Többnyire szétszórt, kisebb területekre koncentrálódó károkról van szó, ami azt jelenti, hogy sok egyedi kidőlt vagy letört fa van, ami tovább nehezíti a helyreállítást.

Felhívjuk az erdőtulajdonosokat, hogy vizsgálják át erdeiket, és értesítsék a körzeti erdőgazdálkodót a kárfelszámolási munkálatok megkezdéséről. Különösen fontos, hogy a sérült fenyőfákat minél hamarabb kivágják és eltávolítsák az erdőből, mivel azok veszélyt jelentenek a kéregbogarak szaporodására.

De ne feledjék: a sérült erdőkben végzett munka rendkívül veszélyes. A kidőlt és megfeszült fák hirtelen törést okozhatnak, ezért a biztonságnak mindig elsőbbséget kell élveznie, szükség esetén képzett szakemberek segítségével is.

És még egy tanács minden erdőbe látogató számára: továbbra is kerüljék a sérült, károkkal érintett területeket. A lombkoronában, ahová a tekintet gyakran nem is lát be, ugyanis még mindig lógnak fák és ágak, amelyek veszélyeztethetik a biztonságukat.

forrás: Szlovén Erdészeti Intézet

– A végleges becslésünk szerint a kár 10,9 millió köbméter erdőt érintett, ami megerősíti, hogy ez a vihar sok erdőtulajdonost súlyosan érintett. A vihar után néhány nappal elvégzett előzetes kárfelmérés 10 millió köbmétert jelezett, ami végül elég pontosan beigazolódott – mondja Lennart Svennson, a Skogsstyrelsen nemzeti kárkoordinátora.

Az új kárösszesítés földtulajdonosok, akiknek több mint 5000 hektár erdőjük van, által kitöltött kérdőíveken alapul. A kérdőívet összesen 77 földtulajdonosnak küldték ki, és 50 válasz érkezett vissza. A viharkárok területarányos részarányát megyénként számították ki, és azt alkalmazták az egyes megyék teljes ismert faállományára a ritkításra és végkitermelésre szánt erdőkben, hogy megbecsüljék a viharkárok által érintett teljes mennyiséget.

A károk 90 százaléka két megyében

A Johannes vihar elsősorban Dalarna, Gävleborg és Västernorrland megyék egyes részeit érintette. A károsodott erdőterületek mintegy 90 százaléka azonban Dalarna és Gävleborg megyékben található. A Skogsstyrelsen (Svéd Erdészeti Hatóság) térképet is készített a leginkább érintett területekről.

„Bár két megyében a legnagyobb a kár, a számok azt mutatják, hogy a leginkább érintett területen kívül is jelentős mennyiségű erdő károsodott. Fontos, hogy ott is gondoskodjunk a károsodott erdőről, hogy a földön fekvő faanyag ne vonzza a kártevő rovarokat, mint például a fenyőkéregbogarat és a nagy fenyőbogarat” – mondja Lennart Svensson.

A károsodott erdőterületek vizsgálata

Az Erdészeti Hatóság arra kéri az erdőtulajdonosokat, hogy – amennyiben lehetséges és a biztonságra figyelve – maguk vizsgálják meg az erdőiket, és vegyék fel a kapcsolatot képviselőjükkel. Legkésőbb július 1-jéig, illetve július 15-ig, attól függően, hogy az erdő az ország melyik részén található, a vihar által kidöntött fát el kell szállítani az erdőből, hogy elkerülhető legyen a kártevők támadása a megmaradt erdőre.

A vihar által kidöntött erdő feldolgozásához fél hektárnál nagyobb területeken a földtulajdonosnak be kell jelentenie a kivágást. Ezt követően a munkálatok legkorábban hat héttel a jelentés Erdészeti Hivatalhoz való beérkezése után kezdődhetnek meg.

Az Erdészeti Hivatal hangsúlyozza a környezetvédelmi szempontok fontosságát is a faanyag feldolgozása során, hogy ne sérüljenek a természeti és kulturális környezet, valamint az ösvények.

forrás: Skogsstyrelsen

A svéd erdészeti hatóság és az erdészeti tanács közös értékelése szerint körülbelül 10 millió köbméter erdő dőlt ki. A legsúlyosabban érintett régiók Dalarna és Gävleborg megyék, de jelentős károkat szenvedett az Upplandtól Norrbottenig terjedő partvidék, valamint Västernorrland és Jämtland egyes részei is.

