A SEFAG Zrt. Szántódi Erdészeténél rendezett szakmai napon kutatók, erdészek, természetvédelmi és hatósági szakemberek közösen értékelték a Külső-Somogy tölgyeseiben tapasztalt jelenségeket. A figyelem középpontjában két, Magyarországon nemrég azonosított mediterrán eredetű gombafaj állt, amelyek több helyen tölgypusztulást okoznak. A jelenség figyelemre méltó, mert a károsodás már nem csak a gyengébb termőhelyeken jelentkezik. Olyan tölgyek is érintettek, amelyek évtizedeken át jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz.

A szakmai egyeztetések ugyanakkor nem csupán a problémák feltárásáról szóltak. A résztvevők áttekintették azokat a lehetőségeket is, amelyek segíthetik erdeink alkalmazkodását a változó környezeti feltételekhez. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű monitoring eszközök: a drónos felmérések, a műholdas adatok és a legfrissebb kutatási eredmények.

A találkozó egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a biodiverzitás növelése, a fajgazdag erdők fenntartása, valamint az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a vadgazdálkodás közötti együttműködés kulcsfontosságú a jövő erdeinek alakításában.

A jelenségről és a lehetséges megoldásokról szóló teljes cikket ezen a linken olvashatja el.

A cikk szerzői:
Iberpaker Gábor, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének igazgatója és
Nagy Mátyás, a Szántódi Erdészet erdőművelési ágazatvezetője.

A cikket lektorálta: Dr. Tuba Katalin, a Soproni Egyetem Erdő és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docense

forrás: SEFAG Zrt.

Az erdők szerkezete alapvetően meghatározza, hogyan működik egy erdei ökoszisztéma. Nemcsak az számít, milyen fafajok alkotják az erdő állományát, hanem az is, mekkora fákból áll, mennyire változatos az átmérő-eloszlás, és kialakulnak-e több szintből álló, összetettebb szerkezetek.

Egy friss európai kutatás ezt a kérdést vizsgálta nagy felbontásban, nemzeti erdőleltárak faegyed-szintű adatai alapján.

A tanulmány a PLOS One oldalán teljes terjedelmében elolvasható

A tanulmány 18 európai ország 255 418 mintaterületének adatait dolgozta fel. A kutatók közel 10 millió élő fa adatait használták fel, és elsősorban két tényezőre koncentráltak: a fafajösszetételre és a mellmagassági átmérő, vagyis a DBH eloszlására. Ez utóbbi azt mutatja meg, hogy az adott erdőrészletben mennyire hasonló vagy eltérő méretű fák találhatók.

A kutatók hat erdőszerkezeti osztályt különítettek el. Ezek a fajszegény, egy fafaj által uralt és szűk átmérő-eloszlású állományoktól a több fafajú, több kor- vagy méretcsoportot mutató, összetettebb erdőkig terjedtek. A cél az volt, hogy Európa különböző erdeit egységes, összehasonlítható módszerrel lehessen jellemezni.

Az eredmények szerint a vizsgált európai erdők legnagyobb része szabályos szerkezetű.

A leggyakoribb osztály az egy fafaj által uralt, szűk átmérő-eloszlású erdő volt, amely a vizsgált területek 56 százalékát tette ki. A második leggyakoribb kategória a több fafajú, de szintén szabályos átmérő-eloszlású állomány volt, 38 százalékos aránnyal.

Ez azt jelenti, hogy a kutatás módszertana szerint Európa vizsgált erdeinek mintegy 94 százaléka szabályos szerkezetűnek tekinthető. Az összetettebb, több szintből álló vagy igazán szabálytalan szerkezetű állományok aránya ehhez képest jóval kisebb volt.

A több fafajú, rétegzett szerkezetű erdők például mindössze 3 százalékot képviseltek.

Az országok között voltak különbségek, de ezek nem bizonyultak szélsőségesnek. Spanyolországban volt a legmagasabb az egy fafajú, szabályos szerkezetű erdők aránya, míg Svájcban ez az arány jóval alacsonyabb volt. Közép-Európában viszonylag nagyobb arányban jelentek meg a több fafajú, illetve rétegzettebb szerkezetű erdők.

Változatos erdő változatos élővilág

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Az európai nemzeti erdőleltárak módszerei nem teljesen egységesek: országonként eltérhet a mintaterületek mérete, a mérési küszöb és a mintavételi rendszer. A vizsgálatban egységesítésre törekedtek, de például a 10 centiméternél kisebb átmérőjű fiatal fákat sok esetben nem lehetett figyelembe venni, ami alábecsülheti a valódi szerkezeti változatosságot.

A kutatás az európai természet-helyreállítási célok szempontjából is jelentős. Az EU természet-helyreállítási szabályozása növekvő trendet vár el több erdei indikátorban, például az elegyesebb, változatosabb szerkezetű állományok és az őshonos fafajok arányában. Ehhez azonban először pontosan tudni kell, milyen állapotban vannak jelenleg az erdők.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint Európa erdeinek nagy része ma még viszonylag egyszerű szerkezetű. Ez részben természetes adottságokkal, részben a történelmi erdőgazdálkodási rendszerekkel magyarázható. A módszer azonban jó alapot adhat ahhoz, hogy az erdőgazdálkodók és döntéshozók a jövőben célzottabban kövessék és ösztönözzék az erdők szerkezeti diverzitásának növelését.

