A jövő nemzedékek szószólójának közleménye az erdők nemzetközi napja alkalmából

(2026. március 21.) – AJB-1786/2026

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes március 21-én az erdők nemzetközi napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők nemcsak számos ember megélhetését, munkahelyét jelentik, hanem olyan stratégiai erőforrások, melyek természeti, turisztikai, gazdasági értékei az életfeltételeink és életminőségünk biztosítását is szolgálják.

2026-ban az erdők nemzetközi napja az ENSZ által kiadott „Erdők és a gazdaság” gondolatkör köré épül. Az erdők alapvető szerepet töltenek be a fenntartható és kiegyensúlyozott gazdaságok kialakításában. Világszerte emberek milliói számára biztosítják a megélhetést, munkahelyeket teremtenek, csökkentik a szegénységet. Ezen túlmenően különösen a vízzel, az éghajlattal, a levegőminőséggel, a talajjal és a biodiverzitással kapcsolatos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásoktól kezdve az ökoturizmuson át, az energiaellátás és a nyersanyagok biztosításáig, az erdők sok billió dollárral járulnak hozzá a globális gazdasághoz.

Hazánkban az Erdőtörvény az erdők hármas rendeltetését határozza meg, amely gazdasági (pl.: tüzelő, faanyag, erdei termékek), védelmi (környezeti és természeti erőforrások védelme) és közjóléti (rekreáció, turizmus) szerepet jelent. Azt, hogy ebből a három funkcióból melyik élvezzen előnyt, az aktuális gazdasági, politikai, szabályozási, társadalmi környezet határozza meg. Mintegy 100 évvel ezelőttig a legnagyobb hangsúlyt az erdők gazdasági szerepe kapta. Azóta folyamatosan, lassan ugyan, de egyre több területen terjed a gazdasági szemléletet háttérbe szorító, fenntarthatósági elveken alapuló erdőgazdálkodói tevékenység. Magyarország az elmúlt évtizedekben nagyobb hangsúlyt fektetett az átmeneti és az örökerdő-gazdálkodás bevezetésére. Az arra alkalmas termőhelyeken a fák fejlődési ciklusát követő ütemben folyamatos az újabb és újabb területek bevonása ezekbe a gazdálkodási módokba. A klímaváltozás és az ökológiai válság idején azonban indokolt lenne ezt a folyamatot felgyorsítani, különösen a védett természeti területeken, amelyek elsődleges rendeltetése alapvetően nem gazdasági, hanem védelmi jellegű.

A nemzetközi és hazai kutatások is azt bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok ugyan általában egy adott időpontban talán alacsonyabb, de hosszú távon rendszeresen visszatérő, kiegyenlítettebb bevételt biztosítanak, és a jövedelmezőség szempontjából teljes mértékben felveszik a versenyt a hagyományos vágásos üzemmóddal. A számítások alapján nincs érdemi különbség az egyes üzemmódok erdőgazdálkodási teljesítménye között. Ezen túlmenően a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás mellett az erdők számos olyan ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtanak, amelyek az erdőgazdálkodónál ugyan kisebb mértékben termelnek jövedelmet, azonban a társadalom számára jelentős hasznot hoznak. Látható tehát, hogy a fenntartható erdőkezelés során a különböző funkciók nem különülnek el élesen, hanem egyidejűleg, egymást kiegészítve érvényesülnek.

Az Alaptörvény P) cikke alapján az Alkotmánybíróság és a Magyar Tudományos Akadémia az erdők fenntartható kezelésével összefüggésben arra hívja fel a figyelmet, hogy „(a)z erdőkkel kapcsolatos tudományos-szakmai javaslatok megfontolása a természetvédelmi és erdőgazdálkodási jogszabályok részbeni újragondolását tehetik szükségessé (…). A védett területeken elhelyezkedő erdőállományokban természetvédelmi erdőkezelési módok alkalmazása, az őshonos fafajtájú nagyon idős erdőkben a szentély jellegű megőrzés megfontolása, továbbá valamennyi erdőben a folyamatos lombkorona-borítás fenntartása a hazai erdőállomány megmaradására vonatkozó kedvezőtlen klímaszcenárió fényében indokoltnak tűnik.”

Fentiek alapján a szószóló e közleményében arra emlékeztet, hogy a felelős, fenntartható erdőgazdálkodást megvalósító, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő erdőhasználat követelménye kell érvényesüljön. Nagy hangsúlyt kell fektetni az erdők multifunkcionalitásának, változatosságának biztosítására, természetességének növelésére és a vágásos üzemmód helyett a folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok minél szélesebb körű elterjesztésére. Ezzel az erdők hármas funkciója mind megvalósulhat, illetve az ellenállóképességük nagyobb lesz az egyre szélsőségesebb klimatikus hatásokkal szemben.