Magnus Martinsson, a Svéd Erdészeti Ügynökség erdőkoordinátora szerint a számok még előzetesek, és felfelé vagy lefelé is módosulhatnak.

„A helyzet rendeződni fog, de időbe telik. Jelenleg ezeken a területeken nagyon nehéz az időjárás. Ez megnehezíti a kiterjedés becslését” – mondja Martinsson.

A negyedik legsúlyosabb

Az előzetes becslések szerint 10 millió köbméter erdő dőlt ki, ami a Johannes vihart a 1930-as évek eleje óta vezetett nyilvántartások negyedik legsúlyosabb viharává teszi.

A legsúlyosabb vihar a 2005-ös Gudrun volt, amely 75 millió köbméter erdőt döntött ki. Fredrik Munter, a Mellanskog erdőtulajdonosok szövetségének vezérigazgatója, amelynek sok tagja van a legsúlyosabban érintett területeken, azt mondja, hogy ennyi kidőlt fa miatt milliárdok forognak kockán.

„Ez nem jelenti azt, hogy minden elveszett. Egy részét megmenthetjük” – mondja Munter.

A terhek:

A vihar által okozott kár körülbelül egy évnyi fakitermelésnek felel meg. Most ezt kevesebb mint hat hónap alatt kell elvégezni. Ez megnövekedett költségeket és valószínűleg alacsonyabb kifizetéseket jelent a faanyagért. Most egyszerűsített engedélyezési eljárásokat kér a hatóságoktól, például a fakitermelési bejelentésekhez.

Nem tudja, hogy a tagok biztosítási helyzete milyen. Sokan valószínűleg biztosítva vannak, mások nem.

„Az egyéni erdőtulajdonosok számára ez katasztrófa, trauma” – mondja Munter.

2025. december 27–28-án a Johannes nevű vihar söpört végig Észak- és Közép-Svédországon. Röviddel ezután az Anna nevű vihar következett, amely tovább rontotta a helyzetet. A svéd erdészeti hatóság megfigyelései szerint a vihar Norrbottenből egészen Észak-Upplandig károsította az erdőket.

Javítás: A szöveg korábbi változatában a Per vihar hiányzott a ténydobozból.

A svédországi viharok, amelyek 1993 óta a legnagyobb károkat okozták az erdőkben, köbméterben kifejezett kivágott erdőterület (m3sk) alapján:

1. A 2005-ös Gudrun vihar 75 millió köbméter erdőt döntött ki Götaland, Kronoberg és Jönköping megyékben.

2. A 2013 őszén és télen tomboló Simone, Hilde, Sven és Ivar viharok összesen 14 millió köbméter erdőt döntöttek ki. Az Ivar vihar volt a legpusztítóbb, mintegy 8 millió köbméter erdőt döntött ki Norrlandban.

3. A 2007-es Per vihar főként Észak-Götalandot és Svealandot érintette, és 12 millió köbméter erdőt döntött ki.

4. A 2025 decemberi Johannes vihar előzetes becslések szerint 10 millió köbméter erdőt döntött ki, elsősorban Dalarna és Gävleborg megyékben.

Forrás: swedenherald, melynek forrása:
Az erdőkárok alakulása 1993 óta (Svéd Erdészeti Tanács)

Az éghajlatunk változásáról ma már nem is kérdés, hogy kell-e beszélni. A kérdés most már szakmai körökben nem az, hogy van-e változás, hanem az, hogy ez milyen ütemben megy végbe. A klímaváltozás a somogyi vad- és erdőgazdálkodók életét is megnehezíti, erről hallhattak az érdeklődők a SEFAG Zrt. legutóbbi trófeaszemléjén is, ahol Fehér István vezérigazgató kitért arra, hogy az erdők természetes megújításában milyen nehézségekbe ütköznek. 

