Egyre többször esik szó a klímaváltozás súlyos következményeiről, és beszélni is kell róla, hiszen a helyzet magától nem fog javulni, és a következő években, évtizedekben minden eddiginél komolyabb szélsőségek várhatók hazánk időjárásában is.

Az elmúlt napokban tapasztalt januári tavasz is ezt jelezheti, és már most jelentős a csapadékhiány, aminek oka, hogy ezen a télen is alig volt eső és hó, ami miatt a talaj mélyebb rétegei nem tudtak kellő módon feltöltődni vízzel.

Ebből jelenleg sokat még nem érzékelünk, hiszen látszólag egy kisebb zápor után is nedves a talaj, amiből azt a téves következtetést vonhatjuk le, hogy minden a legnagyobb rendben van. A mostani csapadékhiány azonban majd leginkább nyáron lesz szembetűnő, az aszály pedig amiatt is ennyire erőteljes, mivel nincsenek megfelelő tartalékok a talajban.

Télen is egyre riasztóbb a helyzet

Mostanában viszont már télen is láthatunk ijesztő jeleket, a napokban a debreceni erdőspusztai tavaknál készült egy videó, amin az látszik, hogy az utolsó kis tó is eltűnt a közkedvelt túrahelyről.

Ezek a tavak az elmúlt években többször is kiszáradtak mostanra viszont már teljesen eltűnt az élet a medrükből. A Vekeri-tó is egyre szörnyűbb állapotban van, vízszintje ingadozik és ha így folytatódik, idővel ott is bekövetkezik a teljes kiszáradás.

A debreceni ökológiai katasztrófa csak egy a sok közül, amely az országunkat fenyegeti és legyen szó akár természetes vagy mesterséges tóról, felelős vízgazdálkodás nélkül jelentős részük halálra van ítélve.

Mint a videóban is megemlítik, a klímaváltozást megállítani nem lehet, feltartóztatni és bizonyos keretek között tartani viszont talán még lehetséges, ám ehhez minden erőforrást meg kell ragadni, hogy modernizálják a hazai vízgazdálkodást, különben ilyen és ehhez hasonló szomorú képek tárulnak majd elénk, mint az alábbi felvételeken is:

forrás: promotions.hu

A víz világnapján indultak el Debrecenben a tavaszi faültetési munkálatok a Kondoros partján, így ezen a területen is elindult a zöld folyosó kialakítása – hangsúlyozta Balázs Ákos alpolgármester. A mostani alkalom illeszkedik a legutóbbi közgyűlésen elfogadott Zöld Kódex intézkedéseihez. Ennek keretében a debreceniek körében a legfontosabbnak tartott programpontok a Civaqua- program– és a faültetések folytatása volt.

Balázs Ákos kiemelte, a kormány döntésének köszönhetően- több mint 40 milliárd forint forrást biztosítva- folytatódik a Civaqua- program, így biztosítva a Nagyerdő és a Kondoros vízfolyáson keresztül az erdőspusztai tavak vízutánpótlását. A város pedig a faültetésekhez szükséges forrásokat biztosítja.

Hasonlóan a Tócó-patak mentén végzett faültetéseknek, a Kondoros partján is elkezdődnek ezek a munkálatok. Így a város körül a Civaqua- programnak köszönhetően létrejön egy vízgyűrű – kék gyűrű- és ezek mentén pedig zöld folyosókat telepítenek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a város levegőminősége és klimatikus viszonya is jelentősen javulni fog – fogalmazott a városvezető.

Balázs Ákos külön köszönetet mondott a Zöld Kódexet készítő szakértőknek és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársainak, akinek összefogásában 2025-ben Debrecen megpályázza „Az Európa Zöld Fővárosa” címet. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy számos jó gyakorlatot néztek át a korábban nyertes pályázatok közül, ahol hangsúlyosan szerepeltek a víz jelenlétével és a zöld folyosók létrehozásával kapcsolatos programpontok.

Komolay Szabolcs a terület önkormányzati képviselője elmondta, hogy az elmúlt időszakban három nagy jelentőségű bejelentés is érintette a körzetét, hiszen elkezdődött a keleti elkerülő út előkészítése, a város keleti részének víziközmű- infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően lehetőség lesz arra, hogy számos eddig zártkerti területet lakóövezetté bővítsenek, valamint az életminőség javításának szempontjából jelentős fásítási program folytatása, amely már eddig is több területen valósult meg a körzetben. Hozzátette, a környéken lakók elképzelése is egybecseng ezekkel az intézkedésekkel.

Hamecz Orsolya a Zöld Kódex társszerzője arról beszélt, hogy a faültetések jelentették a város környezetvédelmi programjának összeállításakor az egyik fő vezérfonalat. A tavasz folyamán több mint 600 új fát ültetnek el, amivel elérik a 2019-ben elindított „Ültessünk 10.000 fát!” program célját, és ezzel együtt elkezdődik az újabb 10 ezer fa ültetése a városban. Az új intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a díszfák mellett gyümölcsfákat is ültetnek a városban.

Lengyel Szabolcs a Debreceni Egyetem biodiverzitás kutató központjának vezetője, a Zöld Kódex társszerzője azt mondta, hogy a környezet biológiai sokféleségét vizsgálva számos kutatás bizonyítja: a kék infrastruktúra kiépülése sokkal természetesebb hatásokkal jár, ha azt fák mentén teszik meg. Így a Zöld Kódex kidolgozása során kiemelt figyelmet szántak arra, hogy a biodiverzitás minél inkább megvalósuljon a városi élővilágban.

Szegi Attila a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára a Civaqua- program folytatásának feladatairól beszélt. Ennek során az első és legfontosabb feladat, hogy a Bodaszőlőnél megépült víztározóból zárt csővezetékeken és nyílt felszíni medreken keresztül a város északi és keleti irányába is elinduljon az a vízutánpótlás, amely később a Nagyerdő, valamint az erdőspusztai tavak vízellátását biztosítja.

forrás: DebreceniNap