A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni.

A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar együttesen. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása. A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.

A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépések kerültek kialakításra.

Járműipar: A járműipar átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, melyben piacvezetőkké válunk.
– Járműipari beszállító-fejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
– A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája értékelési szempont legyen
– Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
– Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítás infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása
– Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
– Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
– A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Élelmiszeripar: Geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk.
– Iparági konszolidáció elősegítése, a hazai vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben
– Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
– A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal
– Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal
– Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra
– Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása
– Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása

Egészségipar: Növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét.
– Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT adatok összekötése kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival; BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében
– Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása
– Stratégia partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése
– A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján
– Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési-elbírálás kialakítása
– Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése

Vegyi-, acél és műanyagipar: A hazai ellátásbiztonságot megerősítjük. Ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének.
– Zöld átállás projektek állami támogatása
– Újrahasznosított alapanyag használatának ösztönzése
– Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont)
– Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során
– A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása
– Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre

Információs és kommunikációs technológia: Javítjuk az IKT szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat pozitív teljesítményösztönzésére.
– A helyzeti előnnyel rendelkező beszállítói láncok célzott fejlesztése
– Modern technológiák stratégia kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban AI)
– A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
– Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást
– IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
– Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
– Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt
– A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
– A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Kreatívipar: A magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését.
– Patrióta beszerzési rendszer
– Creative Hub Hungary kialakítása, Induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése
– Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B értékesítés támogatása
– Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F tevékenységek ösztönzése
– Kreatív ipari szakmák támogatása ágazati imázsépítéssel és márkaépítéssel
– Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil újrahasznosító központ létrehozása, hulladék és vízgazdálkodás, beruházás finanszírozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9 és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahol meghívásra kerülnek a megkérdezett vállalkozások, valamint ágazatonként megvitatásra kerülnek a javaslatok is, az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium Linkedin oldalán.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium / NJT

kapcsolódó jogszabályok:

1074/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájáról

„A Kormány

1. egyetért Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával (a továbbiakban: Iparstratégia) és annak alapján a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével a kiemelt ágazatok támogatásával, a technológiavezérelt hazai ipar fejlesztésével;

…”

1073/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar és technológiai cselekvési tervéről

„A Kormány a Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával összhangban a központi költségvetés teherbíró képessége figyelembevételének szükségességével

1. egyetért azzal, hogy a hazai járműipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok a hazai beszállítók versenyképességének növelése, a járműipari technológiaváltás támogatása, a környezetvédelmi gondolkodásmód térnyerése és a képzett munkaerő rendelkezésre állása;

…”

Steiner Attila elmondta, olyan ingatlanokra vehető igénybe a támogatás, amelyek rendelkeznek vezetékes

Steiner Attila elmondta, olyan ingatlanokra vehető igénybe a támogatás, amelyek rendelkeznek vezetékes gázzal, további feltétel az épület életvitelszerű használata. Az állami program forrásait nyílászárók cseréjére, a melegvizes rendszer korszerűsítésére, épületek hőszigetelésére és gázkazáncserére használhatják az igénylők. A hitel és a támogatás 50-50 százalékos arányától el lehet térni a járás fejlettségi szintjétől, valamint a pályázó jövedelmi helyzetétől függően, de a vissza nem térítendő összeg nem haladhatja meg a 3,5 millió forintot – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a program egyik célja, hogy a háztartások a beruházással fogyasztásukat a rezsitámogatott sáv alá csökkentsék, és megjegyezte, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően a támogatott felújítással 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ennek igazoláshoz a beruházás előtt és után is energiatanúsítványt kell készíttetni – mondta. A lakossági épületenergetikai korszerűsítés összhangban van a kormány azon céljával is, hogy az alacsonyabb energiafelhasználással csökkenjen az ország energiaimport kitettsége és növekedjen energiaszuverenitása – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére Steiner Attila elmondta: költségvetési előfinanszírozással valósul meg a program, a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (RRF) belül további forrásokat tervez fordítani energiahatékonyságot javító beruházásokra, így a későbbiekben ez kiterjedhet a középületek korszerűsítésére is.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy várhatóan 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítését teszi lehetővé a program, amelynek részleteit rövidesen közzéteszik. A tervek szerint a pályázatok június elején nyílhatnak meg. A kamatmentes hitelt nyolc év alatt kell visszafizetni, a pályázaton nyertes családok 26 és 35 ezer forint közötti törlesztőrészletre számíthatnak – fogalmazott az államtitkár. Az energetikai korszerűsítési program finanszírozása a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül folyik majd; a teljes, 108 milliárd forint keretösszeg ötöde vehető igénybe gázkazáncserére. A programnak köszönhetően várhatóan 127 milliárd forint értékű építőipari beruházás valósul meg – tette hozzá.

forrás: Energiaügyi Minisztérium

Elmondta, a stratégia kidolgozása során a többi között feltérképezik a nemzetközi jó gyakorlatokat, kikérik az ipari vállalatok véleményét, a tapasztalatokat leszűrve ezekre is építkeznek a munkában.
    Az államtitkár egyebek közt jelezte, hogy a tervek szerint lesznek majd ipar 4.0 fejlesztési támogatások, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) technológiai váltását segítő támogatások, valamint terveznek ipari célú 5G projekteket is.
    Fábián Gergely a készülő stratégiáról szólva kitért a tanulógyárak kérdésére, ahol a vállalkozások gyakorlatban ismerhetik meg a legújabb technológiákat, és tanulmányozhatják, hogyan lehet mindezt a termelésbe, saját üzleti modelljükbe beépíteni.
    Az államtitkár szólt arról is, a technológiai koalíciók azért jöttek létre, hogy előmozdítsák a magyar iparstratégiai fejlesztéseket, kiemelt figyelmet fordítsanak az egyes technológiák ökoszisztémájának létrejöttére és kommunikációs csatornát biztosítsanak számukra.
    Véleménye szerint a megalakult négy technológiai koalícióban – Magyarországi 5G Koalíció, Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, Blockchain Koalíció és Magyarországi Drón Koalíció – jelentős tudásbázis van.

    Fábián Gergely felidézte, hogy elindultak Magyarországon az európai innovációs digitális központok különböző területeken, részben európai uniós finanszírozásban és költségvetési forrásból. A központok számtalan partnerrel működnek együtt, és elvárás velük szemben, hogy szerves részei legyenek vállalkozások fejlesztésének.
    Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese szólt arról, hogy Magyarországon a hírközlés területén teljes piacnyitás történt a műszaki és technológiai fejlődés eredményeként.
    Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgató elmondta, hogy stratégiai megállapodást kötöttek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézményével, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft.-val, és ezen keresztül a technológiai koalíciókat is segítik.

forrás: MTI