A projekt minden eleme elkészült és átvételre került. Az informatikai platform digitális eszközöket biztosít az erdészeti szakemberek számára az erdőállomány és a fatermék-szállítások megfigyeléséhez, felügyeletéhez és ellenőrzéséhez. A rendszer három egymást kiegészítő technológiát egyesít: a műholdas képek alapján történő megfigyelést, a faanyagszállítások mesterséges intelligenciával támogatott videóalapú megfigyelését, valamint a LiDAR-technológiával végzett légi és földi erdőszkennelést.

„Az illegális fakitermelés évtizedeken át tönkretette Románia zöld tüdejét: az erdőinket. A faipari maffia ellen a legmodernebb technológiai eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy elkaphassuk a bűnözőket. Ezzel tehát egy olyan projektet zárunk le, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia hogyan felügyeli az erdőit. A PNRR keretében olyan eszközöket hoztunk létre, amelyek segítségével gyorsabban láthatjuk, mi történik a terepen, azonosíthatjuk a gyanús változásokat, ellenőrizhetjük a fák szállítását, és sokkal pontosabb adatokat kapunk az erdők állapotáról. Műholdas felvételekről, mesterséges intelligenciával támogatott videokamerákról és LiDAR-technológiáról beszélünk, amelyek egy olyan rendszerbe vannak integrálva, amely konkrét információkat nyújt a hatóságoknak a gyorsabb és célzottabb ellenőrzések érdekében. A technológia nem helyettesíti a terepi ellenőrzést, de sokkal hatékonyabbá teszi azt. Ez egy fontos lépés az illegális fakitermelés visszaszorítása és a valós adatokon alapuló erdőgazdálkodás felé” – – nyilatkozta Diana Buzoianu, a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A projekt teljes értéke 272,605 millió lej, ebből 262,184 millió lej beruházási kiadás, míg 10,421 millió lej árukra és szolgáltatásokra fordított kiadás. Az integrált informatikai rendszer kiegészíti a meglévő infrastruktúrát, és összeköttetésben áll a SUMAL-lal, így a különböző megfigyelő rendszerekből származó adatok felhasználhatók a kockázatok azonosítására, riasztások generálására és az ellenőrzések irányítására.

Körülbelül 70 000 km² erdőterület műholdas megfigyelése

Az első komponens lehetővé teszi az erdőkorona változásainak megfigyelését az Európai Unió Copernicus programjának Sentinel-2 műholdas felvételei segítségével, melyet az Európai Űrügynökség támogatásával üzemeltetnek. A rendszer összehasonlítja a felvételeket, és riasztásokat generál, ha változásokat észlel az erdőborításban. Az adatokat összevetik az engedélyezett fakitermelésekre és a természeti katasztrófák által érintett területekre vonatkozó információkkal, ami lehetővé teszi azoknak az eseteknek az azonosítását, amikor a növényzet eltűnése nem indokolt.

A rendszer tartalmaz egy portált a riasztások kezelésére, valamint egy mobilalkalmazást, amelyen keresztül a riasztások a helyszínen is ellenőrizhetők. A rendszer gépi tanulási (machine learning és deep learning) algoritmusokat is alkalmaz az erdőborítás veszteségeinek lokalizálására és jellemzésére.

Emellett a rendszer digitalizálja az erdőállomány kezeléséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó számos tevékenységet: az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére szolgáló megbízások elektronikus kiállítása, valamint a vonatkozó eljárási dokumentumok elektronikus elkészítése, a helyszíni megállapítások rögzítése, az erdőállomány lombkoronájának változására vonatkozó riasztások ellenőrzése, valamint az erdőgazdálkodási ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumok elkészítése, beleértve a hasznosítási okmányok ellenőrzésére vonatkozókat is.

A megfigyelés tárgyát képező erdőterület kiterjedése körülbelül 70 000 km², amely szinte az egész ország területén elterjedt. A szerződés értéke e komponens tekintetében 35 482 195,99 lej áfa nélkül.

350 pont a fatermék-szállítások megfigyeléséhez

A második komponens a fatermék-szállítások videóalapú megfigyelő rendszere, amely videokamerákon és mesterséges intelligencia algoritmusokon alapul, és a szerződés értéke 44 419 510 lej áfa nélkül. A rendszer 700 rendszámfelismerő (LPR) kamerát, valamint 350 fejlett elemzésre szolgáló kamerát tartalmaz, amelyeket a faanyagszállítás szempontjából releváns forgalmú területeken kiválasztott 350 megfigyelési ponton helyeztek el. Az infrastruktúra 11 irányítóközpontot foglal magában, amelyek közül 10 az Országos Erdőőrségnél és a területi erdészeti őrségeknél, egy pedig az MMAP-nál található, valamint az adatok tárolásához és feldolgozásához szükséges hardveres infrastruktúrát, amelyet a Különleges Távközlési Szolgálat adatközpontjában helyeztek el.

