A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. és a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kab-hegyi, bakonyi erdőterületeken tartott nemrégiben közös járőrözést. A razzia során két bírságot szabtak ki és két eljárást indítottak embereik.

Bakonyi erdő – A közös járőrözésnek komoly a célja

A bakonyi erdőterületek közös ellenőrzése során a rendőrség emberei és az erdészek közösen járőröztek a Veszprém és Várpalota környéki területeken. Az akcióban részt vettek a veszprémi járőrök, a rendőrség speciális egysége, valamint az erdőgazdaság rendészeti feladatokat ellátó munkatársai. A cél az erdőterületeken elkövetett jogsértések megelőzése, az illegális gépjárműhasználat visszaszorítása, és az erdei élőhelyek védelme.

Az ellenőrzés során:

• két járművezető bírságot kapott a behajtási tilalom megsértéséért,
• két személlyel szemben szabálysértési eljárás indult.

Az erdőben és az erdészeti utakon az engedély nélküli járműhasználat quad, terepjáró, krosszmotor esetében is tilos.

Ennek a tilalomnak a megszegése sok kárt okoz:

• a természetet károsítja,
• veszélyezteti a túrázókat 
• és a vadgazdálkodási tevékenységet.

Kirándulás előtt érdemes tájékozódni

• a területre vonatkozó közlekedési szabályokról,
• a katonai gyakorlatok időpontjairól,
• a gyűjthető és tilalom alá eső erdei termések szabályairól.

Az erdő védelme közös ügyünk. A jövőben további hasonló ellenőrzésekre is sor kerül. Köszönjük a rendőrség együttműködését! – írta ki felületére a Verga.

Kié a bakonyi erdő? – Kommentháború

A VERGA Zrt. razziával kapcsolatos posztja alatti kommentek szerint a hozzászólók közül 

• többen nem akarják elfogadni a tilalmat, 
• mások pedig épp amellett érvelnek, hogy be kellene tartani ezeket a szabályokat.

Rendszeresek a krosszmotoros brigádok a Bakony erdeiben, állítják többen tapasztalataik alapján. Viszont az erdészeti gépek nem szórakozni járnak az erdőbe, nem is annyira zavarják a vadakat, mint a száguldozók, a járműveikkel vandál módon közlekedők – ezt is többen hangsúlyozzák véleményüket kifejtve. 

Egyesek odáig mennének, hogy rommá büntetnék az összes krosszmotorost, sőt, elkoboznák a járműveiket, ahogy ezt tudomásuk szerint külföldön teszik a hatóságok. 

forrás: VEOL

Legutóbbi akciónk – amelyben a Dorogi és az Esztergomi Rendőrkapitányság mellett a Készenléti Rendőrség egyenruhásai, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének munkatársai is részt vettek – helyszíne a Tokod térségében lévő Gete-hegy volt. Az ellenőrzést terepjárókkal, elektromos motorokkal hajtottuk végre és drónt is bevontunk, hogy a teljes érintett területet alaposan átvizsgálhassuk. A szabálysértések visszaszorítása érdekében hasonló ellenőrzésekre a jövőben is lehet számítani.

forrás: police.hu

Harmadik alkalommal szervezi meg az Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciáját Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő szervezet partnerei a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége (APAPET), az Erdőgazdálkodók Egyesülete (AAP), valamint a Romániai Fakitermelők Egyesülete (ASFOR) lesznek.

Mint az eseménnyel kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatón Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője elmondta: az első két alkalom tapasztalatai szerint jó ötletnek bizonyult tömbösíteni az erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat érintő aktuális témákat.

Az igazgató kifejtette: az egynapos, országos megbeszélésre több mint 300 résztvevőt várnak Csíkszeredába. A tanácskozás 2023-as indulásakor elsősorban a Hargita megyei közbirtokosságokat kívánták tájékoztatni a témakör aktuális kérdéseivel kapcsolatosan. Az idei konferencia kinőtte ezeket a kereteket és országos szakmai szervezetek bevonásával sikerült szintet lépni, tette hozzá.

„Érezzük azt az igényt az erdőtulajdonosok, közbirtokosságok részéről, hogy hiteles információkhoz juthassanak szakemberek bevonásával. A panelbeszélgetések során lehetőség lesz kérdéseket feltenni, megvitatni. A résztvevők egész évben fel tudják használni az év elején itt elhangzottakat” – mondta Cilip Árpád.

