Az elnök a jelzett végrehajtási utasításban a fakivágási lehetőségek kiterjesztését írta elő a nemzeti erdők és más közterületek 113,3 millió hektárnyi (Magyarország zölddel borított erdős és fásszárú ültetvényes területe 2,3 millió hektár) területére, azt állítva, hogy a „nehézkes szövetségi politika” miatt Amerika a külföldi faanyagimporttól függ.

Fő cél az amerikai hazai faipar és versenyképesség népszerűsítése:

csökkenteni az importált fától való függőséget,

növelni az alapanyag-kínálatot,

csökkenteni az építőipari és fatermékek árát,

hosszú távon a munkahelyek stabilizálása az erdészeti szakágazatokban.

Az elnöki utasítás konkrét feladatokat szabott meg egyes intézményekre:

30 nap múlva – az U.S. Forest Service és a Földgazdálkodási Hivatal új iránymutatásokat készít a faanyag- és erdőgazdálkodásra;

60 napon belül – stratégia benyújtása a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvény (a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvény) alapján a projektek integrációjának felgyorsítására;

90 nap alatt – hogy megjósolhassuk, mennyi fa kerül a piacra a következő 4 évben;

180 nap alatt olyan közigazgatási intézkedéseket kell mérlegelni, amelyek egyszerűsítenék a NEPA nemzeti környezetpolitikai törvény szerinti eljárásokat.

Erre a döntésre széles körű választ kapott – mind az USA-ban, mind pedig nemzetközi szinten.

Amikor egy (az ilyen méretű ) állam megváltoztatja erdőhasználati politikáját, az precedenssé válik, amely hatással lehet a globális fapiac trendjeire, áraira és kereskedelmi egyensúlyára.

Korábbi híradásunk: Fakitermelés növelése – amerikai módra

forrás: InfoForest

Erdőterület és faállomány Ausztriában

Az erdőterület és a faállomány folyamatosan nőtt az osztrák erdőleltározás 1960-as évekbeli indulása óta. Az erdőterület jelenleg összesen 4,02 millió hektár, ez 48%-os erdősültségnek felel meg. A faállomány élőfatömege az 1961/70-es első ÖWI-ben mért 780 millió köbméterről (m³) a 2016/21-es ÖWI-ben mért 1 180 millió m³-re nőtt.

Az elmúlt években váltak először nyilvánvalóvá az éghajlatváltozásnak az osztrák erdők fakészletére gyakorolt hatásai. A termelő erdők fakészlete (lábon álló élőfatömege) jelenleg 1 174 millió köbméter. A legutóbbi ÖWI-időszak óta bekövetkezett csökkenés az éghajlattal összefüggő károsító események, például a kéregbogarak és a viharok számának növekedésével magyarázható. Ezt a BML éves fakitermelési jelentésében szereplő adatok is megerősítik.

Az éghajlatváltozáshoz igazított erdőgazdálkodás

Jelenleg a faanyag növekményének mintegy 97 százalékát hasznosítják. Ezt a számot is erősen befolyásolják a megnövekedett száraz időszakok, amelyek viszont kedveznek a szúkárosításnak, valamint az olyan szélsőséges időjárási eseményeknek, mint a viharok vagy a hótörés. Az osztrák erdőkataszter regionális elemzései a katasztrófákkal összefüggő ingadozásokat mutatnak a hasznosítási számokban. A viharok vagy más katasztrófaesemények után szükséges, nem tervezett hasznosítási intézkedések miatt a hasznosítási arány akár 100 százalék fölé is emelkedhet.

Ugyanakkor az éves növekmény az éghajlati tényezők miatt kissé csökken, és a jelenlegi leltáridőszakban 28,2 millió köbmétert tett ki. Ez a tendencia más európai országokban is megfigyelhető, ahol a száraz időszakok és a szélsőséges időjárási események szintén csökkentik az éves fakitermelés növekedését.

