Az erdészeti statisztikák, valamint az eddig megjelent kiadványaik ezen a linken érhetők el.

infografikák: FATÁJ, adatforrás: ÉKFM Erdőrendezési Főosztály

A rangsor élén Finnország és Svédország áll: míg a finneknél az ország teljes területének 74%-át, a svédeknél a terület 69%-át fedik le. A két északi ország előnye jelentős, hiszen területük nagyjából minden tíz hektárjából hét erdőnek számít. Montenegró és Szlovénia szintén a legerdősültebb államok közé tartozik, míg Izland, Írország és az Egyesült Királyság a lista végén található. Magyarország is a lista alsó harmadában található: hazánk a 22%-os erdőborítottsággal az európai országok közül a 32. helyen szerepel.

Több okra vezethető vissza az erdősültség mértéke

A különbségek mögött földrajzi, éghajlati és történelmi tényezők egyaránt meghúzódnak. Észak-Európában a boreális erdőöv, az alacsonyabb népsűrűség, valamint a mezőgazdasági terjeszkedést korlátozó hidegebb éghajlat kedvezett a nagy, összefüggő erdőségek fennmaradásának. Ezzel szemben Dánia vagy Hollandia termékeny síkságait évszázadok óta szántóföldek és települések foglalják el. A hegyvidéki országokban – például Szlovéniában, Ausztriában vagy a Balkán egyes részein – a meredek terepviszonyok nem kedveznek az intenzív mezőgazdaságnak, ami szintén magasabb erdőborítottságot eredményez.

Az erdőterületek alakulásában a szakpolitikai döntések is meghatározó szerepet játszanak. A fenntartható erdőgazdálkodás, a természetvédelmi programok és az erdőtelepítési kezdeményezések számos európai országban hozzájárultak az erdőborítottság megőrzéséhez vagy növeléséhez, míg több helyen a felhagyott mezőgazdasági területek természetes regenerációja is gyarapította a faállományt.

Európa erdői gyarapodó tendenciát mutatnak

A világ számos régiójával ellentétben Európa erdőterülete az elmúlt három évtizedben összességében növekedett. A nemrég közzétett, Európa erdeinek állapotáról szóló, 2025-ös jelentés szerint ez a tendencia folytatódik, bár egyes régiókban a növekedés üteme már lassul. Ugyanakkor az erdőtüzek, az aszályok, a viharok és a rovarkártevők okozta pusztítások egyre gyakoribbá válnak, így a klímaváltozás hatására az erdők ellenálló képességének növelése kiemelt szakpolitikai kérdéssé vált. Európa erdőségei tehát összterületüket tekintve továbbra is gyarapodnak, azonban az egészséges és ellenálló erdei ökoszisztémák fenntartása egyre összetettebb feladatot jelent.

forrás: AgrárSzektor

A Google egy nagy telket vásárolt Finnország középső részén adatközpont fejlesztése céljából. Vaala önkormányzata a február végén bejelentette, hogy a Google mintegy 900 hektár területet szerzett meg a térségben. A telek körülbelül hat kilométerre (3,7 mérföldre) fekszik Vaala központjától, a Fingrid Nuojua alállomása közelében, az Ouluntie (22-es főút) mindkét oldalán. A tervezett fejlesztés részleteit még nem hozták nyilvánosságra.

A telek mintegy 380 hektárát az önkormányzattól, míg körülbelül 327 hektárát az United Bankers UB Timberland Fund (AIF) alapjától vásárolták meg.

Vaala egy közép-finnországi település, amely Észak-Ostrobothnia régióban található. Kajaani városától északnyugatra körülbelül 68 km-re, Oulu városától pedig délkeletre körülbelül 91 km-re fekszik.

Minna Kärkkäinen, Vaala polgármestere így nyilatkozott: „Az együttműködés a Google-lal nagyon zökkenőmentesen zajlott, és melegen üdvözöljük a Google-t Vaalában! Egy lehetséges adatközpont-telephely jelentőséggel bírhat mind az önkormányzat, mind az egész régió számára, hiszen már az építési fázisban is számos munkahelyet teremt Vaalában, majd később állandó foglalkoztatást is biztosít. Keményen dolgozunk azon, hogy a tervek időben továbblépjenek a következő szakaszokba.”