Mint Elekes Mózes erdőmérnök, a fejlesztési ügynökség munkatársa kiemelte: az erdészeti ágazat Románia bevételeinek 3,5 százalékát adja. „Aktuális beszélnünk az új erdészeti alaptörvényről, e köré építettük fel a harmadik konferenciánkat. Ezt az új és érdekfeszítő témát három panelbeszélgetésre bontottuk” – mondta a szakember. Az I. számú panelben a fenntartható erdőgazdálkodás és a karbonkreditek kapcsolatát vitatják meg. Az erdők védelme adja a II. panel témáját, amely során a Natura 2000 területek helyzetéről, az azokat érintő aktualitásokról lesz szó. A III. panelben az új erdészeti törvényről lesz szó – részletezte Elekes Mózes.

Jövedelem kitermelés nélkül

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke kiemelte, az új erdészeti törvény egyik kiemelkedő újdonsága a karbonkvóta és a karbonkreditek megjelenése, amelyet a tulajdonosok is megkaphatnak egyfajta területalapú támogatásként az erdők után. A karbonkvótákkal kapcsolatosan a szakember kifejtette: a korábbi években ezek értékesítése az állam felelőssége volt a környezetvédelmi alapon keresztül. Az erdészeti törvénykönyvbe bekerült elképzelés szerint a tulajdonosok az erdeik által az országos rendszerbe szolgáltatott karbonkreditek után jövedelemhez juthatnak – mutatott rá Porzsolt Levente.

Mint elhangzott, az új erdészeti törvény számos újdonságot tartalmaz: bevezetik az agroerdészetek fogalmát, változnak az erdészeti személyzetet érintő szabályozások, valamint az üzemtervi periódusok is átalakulnak. Ezen túl a törvény lehetőséget biztosít a szabad természetjárásra gyalogosan és kerékpárral, ugyanakkor illegális fakitermelés esetén is tartalmaz új szankciókat.

A III. Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciája 2025. március 7-én 9.30 órakor kezdődik Hargita Megye Tanácsának amfiteátrumában. Az eseményre regisztrálni ezen az oldalon keresztül lehet (a regisztráció nem kötelező, csupán ajánlott). A részletes program hamarosan elérhető lesz az esemény közösségi oldalán.

Két éve így készültek az erdészeti konferenciára Csíkszeredában.

forrás: Maszol.ro

Ezekben a hetekben aktuális a területen élő gímszarvasok ledobott agancsainak illetéktelen személyek által történő gyűjtésének megelőzése is, ez ugyanis jogellenes cselekmény, lopásnak minősül.  

Kiemelt figyelmet fordítottak az erdészeti utakat használó járművek behajtási engedélyének meglétére, valamint a jobb idő beköszöntével az erdőkben a quadokkal, motorokkal közlekedők ellenőrzésére is. Ez utóbbiak nem csak a maguk, hanem sokszor a túrázók testi épségét is veszélyeztetik, továbbá zavarják a vadállományt és nehezen gyógyuló tájsebeket hagynak maguk után az erdők talajszerkezetében.  

A következő hetekben, hónapokban további ellenőrzésekre lehet számítani a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő erdőterületeken.

forrás: police.hu

A világ számos országa tett jelentős erőfeszítéseket az elmúlt évtizedben az erdőirtás csökkentése érdekében, például moratóriumok bevezetésével vagy az ellátási lánc átláthatóságának javítását célzó intézkedésekkel, az erdőirtás és az erdőpusztulás azonban továbbra is riasztó ütemben folytatódik, és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 10%-át teszi ki. Az EU elkötelezett a termelő országokkal való inkluzív partnerségek előmozdítása mellett az erdőirtás globális szintű kezelése érdekében.

Az EU továbbra is együttműködik a partnerországokkal és vállalatokkal az erdőirtásmentes ellátási láncokra való sikeres átállás érdekében.

A világ erdeinek védelmével és helyreállításával foglalkozó, több érdekelt fél részvételével működő platform

-> Folyamatos párbeszéd az EU tagállamai, kiválasztott érdekelt felek (elsősorban kereskedelmi és üzleti szövetségek és nem kormányzati szervezetek), harmadik országok és az Európai Bizottság között.
-> A platform rendszeresen ülésezik, hogy bemutassa és megvitassa a munka fő irányvonalait, és meghatározza a legjobb gyakorlatokat.