Hogyan segítik az erdőt

Az erdőállomány-nyilvántartás legfrissebb adatai először mutatják meg egyértelműen az éghajlatváltozás hazai erdőkre gyakorolt hatását. Az erdei ökoszisztéma tovább növekszik, még akkor is, ha a viharoknak vagy a szúbogaraknak időszakosan kitett területek mérete növekszik, ami az általános növekedés negatív tendenciáját eredményezi.

A célzott aktív erdőgazdálkodási intézkedések támogatják az erdőállományok stabilitását és elősegíthetik a biológiai sokféleséget is. Az egyik mutató pozitív tendenciát mutat: a termőerdőkben a holtfaállomány folyamatosan növekszik, és az ÖWI jelenlegi adatai szerint 10,5 köbméter/ha. A Szövetségi Erdészeti Alap továbbra is támogatja az erdőgazdálkodókat olyan intézkedésekkel, amelyek az éghajlatváltozás idején alkalmazkodóképesebbé teszik erdeinket.

A BFW osztrák erdőkatasztere

Az erdőállomány-nyilvántartást már több évtizede végzik. Ebből a célból szakértői csoportok mintegy 11 000 mintaterületen végeznek felméréseket. Olyan korszerű technikákat használnak, mint a műholdas és digitális légi felvételek. A szervezési és technikai feldolgozást a BFW végzi. A legfrissebb eredményeket 2025. januárjában mutatták be.

További információk (ráklikkelve a jelzett weboldalak érhetők el)

Az osztrák erdőkataszter eredményei és részletei
Fakitermelés Ausztriában - az elmúlt évek
Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont

forrás: Bundesministerium

A társult erdőgazdálkodás célja az érintett erdő/erdők közös tulajdonosi használata erdőbirtokossági társulatot alapításával, vagy polgári jogi társaság létrehozásával.

Erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: Ebt.) az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.

Az Ebt. alapítását és működését az erdőbirtokossági társulatokról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban Ebtv.) határozza meg. Az ebben nem szabályozott kérdésekben pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Ebt.-t legalább kettő fő alapíthat, tíz főig szerződésben, tíz fő felett alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályban meghatározott feltételekkel.

Az alapító szerződést minden érintett tulajdonosnak alá kell írnia, az alapító okiratot a közgyűlés hagyja jóvá, illetve módosíthatja. Mindkét dokumentumot közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, majd meg kell küldeni bejegyzés és közzététel céljából a cégbíróság, valamint nyilvántartásba vétel céljából az erdészeti hatóság részére. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, erdőgazdálkodásra pedig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt követően szerez jogosultságot.

Az Ebt. tagjait és társulati érdekeltségét a társulati névjegyzékben, a társulat kezelésébe tartozó társulati erdőket a földrészletjegyzékben kell nyilvántartani. Mindkét dokumentum az alapító szerződés vagy az alapszabály részét képezi.

A társulati érdekeltséget a használatba adott földterülettel arányosan kell meghatározni. Kifejezi a tag szavazati és használati jogosultsági arányát, valamint a társulati vagyonból való részesedését.

Az Ebt. a tulajdonában lévő vagyoni eszközökkel az Ebtv., az alapszabály, valamint a közgyűlés határozatai alapján önállóan gazdálkodik. A bevételeiből fedezi kiadásait. Ha a kiadások a jövedelemből nem fedezhetők, a tagokra társulati érdekeltségeik arányában tagsági járulékot lehet kivetni. Az Ebt. földrészletjegyzékében szereplő társulati erdő vagy az abban fennálló tulajdoni hányad az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes. A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg.

A társulat legfőbb szerve a közgyűlés. Hatáskörébe tartozik minden, amit a jogszabály és az alapszabály más hatáskörébe nem sorol. Szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Határozatképes, ha azon a tagok társulati érdekeltség alapján számított több, mint fele, elhalasztott közgyűlés esetén több, mint negyede megjelenik. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, a résztvevők társulati érdekeltség alapján számított egyszerű többségének, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén kétharmadának a döntésével határoz.