A rendszer összekapcsolja a kamerák által rögzített információkat a SUMAL-ban bejelentett adatokkal. Az algoritmusok hozzájárulnak a be nem jelentett szállítások, a kijelölt útvonalaktól való eltérések, ugyanazon engedély alapján végrehajtott többszörös szállítások, valamint a szállítás és a kísérő dokumentumokban szereplő adatok közötti eltérések azonosításához. Ugyanakkor a rendszer riasztásokat, jelentéseket és statisztikai mutatókat generál, amelyek lehetővé teszik a kockázatelemzések elvégzését és a helyszíni ellenőrzési erőforrások hatékonyabb irányítását.

A erdők digitális modellje LiDAR-technológiával

A harmadik komponens a LiDAR technológiát használja az erdőállomány légi és földi szkenneléséhez. A rendszer tartalmaz egy légi hibrid érzékelőt, 30 mobil érzékelőt, a georeferenciáláshoz szükséges állandó földi támpontpontok hálózatát, valamint az adatok tárolásához és feldolgozásához szükséges nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrát. Ezen adatok feldolgozásával létrehozható Románia erdőinek digitális modellje, amelyből a vizsgált területekre vonatkozóan részletes információk nyerhetők ki az erdőállományokról, például a térfogat, a magasság, a fák száma és az érintett területek nagysága tekintetében.

A LiDAR-komponenshez kapcsolódó szerződések értéke 114 630 667,90 lej áfa nélkül, ebből: 22 240 000 lej a LiDAR-érzékelőkre és berendezésekre; 14 625 000 lej a pontfelhő-elemző szoftverre, a repülési tervre és a kapcsolódó szolgáltatásokra; 31 869 078,90 lej a műszaki helyiségek kialakítására és a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrához kapcsolódó berendezésekre; 45 896 589 lej az IKT-berendezések, azaz szerverek, tárolórendszerek, adatmentési megoldások és csatlakozók beszerzésére.

A PNRR 167. mérföldkőhöz kapcsolódó beruházás befejezése egy integrált nemzeti erdőmegfigyelő infrastruktúrát hoz létre, amely ötvözi a terepi adatokat, műholdas képeket, mesterséges intelligenciát és távérzékelési technológiákat egyesítve az erdészeti szabályozás betartásának javítása, az erdőállomány-gazdálkodás modernizálása, valamint az erdészeti szabályokat sértő tevékenységek megelőzésére, azonosítására és ellenőrzésére irányuló kapacitás növelése érdekében.

forrás: ForestMania.ro

Kedden 370 európai parlamenti képviselő szavazott a Bizottság javaslatának elutasítása mellett, 264 képviselő szavazott a javaslat elutasítása ellen, 9 képviselő pedig tartózkodott.

Ezzel a szavazással a Parlament ténylegesen elutasította a Bizottság javaslatát, és lezárta az első olvasatot. A Tanács általános véleményét a javaslathoz 2025. június 16-án fogadta el.

Állandó Erdészeti Bizottság

Külön szavazáson kedden a Parlament elfogadta álláspontját az Állandó Erdészeti Bizottság feladatainak kiterjesztéséről (327 szavazattal 256 ellenében, 58 tartózkodás mellett). Az újonnan elnevezett állandó erdészeti és erdőgazdálkodási szakértői csoportnak segítséget és szakértelmet kell nyújtania a Bizottságnak az erdőkkel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos, vagy az erdőkre és az erdőgazdálkodásra jelentős hatással bíró jogalkotási javaslatok és egyéb uniós politikai kezdeményezések előkészítésében és végrehajtásában – állítják az európai parlamenti képviselők. A szakértői csoport proaktív módon is nyújthat tanácsadást. A Bizottságnak kötelessége lenne konzultálni a szakértői csoporttal, és visszajelzést adni arról, hogy hogyan reagált a csoport tanácsára.

Háttér

Az Európai Bizottság 2023. november 22-én erdőmonitoring-törvényt és az Állandó Erdészeti Bizottság új státuszát javasolta az erdők állapotával kapcsolatos ismeretek hiányosságainak pótlására. Az új uniós jogszabályok célja, hogy jobb monitoring révén az erdők ellenállóbbá váljanak a kártevők, az aszályok és a tűzvészek határokon átnyúló fenyegetéseivel szemben.

forrás: EPpress

Az erdők és a faipar szerepe felértékelődik a jövő agráriumában és az építőiparban is. Egyedülálló, több évtizedes adatbázisok állnak rendelkezésre Sopronban, hazánk Zöld Egyetemén, melyek feldolgozására és az előrejelzések elkészítésére az MI különleges lehetőségeket kínál.

Prof. Dr. Fábián Attila, rektor kiemelte: „A Soproni Egyetemnek világos koncepciója van arra, hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia az oktatásban, kutatásban, egyetemi működésben. Megvannak azon kompetenciáink, amivel csatlakozni tudunk más egyetemek stratégiájához.”