A platform üléseinek napirendjei, előadásai és összefoglaló jegyzőkönyvei

A platform tagszervezetei

Az erdőirtással és erdőpusztulással foglalkozó uniós megfigyelőközpont

-> A meglévő megfigyelési eszközökre (pl. Copernicus és más, nyilvánosan vagy magántulajdonban lévő források) építve a megfigyelőközpont megkönnyíti a vállalkozások, az állami szervek és a fogyasztók számára az ellátási láncokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
-> Nyilvánosan hozzáférhető térképek és adatkészletek a világ erdőborítottságában bekövetkezett változásokról és a kapcsolódó mozgatórugókról.
-> Főbb összetevők: globális erdőfigyelés, valamint az árutermelés és -kereskedelem.

Látogasson el a megfigyelőközpontba

Az erdőirtásmentes értékláncokról szóló európai csapat kezdeményezése

Az EU Global Gateway stratégiájához igazodva a kezdeményezés célja, hogy támogassa a partnerországokat a fenntartható, erdőirtásmentes és legális mezőgazdasági értékláncokra való áttérésben. Az Európai Bizottság és az EU tagállamai, köztük Németország, Hollandia és Franciaország közös erőfeszítése, amely a kezdeményezés végrehajtásához kezdetben 70 millió eurós finanszírozási csomagot biztosít.

Főbb jellemzők:

-> Fenntartható mezőgazdaság az erdei ökoszisztémákért (SAFE) projekt mint az együttműködés fő pillére, amely támogatást nyújt a partnerországoknak és a termelőknek az erdőirtásmentes értékláncok kialakításához.
-> Zero Deforestation Hub - A SAFE részeként ez a központ lesz a partnerországok tájékoztatásának, koordinációjának és tájékoztatásának központi forrása.
-> Az erdőirtásmentes értékláncokkal foglalkozó technikai eszköz igény szerinti elemzést, igényfelmérést és technikai támogatást nyújt a partnerországokban az erdőirtásmentes ellátási láncokra való áttéréshez.

További információk a Team Europe kezdeményezésről

Információs rendszer

Az információs rendszer az az informatikai rendszer, amely a gazdasági szereplők és kereskedők által a rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében benyújtott átvilágítási nyilatkozatokat tartalmazza. Az információs rendszer kísérleti tesztelése január végéig tart.

A Bizottság 2024 nyarán a tagállami hatóságokkal összehangoltan képzési környezetet és „oktatóképző” foglalkozásokat biztosít minden érdekelt vállalat számára. Ez lehetőséget ad minden érdekelt félnek arra, hogy jóval a rendelet alkalmazása előtt megismerkedjen a rendszerrel. A Bizottság ezután felhasználói kézikönyveket és egyéb releváns önképzési anyagokat, például videós oktatóanyagokat is rendelkezésre bocsát.

Mikor lép hatályba és alkalmazhatóvá válik?  

A rendelet 2023. június 9-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A rendelet 2023. június 29-én lépett hatályba.
A 38. cikk (2) bekezdésében felsorolt egyes cikkek alkalmazhatósága azonban 2024. december 30-án (18 hónapos átmeneti időszak), a mikro- és kisvállalkozások esetében pedig 2025. június 30-án (24 hónapos átmeneti időszak) lép hatályba.

Mi a helyzet a két időpont közötti időszakban?

A rendelet hatálybalépése és a rendelet alkalmazásának időpontja(i) között az uniós piacon forgalomba hozott termékeknek meg kell-e felelniük a rendelet követelményeinek?

A nagy- és középvállalkozások és kereskedők esetében a rendelet hatálybalépése után 18 hónappal (2024. december 30-án) várható az alkalmazás kezdete. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőknek és kereskedőknek nem kell megfelelniük az uniós piacon ezen időpont előtt forgalomba hozott termékekre vonatkozó követelményeknek. A kis- és mikrovállalkozások esetében ez az időszak meghosszabbodik (24 hónappal a rendelet hatálybalépését követően – 2025. június 30-án).

Hogyan lehet bizonyítani, hogy a terméket a rendelet hatálybalépése előtt állították elő?