Ne feledjük, hogy az erdők megőrzésébe, helyreállításába és fenntartható használatába történő befektetés megtérül!

A jövő nemzedékek szószólójának közleménye a víz világnapja alkalmából

(2026. március 22.)

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a víz, mint véges erőforrás és az esélyegyenlőség közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet a víz nemzetközi napja alkalmából kiadott közleményében.

Az ENSZ közgyűlésének kezdeményezésére 1993 óta minden év március 22-e a víz világnapja, amikor világszerte külön kampány hívja fel a nyilvánosság és a politikai döntéshozók figyelmét a víz kiemelt jelentőségére. Az idei jelmondat így szól: „Víz és egyenlőség – Az esélyt teremtő víz”. Ez a közlemény is ehhez a témafelvetéshez kapcsolódik.

A válságok így a vízzel kapcsolatosak is – mindenkit érintenek, de nem egyformán: a hátrányosabb, sérülékenyebb helyzetben lévő társadalmi csoportokat (gyerekeket, időseket, fogyatékkal élőket, alacsony jövedelműeket, nőket) súlyosabban. Az idei kampány a vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan a nemek közötti esélyegyenlőség biztosításának meglévő és újonnan felmerülő kihívásaira és azok feloldási lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Az UNESCO Világvíz-értékelési Programja (WWAP) megbízásából készült átfogó elemzés1 tárgyalja a témával kapcsolatos főbb kihívásokat, melyek közt megjelenik, hogy az egészséges ivóvízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való hozzáférés hiánya aránytalanul nagy terhet ró a nőkre, miközben részvételük a döntéshozatalban korlátozott.

Az éghajlatváltozás ráadásul egyre nagyobb hatással lesz a víz elérhetőségére, amely további konfliktusokhoz, egyenlőtlenségekhez vezethet.

Világszintű jelenség, hogy azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízellátással, a nők és a gyerekek végzik az ivóvíz beszerzésének nagy részét. Magyarországon ez „csupán” megterhelő és értékes időt veszi el más tevékenységektől (tanulás, munkavégzés, pihenés), de a súlyosabb válságokkal érintett régiókban (Afrika, Ázsia) ez nagyon komoly fizikai erőt kívánó és súlyos veszélyekkel terhelt feladat. Világszerte 263 millió embernek (főleg nőnek) kell naponta több mint 30 percet gyalogolnia, hogy az otthonán kívüli forrásokból beszerezze a háztartás ivóvizét.

Az ENSZ tagállamai által 2030-ra teljesíteni vállalt fenntartható fejlődési célok között a tiszta víz és higiénia mindenki számára történő biztosítása (6. cél), valamint a nemek közötti egyenlőség (5. cél) csak együttesen érhető el. A biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiénia alapvető emberi szükségletek, ám máig jellemző, hogy a nők vonatkozásában nem kellően veszik figyelembe, nem ismerik el a nemek közötti különbségekből adódó többlet vagy más típusú szükségleteket, feladatokat. A döntéshozóknak, politikai vezetőknek és más releváns szereplőknek fel kell gyorsítaniuk a célok eléréséhez szükséges intézkedések meghozatalát, végrehajtását.

A biztonságos ivóvízhez való jogot az Alaptörvény XX. cikke, a testi és lelki egészséghez való alapjog értelmében szintén mindenki számára biztosítani kell. E jog érvényesítése elengedhetetlen az élethez és az emberi méltósághoz való jog biztosításához, valamint egyéb emberi jogok gyakorlásához is. Egészséges ivóvíz hiányában sérülhet a testi és lelki egészséghez, illetve az Alaptörvény XXI. cikke szerinti egészséges környezethez való jog biztosítása is, ezért mindent meg kell tenni annak védelme, valamint az igazságos, méltányos és egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. 2023-ban a hazai lakásállomány 5%-ában még nem volt elérhető a közüzemi vezetékes ivóvízellátás, 17%-ában a szennyvízgyűjtő hálózat.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a vízszegénység nemcsak az ivóvízhez való akadálytalan hozzáférés hiányát jelenti, hanem e kérdéskör részeként kell kezelni a meglévő vízhálózatok elégtelen műszaki állapotából fakadó veszteségeket, szolgáltatáskieséseket, továbbá az egyes háztartások érintettségén túlmutató problémákat, úgy mint a környezetünkben lévő élővizek szennyezését és az élővizek természetközeli állapotát veszélyeztető vagy felszámoló beavatkozásokat, amelyek hatására a lakosság egészséges környezethez való joga is sérül(het).

A szószóló arra emlékeztet közleményében, hogy a víz az élet előfeltétele, és – bár ilyen összefüggésben kevés szó esik róla – a társadalmi működés alapja, ezáltal összeköti a fenntartható fejlődés különböző dimenzióit. Emiatt a víz kapcsán fennálló egyenlőtlenségek nemcsak az egyes, hanem az összes fenntartható fejlődési cél elérését, egyben az alapvető jogok biztosítását is veszélyeztetik.

forrás: AJBH

„Kedves Emberek!

