Milyen kapcsolata van a cégnek a szakképzéssel, elsősorban a Dráva Völgye Technikum és Gimnáziummal?

A KASZÓ Zrt.-nek évtizedes múltra visszatekintő, kiváló kapcsolata van a Dráva Völgye Technikum és Gimnáziummal, legyen szó a tanulók nyári gyakorlatáról, téli társasvadászatokon való közreműködéséről, vagy akár vármegyei és országos Vadásznapok szervezéséről. Ennek a jó kapcsolatnak mindenképpen kiváló fundamentumot ad, hogy az intézményben magas színvonalú oktatás folyik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Társaságunk szakszemélyzetének döntő része Középrigócot tartja egyik alma materének. 

Milyennek látja az erdésztechnikus szakma jövőjét?

Mindenképpen optimista vagyok a kérdésben, hiszen ma már saját bőrünkön érezhető a klímaváltozás. A környezetvédelem, a fenntartható erdőgazdálkodás és a természetvédelem egyre nagyobb szerepet kap. Az erdésztechnikusok, a „tő melletti” emberek nélkülözhetetlenek az erdők nevelésében, azok egészségének megőrzésében, a fakitermelések szakszerű végrehajtásában, a „társágazat” vadgazdálkodással való rugalmas együttműködésben.

A technológiai fejlődés, például a drónok, térinformatikai rendszerek, vagy erdészeti szoftverek használata új lehetőségeket nyit meg a szakma előtt, ez pedig egyre korszerűbb tudást igényel. Így véleményem szerint ez a hivatás hosszú távon is stabil, fejlődő pályát biztosít minden olyan „zöldfülű” erdész-, és vadászpalántának, akik kellő alázattal viseltetnek szakmánk iránt, és megérinti őket gr. Széchenyi Zsigmond által jegyzett néhány sor, miszerint:

„Van-e az életmarcangolta embernek különb patikája,
gyarló értelmének bölcsebb tanácsadója,
Istenkereső lelkének áhítatosabb temploma, 
az erdő magányánál?”

Vannak-e egyéb olyan szakmák, amelyre az erdőgazdálkodásban szükség van, de hiány mutatkozik belőlük?

Igen, sajnos a kollégáimnak komoly erőfeszítésébe kerül, hogy az éves munkák elvégzésére megfelelő mennyiségű és szakmai tudású erdőművelő és fakitermelő álljon rendelkezésre. Ezeket a fizikailag megterhelő munkákat egyre kevesebben választják, pedig nélkülözhetetlenek. További hiányt érzékelünk a gépesített fakitermelést végző gépkezelők tekintetében is. A korábban már említett térinformatikai szakemberek tekintetében, javuló tendencia figyelhető meg, bár ezt még egyenlőre csak a felsőoktatásból érkező fiataloknál tapasztaljuk.

Az erdő- és vadgazdálkodás területén milyen edukációs programjaik vannak?

A KASZÓ Zrt. munkatársai több, mint egy évtizede aktív résztvevői az Erdők hete programsorozatnak. A cél az ismeretterjesztés, ahol az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem is bemutatásra kerül. Gyerekeknek, családoknak szóló interaktív programokkal igyekszünk bemutatni, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt, nem a vadásztól kell félteni a vadat, mert ők ezek ápolására és védelmére tettek esküt.

Az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában megrendezésre kerülő „Erdei iránytű” programsorozat keretein belül négy iskolából érkeznek Társaságunkhoz hátrányos helyzetű diákok, akik betekintést kapnak természetismeretbe és az erdészek, vadászok munkájába.

Szintén az OEE szervezésében munkatársaink hat általános iskolát látogatnak meg az „Iskolában az erdő” programsorozatban, így hozzuk közelebb a gyermekeket az erdőhöz, a természethez.

Társaságunk a Sakál-Tanya Erdei Táborában évek óta nagy sikerrel szervezi meg három  turnusban a vadásztáborait. Az öt napos bentlakásos program során a hivatásos vadász munkája mellett a nebulók a vadászati kultúra mellett betekintést kapnak a vadászati irodalomba, a vadászati eszközökbe, a vadászkutyák,  solymászok és vadászkürtösök világába, és minden napot esti les zár. 

A Vadász-csemete táborunkban pedig az érdeklődők a vadászat mellett betekintést kapnak az erdőgazdálkodás mindennapjaiba is.

Hogy tapasztalja, a fiatalabb generációk befogadóak-e a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás iránt?

Igen, tapasztalataim szerint a fiatalok egyre nyitottabbak a fenti témák irányába, különösen akkor, ha azokat élményszerűen, interaktív módon „tálaljuk”. Úgy érzékelem, hogy egyre fontosabbá válik számukra a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, az ökológiai lábnyom csökkentése.

Ugyanakkor a kommunikációnak itt is döntő szerepe van! Ha a fiatalok számára korszerű, vizuális és interaktív formában mutatjuk be ezeket a területeket, sokkal befogadóbbak és érdeklődőbbek. 

Összességében úgy gondolom, hogy a fogékonyság megvan, csak megfelelő formában, eszközökkel kell megszólítani a fiatalokat.

Kaposvári Szakképzési Centrum