A Google már régóta jelen van Finnországban adatközpontokkal, és az elmúlt években további terjeszkedésre törekedett. A vállalat több mint egy évtizede működik Haminában, és további fejlesztéseket tervez Kajaani és Muhos területén.

Haminában a vállalat egy átalakított egykori papírgyár helyén üzemeltet egy tengervízzel hűtött adatközpont-komplexumot. A Google még 2009-ben szerezte meg a telket, és az adatközpontot az elmúlt 15 évben többször is korszerűsítették. 2022-ben a vállalat 50 hektár szomszédos területet vásárolt a további bővítés érdekében.

2024-ben a vállalat 1400 hektár területet szerzett Kajaani és Muhos területén a Metsähallitus állami erdészeti ügynökségtől. A tervezett fejlesztések részleteit még nem hozták nyilvánosságra.

Az 1986-ban alapított United Bankers egy skandináv vagyonkezelő, amely ingatlanbefektetésekre specializálódott. UB Timberland Fund (AIF) nevű alapja finn erdőterületekbe fektet be. Ez az alap első földeladása adatközponti projekt céljára, bár egy energetikai park projekt már folyamatban van az alap tulajdonában lévő, Hyrynsalmi-i erdőterületen, a megújulóenergia-alapunkkal együttműködésben.

Kari Kangas, az United Bankers erdőbefektetési igazgatója elmondta: „Bár az United Bankers erdőalapjaiban szereplő összes erdőterületet eredetileg erdőgazdálkodási célokra szerezték meg, a megújulóenergia-projektek és az adatközpontok fejlesztései ma már új potenciális bevételi forrásokat jelentenek a befektetők számára.”

Finnország adatközpontjainak többsége az ország fővárosában, Helsinkiben található. De Finnország környezete, bőséges földterülete és olcsó zöld energiája egyre több adatközpont-fejlesztőt vonz, a Finn Adatközpont Szövetség becslése szerint az ország működő kapacitása a 2025-ös 285 MW-ról 2030-ra 1,5 GW-ra fog növekedni.

A már meglévő üzemeltetők, köztük a Verne, az Equinix és az atNorth, jelen vannak Finnországban, míg az új belépők, mint a Polarnode, az FCDC, az Arcem és a Hyperco, több fejlesztést is terveznek az országban. Nemzetközi üzemeltetők, köztük a QTS, a Prime, a Pure és a DayOne szintén terjeszkedni szeretnének Finnországban.

„A Business Finland nagy innovációs és befektetési potenciált lát a finn adatközponti ökoszisztémában, amelyet az adatközponti üzemeltetőkkel, finn vállalatokkal és önkormányzatokkal közösen fejlesztünk. Az Invest in Finland, a Business Finland részeként, szoros együttműködésben dolgozik több, Finnországban adatközpontokat tervező vállalattal, hogy erősítse érdeklődésüket a finn technológia és know-how iránt” – tette hozzá Jouni Salonen, az Invest in Finland vezető tanácsadója.

forrás: DataCenterDynamics

A kezdeményezés hivatalos neve Három Északi Régió Véderdő-program, de gyakrabban csak Nagy Zöld Falnak hívják. A projektet a talajerózió és a homoklerakódások elleni küzdelemre találták ki, amelyek az 1950-es évek óta felerősödtek a nagyszabású urbanizáció és a mezőgazdasági területek terjeszkedése miatt.

Ezek a változások tovább súlyosbították a régió amúgy is száraz éghajlatát, ami kedvezett a gyakori homokviharok kialakulásának. A viharok elhordják a termékeny talajréteget, homokkal borítják be a földeket, és szennyezik a városok – köztük Peking – levegőjét.

Észak-Kína már az urbanizáció előtt is száraz volt: a Himalája úgynevezett „esőárnyékot” vet a mongol határ térségére, korlátozva ezzel a csapadék mennyiségét. Pont emiatt olyan hatalmas a Góbi és a Takla-Makán sivatag: együtt mintegy 1,6 millió négyzetkilométert foglalnak el, ami csak alig valamivel kisebb Alaszka területénél – a Royal Geographical Society tanulmánya szerint.