Március 21-e, 2012 óta, az ENSZ által életre hívott Erdők Nemzetközi Napja. Hitem szerint az erdő maga az Élet. Addig van jelen a bolygónkon az ember, amíg van erdő. Az emberiség egyre nagyobb teret követel magának és egyre inkább próbálja függetleníteni magát a természet törvényei alól.

Ez nem lehetséges!

Az sem lehetséges, hogy ott, ahol az ember már beleavatkozott a folyamatokba, ahol élünk, ahol az élelmünket termesztjük, közben ősi, zavartalan természetes állapot legyen. Ezt az ősi állapotot Európában, így Magyarországon is csak kicsi területeken tudjuk megőrizni vagy újra létrehozni.

Igen létrehozni! A trianoni Magyarország területén 9% erdő maradt. A mai Magyarország területének több mint 20%-a erdő. Hogyan lehetséges ez?

Az erdészek fát ültettek, erdőket hoztak létre, termőhelyeket újítottak meg!

Az erdész lelki habitusa előrelátó gondolkodást takar. Előre tervez 40-80-120 évre, az unokáinak. Nem hangoskodik, hanem az erdő csendjében, ami természetesen sosem csend, akkurátusan dolgozik.

Mária Terézia 1769.évi erdőrendtartása óta szigorú szabályok közé szorított a magyar erdők gondozása. Mai erdőtörvényünk Európa, hanem a világ legszigorúbb törvénye! Az 1770. óta létező Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, 1808. óta erdőmérnököket képeztek, amely akadémia Trianon után Sopronban folytatta a szakemberek képzését. Világelsőként! Jeles tudósok, szakemberek oktattak, írtak tanulmányokat, kutattak, és adták tovább a tudást az erdőről a következő generációnak. Ma is így van ez, már több mint 250 éve.

Ma a klímaváltozás a legnagyobb kihívás erdeink számára. Az erdésztársadalom már 30 éve látja ezt és keresi a lehetséges megoldásokat. Ám a természet törvényei, a matematika, a fizika, a biológia törvényei állandóak, nem lehet az ember mai trendjei szerint változtatni!

Egy fa, amíg megnő az sok-sok év, jó termőhely, hőmérséklet, vízellátottság. Természetesen az erdő önmagától is megújul, de akkor teljesen embermentesnek kell lennie. De mi emberek itt élünk, energiára, házra, bútorra, faanyagra van szükségünk! Tehát gazdálkodnunk kell, gondos gazdaként az erdővel. Ehhez szakemberekre és szigorú szabályozásra van szükség! Mindkettő adott!

És most érkeztem el oda, hogy miért is ragadtam tollat, azaz billentyűzetet?

Már jó ideje zavar, hogy egyes csoportok, emberek milyen hangnemben és stílusban írnak és ítélnek a közösségi média, az elektronikus és nyomtatott sajtó terein az erdész szakmáról!

Én erdészcsaládban nőttem fel, mai szóhasználattal természetközeli nevelést kaptam, fenntartható életvitelt, újrahasznosító mindennapokat élve. Persze ez nem volt más, mint a szüleim és a bennünket körülvevő közösség mintája!

Jómagam ugyan nem vagyok erdész, de a családunk 5 generációs erdész család. Ez nem szakma, ez életmód. Itt nem reggel 8-tól délután 5-ig szól a munkaidő, ugyan úgy, mint a mezőgazdaságban vagy az állattartásban, hanem ha dolog van, dolog van! Ez nem panasz, ezzel mindenki, aki ezekben a gazdasági szegmensekben dolgozik tisztában van és el is fogadta.

Szóval, engem rettenetesen bosszant, hogy akik ezeket a becsmérlő írásokat hangos szóval bedobják az emberek közé, azok az én becsülettel dolgozó, az életüket az erdőnek szentelő dédapámat, nagyapámat, apámat, testvéremet és fiamat is becsmérlik!

Amikor erdőirtást kiáltva közreadnak egy fényképet, amelyen egy fakitermelés egy pillanata látszik, az olyan mintha egy szívműtét első mozzanatát, amikor a szike a bőrbe vág, emberölés felkiáltással az ügyészségre küldenénk! Pedig mindkét pillanat után még sok szabályozott, sok tudást igénylő lépés következik, aminek a végén egy egészséges állapot lesz!

Nem lenne előbbre mutató a közös beszélgetés, akár vita, mint ez a másik elleni hergelés, sokszor alaptalanul. Tudom, hogy történnek hibák, hisz az ember hibázik, de a hiba javítható és tanulni lehet és kell belőle.

Azt sem értem, hogy milyen alapon kérdőjelezik meg az erdész szakmaiságát!