– A klímaváltozás minket, vad- és erdőgazdálkodókat is közvetlenül érint – az idei nyár jó példa erre. Az alföldi térségekben a gazdák alig tudták betakarítani a termést, a Dél-Alföldön pedig százhektárnyi, java korabeli erdő is kiszáradt. Sajnos minket is érint a jelenség: saját területeinken is előfordulnak már erdőszáradások, főleg az északi részeken, Szántód környékén, ahol 20–30 éves erdők kezdtek pusztulni – mondta Fehér István.
Az erdőkben elapadnak a források és a makktermés is nagyon gyér volt idén.
– Szinte teljesen elmaradt, ami megnehezíti az erdők természetes felújulását, hiszen nincs elegendő szaporítóanyag. Csemetéket sem tudunk megfelelő mennyiségben nevelni, ezért olyan helyzetbe kerültünk, hogy külföldről kell makkot behoznunk – tette hozzá a vezérigazgató.

A csapadékviszonyok Somogy vármegyében is erősen átalakultak. Míg nyugaton viszonylag gyorsan megérkezett az eső, keleten alig esett.

Arról, hogy száradnak az erdők már korábban Mocz András, erdőkért felelős államtitkár is beszélt kérdésünkre. 
– Somogy még mindig az ország zöld szíve – válaszolta a helyettes államtitkár kérdésünkre, amikor a somogyi erdők állapotáról érdeklődtünk. Ugyanakkor a dombvidékek déli kitettségű lejtőin már látjuk a korai őszülés jeleit. Ha végigmegyünk a somogyi dombokon, az utak mellett is szembetűnik a lombvesztés. Ez intő jel: a vegetáció hamarabb fejeződik be. Szerencsére itt még nem beszélhetünk erdőpusztulásról, de a figyelmeztető jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta a Sonline.hu kérdésére. 
– A klímaövek tolódnak, új fafajokban kell gondolkodnunk – mondta Mocz András. Megjelent például az úgynevezett sztyeppklíma, amelyet korábban az erdészeti kategóriák nem is ismertek. Emiatt a jövőben olyan szárazságtűrő fajokat kell telepítenünk, amelyek délebbi régiókból származnak, de itt is megállják a helyüket. Fontos azonban, hogy ne invazív, hanem ellenálló, mégis biztonságosan beilleszthető fajokban gondolkodjunk – szögezte le a somogyi szakember.
Erről beszélt a tizenötödik trófeaszemlén Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője is. 

Átalakulnak az erdők

– A szárazodási folyamat az erdőket mint élőhelyet is közvetlenül érinti. Az Erdészeti Tudományos Intézet előrejelzései szerint az elmúlt három évtizedben a Somogy vármegye nagy része gyertyános-tölgyes klímabesorolásba tartozott, míg a keleti és északkeleti részek inkább cseres-tölgyes kategóriába. A következő évtizedekben azonban ez megváltozik: a gyertyános-tölgyes klíma visszaszorul a megye nyugati és délnyugati részeire, míg a cseres-tölgyes klíma lesz a meghatározó. Emellett megjelenik az erdősztyepp és a sztyepp-erdő klíma is, ismertette az előrejelzéseket. 
Ha pedig még előrébb tekintünk a század végére, láthatjuk, hogy az erdők, amelyeket most ültetünk és nevelünk, már ezekben a megváltozott körülményekben fognak élni. Az őshonos fafajok hosszú távú túlélése így kétségessé válik. A prognózis szerint a gyertyános-tölgyes erdők szinte eltűnnek, a cseres-tölgyesek is csak kis foltokban maradnak meg, és a vármegye jelentős része az erdősztyepp klímakategóriába kerül, ahol a sztyeppklíma és a fátlan sivatagi jelleg is meg fog jelenni.

– Természetesen ezek klímakategóriák, amelyeket a helyi viszonyok részben felülírhatnak, de így is világos, hogy Somogy vármegye hatalmas változásokon fog keresztülmenni. Az erdőknek is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, de ehhez emberi segítségre van szükség. Ezt úgy tudjuk megadni, ha biztosítjuk a természet számára, hogy a maga módján működhessen. Ugyanakkor a jelenlegi vadállomány mellett – és ezt a fórum is egyértelműen megállapította – ez az alkalmazkodás nem lesz biztosított, szögezte le a szaktárca osztályvezetője. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy a mennyiségi vadgazdálkodás helyett a minőségi vadgazdálkodást kell előtérbe helyezni. A jelenlegi nagyvadállományt az erdők nem tudják eltartani. Ha azonban sikerül a minőségre helyezni a hangsúlyt, az a vadászok számára is hosszú távon kifizetődőbb lesz – összegzett Kovács Ferenc.