A társulat tisztségviselői az Ebt. elnöke, az elnökség tagjai, a felügyelő bizottság elnöke, a felügyelő bizottság tagjai, valamint az alapszabályban meghatározott egyéb tisztségviselők. Az Ebt-t az elnök vezeti és képviseli azt harmadik féllel szemben. A felügyelő bizottság feladata a tulajdonosi érdekek képviselete, védelme.

A társulat megszűnése esetén a társulat vagyonát a tagok között fel kell osztani. A társulat tulajdonában lévő erdőterület a társulati érdekeltségek arányában a tagok osztatlan közös tulajdonába kerül.

A társulatból kilépni az Ebt. földrészletjegyzékében önálló tételként szereplő ingatlan érintett tulajdonosai együtt tudnak, amennyiben ehhez megvan közöttük az Ebt. alapításhoz vagy az Ebt-be való belépéshez elvárt tulajdonosi egyetértés, és az Ebt-vel megfelelően elszámoltak.

Ebt. keretében a tulajdonosok tehát rendezett jogi feltételek mellett, szervezett formában, a saját javukra folytathatnak közös erdőgazdálkodást a saját erdejükben, akár jelentős számú ingatlanból álló területen is. Osztatlan közös tulajdonú erdő esetében ezt ráadásul anélkül tehetik meg, hogy a területet vagy annak használatát formálisan meg kellene osztaniuk.

A tagok között ugyanakkor zökkenőmentes együttműködést feltételez, és azt, hogy az egyes ingatlanok tulajdonosai elvonatkoztassanak a saját erdeik tényleges hozamaitól.

A kialakuló jelentősebb üzemméret biztosíthatja a gazdasági és szakmai értelemben véve is eredményes gazdálkodást. Egyetlen vagy néhány ingatlan esetében viszont aránytalanul drága megoldás lehet az adminisztrációs feladatok és költségek miatt.

Polgári jogi társaság (a továbbiakban: Pjt.) esetében a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott célok – jelen esetben az erdőgazdálkodás közös gyakorlása – érdekében együttműködnek, annak megvalósításához vagyoni hozzájárulást nyújtanak, valamint a tevékenység kockázatait és felelősségét közösen viselik.

A Pjt. tagjai az érintett ingatlan vagy ingatlanrész használatra jogosult tulajdonosai.

A Pjt. nem önálló jogi személy, nem rendelkezik a tagoktól elkülönülő önálló vagyonnal és felelőséggel. Cégbírósági bejegyzésre nem kerülő társasági szerződéssel lehet létrehozni. A szerződésnek tartalmaznia kell a tagok nevét és adatait, a közös erdőgazdálkodás feltételeit, a tagok hozzájárulásának mértékét és formáját (pénzbeli vagy természetbeni), a nyereség és veszteség megosztásának módját, az ügyvitel és képviselet szabályait.

Erdőgazdálkodás céljából létrehozott Pjt.-re a földhasználati szabályozás a Ptk.-ban foglalt általános szabályokhoz képest tartalmaz néhány speciális rendelkezést. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ügyek vitelére és a képviseletre csak egy személy, a tagok által maguk közül választott erdőgazda jogosult. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőgazdát jegyzi be.

A Pjt. tehát egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében úgy biztosít szervezeti kereteket a közös erdőgazdálkodás folytatására, hogy a tagoknak nem kell magukra vállalniuk a cégalapítás és működtetés bonyolult adminisztratív feladatainak terhét. Az erdőgazdálkodási tevékenység hosszútávú zökkenőmentes gyakorlását nagyban akadályozhatja ugyanakkor, hogy a Pjt. a tulajdonosok személyének változása esetén megszűnik.