A Soproni Egyetem szakemberei gyakorlati példákat mutattak be a Soproni Egyetem innovációiból Prof. Dr. Palkovics Lászlónak. Az Erdőmérnöki Kar 1996 óta foglalkozik MI-hoz kapcsolódó alkalmazott kutatással. A magyar erdőkről a hetvenes évek óta rendelkeznek digitális adatokkal, de ennél régebbi információkat is fel tudnak dolgozni a szakemberek. Az erdő és klíma összefüggéseinek feltárásában, az erdőkár felmérés és előrejelzés témájában, műholdas képelemzésben, dróntechnológiában, robot navigációban, vagy akár vadgazdálkodási és konfliktuskezelési rendszer kialakításában is használják a mesterséges intelligenciát. Az Erdészeti MI Stratégia egyik célja, hogy térbeli és időbeli precíz adatbázis jöjjön létre, melyen MI-vel segített elemzéseket lehet futtatni.

Az Erdészeti Tudományos Intézet is számos MI alkalmazási lehetőséget mutatott be. Szó esett például a mesterséges intelligencia alapú erdőkár elemzésről, mely a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a növénybetegségek, kártevők elleni védekezésben segítheti a munkát. A monitoringrendszerek gyorsításában és a védekezés hatékonyságának növelésében játszhat szerepet az MI.

A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar szakemberei többek közt a gyártásoptimalizálásban, az új biokompozitok viselkedésének modellezésében vagy a faipari anyagok tulajdonságainak előrejelzésében látják az MI adta lehetőségek kiaknázását.

A találkozón a Soproni Egyetem szakemberei és Palkovics László kormánybiztos közös programok megalapozásában állapodtak meg, amelyek elősegíthetik a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásának bővítését és az egyetemek közötti együttműködést. A Soproni Egyetem több évtizedes tudományos tapasztalatai és innovációi biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy a nemzeti MI stratégia részeként meghatározó szerepet töltsön be a jövőben.

forrás: Soproni Egyetem

A keret célja az erdők fenntartható gazdálkodásának és rezilienciájának javítása egész Európában. Egy átfogó erdészeti tudásbázis létrehozásával jobb adatokkal és könnyebb hozzáféréssel fogja szolgálni az erdők fenntartható gazdálkodását és többfunkciós szerepét előmozdító információkat.

A bizottsági javaslat főbb elemei

A bizottsági javaslat az EU 2030-as erdőstratégiájából származó fő jogalkotási kezdeményezés. A Bizottság az EU tagállamaival együttműködve létrehozná és működtetne egy magas színvonalú monitoringrendszert a harmonizált erdészeti adatok biztosítása érdekében, a tagállamok meglévő mérési rendszereire építve. A javaslat emellett bevezeti az erdészeti adatok megosztására szolgáló keretrendszert, amely lehetővé teszi az adatok cseréjét a tagállamok között és uniós szinten.

”Az erdők bolygónk zöld tüdejének számítanak – elengedhetetlenek éghajlatunk, biológiai sokféleségünk, fenntartható növekedésünk és jövőnk számára. Az új erdőmonitoring-keretrendszerrel az erdőgazdálkodók és -tulajdonosok számára biztosítjuk azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy felelősségteljesen védjék és gazdálkodjanak ezzel a értékes természeti erőforrással, egyensúlyt teremtve a természetvédelmi és termelési célok között, és elkerülve a felesleges bürokráciát.” – nyilatkozta Czesław Siekierski, lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter

A tárgyalt előterjesztés, illetve annak 1. csatolmánya és 2. csatolmánya ide kattintva olvasható.

A Tanács által bevezetett főbb változtatások

A Tanács támogatja a harmonizált és összehasonlítható erdészeti adatok szükségességét a reziliencia és a biológiai sokféleség javítása érdekében, ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslatot jelentősen egyszerűsíteni kell az erdőgazdálkodók és a nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése érdekében. Ezért általános megközelítésében számos változtatást vezetett be.

Alulról felfelé építkező megközelítés az erdőmonitoringhoz

A Tanács álláspontja alulról felfelé építkező megközelítést vezet be, amelynek értelmében az uniós szintű politikaalkotás kiindulópontja a nemzeti monitoring lenne.

A keret a nemzeti erdőállomány-felmérések során már összegyűjtött adatok harmonizációjára, valamint a tagállamok által más uniós jogszabályok és nemzetközi jelentési rendszerek alapján jelenleg használt mutatókra épülne. Csak egyértelmű, bizonyított értékű mutatókat használnának, de a tagállamok önkéntesen új mutatókat is bevezethetnek.