Persze, az orvos sem jól gyógyít, a kőműves nem jól rakja a falat, az óvónő sem jól óv, a tanár rosszul tanít és a közgazdász is rosszul számol! Ez a mai trend!

Én maradnék a tudás alapú értékes megbeszélés, vita talaján! Mindig!

Tisztelettel:
Takácsné Gyenes Ildikó
‘93.Faipari mérnök Sopron
édesanya, nagymama, feleség, testvér
Dömös község alpolgármestere ”

(A képi illusztrációkat mesterséges intelligencia készítette…)

Az erdő fontos ökoszisztéma. Szűri és tárolja a vizet, elvonja a szén-dioxidot a légkörből, és oxigént bocsát ki. Ezen túlmenően az erdő- és faipar Ausztria egyik legfontosabb gazdasági ágazata. Ausztriában minden tizedik eurót közvetlenül vagy közvetve fa nyersanyagból termelnek.

Burgenlandban a hozzáadott érték nem ilyen magas, de mégis figyelemre méltó. Nikolaus Berlakovich, a Mezőgazdasági Kamara elnöke szerint a burgenlandi erdőgazdálkodás körülbelül 472 millió euró bruttó hozzáadott értéket termel. Ez a burgenlandi teljes hozzáadott érték 5,7 százalékát teszi ki. „Burgenlandban minden 17. munkahely az erdő- és faiparban található. Körülbelül 7 500 ember dolgozik az erdő- és faiparban Burgenlandban” – mondta Berlakovich.

A vörösfenyő az év fája

Burgenlandban a vörösfenyő nem túl elterjedt, de ellenálló képessége miatt jó esélye van arra, hogy egyre többet ültessenek belőle. A vörösfenyő mélyre gyökerezik, és jobban bírja a viharokat és a kevesebb csapadékot, mint a lucfenyő. Ráadásul a burgenlandi erdő növekszik, mivel kevesebb fát vágnak ki, mint amennyi újranő. Jelenleg az éves faállomány-növekedés egymillió köbméter.

Bányi Kriszta a burgenland.ORF.at cikke nyomán / volskgruppen

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. 2024 áprilisában lépett együttműködésre a természeti károk által érintett erdőállományok helyreállítása érdekében, amelyhez a bank 2026-ban 50 millió forintos támogatást nyújt. Az IPOLY ERDŐ Zrt. több mint 63 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezeléséért felel Pest és Nógrád vármegyében, a hitelintézettel közös program pedig a megváltozott környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó fafajok, például tölgyek telepítésével a hosszú távon ellenállóbb erdőállomány kialakulását célozza.

A kezdeményezés jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez is, amely az erdőgazdálkodást gazdasági és agrárszempontból is kiemelt jelentőségű területként kezeli.

Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából szervezett faültetés helyszíne Nagyirtáspuszta volt, ahová több mint 100 önkéntes érkezett az MBH Banktól. Nagyirtáspuszta korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, majd lucfenyővel telepítették be, a klímaváltozás hatásai azonban jelentős károkat okoztak az állományban, ezért a területet most őshonos fafajokkal erdősítik újra. Az önkéntesek pedig amellett, hogy közvetlenül vesznek részt a munkálatokban, közelebbről is megismerhetik az erdőgazdálkodás fenntarthatósági kihívásait és a természetvédelem gyakorlati kérdéseit.

„Az MBH Bank számára kiemelten fontos, hogy a fenntarthatósági vállalásaink ne csak stratégiai célokban jelenjenek meg, hanem kézzelfogható kezdeményezésekben is.

Az erdőmegújítás segíti a klímaváltozás hatásainak mérséklését.

Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink személyesen is hozzájárulnak ezekhez a programokhoz, amelyek a közösség számára is fontos ügyet képviselnek.” – mondta Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködése jó példája annak, hogyan kapcsolódhat a pénzügyi szektor a klímavédelmi célokhoz gyakorlati, kézzelfogható módon. A közös kezdeményezés részeként a bank munkatársai rendszeresen vesznek részt faültetési akciókban, 2024-ben közel négyezer facsemetével járultak hozzá a balassagyarmati Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. 2025-ben pedig Szokolya községhatárban ültetett el újabb 10 ezer facsemetét, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból álló erdőállományt.

Az MBH Bank által életre hívott MBH Erdő program keretében eddig mintegy 53 ezer facsemetével segítették a bank munkatársai a hazai erődállomány gyarapítását.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének 2027-ig tartó jelenlegi időszakában is kiemelt hangsúlyt kap az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és az erdészeti gépberuházások támogatása.