Kit terhel a bizonyítási teher, hogy az érintett árut vagy terméket, amelyet a gazdasági szereplő forgalomba kíván hozni vagy exportálni, a rendelet hatálybalépése előtt állították elő, és a rendelet nem alkalmazandó?

A rendeletet az 1. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni, kivéve, ha az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. E kivétel tekintetében a gazdasági szereplőre hárul a bizonyítási teher, és képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő információkkal bizonyítsa, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. Bár ebben az esetben az üzemeltető nem köteles átvilágítási nyilatkozatot benyújtani, az üzemeltetőnek meg kell őriznie a szükséges dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a rendelet és kötelezettségei nem alkalmazandók.

Milyen kötelezettségek terhelik a piaci szereplőket és a nem KKV-kereskedőket?

Milyen kötelezettségek terhelik a gazdasági szereplőket és a nem KKV-kereskedőket, ha olyan érintett terméket hoznak forgalomba vagy exportálnak, amely olyan érintett termékből vagy érintett áruból készült, amelyet az átmeneti időszakban (azaz a rendelet 2023. június 30-i hatálybalépése és a rendelet 2024. december 30-i hatálybalépése közötti időszakban) hoztak forgalomba?

Ez a helyzet néhány konkrét forgatókönyvvel magyarázható a legjobban.

1. Egy érintett árut (pl. természetes gumi – 4001 KN-kód) az átmeneti időszak alatt hoznak forgalomba, tehát nem feltétlenül geolokalizálják, majd felhasználják egy érintett származékos termék (pl. új gumiabroncsok – 4011 KN-kód) előállítására, amelyet 2024. december 30. után hoznak forgalomba (vagy exportálnak).

Ha egy árut az átmeneti időszak alatt, azaz az EUDR alkalmazásának kezdete előtt hoznak forgalomba, akkor egy származékos termék forgalomba hozatalakor a gazdasági szereplő (és a nem KKV-ként működő kereskedők) kötelezettsége arra korlátozódik, hogy megfelelően meggyőző és ellenőrizhető bizonyítékot gyűjtsön annak bizonyítására, hogy az adott termék (gumiabroncsok) előállításához felhasznált érintett árut (gumi) az alkalmazás kezdete előtt hozták forgalomba. Ez nem érinti a 37. cikk (2) bekezdését a fa és fatermékek tekintetében.

Ha az árut az átmeneti időszakot követően, azaz 2024. december 30. után hozzák forgalomba vagy exportálják, a gazdasági szereplőre (és a nem KKV-ként működő kereskedőkre) az e rendeletben foglalt általános kötelezettségek vonatkoznak. Hasonlóképpen, a releváns termékek azon részei esetében, amelyeket a 2024. december 30. után forgalomba hozott árukból állítottak elő, a gazdasági szereplőre (és a nem KKV-ként működő kereskedőkre) e rendelet általános kötelezettségei vonatkoznak.

2. Egy releváns terméket (pl. kakaóvajat – 1804 KN-kód) az átmeneti időszak alatt hoznak forgalomba, tehát nem feltétlenül geolokalizált, de aztán egy másik releváns származékos termék (pl. csokoládé – 1806 KN-kód) előállításához használják fel, amelyet egy továbbfelhasználó szereplő 2024. december 30. után hoz forgalomba (vagy exportál).

Ebben az esetben a származékos terméket (csokoládé) forgalomba hozó vagy exportáló gazdasági szereplő (és a nem KKV kereskedők) kötelezettsége arra korlátozódik, hogy megfelelően meggyőző és ellenőrizhető bizonyítékot gyűjtsön annak bizonyítására, hogy a vonatkozó származékos terméket (kakaóvajat) az alkalmazás megkezdése előtt hozták forgalomba. A releváns végtermék azon részei esetében, amelyeket más, 2024. december 30. után forgalomba hozott releváns termékekkel együtt állítottak elő, a gazdasági szereplőre (és a nem KKV-ként működő kereskedőkre) az e rendeletben foglalt általános kötelezettségek vonatkoznak. Ez nem érinti a 37. cikk (2) bekezdését a fa és fatermékek tekintetében.

