A nagy érdeklődéssel várt, hatalmas munka az alábbi fő megállapításokat tartalmazza:

• A Föld erdei 4,14 milliárd ha kiterjedésűek, a szárazföld 32 %-át borítják. Az erdők közel fele a trópusi területeken található.
• Az erdőterület éves nettó csökkenése a 90-es évek 10,9 millió hektárjáról évi 4,12 millió hektárra mérséklődött a 2015-2025 közötti időszakban.
• Az erdőterület bruttó csökkenése 2015-2025 között évi 10,9 millió ha volt, jóval az 1990-2000 között megfigyelt17,6 millió ha alatt. Az új erdők megjelenése azonban ugyancsak lassult: míg 2000-2015 között évi 9,88 millió hektár keletkezett, 2015-2025 között csak 6,78 millió volt az éves gyarapodás.
• A természetes úton felújult erdők az összes erdő 92 %-át teszik ki, de területük 1990 óta 324 millió ha-ral csökkent, főleg Afrikában és Dél-Amerikában, míg Európában az ilyen erdők területe növekedett.
• Az elsődleges- vagy őserdők az erdőterület 1/3-át, 1,18 milliárd hektárt tesznek ki. Csökkenésük sajnos folytatódik, de a csökkenés üteme már csak fele a 2000-es évek elején tapasztaltnak.
• A telepített erdők (nemcsak ültetvény) aránya kb 8 %, kb. 312 millió ha. Területük folyamatosan növekszik a 90-es évek óta, bár a gyarapodás üteme lassult az utolsó évtizedben.
• A Föld élőfakészlete 630 milliárd m3-re becsülhető, az erdőben tárolt szén mennyisége 714 Gt-ra nőtt.
• Az erdőterület mintegy 20%-a, 813 millió ha áll védelem alatt, ez 251 millió ha növekedésnek felel meg 1990 óta.
• A tervszerűen kezelt erdők területe ugyancsak növekedett 1990 óta és elérte az összes erdőterület 55 %-át, 2,13 milliárd ha-t.
• A tüzek éve 261 millió ha-t érintenek, ennek a területnek közel fele erdő. 2020-ban a rovarkárok, betegségek és a kíméletlen időjárás 41 millió ha, főleg mérsékelt és boreális övi erdőt károsítottak meg.
• A világ erdeinek 71 %-a köztulajdonban van, 24 % magántulajdon, 5 % egyéb ill. ismeretlen tulajdonformában áll.
• A világ erdeinek 29 %-a, 1,2 milliárd ha elsődlegesen termelési rendeltetésű, 616 millió ha többcélú gazdálkodást szolgál. A biológiai sokféleség védelmét 482 millió ha, talaj- és vízvédelmet 386 millió ha szolgál, míg 221 millió ha közjóléti rendeltetésű.

Újdonság, hogy a kiterjedt adatok elérhetők egy online adatbázisban, és automatizált, testre szabható hozzáférési lehetőség is rendelkezésre áll a FAO honlapján, valamint az egyes országok által rendelkezésre bocsátott adatok pdf formátumban, önállóan is elérhetők.

Globális, együttműködésen alapuló kezdeményezés

A FRA 2025 összeállítás 236 országot és területet fed le. Az értékelés egy szakértők által vezérelt folyamat eredménye, amelyben 197 ország és terület hivatalosan kijelölt nemzeti tudósítói adták meg adataikat, és amelyben világszerte több mint 700 szakértő nyújtott segítséget. A FRA 2025 a partner szervezetekkel való szoros együttműködésnek is köszönhetően csökkentette a jelentéstételi terheket és javította az egységességet.

Referálta: Csóka Péter, forrás: FAO

Erdőterület és faállomány Ausztriában

Az erdőterület és a faállomány folyamatosan nőtt az osztrák erdőleltározás 1960-as évekbeli indulása óta. Az erdőterület jelenleg összesen 4,02 millió hektár, ez 48%-os erdősültségnek felel meg. A faállomány élőfatömege az 1961/70-es első ÖWI-ben mért 780 millió köbméterről (m³) a 2016/21-es ÖWI-ben mért 1 180 millió m³-re nőtt.

