóbbi vizsgálati szakaszban 10 000 növényből 632 mintát ellenőriztek. Mindössze egyetlen fertőzési esetet találtak, ami igazolja az intézkedések hatékonyságát.

A fitoftórás tölgyállományokban a fertőzés károsítja a hajszálgyökereket, a lombkorona ritkásabb és sárgább (klorotikus) lesz. A sérült fotoszintézis gyengébb fákat eredményez, amelyek így esendőbbé válnak az aszállyal és más szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. Ha a kórokozó bekerül az erdőbe, akkor azt – különösen a tölgyesekben –, szinte lehetetlen kiirtani, ezért kulcsfontosságú a betegség megelőzése.

Tisztaság és odafigyelés

A csemeték nevelése emelt padokon kezdődik, egy méterrel a talajszint fölött ugyanis kisebb az esélye a fertőzött talajból származó szennyeződésnek. A padok alatt száraz kavicsréteget teríti a felszínt, ami még távolabb helyezi a  fitoftórának kedvező, nedves közeget a csemetéktől. A földkeveréket gőzzel sterilizálják, ami elpusztítja a legtöbb kórokozó gombát, ugyanakkor nem károsít minden talajlakó mikroorganizmust. A csemetekert bejáratánál fertőtlenítési intézkedéseket vezetnek be a járművek, lábbelik és eszközök számára, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

A növényeket rendszeresen ellenőrzik, és a fertőzés gyanúját mutató egyedeket megsemmisítik. A protokoll további elemei közé tartozik a nevelőedények tárolása és az öntözés szabályozása. Emellett a faiskolai dolgozók képzésben részesülnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel alkalmazzák a kórokozómentes növénynevelési eljárást.

Az erdészek hangsúlyozzák: kulcsfontosságú, hogy az újraerdősítéshez használt csemeték fertőzésmentesek legyenek. A nem megfelelő szaporítóanyag nem javítja, hanem rontja az erdők egészségi állapotát és alkalmazkodóképességét. Négy évnyi kísérleti faiskolai tesztelést követően a nevelési eljárást több más szardíniai csemetekertben is bevezetik, és Európa-szerte terjesztik az erdészek körében. 

forrás: AgroInform

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok. Az erdőgazdálkodási alaptevékenység- és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá.

Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá. A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek.

Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítsák a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal. A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére.

forrás: AM Sajtóiroda

Időpont:              2026. március 17. kedd, 14:00-16:00 óra

Helyszín:             online részvétel, a program élő közvetítéssel követhető

Tervezett program:

Az esemény a jogosult erdészeti szakszemélyzeti és a szaktanácsadói képzési rendszerekben szakmai rendezvényként akkreditálásra került.

Részvétellel kapcsolatos információk:

Előzetes regisztráció szükséges az esemény előtti nap 12:00h-ig, a regisztráció ITT megtehető.

Ha korábban már jelezte részvételi szándékát az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum munkájában, nem szükséges újra jelentkeznie.

Az online csatlakozáshoz szükséges linket a regisztrálók az eseményt megelőző napon e-mailben kapják meg.

Tervezett további események:

• Munkacsoport ülés – 2026. március 24. kedd 14:00 óra: Egy komplex erdészeti klímaadaptációs döntéstámogatási rendszer alapjai
• Munkacsoport ülés – 2026. március 31. kedd 14:00 óra: Erdőgazdálkodás gazdasági fenntarthatósága, mint klímaadaptációs szempont
• Munkacsoport ülés – 2026. április 7. kedd 14:00 óra: Klímaadaptáció kultúrerdőkben és faültetvény erdőkben

Kövesse nyomon az EKF eseményeit a NAK Erdészet honlapon.

forrás: NAK Erdészet

„A csemetekertek az erdők bölcsői. Az a célunk, hogy olyan szaporítóanyag kerüljön a hazai piacokra, amelyből 30-50 év múlva a gyermekeink és unokáink számára fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó erdők válhatnak. A magyar erdők fenntartásában a legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amely nincs tekintettel az országhatárokra. A Terméktanács azért vállalt úttörő szerepet és kezdeményezett egy Közép-európai találkozót, mert a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás egyik kulcsának a hasonló adottságok között élők közötti együttműködést tartjuk” – mondta el a találkozóval kapcsolatban Kárpáti Béla, a szervező Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke.

