Miközben a médiában folytatódik a vita az erdők helyreállításáról a szén-dioxid-kompenzáció érdekében, a zürichi ETH Crowther Lab vezetésével világszerte több száz tudós egyesítette erőit, hogy az erdők szén-dioxid-potenciáljának integrált globális értékelését készítsék el. A Nature folyóiratban közzétett tanulmány – melynek szerzői csapatához 232 kutató nevét tüntették fel – szerint a természetes, biodiverz erdők helyreállítása ugyan ~30%-ban hozzájárulhat a szén-dioxid-levezetési célok eléréséhez, de a természetes erdők nem helyettesíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Ha nem sikerül lassítanunk kibocsátásainkat, akkor a folyamatos éghajlatváltozás veszélyezteti az erdőket, és korlátozza szén-dioxid-elnyelő képességüket.

Mit tesz a Világgazdasági Fórum (WEF – World Economic Forum) az erdőirtás ellen?

Az erdőirtás megállítása alapvető fontosságú a globális éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében.

Az erdők pusztulása majdnem annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a globális közúti közlekedés, és mégis riasztó ütemben folytatódik.

2012-ben több mint 150 Latin-Amerikában, Nyugat-Afrikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában dolgozó partnert fogtunk össze, hogy létrehozzuk a Trópusi Erdők Szövetsége 2020 elnevezésű globális köz- és magánszféra partnerséget, amely a rendszerszintű változásba történő befektetések elősegítését célozza.

A vállalkozások, kormányok, civil szervezetek, őslakosok, közösségek és nemzetközi szervezetek által alkotott szövetség segít az erdőirtásért gyakran felelőssé tett nyersanyagok termelőinek, kereskedőinek és vásárlóinak abban, hogy erdőirtásmentes ellátási láncokat alakítsanak ki.

Az Alapanyagok és erdők 2020-as menetrendje összefoglalja azokat a területeket, amelyeken a legsürgősebb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az erdőirtás eltűnjön a globális mezőgazdasági ellátási láncokból.

A Trópusi Erdők Szövetsége 2020 egyre nagyobb teret nyer a négy alapanyag – pálmaolaj, marhahús, szója, valamint cellulóz és papír – előállításához kapcsolódó erdőirtás elleni küzdelemben.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és csatlakozzon az erdőirtás megállítására irányuló küldetésünkhöz.

Mit mond a tudomány?

Az adatok azt mutatják, hogy az erdőkben tárolt szén-dioxid összmennyisége ~328 Gt-tal elmarad a potenciális mennyiségtől minden tájtípusban. Egy gigatonna megegyezik Brazília és Mexikó CO2-kibocsátásával együttvéve. Ha nem vesszük figyelembe a városi és mezőgazdasági területeket, a tanulmány kiemeli, hogy a természetes erdők, ha hagyják, hogy helyreálljanak, további ~226 Gt szén-dioxidot tudnának megkötni. De ezt nem hatalmas faültetvényekkel érhetjük el.

Ennek a potenciálnak a többsége, 61%-a a még meglévő természetes erdők védelmével érhető el, lehetővé téve a degradált területek helyreállítását, hogy azok elérjék a teljes érettséget.

A fennmaradó 39%-ot a széttagolt erdészeti tájak fenntartható, az adott környezethez igazodó ökoszisztéma-gazdálkodás és helyreállítás révén történő újbóli összekapcsolásával lehet elérni. Ez magában foglalja a természetvédelmi ökoturizmus, az agrár-erdészet és az újraerdősítés hatalmas erőfeszítéseit, amelyek a biológiai sokféleséget a közösségek számára életképes gazdasági választássá teszik.

Az adatkészletből kiderült, hogy a biológiai sokféleség a globális erdőtermelékenység mintegy felét adja, ami azt mutatja, hogy az erdőkben rejlő potenciált soha nem lehet egyetlen faj monokultúrájával elérni. Az egészséges biológiai sokféleséget és a helyi lakosság jólétét elősegítő fenntartható mezőgazdasági, erdészeti és helyreállítási gyakorlatok hosszú távon a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid megkötése és tárolása terén. És ami fontos, ez nem foglalja magában más természetes ökoszisztémák átalakítását, amelyek természetes módon nem támogatnák a fákat. Létfontosságú, hogy megvédjük a természetes gyepek, tőzeglápok, vizes élőhelyek és minden más ökoszisztéma ökológiai integritását, amelyek ugyanolyan fontosak a földi élet számára.