Tavaly a hatóságok bejelentették, hogy befejezték a Takla-Makán növényzettel való „bekerítését”, ami segített stabilizálni a homokdűnéket, és az 1949-es nagyjából 10%-ról mára több mint 25%-ra növelte az ország erdőborítottságát. 2050-re a zöld sáv hosszának el kell érnie a 4500 kilométert.

A projekt hatékonysága azonban továbbra is vita tárgyát képezi. Egyes kutatások a homokviharok gyakoriságának csökkenésére utalnak, míg mások ezt inkább éghajlati tényezőkkel magyarázzák. Köztudott, hogy a sivatagok tovább terjeszkednek: egyedül a Góbi évente mintegy 3600 négyzetkilométernyi kínai legelőt nyel el.

A kritikusok felhívják a figyelmet a telepített fák alacsony túlélési arányára: hatalmas területeket ültettek be mindössze egy-két fafajjal – főleg nyárfával és fűzfával –, ami sebezhetővé teszi őket a betegségekkel szemben, semmissé téve a faültetésbe fektetett óriási erőfeszítéseket.

2000-ben Ninghszia tartományban egy fertőző betegség miatt egyszerre egymilliárd nyárfa pusztult el – ha az ültetvények összetétele változatosabb lett volna, a kórokozók nem terjedtek volna ilyen gyorsan fáról-fára.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a túl száraz területeken történő faültetés a talajvíz kimerüléséhez, sőt az elsivatagosodás újabb hullámához vezethet. „Az emberek megrohanták a természetes homokdűnéket és a Góbit, hogy fákat ültessenek, ami a talajnedvesség és a talajvízszint drasztikus csökkenését okozta. Valójában egyes területeken ez akár fel is gyorsíthatja az elsivatagosodást” – jegyezte meg Hszian Hszüe, a Kínai Tudományos Akadémia szakértője.

A környezetvédők azt javasolják, hogy inkább az őshonos növényfajokra és az ökoszisztémák természetes helyreállítására kellene helyezni a hangsúlyt. A viták ellenére azonban a kínai tapasztalat inspirációként szolgált Afrika számára is, ahol jelenleg saját „Nagy Zöld Faluk” épül: ez egy 8000 kilométeres zöld sáv Szenegáltól Dzsibutiig, amelynek célja a Szahara terjeszkedésének megállítása.

forrás: liked.hu

A Ratosnya környéki erdőterületekből közel 3 000 hektár kerülne Kemény báró örököseihez. Palotailva térségében több mint 1 000 hektárt igényelnek vissza Éltető gróf leszármazottai. Emellett a Szászrégen és Alsóidecs területén lévő erdőkből további 1 000 hektár sorsa dől el a közeljövőben – tudta meg a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztősége.

Ilie Covrig, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint a megyében visszaszolgáltatásra váró erdős területek több mint kétharmada ehhez a két nemesi családhoz kerül. Más családok kisebb területekre tartanak igényt, de összességében így is jelentős veszteséget jelent az állami erdészet számára.

Összesítve Szászrégen térségében 424 hektár, Ratosnyán közel 3 000 hektár, Palotailván pedig csaknem 1 800 hektár erdő kerülhet ki az állami kézből. Az igazgatóság vezetője közölte, több visszaszolgáltatási ügyben a román állam megfellebezte a döntést. A perek folyamatban vannak.

Tavaly már „elveszett” 1 000 hektár erdő

A probléma nem új keletű. Ilie Covrig közölte, hogy 2024-ben az állam nem élt elővásárlási jogával, így Palotailva térségében több mint 1 000 hektár erdő került ki állami kézből. A terület végül egy magánerdészethez, majd a „Frasinul” nevű besztercei céghez került.

Civil szervezetek már akkor figyelmeztettek: az erdők sorsa veszélybe kerülhet. A Declic Egyesület kampányt indított, amelyben azt kérte a kormánytól, hogy sürgősen különítsen el 6,3 millió eurót az erdő visszavásárlására. Az összeget egy szakbizottság határozta meg, és jóval alacsonyabb volt a piaci árnál, de az állam nem lépett időben. 