Az együttműködés fontosságának megítélését jelzi, hogy minden meghívott szervezet aktívan részt vett a tanácskozáson. A klímaváltozás okozta hatások miatt az erdőállományok és így az erdőtelepítők mindegyik országban olyan problémákkal szembesülnek, amelyek nemcsak gazdasági negatív következményekkel járnak a termelők számára, hanem ökológiai és biológiai kihívásokat is jelentenek. Amíg a döntéshozók is keresik a jogi megoldásokat a problémákra – például a szaporítóanyag-forgalmazás kérdéseire –, addig a régió erdészeti csemetetermelői aktív összefogásról és közös fellépésről döntöttek, hiszen termelésük és így piacaik egyre inkább összekapcsolódnak, és erősen hatnak egymásra. Az egész térségben megtapasztalt környezeti változások, a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, az idegenhonos inváziós károsítók megjelenése mind olyan hatásokat eredményeznek, amelyek bizonyítják, hogy az országhatároknak nincsen jelentőségük ezekben a kérdésekben. A régió erdészeinek, erdészeti csemetetermelőinek össze kell fogniuk, közös megoldási javaslatokat kell kidolgozniuk és a döntéshozók elé vinniük a jövő erdői védelme érdekében – alakult ki az egységes vélemény a megbeszélésen.

A találkozón elhangzottak megmutatták, hogy a környező országok mind igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz. Lengyelországban és Romániában komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre európai uniós és nemzeti támogatások felhasználásával. Az a céljuk, hogy az eddigi alapanyag ellátó helyzethez képest növeljék a helyben hozzáadott értéket, és például a tölgymakk export helyett a jövőben már előnevelt facsemetét vigyenek a közös piacra. Csehországban és Szlovákiában a helyi jogszabály-módosítások miatt várható csemete-túltermelésre készülnek, amit a szúkárral érintett lucfenyvesek kitermelésének csökkenése, és az ott felhasznált csemetemennyiség csökkenése is erősít. Ugyancsak Csehországban egyre nő a burkolt gyökérzetű csemetét előállító technológia jelentősége, melynek magyarországi bevezetésére már együttműködést indítottak az EESZT-vel egy Interreg pályázat keretében.

Több ország delegáltjai jelezték törekvésüket, hogy részt vegyenek a jogszabály-előkészítésben és az ágazati, valamint a klímastratégiák kidolgozásában, mivel általános problémának érzik, hogy nem a szakmai és termelő ágazatok véleménye jelenik meg ezeken a területeken, pedig a problémák megoldása alapvetően rajtuk múlik.

„Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács aktívan részt vesz a hazai erdészeti klímaadaptációs stratégia kidolgozásában, hiszen a hazai erdők alkalmazkodásának egyik kardinális kérdése a megfelelő minőségű szaporítóanyag megléte a jövő erdősítései számára. Arra törekszünk, hogy a jövőben ezt az érdekképviseleti munkát a térségbeli országok szakmai szervezeteivel szorosabb együttműködésben folytassuk. Ennek első lépése a most megvalósított kerekasztal-beszélgetés, melynek következő állomására várhatóan több ország részvételével jövőre az első félévben kerül sor” – foglalta össze Kárpáti Béla.

forrás: EESZT

Ugyancsak általános gond a munkaerő hiánya, a magforrások megléte illetve az aszály okozta termelési kérdések. Úgy tűnik az ágazat európai szinten nehéz helyzetben van, hiszen sok esetben jogszabályi változásokkal próbálják orvosolni az erdősítések problémáit. Csehországban például 5 évre kívánják emelni az erdőfelújítások megkezdésének időszakát a korábbi 2 évről. Ez egyértelműen csemete igény kiesést fog eredményezni ami a jelenlegi túltermeléses piaci helyzetben csak nehezíti majd a csemetetermelők üzleti tevékenységét.

EESZT

Mocz András azt mondta, a kormány törekszik arra, hogy idén tavasszal is legyen lehetőség erdősítésekre. Az elmúlt években felhalmozódott az ültetésre alkalmas csemeték száma az erdészeti szaporítóanyagot termelő csemetekertekben, a kocsánytalan és a kocsányos tölgyből is több mag termett tavaly Magyarországon, mint eddig bármikor.

„Bűn lenne, hogyha ezt a szaporítóanyagot nem használnák fel Magyarország zöld vagyonának gyarapítására” – fogalmazott, megjegyezve: a kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra emelkedjen az ország fákkal és fás cserjékkel borított területe.

A pályázat lehetőség (KAP-RD38-RD39-1-25) a gazdálkodók részére, hogy azokon a területeken, amelyek kevésbé alkalmasak a mezőgazdasági termelésre, esetleg zárványterületek, vadkárosak, ott erdőt telepítsenek – tette hozzá.