3. A piaci szereplő az átmeneti időszakban olyan releváns árut vagy terméket hoz forgalomba, amelyet 2024. december 30. után egy vagy több nem KKV-kereskedő „tesz hozzáférhetővé” a piacon.

Ebben a forgatókönyvben a nem KKV-kereskedő kötelezettségei arra korlátozódnak, hogy megfelelően meggyőző és ellenőrizhető bizonyítékot gyűjtsön annak bizonyítására, hogy az ilyen releváns árut vagy releváns terméket az alkalmazás megkezdése előtt hozták forgalomba. Ez nem érinti a 37. cikk (2) bekezdését a fa és fatermékek tekintetében.

Az összes GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések az innen letölthető PDF dokumentumban is megtalálható.

szerk/ford. Tóth János, forrás: EU_EUDR

A júniusi és november eleji akciókhoz hasonlóan a mostani közös járőrözés célja is az volt, hogy a nem jogkövető magatartást tanúsító erdőjárókat kiszűrjék, megfékezzék. Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az erdészeti igazgatóság közel 11.500 hektáros területéből 6.000 hektárt lefedve a Gerecsében három, míg a Vértes északi részén két bejárási egységben mintegy 20 fővel járőröznek közösen. Hozzátette, hogy ezúttal kiemelt figyelmet fordítanak a lakott területekhez közeli részekre, ahol a tapasztalatok szerint a téli időszak közeledtével gyakoribbá válhat a fatolvajlás.

Kreidl Csaba rendőr alezredes, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályának osztályvezetője elmondta, hogy idén a mostani már a negyedik nagyszabású közös járőrözés. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vármegyei kapitányság és az erdészeti társaság közti megállapodás szerint ezeken az ellenőrzéseken felül is folyamatos a közös szolgálat. A Vérteserdő Zrt. erdészeti igazgatóságai által megadott időpontokban a körzeti megbízott és egy kerületvezető erdész vagy hivatásos vadász indul járőrözni. A rendőrök már jól ismerik a területet, a fakitermelések sajátosságait, a faanyag és a vadhús szállítmányok dokumentumait. Az alezredes szerint a nyár óra érezhetően visszaesett az erdőben illegálisan quadozók száma, ami mutatja a közös szolgálat eredményességét.

Az összehangolt munkát négy lovasrendőr segítette a készenléti rendőrség kötelékéből. Ez a nap jó lehetőség volt a fiatal lovaknak, hogy tapasztalatokat szerezzenek a Vértesben is. A korábbi alkalmakhoz hasonlóan most is jelen volt drónos szakember és szolgálati kutya, segítve az ellenőrzések hatékonyságát.

A pénteki ellenőrzések során négy alkalommal került sor igazoltatásra, melyből egy esetben nem tapasztaltak szabálytalanságot a kollégák, két ízben behajtási engedély nélkül tartózkodtak személyautóval az erdőjárók a területen. Ők szóbeli figyelmeztetés után távozhattak. A negyedik esetben mintegy 1,5 m³ tűzifa illegális szállítására derült fény. A tűzifa lefoglalásra került, a feljelentés megtörtént, az elkövetők ellen szabálysértési eljárás indult.

Fotók: Boglári Zoltán, forrás: Vérteserdő Zrt.

A helyi és regionális szakértőkből, valamint önkéntesekből álló csapat Románia, Ukrajna, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország meglátogatásával hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenleginél sokkal szigorúbb védelemre van szükség, ha meg akarjuk menteni Európa utolsó érintetlen és öreg erdeit. Az expedíció tagjai május 30-án érkeztek a Mátrába, ahol többek között magyar ökológusokkal, erdészekkel találkoznak, hogy megismerkedjenek a hazai erdők állapotával és az itteni erdőkezelési gyakorlatokkal. 

A Mátrába ért a Greenpeace regionális expedíciója, melynek során a szervezet önkéntesei és szakértői bejárják a Kárpátokban azokat a területeket, ahol érintetlen, öreg erdőket pusztítanak. Az út során a szervezet képeket, videófelvételeket és írásos feljegyzéseket készít a Kárpátok még megmaradt, értékes erdeiről és a természetvédelem gyengeségeiről. A Románián, Ukrajnán, Szlovákián és Lengyelországon keresztül átívelő túra magyarországi állomása a Mátra, mely a teljes Északi-középhegységgel része a Kárpátoknak.   