A tanulmány a PLOS One oldalán teljes terjedelmében elolvasható

szerző: Mizsei Károly, Forrás: magyarmezogazdasag.hu

·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.

Ez az együttműködés elsősorban az IUFRO tematikus struktúráján belül valósul meg. Míg a kilenc divízió – az állandó tematikus egységek kutatócsoportjaikkal és munkacsoportjaikkal együtt – valamint az előző ciklusból megmaradt egy munkacsoport továbbra is alapvető témáikra összpontosított, tizenkét új munkacsoport kezdte meg munkáját az újonnan felmerülő, több területet érintő kérdésekkel foglalkozva, és céljaik elérése érdekében a következő, 2029-ben Kenyában, Nairobiban megrendezendő IUFRO világkongresszusig folytatják tevékenységüket. Az éves jelentés kiemeli a világszerte zajló hálózati tevékenységek közül sokat.

Az IUFRO világkongresszus utáni első év egyben az új IUFRO-igazgatóság első teljes éve is, amely hagyományosan Bécsben, Ausztriában ülésezik, ahol az IUFRO székhelye található.

A májusi bécsi igazgatósági ülésen jóváhagyták a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás irányelveit. Ezek elengedhetetlenek a globális tudományos közösség számára, és alapvető fontosságúak az IUFRO általános küldetéséhez, az erdőtudomány mindenki javát szolgáló fejlesztéséhez.

Az igazgatóság hivatalosan jóváhagyta egy új mentorbizottság létrehozását is, amely egy előremutató kezdeményezés a szakmai fejlődés elősegítésére.

Ezenkívül az igazgatótanács jóváhagyta az új regionális tudomány-politika információs hálózatokat (SPIN), amely tevékenység az igazgatói fórumot követi, és célja az intézmények és kutatószervezetek vezetői, valamint a régiók politikai szereplői közötti együttműködés erősítése. Az első két regionális hálózatot Afrikában és Európában hozták létre.

Júniusban az IUFRO tudomány-politika programja (SciPol) bemutatta globális értékelését az erdők társadalmi és gazdasági rezilienciájáról, valamint a kapcsolódó politikai összefoglalót.

Szeptemberben az IUFRO Kapacitásfejlesztési Különprogramjának (IUFRO-SPDC) egyik legfontosabb eseménye egy háromnapos műhelymunka volt, amelyet az 5. világteak-konferenciával egy időben rendeztek Indiában, és amelyen a pályakezdő tudósok megismerkedtek azzal, hogy a tudomány hogyan járulhat hozzá legjobban a leromlott állapotú erdőterületek helyreállításához.

Teljes dokumentum (PDF)

forrás: IUFRO

A Pilisi Parkerdő erdőnevelési szakmai napján járt az Erdőmánia stábja, hogy kiderítsük hányféle tudományterülettel kapcsolódik az erdő, és hogy az erdőtudomány mennyi szakterületet foglal magába. Az erdészet és az erdőgazdálkodás átfogó, holisztikus jellegéről dr. Csépányi Pétert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

forrás: Erdőmánia

Zambó Péter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, ahogy jelenleg a legtöbb szektorban, úgy az erdőgazdálkodásban is kiemelt jelentősége van a folyamatos innovációnak és a digitális technológiáknak. Ezt az ENSZ is felismerte és a közelgő, március 21-én tartandó Erdők Nemzetközi Napjának témájává az „erdők és innováció” kapcsolatát tette.

„Csak a szakmai gyakorlatba átültethető tudományos eredményeknek és innovációknak van igazi értékük” – emelte ki az államtitkár, aki szerint a tudományos-szellemi műhely és az erdő között az út hosszú, ezért mindent el kell követni ennek a lerövidítése, azaz a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében. Ennek egyik megoldása a professzionális szakmai kutatás és az oktatás egységének megteremtése, amelynek a lehetősége az Erdészeti Tudományos Intézetnek a Soproni Egyetem szervezetébe történő integrációjával létrejött.

Zambó Péter hozzátette, hogy a Soproni Egyetemhez szorosan kapcsolódva hozták létre az Erdészeti Ágazati Tudásközpontot, amely támogatja az erdészeti szakképzés felzárkóztatását és segíti a szakmai kapcsolattartást a piaci szereplők, a magán és az állami tulajdonú erdészeti társaságok irányába.

Kitért arra is, hogy az erdőgazdálkodás, és a rá épülő erdőalapú ipar a körkörös gazdaság, így a fenntarthatóság egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező, működő gyakorlata. A fa okos és hatékony energetikai célú felhasználása a megújuló energia hasznosításának működő példája. Ennek jó mintája, hogy a Soproni Egyetem tavaly decemberben üzemelte be új, modern és magas hatásfokú, aprítékkal működő fűtési rendszerét, amelybe a fűtőanyagot a szintén az egyetemhez szervesen kapcsolódó Tanulmányi Erdőgazdaság szállítja. Ez a gyakorlat bizonyítéka az innováció és tudás implementációjának – fűzte hozzá.

A kétnapos konferencián a hazai erdészeti kutatásban és gyakorlatban dolgozó szakemberek nyolc szekcióban, több mint száz előadás keretében foglalják össze az erdők kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket az ökológiai témaköröktől kezdve a rekreációs hasznosításon keresztül a klímaváltozás kérdéséig.

forrás: AM Sajtóiroda