Az elmúlt években váltak először nyilvánvalóvá az éghajlatváltozásnak az osztrák erdők fakészletére gyakorolt hatásai. A termelő erdők fakészlete (lábon álló élőfatömege) jelenleg 1 174 millió köbméter. A legutóbbi ÖWI-időszak óta bekövetkezett csökkenés az éghajlattal összefüggő károsító események, például a kéregbogarak és a viharok számának növekedésével magyarázható. Ezt a BML éves fakitermelési jelentésében szereplő adatok is megerősítik.

Az éghajlatváltozáshoz igazított erdőgazdálkodás

Jelenleg a faanyag növekményének mintegy 97 százalékát hasznosítják. Ezt a számot is erősen befolyásolják a megnövekedett száraz időszakok, amelyek viszont kedveznek a szúkárosításnak, valamint az olyan szélsőséges időjárási eseményeknek, mint a viharok vagy a hótörés. Az osztrák erdőkataszter regionális elemzései a katasztrófákkal összefüggő ingadozásokat mutatnak a hasznosítási számokban. A viharok vagy más katasztrófaesemények után szükséges, nem tervezett hasznosítási intézkedések miatt a hasznosítási arány akár 100 százalék fölé is emelkedhet.

Ugyanakkor az éves növekmény az éghajlati tényezők miatt kissé csökken, és a jelenlegi leltáridőszakban 28,2 millió köbmétert tett ki. Ez a tendencia más európai országokban is megfigyelhető, ahol a száraz időszakok és a szélsőséges időjárási események szintén csökkentik az éves fakitermelés növekedését.

Hogyan segítik az erdőt

Az erdőállomány-nyilvántartás legfrissebb adatai először mutatják meg egyértelműen az éghajlatváltozás hazai erdőkre gyakorolt hatását. Az erdei ökoszisztéma tovább növekszik, még akkor is, ha a viharoknak vagy a szúbogaraknak időszakosan kitett területek mérete növekszik, ami az általános növekedés negatív tendenciáját eredményezi.

A célzott aktív erdőgazdálkodási intézkedések támogatják az erdőállományok stabilitását és elősegíthetik a biológiai sokféleséget is. Az egyik mutató pozitív tendenciát mutat: a termőerdőkben a holtfaállomány folyamatosan növekszik, és az ÖWI jelenlegi adatai szerint 10,5 köbméter/ha. A Szövetségi Erdészeti Alap továbbra is támogatja az erdőgazdálkodókat olyan intézkedésekkel, amelyek az éghajlatváltozás idején alkalmazkodóképesebbé teszik erdeinket.

A BFW osztrák erdőkatasztere

Az erdőállomány-nyilvántartást már több évtizede végzik. Ebből a célból szakértői csoportok mintegy 11 000 mintaterületen végeznek felméréseket. Olyan korszerű technikákat használnak, mint a műholdas és digitális légi felvételek. A szervezési és technikai feldolgozást a BFW végzi. A legfrissebb eredményeket 2025. januárjában mutatták be.

További információk (ráklikkelve a jelzett weboldalak érhetők el)

Az osztrák erdőkataszter eredményei és részletei
Fakitermelés Ausztriában - az elmúlt évek
Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont

forrás: Bundesministerium

Több mint 30, a nemzeti erdőleltárakért felelős európai szervezet 2003 óta önkéntes szövetségben, az Európai Nemzeti Erdőleltárak Hálózatában (ENFIN) dolgozik együtt. A tagok most hivatalos egyesületet alapítottak. A szervezetet a francia jog szerint jegyzik be, és székhelye Franciaországban lesz. Magyarországot e szervezetben az Agrárminisztérium Erdőrendezési Főosztálya képviseli.

Az éghajlatváltozás erdőkre gyakorolt növekvő hatásainak és az emberek erdőkkel szembeni növekvő elvárásainak fényében a nemzeti erdőkatasztereket mind nemzeti, mind európai szinten tovább kell fejleszteni. Ezért, valamint a hálózat szerepének megerősítése érdekében 2024. október 14-én megalakult a hivatalos ENFIN egyesület.

Az ENFIN létrehozásának hátterében az a tapasztalatuk és szándékuk áll, hogy megerősítsék azt a szerepet, amelyet a hálózat már évek óta játszik a tudomány, a technológia és a kormányzás európai szintű fejlesztésében. A tagok sokéves tapasztalattal rendelkeznek a tudományos kérdések, technológiák és az európai szintű irányítás fejlesztése terén.