Távérzékelés és térképezés

A Tanács aggodalmát fejezte ki a távérzékeléssel (műholdak vagy drónok segítségével történő erdőadatok gyűjtése) nyert adatok pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatban. Ennek eredményeként a Tanács egyetért azzal, hogy a térképezés továbbra is az egyes tagállamok felelősségi körében maradjon, mivel ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy költséghatékony és testreszabott megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek leginkább megfelelnek saját sajátosságaiknak és környezeti adottságaiknak. A tagállamok által gyűjtött erdészeti információk nyilvánosan hozzáférhetővé válnak.

A Tanács úgy véli, hogy ez a megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt az adatok harmonizálása és a rugalmasság biztosítása között.

Integrált hosszú távú nemzeti erdőtervek

A Tanács úgy találta, hogy a javasolt önkéntes integrált hosszú távú nemzeti erdőtervek célja nem egyértelmű, és hogy ezek a tervek továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Ezért a Tanács úgy döntött, hogy eltávolítja ezt a rendelkezést.

Erdőegységek

A Tanács véleménye szerint a Bizottság által javasolt erdőegység fogalma nehezen meghatározható, adatvédelmi kérdéseket vethet fel, és bizonytalanságot okozhat azzal kapcsolatban, hogy ezek az egységek idővel hogyan változhatnak. Ezenkívül csak néhány tagállam használja elsősorban gazdálkodási célokra, ami megnehezíti az alulról építkező megközelítésben való alkalmazását. Ezért a Tanács úgy döntött, hogy törli az erdőegységekre vonatkozó rendelkezéseket.

Következő lépések

A Tanács készen áll az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésére, miután az utóbbi kialakította álláspontját.

EU Tanács

Az erdészeti megfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési keretrendszerről (erdőmonitoring) szóló jogalkotási javaslatot az EU 2030-ig szóló új erdészeti stratégiájában jelentették be azzal a céllal, hogy az egész EU-ra kiterjedő integrált erdészeti megfigyelési keretrendszert hozzanak létre. A jelentéstervezet számos változtatást javasol, többek között hangsúlyozza, hogy az európai megfigyelési rendszernek a nemzeti erdőkataszterek munkájának kiegészítésére kell összpontosítania.

1989 óta az Állandó Erdészeti Bizottság biztosítja az erdészeti ágazatban a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést. Az európai zöld megállapodás és az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának elősegítése érdekében a Bizottság 2019-ben létrehozta az Erdő és természet munkacsoportot. Az új irányítási struktúra részeként a javaslat célja a jogalapok frissítése, az Állandó Erdészeti Bizottság átnevezése és feladatainak bővítése. A jelentéstervezet a jelenlegi elnevezés megtartását javasolja, ugyanakkor bővíti a tanácsadói szerepkört, és hangsúlyozza a tagállamok autonómiájának fontosságát a képviselők kinevezésében.

A 2025. február 18-a délutáni ülésről készült felvétel (magyar szinkrontolmácsolással is) itt visszanézhető.

Várjuk a megbeszélés eredményeinek publikálását, illetve a Parlament következő lépéseit.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlament

Több mint 30, a nemzeti erdőleltárakért felelős európai szervezet 2003 óta önkéntes szövetségben, az Európai Nemzeti Erdőleltárak Hálózatában (ENFIN) dolgozik együtt. A tagok most hivatalos egyesületet alapítottak. A szervezetet a francia jog szerint jegyzik be, és székhelye Franciaországban lesz. Magyarországot e szervezetben az Agrárminisztérium Erdőrendezési Főosztálya képviseli.

Az éghajlatváltozás erdőkre gyakorolt növekvő hatásainak és az emberek erdőkkel szembeni növekvő elvárásainak fényében a nemzeti erdőkatasztereket mind nemzeti, mind európai szinten tovább kell fejleszteni. Ezért, valamint a hálózat szerepének megerősítése érdekében 2024. október 14-én megalakult a hivatalos ENFIN egyesület.

Az ENFIN létrehozásának hátterében az a tapasztalatuk és szándékuk áll, hogy megerősítsék azt a szerepet, amelyet a hálózat már évek óta játszik a tudomány, a technológia és a kormányzás európai szintű fejlesztésében. A tagok sokéves tapasztalattal rendelkeznek a tudományos kérdések, technológiák és az európai szintű irányítás fejlesztése terén.

Az ENFIN egyesület az erdészeti információk nagyobb mértékű harmonizációjára fog törekedni, és támogatni fogja az NFI-ket (nemzeti erdőleltárért felelős szervezeteket) abban, hogy közösen járuljanak hozzá az erdészeti vonatkozású szakpolitikák széles köréről szóló európai és nemzetközi vitákhoz. A cél az európai erdőmonitoring létrehozása.

Az ENFIN egy olyan Európát képzel el, ahol az erdők virágoznak, és így hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és annak enyhítéséhez.