Bizonytalan a ratosnyai vízierőmű jövője is

A helyzetet tovább bonyolítja a Ratosnya térségében tervezett vízerőmű és gát ügye. A beruházás miatt mintegy 37 hektár erdőt kellene kivágni a leendő víztározó területén. 

Korábban politikusok azt ígérték, hogy az érintett erdőtulajdonosok megkapják a kisajátításokért járó kártérítést, az erre szánt pénzt már évekkel ezelőtt elkülönítették. A kifizetéseket azonban adminisztratív akadályok és elhúzódó telekkönyvezési eljárások hátráltatták – értesült a Cuvantul Liber.

Mint arról írtunk, kisajátítja az állam a Bánffy család mintegy 55 hektáros erdőterületét, és a környezetvédelmi hatóság engedélyezi az erdőirtást a Maros megyei Ratosnyára tervezett vízerőmű munkálatainak véglegesítése érdekében. Civil szervezetek az erre vonatkozó kormányhatározatot és a környezetvédelmi engedélyt is megtámadták a bíróságon. A következő tárgyalásra márciusban kerül sor.

A létesítmény építése még a Ceaușescu rezsim idején kezdődött, és a rendszer bukása előtt már 90 százalékban elkészült, az eddig végrehajtott beruházások összértéke meghaladja a 200 millió eurót. 1989 után a Bánffy család örökösei visszaigényelték jogos tulajdonukat, 55 hektárnyi erdő területet, amire azonban a vízerőmű munkálatainak befejezéséhez szükség van.

forrás: Maszol.ro

„A fával, erdővel borított terület mezoklímája mindig hűvösebb, mint egy szántóföldnek vagy akár a lebetonozott területeknek, ezért is van különösen nagy szerepe a fáknak a városokban. Párologtatással és az árnyék biztosításával járulnak hozzá az alacsonyabb hőmérséklethez, így kellemesebb közérzetet biztosítanak számunkra.

Az erdők rendeltetése megkérdőjelezhetetlen a klímaváltozás okozta szélsőséges hőhullámok hatásainak mérséklésében is. A közeljövőben hangsúlyosabbá válik a szerepük ebből a szempontból is, nem csak annak lesz jelentősége, hogy a faanyag maga milyen értéket képvisel a piacon. Ezért is fontos, hogy a következő években minél nagyobb összefüggő erdőterületeket hozzunk létre. Úgy gondolom, hogy a fentiek miatt a mi hivatásunk, a mi gondolkodásunk a jövőben sokkal távolabbra kell, hogy mutasson, mint egy-két emberöltő…” – mondja Nagy Mátyás a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének munkatársa.

Ennek érdekében a kormány 2027-ig 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon, fontos szempont, hogy az őshonos, illetve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők születhessenek. 2030-ig pedig az a cél, hogy a hazai erdők aránya 22 százalékról 27 százalékra növekedjen.

Járja hát Ön is a somogyi erdőt – persze nem csak kánikulában!

szerző: Szigeti Edit, SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

E területeken a kormányzati intézkedéseknek, a szakmai programoknak és a lakossági összefogásnak köszönhetően az elmúlt években számos eredményre lehetünk büszkék: több veszélyeztetett madárfaj állománya is stabilizálódott vagy nőtt, vagy például a globális folyamatokkal ellentétben hazánkban a negatív erdőtelepítési tendencia megfordult, 2019 óta több mint 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. A természetvédelem további megerősítésére 42 milliárd forint uniós támogatásból 60 projekt indul, amelyek több mint 100 ezer hektáron javítják a természeti környezet állapotát.

A hazai természetvédelem egyik legsikeresebb területe a madárfajok megőrzése.A túzokállomány már meghaladja – európai szinten is egyedülálló eredményként – a 2700 példányt, a kerecsensólyom fészkelőpárjai húsz év alatt 28-ról közel 200-ra nőttek, a parlagi sas is szép számban tért vissza, a kék vércse hazai állománya pedig azért is különösen fontos, mert az európai populáció 40 százaléka nálunk költ. A nagy kócsag, amely egykor a kipusztulás szélén állt, ma már a magyar természetvédelem szimbóluma lett. A madárvédelemben a lakosság is egyre aktívabb: műfészkeket helyeznek ki, fészkeket védenek, sárgyűjtő helyeket alakítanak ki. A digitális adatgyűjtés is fejlődik, a Madáratlasz Program és a Turdus applikáció révén bárki hozzájárulhat a madárállományok pontosabb megismeréséhez.