Szomorú jövőt festenek az erdőknek a kutatók

A közelmúltban létrejött a Természeti Klímaadaptációs Fórum, amely célja, hogy feltérképezze, milyen változások történtek, és hogyan kell felkészíteni az erdőket arra, hogy a negatív folyamatok ellenére is hosszú távon, jó funkciókkal bíró erdők maradhassanak Magyarországon. A fórum legfontosabb partnere az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), amely a Soproni Egyetemhez csatlakozva működik. Az ERTI  eddig megjelent publikációiból egyértelműen látszik az, hogy az erdészeti klímakategóriák területarányának 21. század első felére és közepére vonatkozó előre becslése szerint az 1981-2010-es periódushoz képest a bükktermesztés számára optimális területek a jelenlegi teljes erdőterület 4 százalékáról 2-re csökkennek. Csak a magasabban fekvő hegyvidéki területek – mint az Északi-Középhegység és a Kőszegi-hegység – lesznek alkalmasak a bükk számára. 

forrás: SONLINE

Romániában az erdei ökoszisztémák gyors ütemű degradációja zajlik. A természetes erdőállomány jelentős része klimatikus stressz, kártevők elszaporodása, valamint antropogén beavatkozások és intézményi mulasztások kombinációja miatt hanyatlik. A biomassza-csökkenés, a lombhullatók és fenyőfélék halálozási rátája, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása már nem előrejelzések szintjén jelenik meg, hanem terepi adatgyűjtések és kutatási eredmények alapján dokumentált tény.

A ProTV részletes riportban gyűjtötte össze azokat a konkrét eseteket, ahol az ökológiai összeomlás jelei már mérhetőek, és ahol az állami erdőgazdálkodási rendszer strukturális hiányosságai lehetetlenné teszik a gyors és hatékony beavatkozást. A hírtelevízió nemcsak a természeti állapotokat vizsgálta, hanem a jogi, adminisztratív és politikai reakcióképtelenséget is.

Flavius Bălăcenoiu, az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) munkatársa már hosszú hónapok óta járja és elemzi Dél-Románia erdőségeit. A terepi vizsgálatai szerint az erdők állapota drámaian romlott az elmúlt néhány évben. A jelenség kifejezetten gyors lefolyású: „Két évvel ezelőtt egy adott területen az állomány körülbelül 10 százaléka volt érintett. Ma ugyanezen a helyen már 95 százalék körüli a károsodás. Gyakorlatilag az egész erdőrész eltűnt” – mondta a kutató a tévés stábnak.

Bălăcenoiu hangsúlyozta, hogy a fák nem egyik napról a másikra halnak meg, de a folyamat egyre gyorsabb, és nagyon nehéz megállítani. A legfőbb kiváltó ok a tartós aszály, amely legyengíti a fákat, csökkenti a víz- és tápanyagfelvételüket, és ezzel fogékonnyá teszi őket a kártevők támadására.

„Ezek a rovarok gyakorlatilag megszakítják a víz és tápanyag áramlását a gyökér és a korona között. A fa nem tudja magát regenerálni, nem jut el benne a nedvesség, és belülről kezd elpusztulni. Ez nem látszik azonnal kívülről, de ha megnézzük a törzset, már láthatóak a járatok, amelyeket a lárvák rágcsáltak bele. Ahol ez megindul, onnan már nincs visszaút” – mondta a szakértő.

A kutató szerint a kártevők fáról fára haladnak, és olyan gyorsan terjednek, hogy a szakemberek gyakran csak akkor észlelik a problémát, amikor már túl késő beavatkozni.

„Elég egy száraz nyár, és ha nincs aktív megfigyelés, mire ősszel valaki kimegy a terepre, már több hektárnyi állomány teljesen elhalt. Nem lehet egy-egy fát kezelni – ez már tömeges pusztulás.”