Az alapító ülésen 18 európai szervezet lett az ENFIN Egyesület tagja. A közeljövőben továbbiak követik őket. Azok a szervezetek, amelyek támogatni kívánják az egyesület céljait, szintén partnerekké válhatnak.

forrás: NIBIO

Bár a tudományos közösségben a javaslat általában egyetértésre talált, a részleteket illetően megoszlanak a vélemények, amint azt az „Forest Ecology and Management” című szaklapban 20 erdészeti kutató által írt véleménycikk is mutatja. Véleményük szerint azonban az adatintegrációnak a korábban tervezettnél sokkal messzebbre kell mennie. A tervek szerint például jobban összehangolják és összehangolják az EU-tagállamok nemzeti erdőkatasztereit, és összekapcsolják adataikat a műholdas távérzékelés adataival. A terv azonban figyelmen kívül hagyja az olyan alapvető forrásokat, mint a svájci hosszú távú erdei ökoszisztéma-kutatás (LWF), amely az erdők egészségére összpontosít. Egy másik fontos kiegészítés lenne a Szénmegfigyelő Intézet (ICOS), amely az ökoszisztémák és a légkör közötti szénáramlást méri.

Az éghajlatváltozás jelentősen meg fogja változtatni az erdőket, és komoly kihívások elé állítja az erdőgazdálkodást. Az Európai Bizottság új erdőfigyelési programra vonatkozó javaslata az adatok minőségének és hozzáférhetőségének javítását célozza.

Az erdők állapotának pontos értékeléséhez és a jövőbeli fejlemények előrejelzéséhez pontosabb adatokra van szükség, mint amilyeneket a nemzeti programok nyújtani tudnak, és a földi megfigyelési programok adatait össze kell kapcsolni a távmegfigyelési adatokkal. A szakértők javasolják a meglévő nemzetközi megfigyelőhálózatok szorosabb bevonását és az együttműködés intézményi kereteinek megteremtését. Ez növelné a monitoring hatékonyságát és csökkentené a nemzeti rendszerek terheit.

A javaslat célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az európai erdők fenntartható kezelésének és védelmének biztosításához koncepcionális kiigazításokra van szükség.

szerk/ford: Tóth János, forrás: WaldWissen

Mindezek fényében az EU új természetvédelmi törvénye kulcsfontosságú biztosítékokat vezet be a megmaradt idős erdők védelmére, további erdők helyreállítására, valamint a fakitermelés céljából kezelt erdők biológiai sokféleségének javítására. Ahhoz azonban, hogy valóban megakadályozzuk az európai erdők minőségének további romlását, további intézkedésekre és szorosabb nyomon követésre is szükség van.

Az alábbiakban az európai erdők változásainak vizsgálatához megnézzük a legfrissebb adatokat, köztük a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának adatait, amelyek a WRI Global Forest Watch platformján is elérhetők.

1) A magas északi erdők területe csökken.

Az elmúlt két évtizedben az európai magas erdők (a 15 méternél magasabb fákkal rendelkező erdők) kiterjedése 2,25 millió hektárral csökkent, ami Dánia területének felével egyenlő. A skandináv régióban (Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) volt a legnagyobb a csökkenés: az elmúlt két évtizedben az összes erdő 3,5%-át, a magas erdők 20%-át veszítette el.

A magas erdők létfontosságúak a szén tárolása és a biológiai sokféleség szempontjából. Ha egy magas erdőterületet kivágnak vagy leég a faállomány, gyakran újratelepítéssel vagy természetes regenerációval lehet visszanyerni a faállományt. Az új fáknak azonban évtizedekbe telhet, mire olyan szintre nőnek, hogy egy érett erdővel egyenértékű éghajlati és ökoszisztéma-előnyöket nyújtsanak. Az ökoszisztéma-előnyök talán soha nem térnek vissza azokban az esetekben, amikor csak egy vagy két fafajt ültetnek a természetes fajtaválasztékkal rendelkező érett korábbi állományok helyére.

Európában 1986 és 2016 között a fásítás több mint 80%-át az ember okozta, például a fakitermelés miatt. Ez az arány Észak- és Kelet-Európában még magasabb. A zavarás mértéke az elmúlt években is magas maradt: Finnország és Svédország, Európa legerdősültebb országai 2023-ban (a 2000. évi erdők kiterjedése alapján) a faállományuk 1,1%-át veszítik el. Ez magasabb, mint az EU 0,85%-os átlaga.

2) A fa energetikai célú felhasználása hatással van az EU erdeire.

Az EU-ban kitermelt faanyag mintegy felét energetikai célokra használják fel, és számos ország gyorsan növeli a biomasszából előállított energia felhasználását.