Az erdőtelepítésre 64 milliárd forintos, az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelésére 10 milliárd forintos tervezett keretösszeg áll rendelkezésre. A két pályázathoz kapcsolódóan az MBH Bank hiteltermékkel készül, az erdészeti gépberuházások megvalósításához pedig az MBH Csoport lízingvállalata, az Euroleasing áll a szektor rendelkezésére. „Az összesen több mint 100 milliárd forint keretösszegben meghirdetett pályázatok jelentős volumenű fejlesztési hullámot indíthatnak el, az agrárium egyik vezető finanszírozójaként pedig az erdészeti ágazat stabil és elkötelezett partnere vagyunk abban, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg” – mondta Szabó István, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyfélkapcsolati igazgatója.

forrás: növekedés

2026. évben a Somogyi Erdőkért aranygyűrű kitüntetésben részesült Horváth Szilárd, a SEFAG Zrt. kereskedelmi osztályvezetője.

„Somogyi erdőkért” oklevél elismerésben részesültek:

Vízvári Ákos Attila, a Barcsi Erdészet kerületvezető erdésze

Szabó Zoltán Zsolt, a Csurgó Faipari Gyár készletkezelője

Müller János, az Iharosi Erdészet rakodókezelője

Ternyák György, a Kaposvári Erdészet vadászati kisegítője

Szabó Lajos, a SEFAG Zrt. informatikai osztályvezető-helyettese

Göndöcz Péter, a SEFAG Zrt. erdőművelési előadója

Károlyiné Kenderesi Antónia, a Lábodi Vadászerdészet főkönyvelője

Trubek Attila, Marcali Erdészet kerületvezető erdésze

Stádinger János, Nagybajomi Erdészet kerületvezető erdésze

Dancsó Dezső Roland, a Szántódi Erdészet kerületvezető erdésze

Erős Zsolt, a Zselici Erdészet kerületvezető erdésze

Aranygyűrűs kollégánk életpályájáról bővebben honlapunkon olvashat.

Gratulálunk a kollégáknak és kívánunk nekik jó egészséget!

forrás: SEFAG Zrt.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepi eseményen elmondta, Magyarország 2 millió hektár erdőterületéből mintegy 1,1 millió hektár állami tulajdon. Ez nemcsak hazánk természeti- és zöldvagyona, hanem a társadalom számára szabadon látogatható közjóléti tér is. Az állami erdővagyon mintegy 60 százaléka, közel 682 ezer hektár magas természetességű erdőterület, ahol a természetközeli gazdálkodási formák alkalmazása különösen indokolt és fontos. Szakmai paradigmaváltás zajlik a magyar erdőgazdálkodásban, amely szükséges ahhoz, hogy az erdők a klímaváltozás hatásai mellett is fennmaradjanak, miközben a társadalmi igényeket is kiszolgálják – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében a kutatási eredményeket át kell ültetni a gyakorlatba, a termőhelyi változásokra gyorsabban kell reagálnia az erdésztársadalomnak. A fafajpolitikát, a szerkezetalakítást, a vízhez való viszonyt, az erdőtervezést, az erdővédelmet gyorsabban kell a megváltozott körülményekhez igazítani annak érdekében, hogy erdeinket fenntartsuk és gyarapítsuk a jövő generációi számára – húzta alá.

A magyar erdőgazdálkodás legfontosabb célja az erdők megőrzése és gyarapítása mellett a társadalmi igények kiszolgálása. Az erdőgazdálkodással szemben a társadalom joggal vár el folyamatos megújulást és magas szakmai színvonalat, ugyanakkor a szakma egyre gyakrabban válik leegyszerűsített kritikák célpontjává. “Egy-egy fakitermelésről készült kiragadott felvétel alapján egyesek sokszor teljes gazdálkodási rendszereket ítélnek meg, figyelmen kívül hagyva az erdők hosszú távú fejlődését” – emelte ki az államtitkár. Az erdők mai állapota évtizedek erdészgenerációinak munkájának eredménye. A szakma nyitott a fejlődésre, ugyanakkor fontos különbséget tenni a konstruktív szakmai önvizsgálat és a szakmai hiteltelenítés között, amely a társadalmi bizalmat rombolja – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdők összetett rendszerének megértéséhez kiemelkedő szakmai teljesítményre, egész életutakra van szükség. Köszöntőjének zárásaként az erdész szakma legkiemelkedőbb képviselőinek adott át elismeréseket. A díjazottak listája itt, a rendezvényről készült fotók itt érhetőek el.

Az ENSZ idei tematikájához igazodva az Erdők Nemzetközi Napja rendezvény az „Erdőben gyökerező gazdaság” témát állította középpontba. A szakmai konferencia megnyitóján Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár elmondta, az erdőalapú gazdaság nem egyetlen ágazatban gondolkodik. Az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson és az értékesítésen át egészen az újrahasznosításig követi a faanyag útját, vagyis a gyakorlatban valósítja meg a körforgásos gazdaság modelljét. Hozzátette, az állami erdők kezelését végző 21 társaság nemcsak erdőgazdálkodási feladatokat lát el, hanem közjóléti, ökoturisztikai és erdőfenntartási feladatokat is, mégpedig nagyrészt saját gazdálkodási bevételeiből finanszírozva.