Bălăcenoiu rámutat: ha az erdő egyensúlya megbillen, a biológiai védekező mechanizmusok is megszűnnek. Ilyenkor már nem csak a gyenge példányok, hanem az egyébként egészséges fák is áldozatul eshetnek. És ha egyszer beindul a láncreakció – aszály, gyengülés, kártevő, fertőzés, pusztulás –, akkor csak átfogó, rendszerszintű beavatkozással lehetne megállítani a folyamatot.

Laura Bouriaud egyetemi tanár és erdészeti kutató még erősebben fogalmaz: „Amit most látunk, annak már húsz éve meg kellett volna történnie. Az adaptációs intézkedésekhez már régen elkéstünk. Most már csak kármentésről lehet beszélni.”

Az erdők regenerációja sem természetes úton, sem mesterségesen nem halad. Pedig a klímaváltozás okozta stressz jelei évek óta láthatók. A törvények azonban merevek: ha egy erdőt kivágnak, azonos fafajjal kell újratelepíteni – méghozzá helyben szedett magból. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a Brănești melletti tölgyes, ahol a friss telepítés során az összes csemete elpusztult, újra tölggyel kellene beültetni. Ugyanazzal a fajjal, ami az adott klímán már bizonyítottan életképtelen. Ahogy Bouriaud fogalmaz: „Ez nonszensz. Egy ismert hibát ismétlünk meg, újra és újra.”

A kutató egy hosszú távú modellezést is végzett: 2070-re a lucfenyőállomány 80%-kal zsugorodhat, a bükk- és a tölgyállomány pedig hasonló mértékű visszaszorulásnak lesz kitéve.

Ezek az adatok már eljutottak a környezetvédelmi minisztériumba is, de érdemi stratégia egyelőre nem látszik. A minisztérium szerint „több mint 20 törvénytervezet van előkészületben”, de az idő nem az ő oldalukon áll.

A jelentések szerint az Erdélyi-Érchegységben 2017 óta vészhelyzet van, amit a hatóságok egyszerűen nem tudnak kezelni. Egy vihar után több száz hektárnyi fa dőlt ki, amelyben azóta ipidák, vagyis kéregbogarak szaporodtak el. Az erdő védett terület, ahol minden beavatkozásra külön engedély kell, és a döntések egy tudományos tanács kezében vannak, amely évente kétszer ülésezik. A kérelmek jó részét visszautasítják. Eközben a fertőzés 400.000 köbméternyi faállományt érint.

Dan Neag, a Kolozs megyei erdészeti hivatal mérnöke szerint a természeti parkot kezelő intézmény tehetetlen, a törvények szerint nem léphetnek. „Mi csak nézzük, ahogy a rovarok elpusztítanak mindent” – mondta Neag a ProTV-nek. A fertőzött területek mentén szükség lenne védősávok kialakítására, olyan fákkal, amelyek megállíthatják a bogarak terjedését, de a törvény ezt sem engedi meg.

Ugyanez a tragédia játszódik le a Kelemen-havasokban is. 2020-ban ott is letarolta a vihar az erdőt, és a kidőlt fákat azóta sem lehetett eltávolítani. Ma már több mint 300 hektár halott erdő áll ott. A kéregbogarak továbbra is dolgoznak, miközben a törvény csak „vizuális monitorozást” engedélyez. Sem permetezni, sem fákat eltávolítani nem lehet.

A ProTV stábja által bemutatott képek, interjúk és helyszíni jelentések nemcsak a közönyt, hanem a rendszer bénultságát is feltárják. Florin Nan, a brassói erdőfelügyelet munkatársa például egy 12 hektáros, jogellenes tarvágást dokumentált – az előírások szerint a területre csak akkor lehetett volna kitermelési engedélyt adni, ha a természetes újulat legalább 70%-ban jelen van. Ez nem volt meg. A jelentést benyújtotta a feletteseinek, de a dokumentum eltűnt, az ügy megakadt, őt magát pedig fegyelmi vizsgálattal fenyegették.

Korábban Nan egy másik, jóval nagyobb szabású zűrös fakitermelési ügyet is feltárt: a Szeben megyei Lator-patak völgyében több mint ezer teherautónyi fát vágtak ki illegálisan. A kivizsgálás végén a hatóságok hivatalosan azt közölték: „az elkövetők ismeretlenek”. A fa eltűnt, a kár visszafordíthatatlan, felelős pedig nincs.

