Jelenleg e hatások megértése korlátozott, mivel nem állnak rendelkezésre olyan szisztematikus tanulmányok, amelyek az életciklus minden szakaszában fellépő, nem éghajlati jellegű környezeti hatásokat vizsgálták volna.

Környezeti hatások – mit tudunk?

A faalapú textilszálak környezeti teljesítménye az értékelések során használt referenciaértékektől és az értéklánc összetettségétől függ. Mint minden termék vagy anyag esetében, a faalapú textilszálaknak is van némi hatásuk a környezetre. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a szálak környezetvédelmi szempontból nem tekinthetők a szintetikus szálak vagy a pamut megfelelő alternatíváinak.

A faalapú textilszálak szélesebb körű alkalmazását korlátozzák:

• A környezeti hatások csökkentése érdekében alternatív oldószerek (a fapép oldásához használt oldószerek) jóváhagyása folyamatban van.
• A környezetbarátabb oldószerek (pl. ionos folyadékok) költség-versenyképességének hiánya, részben a korlátozott termelés és fogyasztás miatt.
• A nagy gyártó vállalatok számára nehézséget jelent a környezeti hatások szisztematikus csökkentését célzó változtatások elfogadása az értékláncok nagyságrendje és összetettsége miatt.
• Nehézséget okoz a divatiparban az új faalapú szálak használatának elfogadása, mivel azok tulajdonságai eltérnek a hagyományos szálaktól, különösen, ha a gyártók nem dolgoznak szorosan együtt a tervezőkkel és a ruházati márkákkal.
• Az üzleti modell megváltoztatásának szükségessége, mivel a „fast fashion” által vezérelt jelenlegi fogyasztói magatartás a ruházati cikkek eldobhatóságának gondolatát ösztönzi, ami növekvő mennyiségű hulladékot eredményez.
• A korlátozott lehetőségek korlátozott fogyasztói elfogadása és a fenntarthatóbb alternatívák megnövekedett ára, a környezetvédelmi kérdések tudatosítása ellenére.

Tekintettel a faalapú textilszálak értékláncának globális eloszlására, a jövőben több, a teljes értékláncot átfogó elemzésre van szükség.

Kulcsfontosságú üzenetek:

(1) Befektések szükségesek a textilszálgyártás során használt vegyi anyagok kutatásába a káros vegyi anyagok használatának elkerülése vagy jelentős csökkentése, a gyártási folyamat átalakítása és a körforgás alkalmazása révén a mérgező szennyvíz keletkezésének minimalizálása érdekében.
(2) A mesterséges cellulózszálakat előállító üzemek integrálása a cellulózgyárakkal az energia-önellátás javítása érdekében, mivel a modern cellulózgyárak többletenergiát termelnek a mellékáramból és a hulladékból. Az így csökkentett fosszilis tüzelőanyag-felhasználás jelentősen csökkentheti a környezeti hatásokat.
(3) Kizárólag természetes textilszálakat, például pamutot keverjenek faalapú szálakkal, hogy javítsák a szálak újrahasznosíthatóságát és csökkentsék a hulladék mennyiségét. A természetes és szintetikus szálak keverése megnehezíti és költségessé teszi az újrahasznosíthatóságot, ezért a textilipari vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy mely szálakat keverik.
(4) Az új faalapú textilszálak nem a meglévő szálak közvetlen helyettesítői. A jövőbeni tanulmányoknak figyelembe kell venniük a faalapú textilszálak és nem faalapú társaik tulajdonságai közötti különbségeket, valamint a piaci elterjedés bizonytalanságát a helyettesítési tényezőkre és a piaci előrejelzésekre vonatkozó számítások elvégzésekor.

Megjegyzés: A faalapú textilszálak helyettesíthetik a más anyagokból (pl. kőolaj-alapú szálak, pamut) készült textilszálakat, növelve piaci részesedésüket, és ezáltal elkerülve vagy csökkentve az e termékek előállításával, használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátást.

