A moratórium lejárta után a védett és Natura 2000 területekről száműzni kell a tar- és végvágásokat, illetve a jelentősebb kiterjedésű védett területeket végleg ki kell vonni a gazdasági célú faanyagtermelésből. A váltásra az erdők klímaalkalmazkodása és a vadon élő állat- és növényvilág megőrzése miatt feltétlenül szükség van, de az erdei talaj védelme és a helyben élők életminőségének javítása érdekében ugyancsak elkerülhetetlen.

„Az új kormányzat egyik első lépése szimbolikus jelentőségű – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A tavaszi időszak tarvágásokkal kapcsolatos társadalmi vitái megmutatták, valós igény van arra, hogy a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és egyéb védett területek erdeinek kezelése a jövőben másképpen történjen, a Gemenctől egészen a Zempléni-hegységig.”

A WWF Magyarország az alábbi hét pontban foglalta össze, hogy milyen lépésekre van szükség a védett és Natura 2000 területek erdeinek új szempontú kezeléséhez:

1) A védett és Natura 2000 területek őshonos fafajú erdeiben meg kell szüntetni a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodást, vagyis a tar- és végvágás lehetőségét.¹

2) A nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben ki kell jelölni a faanyagtermelésből kivont, jelentős kiterjedésű erdőtömböket – ún. természeti övezeteket (más néven magterületek vagy A-zónák) –, ahol kizárólag természetvédelmi erdőkezelés végezhető, illetve lehetőség szerint az erdők háborítatlan állapotú fenntartása kap prioritást.² Fontos, hogy a védett területek természeti övezeteinek kezelése a nemzetipark-igazgatóságokhoz kerüljön.

3) A 140 évnél idősebb fákból álló, magas természetességű szentélyerdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés történhet, az elsődleges cél pedig háborítatlan állapotuk fenntartása legyen, bárhol is vannak az országban!³

4)  A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a védett és Natura 2000 területeken az őshonos fafajokból álló, elegyes, vegyeskorú erdők kialakítására és megőrzésére kell alapozni, nem a távoli tájak idegenhonos fafajaira.⁴

5) Biztosítani kell a nem vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelmi erdőkezelés termőhelyi feltételeit – mindenekelőtt a természetes vízellátottságot, illetve vízpótlást, az emberi beavatkozás miatt túlszaporodott patás nagyvadfajok létszámának szabályozását az erdei újulat túlzott károsításának megelőzése érdekében, valamint az inváziós tulajdonságú idegenhonos, fásszárú fajok visszaszorítását.

6) Csökkenteni kell a kitermelt faanyag mennyiségét, és meg kell szüntetni a tűzifa pazarló felhasználását – különösen a biomassza-erőművekben.

7) Az állami erdőket kezelő intézmények finanszírozását fenntarthatóvá kell tenni, hogy ne a fakitermelésből származó bevétel képezze a működésük alapját. Védett és Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodást állami forrásokból kell támogatni.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink természetességének és ellenálló képességének megőrzése az itt végzett gazdasági célú faanyagtermelésnél jóval fontosabb össztársadalmi érdek, ezért a kezelésüket feltétlenül új alapokra kell helyezni. A feladat megkívánja a jelenlegi erdőtervezés felülvizsgálatát, a védett területekre vonatkozó kezelési tervek elkészítését és az intézményi rendszer átalakítását.

A javaslatokról ide kattintva tájékozódhat bővebben.

forrás: WWF Magyarország

* A moratóriumról szóló miniszteri utasítás június 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

¹ Kb. 600 000 hektárnyi erdő, a hazai erdőterület 30%-a

² Kb. 2-300 000 hektárnyi erdő, a hazai erdőterület 10-15%-a

³ Kb. 15 000 hektárnyi erdő, a hazai erdőterület 0,75%-a, átfedésben a fenti kategóriával

⁴ Kb. 800 000 hektárnyi erdő, a hazai erdőterület 40%-a