A riport nyomán a tévés stáb eljutott az ország legfelsőbb döntéshozóihoz is, megszólaltatták az államfőt és a környezetvédelmi tárca vezetőjét is. A megszólalók közül többen elismerték a helyzet súlyosságát, de a legtöbben továbbra is a törvényi keretek hiányára hivatkoznak, nem saját felelősségükre.

Nicușor Dan államfő rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Meg kell vizsgálni, milyen jogi, végrehajtási és pénzügyi intézkedésekre van szükség”.

Mircea Abrudean, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy törvényt kell módosítani, különben semmit sem lehet tenni. Abrudean egyébként korábban Kolozs megye prefektusa volt, pont abban az időszakban, amikor az Erdélyi-Érchegységben elszabadult a kéregbogarak által okozott fertőzés. „Hallottam róla már akkor is, de soha nem jelezte senki hivatalosan, hogy be kellene avatkozni” – mondta. Akkor nem lépett közbe, most pedig új törvények meghozataláról beszél, vagyis épp arról, ami egyébként a dolga volna az általa vezetett testületnek.

A környezetvédelmi tárcát vezető Diana Buzoianu elismerte, hogy az állami erdészet jelenlegi működése nem alkalmas a klímaváltozás okozta válságok kezelésére: „A helyzet drámai. A mostani rendszer egyszerűen nem képes alkalmazkodni a változásokhoz, törvényeink elavultak, és sok esetben még akkor sem tudunk beavatkozni, ha látjuk, hogy pusztul az erdő.”

Buzoianu szerint jelenleg több mint húsz jogszabály-módosításon dolgozik a minisztérium, amelyek célja a beavatkozások gyorsítása, új fafajok telepítésének engedélyezése és az invazív kártevők elleni védekezés egyszerűsítése lenne. Ugyanakkor nem adott határidőt, és azt sem mondta meg, mikorra kerülhetnek ezek a parlament elé.

Közben az olyan állami intézmények, mint Romsilva, amelynek feladata lenne az ország erdőinek védelme és kezelése, továbbra is próbálja szépíteni a helyzetet. Robert Pache szóvivő arról beszélt a Pro Tv-nek, hogy mindent ellenőrzés alatt tartanak. „Stabilak vagyunk, próbálunk lépést tartani a kihívásokkal” – nyilatkozta.

A Románia által vállalt 2020–2026-os erdősítési programban az állami jelentések szerint eddig csak 9 ezer hektárt sikerült beültetni a tervezett 56 ezerből. Az uniós támogatásra rendelkezésre állt egy milliárd euró, de ennek alig 10 százalékát használták fel. A fennmaradó összegek jelentős részét Brüsszel már visszavonta.

A hivatalos indoklás szerint elhúzódó közbeszerzések, adminisztratív nehézségek és jogi akadályok hátráltatták a megvalósítást, de a valóság az, hogy a rendszer alkalmatlan volt egy ilyen méretű program végrehajtására.

forrás: TransTelex

1. KAP-RD38-RD39-1-25 – Erdőtelepítés és fásítás támogatása

A pályázat vissza nem térítendő támogatást kínál új erdők telepítésére, ipari célú fás szárú ültetvények létesítésére.

Támogatási kérelmet az a természetes személy vagy jogi személy nyújthat be, aki, vagy amely a támogatási kérelem benyújtásának napján az érintett földterület tulajdonosa vagy a tulajdonos erdőtelepítéshez vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítéséhez történő hozzájárulásával rendelkezik, és:

• erdőtelepítés esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017 (12.21.) FM rendelet (továbbiakban: Evt. Vhr.) 30.§ alapján az igényelt területre az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési tervvel rendelkezik,
• ipari célú fás szárú ültetvény telepítése esetén a 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti igazolással rendelkezik.

Benyújtási időszak: 2025. augusztus 1. – szeptember 1.

A pályázati felhívásról írt korábbi cikkünk itt, a pályázati felhívás pedig itt érhető el.

2. KAP-RD41-1-24 – Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése

A felhívás az erdőket fenyegető káros hatások – például kártevők, betegségek, szélsőséges időjárási események – megelőzését célozza.