Magyarországon például az elmúlt évtizedekben nagymértékben nőtt a fásítás, ami arra utal, hogy az energetikai célú faanyagellátás készen áll. Magyarországon 2023-ban volt a legnagyobb mértékű éves faállomány-csökkenés a feljegyzéseink kezdete óta – ez 33%-os ugrás 2022-hez képest, és ez idő alatt Magyarország bioenergia-termelése is nőtt. (FATÁJ megjegyzés: a 2023-ra vonatkozó hazai statisztikai számadatok még nem ismertek.) Oroszország ukrajnai inváziója és az orosz gáz felhasználásának jelentős csökkentésére irányuló uniós lépés miatt a magyar kormány enyhítette a fakitermelésre vonatkozó előírásokat, többek között a hazai energiaellátás céljából, ami tovább növelheti a fakivágást.

Bár Magyarország felügyeli saját erdőit, hamarosan vezető szerepet fog betölteni az erdészeti és egyéb környezetvédelmi politikák terén az EU egészében, mivel 2024 második felében az ország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Vezetői befolyásolni fogják a különböző miniszteri tanácsi ülések napirendjének meghatározását, beleértve a környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdészettel és éghajlattal kapcsolatos üléseket is. Bár Magyarország ellenezte az uniós természetvédelmi törvényt, az országnak központi szerepe lesz a jövőbeli környezetvédelmi politikák alakításában. Például az Európai Bizottság által 2023 novemberében javasolt uniós erdőfelügyeleti keretrendszer, amely az uniós erdők egészségi állapotáról és kezeléséről szóló időszerű tájékoztatást hivatott biztosítani, 2024 második felében megfontolásra váró kritikus fontosságú irányelv.

3) Az éghajlatváltozás által súlyosbított tüzek továbbra is hatással vannak a dél-európai erdőkre.

2023 rekordév volt az erdőtüzek tekintetében Görögországban. A szélsőséges nyári hőhullámok által kiváltott tüzek a 2023. évi faállomány-veszteség 85%-át okozták – ez a legmagasabb arányú tűz okozta faállomány-veszteség az EU-ban. Spanyolországban és Portugáliában volt a következő legmagasabb a tüzek okozta veszteség aránya 2023-ban, 26%, illetve 20%.

És a tavalyi év nem volt kivételes; az erdőtüzek az elmúlt években folyamatos tendenciát jelentettek Dél-Európában. Az éghajlatváltozás, a hőhullámok és a szárazság, valamint a nagyméretű, könnyen gyúlékony, nem őshonos fajokból, például az eukaliptuszból álló ültetvények ideális feltételeket teremtenek a rekordméretű tüzekhez.

Dél-Európán kívül kevésbé jellemzőek a tüzek, az EU-ban a viszonylag csapadékos 2023-as évben az összes fafaj elvesztésének mindössze 6%-át okozták tüzek.

4) A rovarfertőzések okozta károk a lucfenyők dominanciája és a klímaváltozás miatt fokozódnak.

A globális felmelegedés és a rossz erdőgazdálkodási gyakorlatok miatt Európa erdeit egyre gyakrabban sújtják rovarkárok. Különösen Németországot érintette ez a hatás, ahol a szárazabb, melegebb körülmények között növő ültetett lucfenyők nagy kiterjedésű területei egyre inkább ki vannak téve a szúfertőzéseknek. Az ilyen fertőzések egyre több fát gyengítenek és pusztítanak el.

Németországban például a jelentések szerint a fakitermelési arány 2022 és 2023 között 10%-kal csökkent, de a műholdas adatok szerint ugyanebben az időszakban 42%-kal nőtt a faállomány csökkenése, ami arra utal, hogy a csökkenés nem a fakitermeléssel függ össze. Thüringen tartományban, amely Németországban 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben veszítette el a faállományt, a lucfenyőkben a rovarok által okozott zavarok magas arányáról számoltak be.

Az új uniós jogszabályoknak jobb erdőgazdálkodást kell eredményezniük

Az európai erdőket egyre nagyobb veszélyek fenyegetik, de ha jól hajtják végre és tervezik meg, a készülő jogszabályok egy évtizeden belül javíthatnak a helyzeten.

Az EU új természetvédelmi törvénye például a régió erdeinek védelmét és helyreállítását kívánja javítani a szénkészletek, valamint a fafajok korának és sokféleségének növelésével. A javasolt erdőfelügyeleti keretrendszer előírná az uniós tagállamok számára, hogy részletes, megbízható és időszerű információkat szolgáltassanak erdeik állapotáról és egészségi állapotáról, valamint az erdők fenntartására vonatkozó hosszú távú terveket. A 2024. december 30-án hatályba lépő erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) pedig kimondja, hogy az EU-n belülről szállított fa nem vezethet az erdők pusztulásához.

Ezek a rendeletek alapvető fontosságúak, mivel lehetővé teszik az EU számára, hogy megőrizze az éghajlat és a természet szempontjából legértékesebb, érett és legértékesebb erdeiből megmaradt erdőit, miközben fát és energiát biztosít az emberek számára.

