A várakozásoknak megfelelően (sajnos) mind a felújítások fellendülése véget ért, mind pedig az új építési tevékenység csökkenése érzékelhetővé vált a növekvő költségek és kamatok miatt.

A szövetség szakértői szerint az első negyedévben az európai piacon a parkettafogyasztás jelentős visszaesése volt tapasztalható, ahogy a legtöbb padlóburkolat-típus esetében is.

A FEP becslése szerint 2023 első negyedévében a parkettafogyasztás visszaesése az európai piacon 20 százalékos lesz az előző év azonos időszakához képest. A FEP arra számít, hogy a fogyasztás szeptemberben és/vagy októberben újra növekedni fog.

szerk/ford: Tóth János, forrás: FEP

Amint azt sajtóközleményünkben már említettük 2022. június 14-én, az európai parkettapiac 2021-ben jelentősen fejlődött. Az európai parkettafogyasztás 6,2%-kal nőtt 2020-hoz képest, magasabb, mint 2019-ben a világjárvány előtt, sőt 10 éve nem látott szintet ért el. A FEP-országok termelése 2021-ben szintén emelkedett közel 7%-kal, és meghaladta a 82 millió m2-es küszöböt. Ez a pénzügyi válság kezdete óta nem látott szint.

Sajnos az európai parkettapiac már 2022 első felében csökkenést mutat, ami a megrendelések teljesítésének nehézségei miatt. Erről a jelenségről a legtöbb FEP-tag beszámolt, melyek faellátási problémákkal küzdenek. Ezek olyan problémák, amelyek a világjárvány kitörése óta korlátozzák a parkettaipar pozitív fejlődését, visszhangozva a fa iránti nagy keresletet és az ellátási láncok zavarát, és amelyeket most az ukrajnai orosz invázió hatásai is erősítenek.

Ezt hangsúlyozta Lorenzo Onofri, a FEP elnöke a FEP 46. közgyűlésének megnyitó beszédében: „Az ukrajnai orosz háborúval kezdődött válság felborította az európai és a globális egyensúlyt. Mindez két évnyi világjárvány után következett be, amikor mindannyian a lehető legjobban próbáltunk szembenézni a bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzettel. A problémák, amelyek a fapadlót gyártó vállalatok termelési folyamatainak széles körű átdolgozását kockáztatják, az összes felhasznált anyagot érintik, különösen a többrétegű nyírfát (mivel annak nyersanyaga többnyire Oroszországból származik) és a tölgyfa fűrészárut, amelynek Ukrajna erős exportőre, és amely a fapadlókhoz használt lamellák összmennyiségének mintegy 30%-át teszi ki. Összességében a helyzet minden fafaj és nyersanyag esetében biztosan nehéz”.

Onofri úr hozzáteszi: „A jelenlegi várakozások arra engednek következtetni, hogy a gyáraink által gyártott termékek típusában biztosan drasztikus változások lesznek. Elmondhatjuk, hogy eljön az innováció, a modellváltás, az új anyagok kutatásának és az új tendenciák kialakításának ideje. Ezért ezt az időszakot lehetőségnek kell tekintenünk arra, hogy módosítsuk azt a konszolidált, bár szokatlan helyzetet, amikor gyakorlatilag egyetlen termék létezett, ami a tölgyfa padló volt és még mindig az. A felhasználható nyersanyagok diverzifikációja szükségszerűség, és egyben lehetőség is új termékek létrehozására. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi tölgyet festenek vagy pácolnak olyan színekkel, amelyeket könnyen ki lehetne nyerni olyan fafajokból, amelyek már eleve ilyen színűek!”

„Ez a megközelítés arra kényszerít, hogy átgondoljuk a nyersanyagok teljes termelési láncát, majd pedig arra kötelez minket, hogy a vállalaton belül újraszervezzük a választékot, a készleteket és az ellátási láncot. Mindezek a változtatások kihívást jelentenek, költségesek és rövid távon nehezen kivitelezhetőek, de hosszú távon egyre inkább szükségessé válnak, figyelembe véve a tapasztalatainkat.”

A FEP elnöke úgy véli, hogy az ipar saját erőfeszítései mellett, amelyek a tölgyfa fenntartható helyettesítőinek és alternatíváinak feltárására irányuló hosszabb távú perspektíva kialakítására irányulnak, eljött a pillanat, hogy Európa is változtasson a tempón és a gondolkodásmódon: „Nincs ok arra, hogy Európa egyedül foglalkozzon a világ problémáival, különösen a környezetvédelemmel, az emberi jogokkal, valamint a szabályok és a nemzetközi kereskedelmi szerződések abszolút tiszteletben tartásával, amikor az összes többi fontos ország, például Kína, India és az USA is csak addig teszi ezt, ha és amíg ez megfelel saját érdekeinek. Európa azt kockáztatja, hogy kárt okoz saját polgárainak és vállalatainak, ha továbbra is csak absztrakt elvek szerint gondolkodik arról, hogy mi a „jó és igazságos” mindenki számára. Úgy vélem, eljött az idő, hogy Európa bátran megállapítsa, hogy mi a legmegfelelőbb Európa, polgárai és vállalatai javára, valamint az ezeket a lehető legjobban támogató tevékenységek számára.”

„Ezért határozottan kérjük, hogy hallgassanak meg bennünket olyan témában, amely abszolút létfontosságú, vagyis a nyersanyagok exportjának korlátozásában, mivel azt kockáztatjuk, hogy az európai vállalatok munka nélkül maradnak, és más vállalatokat támogatunk, amelyek viszont gátlástalanul csak a saját érdekeiket szolgáló politikákat vezetnek be, megsértve a verseny átláthatóságára vonatkozó szabályokat, a kereskedelmi szerződéseket, a környezetvédelemre vagy a munkavállalók jogaira és biztonságára vonatkozó törvényeket.”

Az európai parkettaipar ezért olyan eszközt – például kvótát – kér az uniós hatóságoktól, amely lehetővé teszi a tölgy rönk Európában tartását, valamint átmeneti védelmi, enyhítő és támogató intézkedéseket az ágazat számára, továbbá olyan koherens politikákat, amelyek lehetővé teszik a meglévő európai fakészletek nagyobb mértékű mobilizálását, amennyiben a fenntartható erdőgazdálkodás elveit alkalmazzák.

Forrás: FEP (Európai Parkettaszövetség)