A támogatás segítségével lehetőség nyílik:

• tűzpászta kialakítására és fenntartására vagy továbbfejlesztésére és fenntartására, tűzivíz tároló, vízvisszatartást célzó létesítmények (tókák) létrehozására;
• biotikus károkozók (cserebogár pajor) és kórokozók (lisztharmat) elleni biológiai vagy vegyszeres védekezésre;
• fenyő tisztítási anyag kihordására;
• kiemelt tűzvédelmi kockázatot jelentő állományokban tuskósorok lehordására vagy talajban történő felaprítására.

A jelenleg érvényes pályázati felhívás alapján 2025. augusztus 12. és augusztus 25. közötti időszakban van az utolsó lehetőség támogatási kérelmek benyújtására.

A pályázati felhívásról írt korábbi cikkünk itt , a pályázati felhívás pedig itt érhető el.

3. KAP-RD21-RD22-1-25 – Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása

A pályázat az agrár-erdészeti rendszerek – azaz a mezőgazdasági és erdészeti elemek kombinációját alkalmazó földhasználati rendszerek – kialakítását és fenntartását támogatja. A cél a fenntartható gazdálkodás elősegítése, a biodiverzitás növelése és a talajvédelem erősítése.

A pályázati felhívás alapján a mezőgazdasági termelő

• mezővédő fasor
• mezővédő erdősáv
• fás legelő, fás kaszáló

létesítésére és fenntartására, ápolására nyújthat be támogatási kérelmet.

Támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak: 2025. augusztus 7.-augusztus 21.

A pályázati felhívásról írt korábbi cikkeink itt és itt, a pályázati felhívás pedig itt érhető el.

Forrás: NAK / Erdészeti Szakértői Hálózat

A vihar fafajtól, illetve az állomány korától függetlenül pusztított, a legnagyobb veszteséget az akácosok szenvedték el, de jelentős károk érték a tölgyeseket, fenyveseket és nyarasokat is – tájékoztatott Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója.

A viharokat követően először az erdei utak járhatóságát biztosították a társaság munkatársai, majd ezt követően kezdődött a károk felmérése. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyék különböző térségeiben egyaránt jelentkeztek veszteségek. A szélsőséges időjárás érintette a Debreceni Nagyerdőt, a Beregi területek állományait, az Ömböly és Nyírbéltek települések környéki erdőterületeket, valamint Újfehértó, Tiszakeszi és Baktalórántháza községhatárait.

Az összesített adatok szerint mintegy 570 hektárt érintettek a viharok, ezen belül 213 hektáron visszafordíthatatlan károkat szenvedtek az erdőállományok. Ezek között vannak természetvédelmi szempontból is kiemelkedő védett, illetve a Natura 2000 hálózat részét képező élőhelyek is. A legkomolyabb károkat a Nyírlugosi Erdészet szenvedte el, de jelentős a veszteség a Hajdúhadházi, a Fehérgyarmati és a Debreceni egységnél is. A települések környékén sok helyen okoztak károkat szomszédos ingatlanokban, kerítésekben, gépjárművekben is a kidőlő, leszakadó fák. Személyi sérülésről nincs tudomásunk.

Az előzetes kárfelmérést követően hatósági egyeztetések következnek, majd megkezdődik a károk felszámolása, ami a fakitermelésen túl az erdőállományok felújításáig tart. A NYÍRERDŐ Zrt. mindenkit arra kér, hogy a viharkárt szenvedett területeket egyelőre ne látogassa, mert azok balesetveszélyesek.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A Nemzeti Irányító Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy módosult „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” című (KAP – RD41-2-24 kódszámú) pályázati felhívás.

A felhívás alábbi pontjai módosultak:

• Az ügyfélkapus azonosítás 2025. január 16. napjával megszűnt, ezt követően támogatási kérelmet, kizárólag központi azonosítási ügynök elektronikus azonosítást követően van lehetőség benyújtani. A felhívás 2.4. fejezetében az ügyfélkapu kifejezés központi azonosítási ügynökre változott.
• A felhívás 3.2 fejezet, illetve 3.1.2 fejezetében a kiegészítő tevékenységek 3. pontja, valamint a 8.2 fejezet 1. és 2. pontja kiegészítésre került. A kiegészítés eredményeként tűzkár esetén is lehetőség nyílik a „károsodott faanyag letakarításának” támogatására 
• A felhívással összhangban a 3. melléklet Károsodott faanyag letakarítása pontja szintén kiegészítésre került.

Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét, hogy tűzkár esetén a „károsodott faanyag letakarítása” kiegészítő támogatásra legkorábban a 2026. évi egységes kérelem benyújtási időszakban igényelhető támogatás.

forrás: KAP IH

Az osztrák szövetségi erdők esetében a 2024-es év az előző év két nagy viharának hatásaival kezdődött: A 2023. októberében a Gastein Kötschachtal völgyében egy súlyos Föhn vihar mintegy 30 hektárnyi erdőt pusztított el. Röviddel karácsony előtt a Zoltán vihar söpört végig Ausztrián.

„Az évet zökkenőmentesen kezdtük a sérült faanyagok eltávolításával – de sajnos ezután sem volt nyugalom. Az elmúlt tizenkét hónap az elmúlt több mint 15 év legnagyobb viharkárát hozta számunkra” – mondta Georg Schöppl, az Osztrák Szövetségi Erdők (ÖBf) igazgatóságának szóvivője. „Bár nem voltak nagy egyedi események, sok kisebb és közepes méretű szélvihar volt. Ennek következtében a károsodott faanyag aránya jelentősen megnőtt, mintegy 75 százalékkal, abszolút értékben mintegy 1,5 millió kitermelt szilárd köbméter (2023: 1,0 millió köbméter, 55%).”

Az ÖBf 2024-es erdőkármérlege mintegy 49 millió euró (2023: 32 millió euró), ami minden eddiginél magasabb. 9,7 millió euró ment el a bogár elleni védekezésre, emellett mintegy 8,8 millió euró egyéb erdőfenntartási intézkedésekre. „Annál is inkább örömteli, hogy az előző évhez képest jelentősen kevesebb szúkáros fát regisztráltunk, a csökkenés több mint 60 százalékos – 730 000 kitermelt köbméterről mintegy 270 000 köbméterre” – mondta Andreas Gruber, az ÖBf erdészeti és természetvédelmi igazgatósági tagja.

A szúkáros faanyag aránya az összes károsított faanyagon belül mintegy 18 százalék, ami az ÖBf szerint az olyan intézkedések fokozott alkalmazásának tudható be, mint például a szél által kidöntött törzsek kérgezése közvetlenül az erdőben. Körülbelül 9%-ot a hótörés okozott. A 2024-ben károsodott fa mennyiségének mintegy 70%-át, azaz mintegy 150 000 köbmétert a viharok okozták.

forrás: ÖBF

A Helene hurrikán mintegy 3,6 millió hektárnyi (!) erdőterületen vonult végig Georgia államban. A GFC konzervatív becslést adott a vihar pénzügyi következményeiről, elismerve az állam erdészeti ágazatára gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásokat. A pusztításra reagálva a bizottság együttműködik állami és szövetségi partnerekkel, hogy feltárja az érintett földtulajdonosok számára rendelkezésre álló forrásokat és támogatást.

A Helene hurrikán hatása különösen figyelemre méltó, ha összehasonlítjuk a 2023-ban Georgiát sújtó Idalia hurrikánnal. Akkor 2,66 millió hektár volt érintett, de csak 47 084 hektár erdőterület szenvedett kárt. Ebből 4 473 hektárról kifejezetten erős káreseményt jelentettek, ami 9,26 millió dollár értékű faérték-kiesést eredményezett.

Miközben a GFC értékeli a pusztítás teljes mértékét, erőfeszítéseket tesznek a súlyosan károsodott faállományú földtulajdonosok szükségleteinek felmérésére és kielégítésére. A Helene hurrikán jelentős pénzügyi hatásai élesen emlékeztetnek arra, hogy a georgiai erdészeti ágazat mennyire kiszolgáltatott a szélsőséges időjárási eseményeknek.

A GFC továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és az érintett érdekelt felekkel együtt dolgozik a helyreállítás elősegítése és az állam fakitermelési erőforrásainak fenntarthatósága érdekében.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Georgia Forestry Commission