Ez a cikk eredetileg 24.6.14-én jelent meg a WRI oldalán, de 24.6.18-án frissítettük, hogy tükrözze az EU természetvédelmi törvényének elfogadását.

forrás: World Resources Institute

Az EU-ban és tagállamaiban már évtizedek óta számos erdőfelügyeleti tevékenységet végeznek. Akár a nemzeti erdőkataszterek (NFI-k), akár nemzetközi folyamatok (pl. Forest Europe, UNECE/FAO, ICP Forest) keretében zajlik a harmonizációs és szabványosítási munka. Így továbbra is kérdéses, hogy szükség van-e uniós fellépésre, és hogy ez a javaslat valóban hozzáadott értéket képvisel-e?

A valós és konkrét hozzáadott érték és világos célkitűzések alapján az uniós szintű erdészeti adatgyűjtésnek meg kell határoznia az adatok tulajdonjogát, a lehetséges jövőbeli értelmezéseket és a konkrét uniós szakpolitikai követelmények megválaszolását szolgáló felhasználási módokat is.

Bár egyes erdészeti adatgyűjtések harmonizációja hasznos lehet, a javaslat pontos célját tovább kell finomítani, tisztázni, majd a vonatkozó erdészeti adatok felülvizsgálatával koherenssé kell tenni. Jelenleg ugyanis erős eltéréseket tapasztalunk az 1. cikkben meghatározott különböző célkitűzések és az 5. és 8. cikk szerint ténylegesen összegyűjtendő erdészeti adatok között, amelyeket az I., II. és III. mellékletek ismertetnek.

Ami az I., II. és III. mellékletet illeti, az erdészeti adatok leírása számos furcsaságot mutat. Számos nem kötelező érvényű vagy nem közösen elfogadott meghatározásra vagy módszertanra hivatkoznak, kötelezővé téve azokat, holott ezeket nem ezzel a szándékkal tervezték vagy dolgozták ki. A leírásokban szereplő gyakoriságok nem mindig állnak összhangban a meglévő uniós szakpolitikai követelményekkel vagy más vonatkozó folyamatokkal. A mellékletek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő módosítása megakadályozná a tagállamokkal való megfelelő konzultációt és hozzájárulást a jogszabályok alapvető szempontjaihoz. Ez különösen szembetűnő a 8. cikkben szereplő további erdészeti adatok esetében. Ezek a jelenlegi szakaszban szükségtelenek, és csak további zavart okoznak, mivel nem tartalmaznak leírást vagy módszertant.

A javaslat valamennyi aspektusa tekintetében erős irányításra van szükség az NFI-kkel és más folyamatokkal (pl. Forest Europe, UNECE/FAO, ICP Forest) való közvetlen kapcsolatok megerősítése érdekében.

A javaslatban figyelmen kívül hagyják és alig foglalkoznak az erdőkre vonatkozó minőségi adatgyűjtéshez kapcsolódó pénzügyi szempontokkal, valamint a munka megkettőződésének és a bürokrácia növekedésének kockázatával. A távérzékeléses adatgyűjtés ugyanis jelentős mennyiségű validálási, ellenőrzési és értelmezési munkát igényel az NFI-kkel és az érintett helyi erdészeti szakértőkkel szoros együttműködésben. Ez a munka elengedhetetlen a nagymértékű félreértelmezések elkerülése érdekében. A terepi adatgyűjtés szintén jelentős munkát igényel képzett szakértőktől, amit a javaslatban alábecsültnek tűnik. Nagyon hiányzik a megfelelő finanszírozás egyértelmű nevesítése.

A 7. cikkben szereplő erdészeti adatok megosztására vonatkozó keretrendszerrel kapcsolatban komoly aggályaink vannak a „nyílt hozzáférés” megközelítéssel kapcsolatban. Az összegyűjtött erdészeti adatok, különösen a térbeli adatok, tartalmazhatnak érzékeny információkat a magántulajdonról, magántulajdonról és a versenyképes üzleti tevékenységgel kapcsolatos információkat. Ezek megfelelő és átfogó védelmével foglalkozni kell. A tervezett erdészeti adatok közül több sértheti az egyének magánélethez való jogát és az üzleti titoktartást. E tekintetben döntő fontosságú lesz az „erdészeti egység” minimális mérete, amennyiben ezt a fogalmat alkalmazzák az adatok közzétételére.

A minőség-ellenőrzés tekintetében a 10. cikk értelmében a Bizottság nem kaphat felhatalmazást arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pontossági szabványokra és a minőségértékelésre vonatkozó szabályokra vonatkozóan. Ahogyan azt a tagállamoktól megkövetelik, a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia az általa gyűjtött adatok minőségének értékelésére, és hiányosságok esetén orvosolnia kell a hiányosságokat.

