A megállapodás fontos lépés a közös agrárpolitika egyszerűsítése felé. Nemcsak a mezőgazdasági termelőink versenyképességéhez járul hozzá, hanem a zöldítési törekvéseink valóra váltását is megkönnyíti, hiszen nagyobb rugalmasságot biztosít a termelőknek és a tagállamoknak a zöld követelmények végrehajtásában. A dán elnökség a 2027 utáni agrárpolitikával kapcsolatos tárgyalások során továbbra is arra fog összpontosítani, hogy egyszerűbbé váljanak a szabályok a mezőgazdasági termelők számára. 
- Jacob Jensen, Dánia élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere

Az egyszerűsítési intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkenhetnek a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív költségei. A Bizottság eredeti értékelése szerint ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelők számára évente akár 1,6 milliárd EUR, a tagállami közigazgatások számára pedig több mint 200 millió EUR összegű megtakarítást eredményezhetnek.

A módosított jogszabályok a Bizottság által 2025 májusában javasolt ún. III. omnibusz csomag részét képezik. A csomag tartalmazza emellett a stratégiai tervekről szóló rendelet és a közös agrárpolitika ún. horizontális rendeletének módosításait.

A megállapodás főbb elemei

Az ideiglenes megállapodás fenntartja a bizottsági javaslatnak a következő célkitűzéseket támogató általános irányvonalát:

• a mezőgazdasági termelőkre és a közigazgatási szervekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése
• a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások növelése és a feltételességre vonatkozó szabályok egyszerűsítése, elsősorban a biogazdálkodások esetében
• a helyszíni ellenőrzések csökkentése és az éves teljesítményalapú záróelszámolás eltörlése

A megállapodás értelmében megmarad a Bizottság arra irányuló javaslata is, hogy a tagállamok válságkifizetéseket biztosíthassanak a természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy katasztrófaesemények által érintett aktív mezőgazdasági termelőknek. E kifizetések biztosítani fogják az érintett termelők mezőgazdasági tevékenységének folytonosságát.

Emellett az ideiglenes megállapodás az alábbi pontokon javítja a bizottsági javaslat bizonyos elemeit:

• a tagállamok rugalmasan eldönthetik, hogy a részben biogazdálkodást folytató gazdaságok esetében milyen mértékben tekinthető úgy, hogy azok megfelelnek bizonyos környezetvédelmi előírásoknak (a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, úgynevezett GAEC-előírásoknak)
• a mezőgazdasági termelőknek jobb lehetőségei nyílnak a kockázatkezelési eszközök igénybevételére
• az előrehozott közvetlen kifizetések százalékos aránya növekszik

A következő lépések

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most meg kell erősítenie az ideiglenes megállapodást, majd a társjogalkotók hivatalosan is elfogadhatják a jogalkotási aktust.

Háttér

A mezőgazdaságra vonatkozó ún. harmadik omnibusz egyszerűsítési csomag az EU versenyképességének növelésére irányuló szélesebb körű politikai célkitűzés részét képezi azáltal, hogy csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, és kedvezőbb feltételeket teremt számukra az EU-ban való működéshez. Az Európai Tanács (a 2023. márciusi következtetésekben és a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendben) ösztönözte az általános szabályozási környezet egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését. Ez az egyszerűsítési kezdeményezés erre az ösztönzésre válaszul készült. Az Európai Tanács a 2025. március 20-i következtetéseiben sürgette a társjogalkotókat, hogy elsőbbséget élvező feladatként és magas ambíciószintet tanúsítva folytassák a munkát az egyszerűsítésről szóló omnibusz csomagokkal kapcsolatban.

forrás: EUTanács

Az EU Parlament most elfogadta a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) – az EU fő szén-dioxid-árképzési eszköze – és a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokra vonatkozó mandátumát. Mindkettő a Cepi által támogatott, az EU 2030-ig szóló éghajlat-változási célkitűzéseinek elérését szolgáló eszköz. A Bizottság tervét az uniós iparágak szén-dioxid-mentesítésére az Európai Tanács is felülvizsgálja. A legfontosabb, hogy mindkét jogszabálynak szigorúbban kell bizonyítania, hogy a reálgazdaságban is alkalmazható, és hogy a kitűzött célok a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is teljesíthetők.

Az Európai Tanács számára most nagy a tét: az éghajlat-politikai ambíciók növelése a szénátszivárgás megfelelő védelme nélkül az EU nagymértékű dezindusztrializációját [ipartalanítását] és a világ azon részein élő versenytársak kibocsátásának mechanikus növekedését kockáztatja, ahol az éghajlat-politikai jogszabályok kevésbé fejlettek. Ez a CO2-kibocsátás globális szintű növekedéséhez, azaz szénszivárgáshoz vezetne. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy az EU Parlament figyelmen kívül hagyta az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy az újratervezett szénszivárgási szabályok elég szigorúak lennének-e. A Cepi reméli, hogy a Tanács most arra fog összpontosítani, hogy az európai ipar versenyképes maradhasson a globális piacon, miközben a kibocsátáscsökkentést is biztosítja.

A Cepi kifogásolta, hogy mind a felülvizsgált ETS, mind a CBAM olyan energiaár- és szén-dioxid-ár-előrejelzésekre támaszkodik, amelyeket a 2030-ra vonatkozó előrejelzések – részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – már most is túlléptek. Az ágazaton belül kevés gazdasági szereplő lesz képes arra, hogy a szén-dioxid-mentesítésbe fektessen be, és az energiaválság közepette szembesüljön a további bürokráciával. Eközben a meglévő állami finanszírozási eszközök tűzereje még mindig nem alkalmas az ipari szén-dioxid-mentesítési megoldások gyors elterjedésére. Ebben a helyzetben a Cepi szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új ETS-szabályok megszorongatják az ipart, beleértve azokat a létesítményeket is, amelyek eddig a legjobban teljesítettek közé tartoztak, és rossz üzenetet küldenek az ipari dekarbonizáció élharcosainak. Az ETS mostantól gyorsan megemeli a mércét, hogy milyen szén-dioxid-mentesítési technológiákat ítélnek megfelelőnek, önkényesen leszűkítve a rendelkezésre álló szén-dioxid-mentesítési lehetőségek körét.

A Cepi üdvözli, hogy a CBAM a közeljövőben nem terjed ki a cellulózra és a papírra, és úgy véli, hogy a mechanizmus hatályának új termékekre és ágazatokra való kiterjesztését csak alapos hatásvizsgálat és konzultáció után szabad megfontolni. Ez különösen fontos a hosszú és összetett értéklánccal és pozitív kereskedelmi mérleggel rendelkező iparágak esetében, amelyek képesek a szén-dioxid-intenzív termékek helyettesítésére a globális piacokon, mint például a cellulóz és a papír esetében.

Forrás: CEPI sajtóközlemény