A helyreállítás újradefiniálása

Túl sokáig kivontuk a természetet. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amikor a szén-dioxid-kibocsátás válik az egyetlen céllá, ez a tömeges ültetvények és a szén-dioxid-kompenzáció ösztönzésére ösztönöz, ami kárt okozhat. Itt az ideje, hogy az emberi jólétre és a biológiai sokféleségre helyezzük a hangsúlyt, hogy a szén-dioxid megkötése melléktermék legyen.

Bolygónkon mindenütt vannak olyan közösségek, őslakosok, gazdálkodók és vállalkozások, amelyek a természetes biológiai sokféleséget részesítik előnyben. Több ezer példa van arra, hogy a biológiai sokféleség világszerte javítja az emberek hosszú távú jövedelmét, és ezt kell előtérbe helyezni.

Etiópia Kaffa régiójában például a kávétermelés tönkretette a talajt és a biológiai sokféleséget. A következő 70 évben a kávétermesztés várhatóan 30%-kal fog csökkenni a gyorsan változó éghajlat miatt, amely rendszertelen esőzésekkel és hosszan tartó aszályokkal jár, ami tovább gyorsítja a talaj egészségének romlását és növeli a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyt.

Egy közösség azon dolgozik, hogy megváltoztassa ezt a valóságot. A Desta’s Coffee Jungle Farm ragyogó példája annak, hogy egy közösség hogyan csinálhatja másképp a dolgokat. Az őshonos kávénövény termesztése az esőerdő napos foltjaiban lehetővé teszi, hogy a környező ökoszisztéma csapdába ejtse a vizet és a tápanyagokat, így a kávénövények öntözés és műtrágya nélkül is képesek növekedni és bogyókat termelni.

Ez a kölcsönösen előnyös kapcsolat a közösség és az erdő között, amelyben a közösség védi az erdőt, az erdő pedig táplálja a kávénövényeket, egy erényes és gazdaságilag életképes körforgást hoz létre az emberek és a természet között. Ma ezt a kávét világszerte számos vállalat és fogyasztó számára értékesítik, akik bizonyítani tudják a regeneratív módon termesztett kávéhoz való kötődésüket.

Egy másik példa a dél-afrikai Pietermaritzburgban a Fercliffe projekt 2000 hektárnyi nedves és ködös (eső)erdő helyreállításán dolgozik. A helyi lakosok és szervezetek közössége eltávolítja az idegenhonos invazív fajokat, őshonos fákat termeszt ott, ahol az erdő degradálódott, élőhelyi folyosókat alakít ki az elaprózódott foltok között, és figyeli a biodiverzitás visszatérését.

De alapvetően mindez nem lehetséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése nélkül. Nem lehet választani a természet gondozása és a szén-dioxid-mentesítés között, mert mindkettőre sürgősen szükségünk van. A természetre szükségünk van az éghajlatért, és az éghajlatvédelmi intézkedésekre a természetért.

Mit tehetünk tehát a természetes erdőkért?

Mindannyian szerepet játszhatunk ebben a változásban. Mi, a nyilvánosság, megtehetjük:

1. Nézzük meg, mit fogyasztunk, és próbáljuk meg a helyi, fenntartható lehetőségeket választani.
2. Fektessük be megtakarításaink minél nagyobb részét zöld projektekbe; adományozzunk és vásároljunk termékeket abból a több millió helyi közösség által irányított erőfeszítésből, amelyek világszerte előmozdítják a biológiai sokféleséget.
3. Gyakoroljunk nyomást a szervezetekre és a kormányokra a természet védelme érdekében.
4. Ösztönözzük a pénzügyi és politikai mechanizmusokat, hogy a biológiai sokféleség előmozdítására helyezzék a hangsúlyt az emberek jóléte érdekében szerte a világon.

A magánszektor számára az éghajlat és az erdőirtás elleni fellépés többé nem választás, hanem kötelező:

1. Véget kell vetni az erdőirtásnak saját tevékenységükön belül. A természetre gyakorolt hatásaik ellensúlyozása helyett először is próbálják meg minimalizálni azokat.
2. Gyorsítsák fel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására irányuló lépéseket, amelyek továbbra is fenyegetik az ökoszisztémákat bolygónkon.
3. Fektessenek be abba a több millió helyi közösség által irányított erőfeszítésbe, amelyek világszerte elősegítik a biológiai sokféleséget.

A vállalatok azt is fontolóra vehetik, hogy elkötelezik magukat az 1t.org platform mellett, amely az erdők helyreállítását támogatja azáltal, hogy 2030-ig egymilliárd fát őriznek meg, állítanak helyre és termesztenek az emberek, a biológiai sokféleség és a bolygó érdekében.