Az expedíciós csapat a természeti értékek és azok pusztításának feltérképezésén kívül azzal is foglalkozik az út során, hogy megtudja, az egyes helyszíneken milyen az ott élők viszonya az erdőhöz – találkoznak helyi közösségekkel, erdészekkel, biológusokkal és kutatókkal. A Mátrában Litkai Gergely humorista és Udvaros Dorottya színművész is csatlakoznak a csapathoz.

Közvetlenül a magyarországi látogatás előtt a háború sújtotta Ukrajnában járt a csapat, ahol megdöbbentő tapasztalatokat szereztek a Kárpátok állapotáról: az ukrán Kárpátok nagy kiterjedésű öreg erdeit felelőtlenül irtják, ráadásul úgy, hogy az innen származó fát az Európai Unióban értékesítik. Az egyik felhasználó a svájci székhelyű Swiss Krono nevű nagyvállalat, amely Magyarországon is jelen van. 

„A hazai 2 millió hektárnyi erdőnek csupán 0,01%-a az, ami természetes erdőnek tekinthető. Az emberek mindenütt a világon kezdenek ráébredni arra, hogy mekkora veszélyt jelent a természeti rendszerek összeomlása. A Kárpátokban még megmaradt erdők élőhelyei megszámlálhatatlan vadon élő állatnak, növénynek, hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, vizet tartanak vissza, védenek az áradások, aszályok és más szélsőséges időjárási jelenségek ellen. Ennek ellenére óriási ütemben pusztítjuk őket. Uniós összefogásra van szükség, hogy megmenthessük ezeket az értékes élőhelyeket, különösen, ha az EU el akarja érni a Biodiverzitás Stratégiájában kitűzött célt. Eszerint a szárazföldi és vízzel borított területek 10%-át fokozottan védetté kell nyilvánítani 2030-ra.“ –mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás-kampányfelelőse.

A Kárpátok erdeinek nagy része a 90-es évek óta különböző szintű védelem alatt áll, az erdők 50%-a az EU Natura 2000 hálózatának is része. A védelem azonban csak papíron létezik, a valóságban mindenütt pénzhajhász fakitermelés zajlik. 

A Kárpátok mind a biológiai sokféleség tekintetében, mind a klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsfontosságú területe Európának. Felbecsülhetetlen érték, ami óriási veszélynek van kitéve. A Greenpeace műholdfelvételek elemzésén alapuló jelentése feltárta, hogy a Kárpátok nagy részén profitorientált, termelésre összpontosító erdőgazdálkodás zajlik. A létfontosságú erdei élőhelyeknek csupán 3%-a olyan terület, ahol egyáltalán nincs fakitermelés, a többi részén kizsákmányoló pusztítás folyik, emiatt pedig óránként átlagosan több mint öt futballpályányi erdő tűnik el a Kárpátokban. 

„Nem engedhetjük tovább ezt az őrült pusztítást. Nemcsak az Amazonas, Kongó, Borneó erdeit kell megmentenünk, hanem Európa utolsó vadonját is. Az embereknek tudniuk kell róla, hogy a Kárpátok erdei a gyakorlatban szinte teljesen védtelenek. Miközben válságról válságra vergődünk, az egészségügyi, gazdasági, energetikai, humanitárius nehézségek miatt a természet érdekei hátrébb sorolódtak. Ezen azonban sürgősen változtatnunk kell. Azért megyünk ki terepre, hogy találkozzunk a Kárpátok különböző országaiból származó emberekkel, akik mindenütt ugyanazt látják: letarolt, üres hegyoldalakat, felelőtlen fakitermelést, agresszív, túlzott mértékű turizmust, korrupciót, kapzsiságot és a közönyös vagy tehetetlen hatóságokat. Európai összefogásra van szükségünk ahhoz, hogy megerősíthessük a Kárpátok védelmét.” – mondta Ciprian Gălușcă, a Greenpeace Románia erdőkért és biológiai sokféleségért felelős kampányosa.