Ha kérdése, észrevétele van a társult erdőgazdálkodással kapcsolatban, azt megírhatja az erdo@nak.hu e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a kérdésben is rendelkezésére áll.

forrás: NAK / Mező Ferenc

Az erdészek, az állami erdészeti társaságok soha nem önkényesen és átgondolatlanul, sőt még csak nem is a természet ellenében végzik el a fakitermeléseiket. Az erdők kezelése hosszú távú gondolkodást és előrelátást igényel, melyet a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biztosít. A tartamos erdőgazdálkodás alappillére a több tíz évre előre meghatározott kertszámokon alapuló erdőterv, mely az erdőkből kinyerhető faanyag mennyiségét határozza meg úgy, hogy a természetvédelmi, közjóléti és gazdasági célok együttesen érvényesüljenek. Az erdészeti társaságok részére, az erdőtervekben meghatározott kitermelhető faanyag lényegesen nagyobb lehetőséget biztosít, mint amit valójában kitermelnek. Ebből kifolyólag már maga a meglévő erdővagyon is idősödik, gyarapszik. 

            A fakitermelési módok kiválasztásánál is meghatározó a meglévő állomány fafaja és minősége, a természetvédelmi értéke, a közjólétben betöltött funkciója és egyéb meglévő korlátozás. Minden esetben e tényezők teljes figyelembe vételével kerül a fakitermelési mód kiválasztásra. Az örökerdő gazdálkodásnak, természetes felújításnak, de a tarvágásnak is helye van az erdőkkel folytatott gazdálkodás során, mert az idegenhonos, védelmi és közjóléti szerepet nem betöltő erdő esetén csak ez az egyetlen mód arra, hogy a szükséges faanyag kinyerése után új erdőt tudjunk létrehozni.

            Ahogy az erdész szakma íratlan szabálya kimondja: Lehetőleg jobb, de legalább olyan értékes erdőt hagyjunk utódaikra, mint amit elődeinktől kaptunk örökül! Ez a vezérelv a jogszabályok szintjén is érvényesül. Mindezek következménye, hogy az általunk kezelt erdő nem fogy el, sőt területe növekszik és természetességi állapota javul. El kell felejteni azokat a téves sztereotípiákat, hogy „csak az öreg erdő az erdő”, „a kezeletlen erdőből őserdő lesz” vagy „a fakitermeléssel kiirtják az erdőt”. Az erdőket, mint saját gyermekeinket sem, soha nem hagyhatjuk magukra.

            Az erdők esetében azt sem szabad elfelejteni, hogy alapvető alapanyagot jelent az építőipar, feldolgozóipar, a gyártó vagy energetikai célú üzemek, a kandallók és cserépkályhák számára. Lényeges szempont az is, hogy újratermelhető. A faanyag egyedül álló módon fenntarthatóan és tartamosan elégíti ki az emberi szükségleteket és hozzájárul az emberi életfeltételek biztosításához.

forrás: Szi Benedek Sándor – GYULAJ Zrt.

A tíz hektárnál kisebb erdőterületeken is könnyített eljárás lesz a legális fakitermelésre abban az esetben is, ha a hagyatéki eljárást nem végezték el, de a földterület társtulajdonosa vagy örököse szerződést köt az erdő őrzésére.

„Az általunk szorgalmazott jogszabály-módosítás két előnyös rendelkezést tartalmaz:

-> Elsősorban megoldottuk azoknak az erdőtulajdonosoknak a problémáit, akik számára akadályozott volt a fakitermelés, hiszen szükséges volt az erdőgazdálkodási tervek Hivatalos Közlönybe való megjelentetése. A módosítás következtében ezentúl (…) a dokumentum akkor fog hatályba lépni, amikor az erdészeti hivatal jóváhagyja;

-> Másodsorban, támogatjuk azokat az erdőtulajdonosokat, akik tíz hektárnál kisebb területeknek a jogutódjai, és akik esetében az örökösödés nem lett elvégezve, hogy szerződést köthessenek fakitermelésre” – emelte ki Magyar Loránd.

A képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke hozzátette, számos olyan eset van, hogy a felmenők zsebszerződéssel vásárolták meg az erdőterületeket és az utódok örökösként rendelkeztek róla. Az új jogszabály szerint, amikor jogörökösről, társtulajdonosról beszélünk és nincs hagyatéki eljárás végezve, az örökösöknek lehetőségük lesz erdészeti szerződést kötni fakitermelés céljából. A jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép hatályba.

Forrás: Székelyhon.ro