Az ENFIN egyesület az erdészeti információk nagyobb mértékű harmonizációjára fog törekedni, és támogatni fogja az NFI-ket (nemzeti erdőleltárért felelős szervezeteket) abban, hogy közösen járuljanak hozzá az erdészeti vonatkozású szakpolitikák széles köréről szóló európai és nemzetközi vitákhoz. A cél az európai erdőmonitoring létrehozása.

Az ENFIN egy olyan Európát képzel el, ahol az erdők virágoznak, és így hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és annak enyhítéséhez.

Az alapító ülésen 18 európai szervezet lett az ENFIN Egyesület tagja. A közeljövőben továbbiak követik őket. Azok a szervezetek, amelyek támogatni kívánják az egyesület céljait, szintén partnerekké válhatnak.

forrás: NIBIO

A távérzékelési adatoknak az erdőkárok felmérésére szolgáló értékelésében elért kezdeti sikerek alapján a Nyersfa Munkacsoport (AGR) 2021-ben lehetőséget kapott arra, hogy a fakészletek meghatározása céljából kutatási szerződést kössön. Időközben az országos erdőleltár (BWI) tízéves intervallumai nem váltak megfelelő tervezési alappá a vállalkozások számára. Kezdetben az észak-rajna-vesztfáliai jó adathelyzetből kiindulva a Landesbetrieb Wald und Holz NRW-vel együttműködve egy sor pontosítási számítást végeztek. Itt algoritmusokat oktattak (mesterséges intelligencia!) a fafajok felismerésére, és a fák magasságának meghatározásából levezették a mindenkori fakészletet. Ellenőrzésképpen az eredményeket erdészeti adatokkal hasonlították össze. Az eredmény pozitív volt, ezért úgy döntöttek, hogy az eljárást egész Németországra kiterjesztik.

Hosszabb kezdeti időszakot követően most már rendelkezésre áll a németországi fakészletekre vonatkozó országos adatsor. A műholdas adatok alapján egy algoritmus kiértékelte a felvételeket, és kiszámította a hozzájuk tartozó fakitermelési adatokat. Az Észak-Rajna-Vesztfália 2021-es tesztesettől eltérően a fafajok azonosítása már nem az erdőtervi-adatokon alapul (ezek országosan nem álltak rendelkezésre), hanem a harmadik szövetségi erdőállomány-nyilvántartás adatain. Az adatok a bükk, tölgy, lucfenyő, erdeifenyő, vörösfenyő, Douglas-fenyő és jegenyefenyő fafajokat tartalmazzák. A fafajonkénti eltérési adatok átlagosan 15% körüliek.

A faállomány-készlet adatok országosan, egészen a járási szintig megjeleníthetők. Emellett 150 km-es körzetben pontspecifikus kiértékelések is lehetségesek. Mivel az adatok egyedileg készültek, csak a tagvállalatok, illetve az AGR tagszövetségekben tagsággal rendelkező vállalatok számára állnak rendelkezésre. Ehhez az AGR-rel kötött felhasználói megállapodás szükséges, amely megtiltja a felhasználóknak az adatok értékesítését vagy továbbadását. A kutatásról további beszámolók várhatók a közeljövőben.

forrás: AGRközlemény

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Az agrártárca irányítása alá tartozó szervezetek fontos feladata az erdei élőhelyek fenntartása. Örvendetes hír, hogy Magyarország termőtalajainak 32%-án erdei fa- és cserjefajokból álló vegetáció található. A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint ebből 2 millió hektár fölött van a fenntartható erdőgazdálkodással kezelt terület. A madárvilág szempontjából külön jelentősége van a cserjéseknek, amelyek több mint 100 ezer hektárt borítanak, és a különféle vadgyümölcsöknek, mint a diónak, a madárcseresznyének vagy a különböző berkenyéknek, melyekből összesen 50 ezer hektárt tartanak nyilván.

Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban, amelyből kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak. A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el. Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén.

Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése – amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára. Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.

A madarakat illető változások összeköthetőek az ökoszisztémák állapotával, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és így a jóllétünkkel. Gondoljunk csak a drasztikusan megfogyott fecskékre, amelyek minden példánya éves szinten 1,5-3,5 kg rovart fogyaszt el, jelentős részben legyeket és szúnyogokat. A fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében is, például azzal, hogy segíti megtelepedésüket, sárgyűjtő helyet alakít ki a kertben vagy műfészket helyez ki az eresz alá.

A madarakat és a fákat nem véletlenül emeli ki közös fókuszba, hiszen ez az immár több mint 100 éve ünnepelt jeles napunk. Nagyon sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.