Forrás: AM

A díjazottak:

Dr. Nagy István miniszter úr a Pro Silva Hungariae Díjat adományozta

1. Dávid Lajos Nándor az Agrárminisztérium Erdőrendezési Főosztály Közép-Dunántúli Erdőtervezési Osztálya nyugalmazott erdőtervezője részére, az erdészeti igazgatásban, valamint az erdészeti felsőoktatásban végzett több mint három évtizedes oktatói munkájáért.

2. Kondor István nyugalmazott erdőfelügyelő részére, az erdőgazdálkodás területén végzett több évtizedes kimagasló szakmai munkájáért.

3. Laczkó Péter magán erdőgazdálkodó részére, az erdőgazdálkodás területén elért eredményes munkájáért.

4. Dr. Páll Miklós a Zalaerdő Zrt. nyugalmazott ellenőrzési osztályvezetője részére, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodás érdekében végzett gazdálkodói, szakigazgatási, szakértői és oktatói munkájáért.

5. Poropatich István a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott pagonyvezető főerdésze részére, az erdőfelújítás területén tanúsított alapos elhivatott munkájáért.

Dr. Nagy István miniszter úr a Nadler Herbert Díjat adományozta

1. Dr. Baranyi Dalma az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság Vadgazdálkodási Főosztálya osztályvezetője részére, a vadgazdálkodási ágazatban végzett elhivatott, kitartó és precíz jogszabályalkotási és koordinációs munkájáért.

2. Dr. Majzinger István a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Államtudományi és Vadgazdálkodási Intézete intézetvezető egyetemi docense részére, a hazai vadgazdálkodás területén végzett több évtizedes kiemelkedő tudományos és oktatói tevékenységéért.

3. Oláh Zoltán a Bakonyszentlászlói Vadaskert nyugalmazott vadásza, felelős vadaskerti szakirányítója, operatőr, természet- és vadfotós, publicista, vadászíró részére, a vadgazdálkodásban eltöltött öt évtizedes aktív elhivatott munkájáért.

Dr. Nagy István miniszter úr Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

1. Ambrus Sándor a Mecsekerdő Zrt. kerületvezető erdésze részére, az erdő ökoszisztéma szolgáltatásának optimalizálásában nyújtott tevékenységéért.

2. Boros Ferenc Zsolt az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya korábbi tájegységi fővadásza részére, az őz- és az apróvad gazdálkodás fejlesztésében elért maradandó színvonalas eredményeiért.

3. Bóka Zoltán a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Pincehelyi Erdészete kerületvezető erdész-vadásza, erdésztechnikusa részére, a hazai erdők genetikai értékeinek megőrzését szolgáló több mint három évtizedes példamutató tevékenységének elismeréséért.

4. Bujdosó-Pandur Zsuzsanna a Déli ASzC Apponyi Sándor Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium műszaki- és felnőttképzési vezetője részére, az agrárszakképzésben végzett negyedszázados kiemelkedő áldozatos munkájáért.

5. Csoór Ildikó a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Iratkezelési Osztálya iratkezelője részére, az Iratkezelési Osztályon ellátott kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

6. Fehér Attila a Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium oktatója részére, az Intézménynél eltöltött több mint két évtizedes kimagasló szintű munkájáért.

7. Gyenes István az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Erdészete erdészetvezetője részére, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az aktív természetvédelem területén nyújtott magas színvonalú szakmai munkájáért.

8. Károlyi Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési osztályvezetője, hivatásos vadásza, főerdésze részére, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő erdőterületek hatékony működtetéséért.

9. Korompai Tamás a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztálya természetvédelmi szakreferense részére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végzett kiemelkedő természetvédelmi és erdővédelmi tevékenységéért.

10. Mezriczky Csaba a SEFAG Zrt. nyugalmazott karbantartója részére, az erdészeti ágazatban végzett több mint három évtizedes megbízható, közösségépítő tevékenységéért.

11. Ruppert Róbert a Mecsekerdő Zrt. fővadásza részére, a vadász szakmában elért elhivatott munkájáért.

12. Sipos Tibor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya főosztályvezetője részére, a növény-egészségügyi, növény- és talajvédelmi szakterületen több mint két évtizedes kimagasló vezetői teljesítményéért.

13. Steiner Zsolt a BEFAG Parkett Kft. belföldi értékesítési vezetője részére, a hazai parketta népszerűsítése érdekében végzett munkája elismeréseként.

14. Dr. Szilvás Rebeka az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztálya jogi referense részére, az állami erdészeti társaságok tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő társasági jogi feladatok ellátása során végzett lelkiismeretes munkájáért.