Lásd még Verkerk et al. 2022 az ilyen éghajlathoz kapcsolódó helyettesítési hatásokról szóló további információkat.

További részletek a faalapú textíliák és a modern faépületek tekintetében.

Szerzők:
Mariana Hassegawa, Timokleia Orfanidou

szerk/ford: Tóth János, forrás: EFI

Az európaiak termékeinket alapvető fontosságú áruknak tekintik. De ezek biztosítása és a szokásos üzletmenet fenntartása nehéznek bizonyult. Ágazatunkat különösen súlyosan érinti az energiaárak megugrása. A cikk megírásának időpontjában számos európai papírgyár kénytelen volt leállítani a termelést vagy átmeneti leállásokat bevezetni. Ez a helyzet több mint 4 millió ember munkahelyét veszélyezteti, akik az európai erdészeti alapú értékláncban dolgoznak.

Az ellátási láncban jelentkező hiányosságok jelentős következményekkel járhatnak a cellulóz- és papíriparra nézve. A cellulózból és papírból készült mindenféle terméket, beleértve a csomagolóanyagokat és az alapvető higiéniai termékeket is, fennáll a fennakadások veszélye. Ez magában foglalja az élelmiszerek és gyógyszerek szállítását és eljuttatását is, többek között azokhoz a népességcsoportokhoz, amelyeknek a jelenlegi többszörös válsághelyzetben a legnagyobb szükségük van rá.

A Versailles-i Nyilatkozat a kritikus infrastruktúrák védelmére szólított fel, mi pedig most azt kérjük, hogy ágazatainkat [NACE 17, 18 és 02.10] ismerjék el több kritikus európai értéklánc alapvető beszállítójaként, és legyenek jogosultak állami támogatásra és kedvezményes gázszállításokra. Ez biztosítani fogja a társadalom számára létfontosságú ellátások folyamatosságát a kettős energetikai és biztonsági válság idején, és mivel az EU még mindig a Covid-19 egészségügyi válságból lábadozik.

A gázellátás további diverzifikálásának okait, ahogyan azt az EU Bizottsága és több tagállam is szorgalmazza, ágazatunk jól érti és támogatja. Az elmúlt évtizedben élen jártunk a zöldebb és hatékonyabb energiamodellre átállással kapcsolatos beruházások terén. Fontos azonban, hogy az új korlátozásokat pragmatikusan és igazságosan, valamint a különböző gazdasági ágazatok alapvető szerepének mély tiszteletben tartásával alkalmazzák.

Az orosz gázról és olajról, mint a gyártás alapanyagáról való leszoktatásra irányuló tervet a szükséges nemzeti és európai forrásokkal kell támogatni. A faalapú anyagok egyértelműen ilyen erőforrást jelentenek, és számos kapcsolódó ágazat már most elkezdte kihasználni a könnyen elérhető helyettesítő anyagainkat. Európa stratégiai függőségének kezelése során az állam- és kormányfők is hangsúlyozták a kritikus nyersanyagok fontosságát; a faalapú anyagok kulcsfontosságú alapanyagot jelentenek. A cellulóz és a papír, valamint ezek származékai a válság által érintett fosszilis anyagok körkörös, fenntartható és hazai előállítású helyettesítői lehetnek. Ide tartozik számos műanyagalapú termék, de a textíliák, a csomagolóanyagok, sőt az elektromos autók akkumulátorai is. A CO2-intenzív anyagok faalapú termékekkel való helyettesítésével 10%-kal, azaz évi 410 Mt CO2-egyenértékkel csökkenthetjük az EU kibocsátását.

Ahogyan azt a korábbi válságok idején is tettük, határozottan támogatni fogjuk az uniós intézmények és a nemzeti kormányok munkáját azzal, hogy ismételten elköteleztük magunkat az európai energia jövőjébe és növekedési modelljébe való befektetés mellett, valamint azzal, hogy rendszeresen tájékoztatjuk a papír- és cellulózágazat gazdasági helyzetének alakulásáról.

Forrás: CEPI