Ki ne szeretne szolnokiként a NEFAG-erdőben sétálni?! Kivált most, hogy közeleg az ősz, és újra pompás színeket ölt magára Szolnoki Parkerdő. Ehhez persze nélkülözhetetlen, hogy a közkedvelt kirándulóhely erdőrészletei életerősek maradjanak, ami a világszerte változó klimatikus viszonyok miatt ma már nem magától értetődő – különösen az Alföldön nem.

Szolnokon és környékén mégis van pozitív példa. Hiszen a NEFAG Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a kezelésébe tartozó erdőterületek fái megfelelő környezetet kapjanak, és ez igaz a szolnoki mellett a karcagi erdőségre is.

Ennek megfelelően – a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság beavatkozásának eredményeként – jelentős mennyiségű többletvizet engedtek a NEFAG Zrt. Karcag-Apavárai erdőterületére: a Hortobágy-Berettyó főcsatorna 69+020 szelvényéből közel 330 ezer köbméternyi vizet szivattyúztak a Karcagi V. csatornába, nagyban segítve a térség ökológiai életterének javulását. A mellékágak a víz vezetése útján töltődtek meg, az erdőt érintően mintegy kilenc kilométer hosszúságban teltek meg vízzel a csatornák. 

A Szolnoki Parkerdő esetében pedig az Eresztőhalmi I. és Kisgyepi csatornák szivattyús vízpótlása valósult meg. Az erdőt érintő medrekben mintegy öt kilométeren történt vízpótlás, 200 ezer köbméter éltető víz átemelésével. A vízpótlásokat a NEFAG a Vizet a tájba! programon belül végezte el.

Mindez azért jelentős, mert az éghajlatváltozás miatti csapadékhiány, illetve a csapadék egyenlőtlen eloszlása következtében csökken a talajban tárolt vízkészlet. A felszín alatti vízhiány eléri a nyolc köbkilométert, a vízhiány különösen az alföldi területeket sújtja. Ez kezelhető a felszíni, átfolyó vizek visszatartásával, illetve a visszatartott víz csatornákon keresztül történő szétoszlatásával.

A kormány 4,7 milliárd forint biztosításával igyekszik támogatni a vízpótló, illetve vízvisszatartó tevékenységet. A Vizet a tájba! program az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) koordinálásával indult, amelyen belül meder és partrendezések elvégzésére is van lehetőség. Az intézkedéssel a mezőgazdasági, illetve az erdőterületeken válik lehetségessé aktív vízbázisok létrehozása.

A NEFAG Zrt. kezelésébe tartozó térségekben most elvégzett vízpótlás révén javult az erdőterületek talajának nedvességtartalma, nőtt a fák számára felvehető vízkészlet mennyisége, összességében javult az egyes fák és az erdők vitalitása.

forrás: SZOLJON

Első körön Eperjesre 5.000 m3, míg Derekegyházára 15.300 m3 víz került kijuttatásra.

Az eredmények kecsegtetőek, ezért lehetőség szerint szeretnénk tovább folytatni a víz visszapótlását, hogy enyhítsük, lassítsuk az aszály okozta erdőpusztulásokat.

forrás: DALERD Zrt.

Az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább Dunai árvizek, a folyó rendkívül alacsony vízállása, illetve az évek óta jelentkező szélsőségesen száraz és forró időjárás miatt az erdőállományok száradása nemcsak a Gemenc Zrt. által vagyonkezelt domb- és homokvidéki területeken, hanem a legértékesebb hullámtéri és ármentett területeken fekvő erdőkben is fokozottan jelentkezik.

A tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztérium által meghirdetett „Vizet a tájba” program keretein belül – kihasználva a Dunán július végén levonuló kisebb árvíz által szállított többlet vízmennyiséget – a Gemenci erdők vízpótlása is megkezdődött.

A Gemenc Zrt. felvette az illetékes Vízügyi Igazgatóságokkal a kapcsolatot a víz ármentett területekre történő kijuttatása érdekében.

Ennek eredményeképpen a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a bédai erdőtömb, az Alsó-Dunamenti Vízügyi Igazgatóság a karapancsai erdőtömb, míg a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Sió melletti gógai és borrévi erdőtömb vízpótlását kezdte meg.

Mivel a vízpótlás jelenleg szivornyás, illetve gravitációs vízbevezetéssel történik, a vízpótlás feltétele a Duna 400 cm-t meghaladó vízszintje.

A legértékesebb hullámtéri erdőterületek esetében a folyó szétterülése mindig többlet vízhatást jelent az élővilág számára. Itt a víz visszatartására lenne szükség különböző méretű és költségű vízügyi létesítmények (fenéklépcső-, illetve küszöb, zsilipek stb.) kiépítésével, amelyekkel kapcsolatban megindultak az egyeztetések az Országos Vízügyi Főigazgatósággal is.

Európa legnagyobb kiterjedésű és kiemelt természeti értéket képviselő hullámtéri erdőterületének fenntartása, az itt élő növény- és állatvilág megmaradása szempontjából kiemelt fontosságúak lennének a fent említett műszaki fejlesztések.

forrás: Gemenc Zrt.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a MEGOSZ regionális rendezvényén kiemelte, az erdők ökológiai vízpótlása nem veszélyezteti a mezőgazdasági termelést. Ahol lehetőség van rá, a „Vizet a tájba” program keretében a magánerdő gazdálkodók is jelezhetik vízigényeiket, melyet augusztus 15-ig jelenthetnek be. Ez a program és ennek szeptemberi folytatása megfelelő alapot nyújthat a vízpótlás megoldására.Az együttműködés a vízügyi, mezőgazdasági és természetvédelmi ágazatokkal, nélkülözhetetlen a valódi előrelépéshez – tette hozzá.

Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók az erdők ökológiai vízpótlásában – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára „A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásai a Duna–Tisza közi Homokhátságon” témájú szakmai rendezvényen, Jakabszálláson.

Előadása szerint a klímaváltozás negatív hatásai, a tartós aszályos időszakok miatt az alföldi térségben, különösen a Homokhátságon több ezer hektáron pusztulnak a kocsányos tölgyek, a nemes nyár, a hazai nyár fajok, a fenyők és bizonyos térségben az akácok is. Ugyanakkor az erdőgazdaságoknak minden esetben felújítási kötelezettsége keletkezik.

Mocz András hangsúlyozta azt is, hogy az erdő a legmagasabb rendű életközösség, mely képes ellensúlyozni a klímaváltozás hatásait. A jövő erdeinek érdekében kiemelten fontos a felelősségteljes, előrelátó, hazai és nemzetközi kutatásokon alapuló erdőtervezés. Ezért jött létre az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, mely célul tűzte ki az Erdészeti Klímaadaptációs Stratégia és az Alföldi térségekhez kapcsolódó Cselekvési Terv kidolgozását. A fórum szakmai és tudományos szervezetek, állami-, magánszereplők és társadalmi szervezetek közreműködésével az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását kívánja elősegíteni. Ezek a készülő klímaadaptációs tervek útmutatást nyújtanak az erdőgazdálkodók számára – ismertette.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének regionális rendezvényén a szakma egyetértett abban, hogy az erdő fogalmának átgondolása az alföldi térségek sajátosságainak figyelembevételével mind része lehet egy átfogó alkalmazkodási stratégiának. Az erdők rezilienciájának fokozása, a biodiverzitás megőrzése, valamint a társadalmi támogatottság megszerzése a fenntartható jövő záloga.

Forrás: AM FB oldala, AM Sajtó, kormany.hu
Fotó: Vermes Tibor