15. Vitárius Imola az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya vadászati közgazdasági referense részére, a vadgazdálkodási támogatásokkal összefüggő pénzügyi feladatok ellátása terén végzett több éves lelkiismeretes munkája elismeréseként.

Az idei téma az erdők és a gazdaság ünneplése

„Az erdők és a gazdaság” a 2026-os Nemzetközi Erdőnap témája, amely az erdőknek a gazdasági jólét előmozdításában betöltött alapvető szerepét ünnepli. Ezek a szerepek messze túlmutatnak az erdőgazdálkodásból, valamint a megújuló nyersanyagok és élelmiszerek kereskedelméből származó jövedelmen és munkahelyeken: az erdők ugyanis fenntartják a családi és közösségi mezőgazdaságot, növelik a mezőgazdasági termelékenységet, és biztosítják a vízgyűjtő területek egészségét.

Mivel számos ország törekszik a fenntartható biogazdaságra áttérésre, az erdészeti termékek természetalapú megoldásokat kínálnak a szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítésére, miközben új gazdasági lehetőségeket teremtenek.

Az erdők elengedhetetlenek az egészséges gazdaságok számára – ma és a jövő generációi számára egyaránt.

Az idei témához az alábbi 1 perces videó készült, mely az alábbiakban angolul s magyarul is megtekinthető:

International Day of Forests 2026: Forests and economies ; Forests mean business

Az Erdők Nemzetközi Napja 2026: Erdők és a gazdaság ; Az erdő üzletet jelent

Az idei esemény kulcs üzenetei:

Az erdők hajtják a gazdaságot

A vízzel, az éghajlattal és a talajjal kapcsolatos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásoktól kezdve az ökoturizmuson, az energiaellátáson és a nyersanyag-ellátáson át az erdők billiókkal járulnak hozzá a globális gazdasághoz, és világszerte több millió munkahelyet biztosítanak.

Becslések szerint 44 billió dollár – a világ bruttó hazai termékének több mint fele – függ a természettől, beleértve az erdőket is

Az erdős tájak csökkentik a tiszta víz előállítási költségeit, és a szén-dioxid-megkötés, valamint a hőmérséklet-szabályozás révén hozzájárulnak a gazdaságok védelméhez az olyan éghajlati katasztrófákkal szemben, amelyek milliárdokba kerülhetnek.

A kialakulóban lévő biogazdaság középpontjában a fenntarthatóan kezelt erdők állnak

A fenntartható módon előállított fa és bambusz megújuló alternatívaként szolgálhatnak az olyan szén-dioxid-intenzív anyagok helyett, mint az acél, a beton és a műanyag.

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van: évente körülbelül 4 milliárd köbméter fát termelnek. A jelenlegi tendenciák alapján ez a mennyiség 2050-re akár 1 milliárd köbméterrel is növekedhet az ipari hengeres fa tekintetében, mivel a népesség növekszik, és a világ igyekszik a szén-dioxid-intenzív termékeket megújuló forrásokból származókkal felváltani – ami még sürgetőbbé teszi a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását.

Világszerte akár 5,8 milliárd ember is támaszkodik nem fa erdészeti termékekre megélhetése és jóléte biztosítása érdekében.

A nem fa erdészeti termékek – ideértve az élelmiszereket, gyógyszereket, gyantákat, dísznövényeket és takarmányt – globális szinten évente legalább 9,41 milliárd dollár értékűek, és hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek.

Tűzifa

A tűzifa és a faszén világszerte több mint 2 milliárd ember számára biztosítja a főzéshez és a fűtéshez szükséges energiát, és további több százmillió ember megélhetését is biztosítja.

Az egészséges erdők egészséges közösségeket jelentenek

Az erdők számos vidéki közösség gazdasági gerincét képezik, mivel élelmiszert, gyógyszereket, tüzelőanyagot és jövedelmet biztosítanak, valamint olyan előnyökkel járnak, mint a hűtőhatás, a tiszta víz és a talajstabilizálás.

Az erdőmegőrzésbe, -helyreállításba és -fenntartható hasznosításba történő befektetés kifizetődő

Az erdőpusztulás drága mulatság: talajeróziót, árvizeket, költséges éghajlati hatásokat és termelékenységcsökkenést okoz, amelyek gyakran messze meghaladják a rövid távú gazdasági nyereséget.

Forrás: FAO és Vadász-Erdész

Főbb információk

Helyszín: Normafa Rendezvényház (1121 Budapest, Hegyhát út 16.)

• A parkolás a környező parkolókban, közterületen a hét minden napján díjmentes.
• Tömegközlekedéssel a 60-as villamos útvonalát ajánljuk.