A 13. cikkel és az önkéntes integrált hosszú távú tervekkel kapcsolatban nem látjuk értéküket egy jogilag kötelező erejű eszköz keretében.

szerk/ford. Tóth János, forrás: CEPF 02-07

A kezdeményezés adatai
E kezdeményezés célja egy olyan uniós szintű erdőmegfigyelési keret kidolgozása, amely nyílt hozzáférést biztosít az uniós erdők állapotára és a velük folytatott gazdálkodásra, valamint az erdei termékekre és az erdők által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatásra vonatkozó részletes, pontos, rendszeres és időszerű információkhoz.
Ezek az információk idővel fokozottan adatvezérelt erdőgazdálkodási döntéshozatalhoz vezetnek, amely várhatóan növeli az erdőgazdálkodásba vetett közbizalmat, visszaszorítja az illegális fakitermelést, ösztönzi és jutalmazza a fenntarthatóbb erdőgazdálkodást, valamint támogatja az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?
Az erdőmegfigyelésre és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keretre irányuló jogalkotási javaslattal kapcsolatos munkája keretében az EU arra törekszik, hogy összegyűjtse az összes érdekelt fél véleményét arról, hogy miként értékelje az erdők állapotát, hogyan figyelje meg az erdőket, és hogyan dolgozzon ki stratégiai jövőképeket. Ez részletesebb információkra is kiterjed majd az alapos hatásvizsgálat elvégzése és a javaslat kidolgozása céljából.

Az uniós fellépés szükségessége:
Az erdőmegfigyelésre és a stratégiai tervekre vonatkozó uniós keret az alábbi okok miatt indokolt.
1. A stressztényezőkkel és fenyegetésekkel szembeni fellépéshez, valamint a szakpolitikai intézkedések átfogó és költséghatékony nyomon követéséhez szükséges harmonizált, koherens és időszerű információk hiánya.
2. Az erdők bolygatásának és az erdőkatasztrófáknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a biológiai sokféleség csökkenését és a piac torzulását eredményező jelentős, határokon átnyúló hatásai.
3. Koherens rendszerre van szükség az erdőkben és az erdőalapú ágazatban az éghajlatváltozás következtében bekövetkező átalakulások megfigyelése és megtervezése céljára.
4. Egyenlő versenyfeltételekre van szükség a fenntartható módon előállított biomasszából származó erdészeti termékek számára, jutalmazva azokat az erdőgazdálkodókat és földhasználókat, akik olyan területgazdálkodási rendszereket alkalmaznak, amelyek járulékos előnyökkel járnak az éghajlat, a biológiai sokféleség és a biogazdaság szempontjából.
Ebben az esetben az EU a megfelelő szereplő, mivel fáradhatatlanul dolgozik az erdőkre vonatkozó mutatók és adatgyűjtési módszerek konvergenciájának megteremtésén, hogy összehasonlítható és uniós szintű adatok álljanak rendelkezésre. Ez nem olyan kérdés, amelyet az egyes tagállamok szintjén lehetne kezelni. A meglévő megfigyelési rendszerekre és a kialakulóban lévő tudományos lehetőségekre építve az egész EU-ra kiterjedő módszertani szabványok előmozdítása és az ismeretek megosztása költséghatékonyabb jelentéstételt és nyomon követést is lehetővé tesz.

Véleményezési felhívás hatásvizsgálathoz – Ares(2022)2758583 magyar (350.4 KB – PDF – 4 oldal)

Célközönség
Az érdekelt felek széles körét fogják felkérni észrevételeik megtételére, nevezetesen az erdészetért, a környezetvédelemért, az éghajlatért, a területrendezésért és a várostervezésért, valamint a statisztikákért felelős tagállami és regionális illetékes hatóságokat; a nem kormányzati szervezeteket; a vállalkozói szövetségeket és érdekegyesületeket, különösen az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat, valamint a helyszíni megfigyelési és távérzékelési szolgáltatásokat és technológiákat nyújtó szolgáltatókat; az illetékes szakértőket és tudományos szakembereket és a kapcsolódó intézményeket; a lakosságot; valamint az uniós intézményeket, ügynökségeket és nemzetközi szervezeteket.

Fórumtéma: Környezetvédelem

A jogi aktus típusa: Rendeletre irányuló javaslat

Nyilvános konzultációs időszak:
2022. augusztus 25. – 2022. november 17.  (brüsszeli idő szerint éjfél)

A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére
A konzultációs időszak megkezdődött. A véleménynyilvánítók észrevételeit figyelembe fogjuk venni a kezdeményezés továbbfejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A beérkező visszajelzéseket közzétesszük ezen a webhelyen, ezért a véleménynyilvánítóknak tiszteletben kell tartaniuk a visszajelzésre vonatkozó szabályokat. További információk a véleményezési felhívásról

Ha véleményt szeretne nyilvánítani, regisztráljon vagy jelentkezzen be meglévő közösségimédia-fiókjával.

forrás: EU Have Your Say