Az idei év madara, a fokozottan védett böjti réce a vizes élőhelyek jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ez a hajdan vadászható, ma már fokozottan védett faj különleges figyelmet kap, országos felmérési protokoll és új oktatóanyagok segítik a szakemberek és az érdeklődők munkáját, miközben a ramsari területek és a kisebb vizes élőhelyek jelentősége is tovább nő. A természetvédelmi kihívások – mint az élőhelyvesztés, mérgezés vagy áramütés – továbbra is jelen vannak, de a válaszok is egyre szervezettebbek: mérgezés-megelőzési munkacsoportok, madárbarát oszlopok és tetemkereső kutyás egységek segítik a megóvásukat.

Ahhoz, hogy a madárfajok hosszú távon is fennmaradjanak, elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek biztosítása – ennek egyik legfontosabb eleme az erdők védelme és gyarapítása. Az erdők az ország zöldvagyonának legfontosabb elemei. A klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése kiemelt közcél, amelyek megvalósításában az állami erdők szerepvállalása különösen fontos. Magyarország erdőterülete az elmúlt 100 évben megduplázódott, és a rendszerváltozás óta 220 ezer hektár új erdőt telepítettek. Jelenleg hazánk erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya 25,4 százalék, ez 2,3 millió hektárt jelent. A klímasemlegesség elérése érdekében cél, hogy 2030-ra ez az arány 27 százalékra emelkedjen, ezért is a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási program, melynek keretében öt év alatt mintegy 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogramban 2020-2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek, mintegy 7 millió fa elültetésével. Kiemelt figyelmet kap az Újszülöttek erdeje alprogram, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. A kezdeményezés kapcsán minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab,ezzel napjainkig 624 hektár új erdő jött létre. A madárvilág szempontjából is kiemelten értékesek a 100 évnél idősebb fákból álló tölgyesek és bükkösök, amelyek számos odút, fészkelő- és táplálkozóhelyet biztosítanak. Ezen erdők területe 2005 óta csaknem a duplájára nőtt, jelenleg 160 ezer hektár. A nem vágásos gazdálkodással kezelt erdők, azaz az ökológiailag szintén értékes örökerdők területe 2010 óta megduplázódott, eléri a 200 ezer hektárt, ez a hazai erdőterületek 10 százaléka.

Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítettek 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. Eddigi négy ütemében összesen 56 000 sorfát ültettek el mintegy 1500 településen. A program jelenlegi, 5. ütemében az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfával zöldülhetnek országszerte a vidéki települések. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 év végére.

A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a Madarak és fák napja alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket. Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére. A természetvédelem, a szemléletformálás és a gyakorlati intézkedések folytatása nélkülözhetetlen, hogy a következő generációk is gyönyörködhessenek hazánk madaraiban és erdeiben. Az idei évben országszerte természetismereti foglalkozások, madárgyűrűzési bemutatók, a Madarak és Fák Napja Országos Verseny eredményhirdetése és interaktív programok zajlanak, hogy különösen a fiatalabb generációk is megértsék, a madár- és erdővédelem jövőnk záloga. A verseny célja, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal.

A Madarak és fák napja minden évben emlékeztet arra, hogy közös felelősségünk a természet védelme. A magyar természetvédelem sikerei azt bizonyítják, ha összefogunk, valóban megőrizhetjük élővilágunk sokszínűségét nemcsak magunknak, hanem a jövő generációinak is. Ünnepeljük együtt a természetet, tegyünk közösen egy zöldebb, élhetőbb Magyarországért!

forrás: AM Sajtóiroda

Közép-Szerbia a leggazdagabb erdőben, 48 százalékról van szó, míg Vajdaságban ez a szám mindössze 8 százalék. Az ország erdeinek 16 százaléka bükk, 13 csertölgy, valamint jelentős területen van fehér akác és fenyőfélék. Az erdők 7,5 százaléka mesterséges telepítésnek köszönhetően alakult ki. Sajnos a szerbiai erdőknek mindössze 0,8 százaléka menekült meg az emberi behatástól. Az erdők rengeteg élőlénynek nyújtanak otthont, valamint fontos szerepük a klímaváltozás elleni harcban is. A szerbiai erdők több mint 511 millió tonna biomasszát és 255 millió tonna szenet raktároznak.

forrás: PannonRTV

Nagy István kifejtette, hogy a tárca vezetése stratégiai elemként tekint az ország erdővagyonára és célja, hogy az erdők összterületének jelenlegi 24 százalékos arányát 27 százalékra növelje. Az erdők fontos szerepet töltenek be az élhetőbb környezet kialakításában – fűzte hozzá. 

Élénk az érdeklődés a program részeként a települések fásításának folytatására, amelynek keretében eddig 1500 városban, faluban 56 ezer sorfát ültettek el, ehhez 2,5 milliárd forint támogatást nyújtott a minisztérium – hívta fel a figyelmet Nagy István. A tárcavezető hangsúlyozta, a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszak két hét múlva indul. Mivel a korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért úgy döntöttünk, hogy 21 300 darabra emeljük az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. 2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken, a cél az, hogy ez a szám jövőre elérje a százezret. 

A miniszter arról is szólt, hogy az Országfásítási program folytatásaként újabb, összesen 64 milliárd forint összegre pályázhatnak a gazdaságok. A terv szerint a telepítést követő 12 évben az erdőtelepítés miatt kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a gazdálkodóknak és a területalapú támogatás is marad. Külön támogatás jár a mezővédő erdősávok, fasorok és a fás legelők kialakítására – u tette hozzá a miniszter. Nagy István ismertetése szerint a kormány a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, 310 milliárd forintot fordít az erdők megőrzésére, minőségének javítására. Elmondta azt is, hogy az elmúlt években a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar vármegyében gyarapították.

forrás: AM Sajtóiroda

Tavaly december 31-én az erdészeti alap területe 6 615 668 hektár volt, ami 2022-hez képest 2 284 hektárral több az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint, írja az Agerpres. Ebből az alapból a tényleges erdőterület 6 459 925 hektár volt. Ez tavaly az előző évhez képest mintegy 0,05 százalékkal, azaz 3 159 hektárral nőtt. Az erdőterület az országos erdészeti alap 97,6 százalékát teszi ki.

A hivatalos statisztikák szerint az országos erdészeti alap növekedése elsősorban az erdősített legelők újrarendezésének, valamint annak köszönhető, hogy az erdészeti törvény (2015/133) értelmében erdősítésre kijelölt leromlott és erdősítetlen területek bekerültek az alapba.

Az erdészeti alap fejlesztési régiók szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az jelentős mértékben a központi  – az összes erdészeti alap 19,2 százaléka van itt –  és az északkeleti (18,2 százalék) fejlesztési régiókban találhatók,  majd a nyugati (16,2%), északnyugati (15,3%), délnyugat-olti (12,3%), dél-munténiai (10,0%), délkeleti (8,4%) és bukaresti–ilfovi (0,4%) fejlesztési régiók következnek. A legnagyobb mennyiségű fát az északkeleti fejlesztési régióban termelték ki. Innen származik az összes kitermelt famennyiségnek a 28 százaléka, ezt követi a központi fejlesztési régió 23,3 százalékkal, majd kisebb mértékben a nyugati (12,5%), az északnyugati (12%), a dél-munténiai (9,6%), a délnyugat-olteniai (7,5%), a délkeleti (6,7%) és a bukaresti–ilfovi (0,4%) fejlesztési régiók.

Erdőmegújítási munkálatokat legkiterjedtebb területen az északkeleti (az összes megújított terület 21,3%-a van itt), délkeleti (17,6%) és központi (16,5%) fejlesztési régiókban végeztek. Ezeket követik az északnyugati (11,6%), dél-munteniai (11,5%), nyugati (11,3%), délnyugat-olteniai (9,6%) és bukaresti-ilfovi (0,6%) fejlesztési régiók erdőmegújításban.

forrás: Maszol.ro