Időpont:   2026. március 19. (csütörtök)

Program:

• 11:00 – 12:00        Kitüntetések átadása
• 12:00 – 12:45        Állófogadás
• 13:00 – 15:00        Konferencia

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban a helyszín befogadóképességére tekintettel előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, hogy részvételi szándékát március 11-ig (szerda) az alábbi űrlap kitöltésével erősítse meg: REGISZTRÁCIÓ

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, hogy felfedezze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés felé történő átállást és még sok más érdekes témát az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségünkön.

Idei rendezvényünkön azt vizsgáljuk, hogyan alakítják át az erdők és a faalapú innovációk az iparágakat és a következő generációs bioanyagokat:

„A természet által termesztett: 360°-os online utazás a fákról a felhőkarcolókig”

Szakértői betekintések és valós példák segítségével bemutatjuk, hogyan támogatja a fenntartható erdőgazdálkodás az innovatív faipari termékeket és az erdők hosszú távú ellenálló képességét.

2026. március 23.
14:00–16:00 CET
Online (Microsoft Teams)
Napirend

REGISZTRÁLJON MOST!

forrás: UNECE

Az erdők és a gazdaság ünneplése

Az erdők és a gazdaság témája áll a 2026-os Nemzetközi Erdők Napjának fókuszában, amely az erdők gazdasági prosperitás előmozdításában betöltött alapvető szerepét ünnepli. Ezek a szerepek messze túlmutatnak az erdőgazdálkodásból és a megújuló nyersanyagok és élelmiszerek kereskedelméből származó jövedelmen és munkahelyeken: az erdők fenntartják a családi és közösségi mezőgazdaságot, növelik a mezőgazdasági termelékenységet és védik az egészséges vízgyűjtő területeket.

Mivel sok ország törekszik a fenntartható bio-gazdaságra való áttérésre, az erdészeti termékek természetalapú megoldásokat kínálnak a szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítésére, miközben új gazdasági lehetőségeket teremtenek.

Az erdők elengedhetetlenek az egészséges gazdaságok számára – ma és a jövő generációi számára is.

Főbb üzenetek

Az erdők hajtják a gazdaságot

A vízzel, az éghajlattal és a talajjal kapcsolatos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásoktól az ökoturizmuson, az energiaellátáson és a nyersanyagokon át az erdők több billióval járulnak hozzá a globális gazdasághoz, és világszerte több millió munkahelyet biztosítanak.

Becslések szerint 44 billió (azaz ezermilliárd) dollár – a világ bruttó hazai termékének több mint fele – függ a természettől, beleértve az erdőket is.

Az erdős tájak csökkentik a tiszta víz előállításának költségeit, és a szén-dioxid-megkötés és a hőmérséklet-szabályozás révén segítik a gazdaságok védelmét a milliárdokat is meghaladó költségekkel járó éghajlati katasztrófákkal szemben.

A kialakulóban lévő bio-gazdaság középpontjában az erdők állnak

A fa és a bambusz megújuló alternatívájaként használható olyan szén-dioxid-intenzív anyagok helyett, mint az acél, a beton és a műanyag.

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van.

Évente körülbelül 4 milliárd köbméter fa kerül előállításra, és a kereslet várhatóan tovább fog növekedni, mivel a népesség növekszik, és a világ a szén-dioxid-intenzív termékeket megújulókkal kívánja felváltani – ami 2050-re további 1 milliárd köbméter ipari hengeres-fa iránti igényt jelenthet.

Világszerte akár 5,8 milliárd ember használ nem faipari erdészeti termékeket megélhetésének és jólétének biztosításához

A nem faipari erdészeti termékek, beleértve az élelmiszereket, gyógyszereket, gyantákat, dísznövényeket és takarmányt, globálisan legalább 9,41 milliárd USD értékűek évente, és hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek.

A fából előállított tüzelőanyagok jelentősen hozzájárulnak mind a háztartások, mind az ipar gazdaságához.

A tűzifa és a faszén világszerte több mint 2 milliárd ember számára biztosítja a főzéshez és fűtéshez szükséges energiát, és több száz millió ember megélhetését támogatja, míg a modern, fából előállított tüzelőanyagokat, például a pelletet ipari méretekben használják energia- és hőtermelésre.

Az egészséges erdők egészséges közösségeket jelentenek

Az erdők számos vidéki közösség gazdasági gerincét képezik, mivel élelmiszert, gyógyszereket, tüzelőanyagot és jövedelmet biztosítanak, valamint olyan előnyökkel járnak, mint a hűtő hatás, a tiszta víz és a talajstabilizálás.

Az erdők megőrzésébe, helyreállításába és fenntartható használatába történő befektetés megtérül

Az erdőveszteség drága, talajerózióhoz, árvizekhez, költséges éghajlati hatásokhoz és termelékenység-csökkenéshez vezet, amelyek gyakran messze meghaladják a rövid távú gazdasági nyereséget.

A FAO weboldalán áttekinthetőek az Erdők Nemzetközi Napjához világszerte kapcsolódó események.

forrás: FAO