A Greenpeace sürgős cselekvést vár a döntéshozóktól a Kárpátok erdeinek védelmében. A szervezet azt szeretné elérni, hogy azonnal tiltsák be a felelőtlen fakitermelést a Kárpátok erdeiben, ennek részeként pedig Magyarországon vonják vissza a tavaly augusztusban elfogadott tűzifarendeletet. Emellett uniós finanszírozással meg kell alkotni egy olyan cselekvési tervet, amelynek végrehajtása során létrejön egy országhatároktól független, érintetlen területekből álló hálózat, ahová még utak sem vezetnek, és ahol semmi sem zavarhatja az élővilágot. A Greenpeace petíciót is indított ezért a célért.

forrás: Greenpeace

Az FCLP, amelynek társelnöke az Egyesült Államok és Ghána lesz, lehetőséget nyújt a Glasgowban tett vállalások teljesítésében való együttműködés fokozására, az ambíció fokozására és a folyamatban lévő problémák innovatív megoldására.

Bejelentették, hogy az állami adományozók már elköltöttek 2,67 milliárd dollárt abból a 12 milliárd dollárból, amelyet a kormányok 5 éves időszakra ígértek az erdők védelmére, helyreállítására és fenntartható kezelésére. Ezen túlmenően a COP27-en a köz- és magánadományozók további 4,5 milliárd dollár mozgósítására tettek ígéretet ezen erőfeszítések előmozdítására. A LEAF-koalíció keretében 100%-kal nagyobb összegű finanszírozást mozgósítottak a magas integráltságú kibocsátáscsökkentési kreditek vásárlására.

A WRI legújabb kutatásai megerősítik, hogy az erdők a széles körben elismert szén-dioxid-tároló és -mérséklő előnyeiken túlmenően jelentős – és túlnyomórészt pozitív – hatással vannak az éghajlat stabilitására.

Az alábbiakban Craig Hanson, a World Resources Institute programigazgatójának nyilatkozata következik:

„Nagyon bátorító, hogy a ma bejelentett új finanszírozás révén az országok jó úton haladnak afelé, hogy teljesítsék azt a vállalást, miszerint 5 év alatt 12 milliárd dollárt fordítanak az erdőkkel kapcsolatos programokra. Különösen örülünk annak a nagylelkű, egymilliárd eurós új pénzügyi kötelezettségvállalásnak, amelyet Olaf Scholz német kancellár jelentett be az erdők és a természet számára.

„Elismerésünket fejezzük ki az Egyesült Királyságnak, amiért létrehozta ezt a partnerséget, amely a magas szintű politikai figyelmet továbbra is az erdők védelmére és helyreállítására Glasgow-ban tett történelmi jelentőségű ígéretek teljesítésére irányítja. Ez az új partnerség fontos eszköz lesz az országok és más érdekelt felek számára is, hogy együttműködjenek a merész erdészeti kötelezettségvállalásaik teljesítésében és az éghajlati válság leküzdésében.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: WRI 11-07

Az akció célja, hogy növeljék a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét, továbbá, hogy megelőzzék és csökkentsék az erdészeti és természetvédelmi szabálysértések, rongálások, falopások, egyéb tulajdon elleni szabálysértések elkövetését.

Az akció ideje alatt az egyenruhások szabálysértésre, illetve bűncselekményre utaló körülményeket nem tártak fel.

Az erdőkben elkövetett jogsértések megelőzése érdekében a jövőben is számítani lehet hasonló ellenőrzésekre.

forrás: police 11-07

„Nemtörődömség Maratonja” – az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, állítja a WWF Románia.

„Románia 14-szer kevesebb pénzt fordít az erdőkre, mint kellene” – írja közleményében a WWF romániai szervezete.

A civil szervezet szerint kulcsmomentumhoz érkezett a romániai erdőgazdálkodás ügye. EU-s forrásból lenne elég pénz erre, azonban úgy tudják, az összeget, legalábbis annak nagy részét, nem arra a célra akarják fordítani az illetékes miniszterek, amire kéne. Ezért egy szimbolikus akcióval is igyekszenek a kérdésre ráirányítani a közfigyelmet: Andrei Roșu ultramaratoni futó, író, blogger egy demonstrációs célú futóversenyen indult, melyet a „Nemtörődömség Maratonának” neveztek el, abból a célból, hogy szemléltessék: Románia európai pénzt kapott az erdők védelmére, de úgy döntött, másra költi azt.