A tanulmány pdf-ben (angol) itt tölthető le.

szerk/ford: Tóth János, forrás: WEF 11-14

Az ETH Zürich Egyetem és a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) kutatói az elmúlt 21 évben vizsgálták a jelenséget. A Biogeosciences folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy a nyári erdőbarnulás Európa-szerte megjelenik.

Mi áll a nyári erdőbarnulás mögött?

A kutatók nagy felbontású műholdadatok felhasználásával azonosították azokat az időszakokat, amikor az erdőterületek nem voltak olyan zöldek, mint amilyennek nyáron lenniük kellett volna. Míg az aszály központi szerepet játszott az erdők barnulásában, hatásai nem csak azonnal mutatkoztak.

A kutatók az intenzív és tartós száraz időszakok „örökölt hatását” vették észre, ami azt jelenti, hogy a fák hő- és szárazságtűrő képessége nemcsak az aktuális időjárástól függ, hanem az előző hónapok és évek időjárásától is.

Az lombok barnulásának eseményeit figyelve a kutatók olyan időjárási jeleket azonosítottak, amelyek csak évekkel később voltak hatással a fákra. A nyári barnulás előfutára különösen a két-három éven át tartó, alacsony csapadékmennyiségű időszak volt. A mérsékelt égövi övezetekben legalább két éven át előforduló, magas hőmérsékletű időszakok szintén jelentős hatással voltak a jelenségre.

Mielőtt Közép-Európában megjelent az erdők bebarnulása, általában két száraz, forró nyarat figyeltünk meg egymás után– mondta Mauro Hermann, az ETH doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók megjegyzik, hogy a szárazság elősegíti a kéregbogár- és gombafertőzést, valamint az erdőtüzeket is – ezek mind közvetve hozzájárulhatnak a barnuláshoz.

Európa mely részeit érinti leginkább az erdők barnulása?

A Földközi-tenger vidéke a 2000-es évek eleje óta szenved a nyári erdőbarnulástól, az elmúlt években pedig a probléma átterjedt Közép-Európa mérsékelt égövi erdőire is. 2022-ben a kontinens eddigi legmelegebb nyara volt, Európában az eddigi legkiterjedtebb barnulás következett be, és az erdők több mint egyharmada érintett volt ezekben a régiókban.

Hermann szerint ez „sokkal több, mint bármely más esemény az elmúlt két évtizedben”.

Mit jelent ez a barnulás Európa erdei számára?

A levelek zöld színének csökkenése az alacsonyabb vitalitás és a fokozott stressz jele az erdőkben. Ez az erdő pusztulását is jelzi.

A múltban a forró, száraz nyár ritkábban fordult elő Európában. A 2003-as rekord hőhullámot követően az európai erdők színe alig változott. 2018 óta azonban az ismétlődő nagyarányú aszályok és a magas hőmérséklet kiterjedt területen bekövetkezett barnuláshoz vezetett.

Mivel idén megismétlődhet a 2022-es, rekordot döntögetően meleg és száraz nyár, az erdőbarnulás még szélesebb körben elterjedhet Európában. Különösen Németország és Svájc luc- és bükkfái száradnak ki idő előtt, mivel egész erdők görnyednek meg az állandó hő- és szárazságstresszben.

Mivel lehet, hogy nem csak az időjárás járul hozzá a jelenséghez, a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem használható a jövő megjósolására, de támpontokat adhat.

Az időjárási viszonyok több évszakon át tartó célzott megfigyelése értékes információkkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a következő nyáron bekövetkezik-e a levelek idő előtti elszíneződése– mondta Thomas Wohlgemuth, a WSL Forest Dynamics kutatási részlegének vezetője és a tanulmány társszerzője.

„Az erdőgazdálkodás segíthet megfékezni a hőmérséklet emelkedésével járó erdőbarnulást ” – tette hozzá.

forrás: greendex az euronews alapján

Az építésről készült filmet (német nyelveen) teljes egészében itt nézheted meg.

Hamburgban épül jelenleg Németország legmagasabb, 19 emeletes, 65 méter magas, fából épült magasháza. Svájcban is hamarosan épül egy 80 méter magas, fából készült lakótorony. Új terület az építészek és az építési hatóságok számára. De a trend egyre gyorsul. Mert a hagyományos anyag nagy előnyöket kínál: Maximális teherbírást biztosít, viszonylag könnyű és kiválóan szigetel. A természetben a fa újranő és szén-dioxidot tárol. A klímaválságra való tekintettel a fa lehet a jövő építőanyaga. A beton viszont az éghajlatváltozás egyik legfőbb okozója.