Mocz András felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési Programban a kormány továbbra is finanszírozza az erdők fenntartását, ápolását, amire összesen 80 milliárd forintot fordít.

A helyettes államtitkár biztatónak nevezte azt, hogy nagyon sokan választják az erdőtelepítést, hiszen – mint fogalmazott – ezzel a jövő nemzedékeiről gondoskodnak.

„Az idős erdőket, állományokat mi is úgy örököltük, kaptuk az elődeinktől, tehát gondoskodtak rólunk”, ezáltal „kutyakötelességünk, hogy mi is gondolkodjunk, gondoskodjunk a következő nemzedékekről” – tette hozzá.

Sipos István, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) alelnöke üdvözölte, és rendkívül jó lehetőségnek nevezte azt, hogy elindult újra az erdőtelepítési program.

A rendszerváltás óta 200 ezer hektár magánerdő létesült, ami nagyjából egymilliárd csemetét jelent mondta, az erdőtelepítést a vidékfejlesztés jelentős lépcsőfokának nevezve.

forrás: AM sajtó

A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.

Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.

A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.

A Közös Agrárpolitika keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására.

forrás: AM facebook / AM sajtóiroda

Van makk bőven, rekordtermést ad a nagydorogi kocsányos tölgy. Tavaly gyengébb éve volt, de ennél a fafajnál megszokott a hullámzó hozam. A makktermés a gyulaji erdészethez kerül vetésre, szaporításra. 

Jaksa János vérbeli lokálpatrióta. Nagy kedvence a református templom kertjében található millenniumi tölgy. Ferenc József tiszteletére ültették 1896-ban, s azon az eseményen a dédszülei is részt vettek. Tehát érzelmi okok miatt is szorgalmazza a makkmentést és elszállítást. 

– Keresik a gyulaji gazdaságnál is azokat a növényeket – tájékoztat –, fajokat és egyedeket is, amelyek tűrik a szárazságot, megbirkóznak a klímaváltozással. A tölgy általában a nedvesebb talajt és éghajlatot kedveli, viszont a mi fánk gyakorlatilag egy homokdombon áll, és csodálatosan fejlődik. Törzsfának tekintik az erdészek, remélik, hogy a makkjaiból nevelt csemeték is öröklik a kedvező tulajdonságait. 

Valóban remélik. Ezt erősíti meg Gál László a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési ágazatvezetője. 
– A Gyulaj Zrt. egy génmegőrző programban vesz részt – mondja –, melynek a lényege, célja az eredeti szaporítóanyag-források megőrzése. Sajnos tapasztaljuk, hogy mindenki kereskedik össze-vissza mindenféle magokkal, s a ki tudja honnan származó dolgok nem úgy fejlődnek az erdőben, ahogy kellene. Amikor nincs jó makktermés, mindenhonnan hoznak, még Lengyelországból is, ami sokszor csak kidobott pénz. A magyarországi viszonyok között azok a fák nem érzik jól magukat. A tölgyek 6-7 évente adnak nagy termést, a közbenső időben csak keveset. 

Faültetés – 1896

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. február 28-án „az ország ezeréves fennállásának ünnepe alkalmából kiültetendő fák ügyében” adott ki rendeletet. Ebben kérte az államerdészeti közegeket, hogy segítsék elő az emlékültetvények létesítését. Tolna vármegyében több ezer fát ültettek el ebből az alkalomból, sokat református templomok kertjébe. Törekedtek arra is, hogy lehetőleg hosszú életű fák kerüljenek a földbe, amihez a Darányi-féle rendelet a tölgyeket és a hársakat ajánlotta. Mert „a messze jövő számára minél nagyobb számmal való fennmaradást csak így lehet remélni”.

Ha van helyben jó fa, mely alkalmazkodott az adott környezeti feltételekhez, annak utódjai biztosabban megmaradnak. Ez a nagydorogi, több mint 120 éves kocsányos tölgy már bizonyított. Azt szoktuk csinálni, hogy csemeteneveléssel áthidaljuk a makkban szegény esztendőket. Persze ha nincs más megoldás, kénytelenek vagyunk vásárolni mi is máshonnan, mert az erdőtelepítéssel nem lehet leállni. Ezen a területen, a tengelici homokvidéken évente több tízezer csemetét ültetünk, nemcsak tölgyet, hanem elegyesen, szürke nyárral és más hazai fajokkal: virágos kőrissel, mezei juharral, vadkörtével és mezei szillel.

forrás: TEOL