„Az erdőket teljesen figyelmen kívül hagyja a Nemzeti Stratégiai Terv (NSP), amely meghatározza a jövőjüket a következő 10 évre, így várhatóan az illegális fakitermelés továbbra is ellenőrizetlenül folytatódik. Az NSP-nek figyelembe kell vennie az erdőket, és finanszíroznia kell őket!” – írják. A WWF közleménye: „Románia erdeinek 1,6 milliárd euróra van szükségük, ha meg akarunk szabadulni az illegális fakitermeléstől, mert pénz nélkül a védelem minden elképzelése csak szép álom, és minden stratégia erőtlen marad. A valóságban az a veszély fenyeget, hogy a most készülő Nemzeti Stratégiai Terv (NSP) keretében a következő 10 évben mindössze 114 millió eurót kapnak, ami 14-szer kevesebb a szükségesnél Ez olyan, mintha Romániának lenne európai pénze arra, hogy 50 kilométernyi hegyi autópályát építsen, hogy megszabadítson minket a Prahova-völgy rémálmától. De úgy dönt, hogy más prioritásai vannak, és hogy a következő évtizedben 4 kilométer autópálya elegendő.

A WWF közel három hónapja figyelmeztet erre a veszélyre petíciókkal, a román elnöknek és a miniszterelnöknek írt levelekkel, valamint a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumhoz intézett meghallgatásra irányuló kérésekkel. De túl kevesen hallgattak ránk. Az utolsó pillanatban vagyunk, mivel az NSP keretében az európai alapok elosztását ezekben a napokban véglegesítik. Ezért Andrei Roșu ultramaratoni futó ma egy demonstrációs futással, a „Nemtörődömség Maratonával” kongatta meg a vészharangot, amely a környezetvédelmi minisztériumtól indult, a mezőgazdasági minisztérium mellett haladt el, és a kormány előtt ért véget.

Ez a második alkalom, hogy Andrei aktívan részt vesz a WWF-fel az erdők védelméért folytatott küzdelemben. Közel két évvel ezelőtt részt vett az „Erdőtlenség Maratonán” (Maratonul NePădurilor), egy magányos, szomorú versenyen 750 hektár kivágott erdőn keresztül, amely megmutatta nekünk az igazi problémákat és a valóságot. ‘Évtizedek óta először fordul elő, hogy a romániai erdők összes súlyos problémájának megoldása egy aláírással elérhető volna. Az NFP-től származó pénzzel sokat lehetne változtatni. Az erdőknek mindannyiunk számára prioritást kell élvezniük.’ – Andrei Roșu ultramaratonista futó.

‘Az erdők újabb csatát veszítenek. Az NFP-ben a megőrzésükre javasolt összegek nevetségesek. A vidékfejlesztés nem valósulhat meg az erdők figyelmen kívül hagyásával. Most minden eddiginél nagyobb szükség van a politikai osztály bevonására a romániai erdők problémáinak megoldásába.’ – Radu Melu, a WWF Románia országos erdészeti igazgatója.

Háttér:

Az európai alapoknak az NSP keretében történő elosztásáról szóló döntés politikai jellegű, és több minisztériumtól függ. A programot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítja, amely nem érdekelt az erdők megőrzésében, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium (amelyhez az erdők tartoznak) pedig nem tud meggyőző javaslatokat tenni a finanszírozás bevonására. A fenntartható erdőgazdálkodáshoz szükséges reformhoz forrásokra van szükség. Jövőjük mindannyiunkat érintő kérdés, akár természetbarátok, akár erdőtulajdonosok, akár védett területek kezelői vagyunk, akár a területen tevékenykedünk.

Az Európai Unió a Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül támogatja az erdőket, amelynek célja, hogy ne csak a konkrét mezőgazdasági célkitűzések, hanem a tagállamok környezetvédelmi és éghajlati célkitűzései is teljesüljenek. Románia jelenleg rendelkezik a szükséges eszközökkel az erdőkkel kapcsolatos krónikus problémák megoldásához az illegális fakitermelés, az élőhelyek és fajok védelme, a faanyag értékének növelése és az őserdők védelme tekintetében. A döntés most már politikai döntés, kormányzati szinten. Itt az ideje, hogy a kormány bebizonyítsa, hogy az erdők nem csupán választási kampánytémául szolgálnak, hanem stratégiailag fontos kérdésnek tekintik a sorsukat.

forrás: transindex