Az olyan egyetemeken, mint Cambridge vagy a zürichi ETH, intenzív kutatásokat folytatnak a fával mint építőanyaggal kapcsolatban, hogy még erősebbé és ellenállóbbá tegyék. A technikailag feldolgozott fát, az úgynevezett mesterséges fát egyre gyakrabban fogják használni a globális építőiparban. A tudósok víziója: A jövőben a házakat klímabarát módon fából lehetne építeni, ugyanakkor hatalmas CO2-tárolókká válhatnának. Ez azonban csak akkor működhet, ha másképp gazdálkodunk erdeinkkel. „Mi megmentjük az erdőket, az erdők pedig minket” – mondja Marc Palahi, az Európai Erdészeti Intézet munkatársa.

szerk/ford: Tóth János, forrás: NZZ.ch

A Rocket&Tigerli névre keresztelt, terrakotta burkolatú épület egy korábbi ipari területen épül a Zürich melletti Winterthur városában.

Négy különböző magasságú épületrészből áll majd, amelyek közül az egyik 100 méter magas lesz, és ezzel a világ legmagasabb, teherhordó tömörfa-szerkezettel készült épülete lesz.

A 2026-ra tervezett svájci lakóépület 14,6 méterrel fogja felülmúlni a jelenlegi legmagasabb faépítésű lakótornyot, a 85,4 méter magas Mjøstårnet épületet.

A Schmidt Hammer Lassen a helyi svájci Cometti Truffer Hodel építészstúdióval közösen tervezte az épületet. Az Implenia építőipari vállalattal és a svájci ETH Zürich-i egyetemmel közösen kifejlesztett faszerkezeti mag és teherhordó rendszer lesz.

Az épület egy volt vasútgyár helyén épül majd fel. A Rocket&Tigerli négy tömbjében lakások, diákszállások, egy étterem, kiskereskedelmi helyiségek, egy sky bar és egy szálloda kap helyet. A földszinten ezeket a köteteket zöld közterek és sikátorok kötik majd össze.

A stúdió szerint a négy tömb mindegyike saját vizuális identitással rendelkezik majd, hogy a lakóknak segítse a területhez és a környékhez való tartozás érzését.

Az épületek külső burkolata vörös és sárga terrakotta téglából készül, zöld részletekkel, hogy tükrözze és utánozza a környező épületek vörös tetőzetét és sárga tégláját.

„Az épület a Lokstadtban található színeket, anyagokat és textúrákat – vörös és sárga téglákat és cserepeket – veszi fel” – mondta Kristian Ahlmark, a Schmidt Hammer Lassen tervezési igazgatója.

„Még az épületbe ágyazott redőnyök is a porzöld színüket a nagy szerelőcsarnokokban található acélszerkezetektől kapják” – mondta a Dezeen-nek.

A tömbök külseje rácsos lesz, amelyet vízszintes és függőleges tégla- és cserépsávok alkotnak. A külső sávok közötti tereket erkélyek, teraszok és négyzet alakú üvegfelületek töltik majd ki, amelyek két oldalról napfényt juttatnak minden lakóegységbe.

A tömb tetején számos zöldfelületet alakítanak ki a fotovoltaikus panelek mellett. Ahlmark kifejtette, hogy a stúdió egy mérföldkövet akart létrehozni a svájci városban.

„Egy sor analitikus képet készítettünk, hogy lássuk, hogyan fog ez az épület a város többi magas épületével konfigurálva megjelenni” – mondta Ahlmark. „Ezen túlmenően olyan tereptárgyat akartunk létrehozni, amely hozzájárul a Lokstadt szívében már álló magasabb épületek koreográfiájához” – folytatta.

„A torony léptékében is viszonyul a környező épületekhez. Azáltal, hogy a torony 8. emeletén egy süllyesztett padló van, vizuálisan kapcsolódik a három alacsonyabb Tigerli épület környező tetőszerkezetéhez.”

A tömör faanyagot egyre gyakrabban használják magas épületek létrehozására. A CF Møller Architects 2019-ben fejezte be Svédország legmagasabb faépületét, a Kajstaden Tall Timber Buildinget, egy 8,5 emeletes lakóépületet, amely teljes egészében (CLT) keresztrétegelt fából épült.

A dán 3XN építészstúdió nemrégiben két keresztrétegelt fából készült irodaházat javasolt Torontó számára, amelyek a stúdió szerint Észak-Amerika legmagasabb fából készült irodaháza lenne.

szerk: Tóth János, forrás: dezeen