Az állami természetvédelem és erdőgazdálkodás élőhely-rekonstrukciós, élőhelykezelési és fajmegőrzési tevékenységgel járul hozzá a madarak és a fák, illetve általánosan az őshonos hazai élővilág védelméhez. A nemzeti park igazgatóságok utóbbi években megvalósult és most záruló projektjeinek köszönhetően több mint 100 000 hektáron javul természeti területeink állapota, és a most következő európai uniós költségvetési ciklusban hasonló nagyságrendben tervezünk természetvédelmi fejlesztéseket. Az állami erdőgazdaságok a természetvédelemmel együttműködve az állami erdők kezelésébe integrálják a madárvédelmi szempontokat: a védett fajok fészkelőhelyeit kíméleti területekkel védik, az eredményes utódnevelés érdekében mesterséges odúkat és fészkeket helyeznek ki, együttműködnek olyan fokozottan védett fajok megfigyelésében, mint például a feketególya vagy a rétisas.

Mindennek fontosságára idén is rámutat a Madarak és Fák Napja, amelynek alkalmából a nemzeti park igazgatóságok és az erdőgazdaságok programokkal is várják az érdeklődőket, amelyekről részleteiben a www.magyarnemzetiparkok.hu oldalon vagy az egyes társaságok honlapjain lehet tájékozódni.

forrás: AM Sajtóiroda

Az összes erdőterület nagyságára, valamint a faállomány terület fafajcsoportok/korcsoportok szerinti megoszlását bemutató táblák a STADAT-ban érhetők el (https://www.ksh.hu/stadat?lang=hu&theme=kor), míg a részletesebb, fafajok szerinti bontást tartalmazó táblát a Tájékoztatási adatbázisban (https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?lang=hu) találják meg a felhasználók.

A részletes módszertani leírást a „Menü”-ben a „Metainformációk – Az erdőgazdálkodási tevékenység tényszámai” pont tartalmazza, ami azonban sajnos még nem teljes. A pontosságra vonatkozó konfidencia intervallumot tartalmazó két tábla mérete ugyanis meghaladja a rendszer jelenlegi kapacitását, így ennek betöltésére később, a rendszer fejlesztése után kerül majd sor. Az új tábláknak a nemrég módosított STADAT struktúrába való beillesztése, illetve azok felhasználók számára egyértelmű megkülönböztetése a régiektől, a vártnál több időt vett igénybe.

forrás: AM / KSH

A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár, hazánk eddigi legpontosabb, a nemzetközi sztenderdekhez leginkább igazodó erdészeti monitoringja. 2010-ben az FNM utódaként indult útjára. Metodikája az évek során számos fejlesztésen ment át, mely a felvett paraméterek listájának fokozatos átalakulását, bővítését eredményezte. Az adatgyűjtés egyik sajátossága, hogy nem csak az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőket érinti, hanem minden, a nemzetközi COST E-43 definíció szerint erdőnek minősülő területet. Ezzel is hozzájárul a Nemzeti Erdőleltárak Európai Hálózata (European National Forest Inventory Network, azaz ENFIN) azon célkitűzéséhez, hogy az európai erdei ökoszisztémák állapotában bekövetkező változásokat egységes metodikai alapokon nyugvó felméréssel modellezhesse. Az adatok, eredmények kompatibilisek a nemzetközi szakmai adatbázisokkal és a szakmai döntéshozatalhoz szükséges információs elvárásokkal.

A kiadványból megismerhetik a hazai és nemzetközi erdőleltározás történeti előzményeit, bepillantást nyerhetnek a felvételezés metodikájába és technikai hátterébe, valamint az adatfeldolgozás és –kiértékelés módszertanába is. A kiadvány bemutatja az adatszolgáltatás lehetőségeit, és a nemzetközi metodikán alapuló felvételezés első két ötéves ciklusának speciális eredményeit. Emellett rövid betekintést nyújt az NFI első 10 éves periódusán túlmenően a korábbi mintapontokra való visszatérés, vagyis az ismételt mérések első tapasztalataiba, és a távérzékelésben – mint az erdőleltárazás területén újonnan alkalmazható technikai eljárásban – rejlő lehetőségekbe.

A kiadványt nem csupán a 10 évet átfogó eredményekért, hanem a gondolatébresztő elemzésekért is érdemes forgatni.

forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály