A FAGOSZ szinte az alapítása óta építi a fagazdaságban működő vállalkozások adatbázisát, melynek mai formája a FATUDAKOZÓ weboldalon érhető el a teljeskörűen. Ezen cégek egyik szűkebb csoportja a 2009-ben a létrehozott (majd 2017-ben átöltöztetett, illetve 2025-ben új formátumra aktualizált) Hungarobinia weboldalra elhelyezett – akáccal foglalkozó, akác termékeket gyártók és/vagy forgalmazók köre.

Pár héttel ezelőtt életre hívtuk a tölgyekkel – angolul OAK – foglalkozó magyar (angolul hungarian) vállalkozásokat támogató tematikus weboldalunkat HungarOAK.hu névvel, elérhetőséggel.

Az oldal bemutatja a fontos tölgy-fafajokat, röviden bemutatja a feldolgozásukkal foglalkozó vállalkozásokat.

Az oldalra feltöltött faanyagok, fatermékek kategóriák szerint, és partnerenként is áttekinthetőek., mindegyikhez részletes termékleírás is közzé-tehető.

A weboldalt színesíti még a termékkörhöz kapcsolódó hírek, események követését lehetővé tevő „AKTUALITÁSOK” menüpont is.

Az oldal a magyar mellett elő van készítve az angol nyelvű működésre is. A partnerek, termékek, termékleírások feltöltése jelenleg is folyamatban van.

Természetesen örömmel vesszük minden érdekelt vállalkozás jelentkezését!

HungarOAK / HungaRobinia / FATUDAKOZÓ / FATÁJ / ERDŐINFO / ErdészInfo / Fából emberit

Ez a határozat az Európai Tanács kérésére született, és azt jelenti, hogy amennyiben a Tanács vagy az Európai Parlament nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete ellen a további 3 hónapon belül, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására és a Hivatalos Lapban való közzétételére ezen időszak végén kerül sor.

forrás: EU

Akár gyalult, finomra fűrészelt, textúrázott, textúrázott szeletelt vagy forgácsolt, a Durcolor10 standard választékában minden profilváltozat megtalálható különböző méretekben és négy négy színárnyalatban.

Ezenkívül a piacon általánosan elérhető összes színrendszer és árnyalat lehetséges. A Mocopinus saját festéklaboratóriumában egyedi színkívánságok is megvalósíthatók. Az időjárás viszontagságainak kitett homogén szín megtartása érdekében speciális szürkés máz áll rendelkezésre. Ez a máz a szürkülési folyamatot gyári kivitelben megelőzi. Kérésre a gyártó Mocopinus az új Durcolor10 homlokzati profilokból speciális kiviteleket is készít.

szerk/ford: Tóth János, forrás: dds-online

Az emberiség történetében a fát először állatbőrökkel és kövekkel kombinálva használták menedékek építésére, hogy megvédjék magukat az időjárástól és a ragadozóktól. E technikák ismerete az emberiség kezdetére nyúlik vissza, és az idők során és a technológia fejlődésével továbbfejlődött, mindig egy adott földrajzi térhez kötődve. Ahogyan a fa felhasználása is az éghajlattól és a helyben rendelkezésre álló fajoktól függ, úgy a technológiai fejlesztések is helyben alakultak ki.

A hidegebb éghajlatú helyeken történelmileg elterjedtebb a faanyag használata főszerkezetként, a hőháztartást segítő tehetetlensége miatt, amely segít bent tartani a hőt. A faanyag vágásának és illesztésének olyan helyeken, mint Japán, ősi gyakorlatai is vannak, amelyek az ősi tudásból adódóan erőt kölcsönöznek a szerkezetnek. A faanyagnak az építőipar fő szerkezeteként való felhasználása azonban az ipari forradalom után az acél és a vasbeton gyakorlatának előretörésével elvesztette elsőbbségét.

Jelenleg a faanyag az építés minden szakaszában alkalmazásra kerül, a tartószerkezetekben, a másodlagos szerkezetekben és az állandó szerkezeti elemekben is. A felhasználás sokfélesége a nyersanyag formájában is tükröződik: a faanyag megtalálható természetes (rönk) formában, szerkezeti darabokra vágva és kiegyenesítve, speciális célokra formázva, mint például a keretek, vagy akár a padlók, falak és bútorok befejezésére szolgáló deszkák formájában.

Ideiglenes szerkezetek

Az építés számos szakaszában a faanyagot ideiglenes vagy másodlagos szerkezetekként használják, amelyek a szolgáltatás kialakításának támogatására szolgálnak, mint például a sablonok a munka első pontjainak kijelölésében, egy szerkezet alátámasztása, vagy akár oszlopok, gerendák vagy födémek zsaluzataként. Ezekben az esetekben a fadarabokat általában szabványos méretűre vágják, például lécekre és deszkákra, és szögekkel rögzítik őket. Vannak olyan esetek is, amikor hosszú távú ideiglenes szerkezetekről van szó, például kerítésekről és védőkorlátokról, amelyek az építkezés biztonságát szolgálják.

Állandó szerkezet

A fát főszerkezetként is használják, mind természetes formájában, masszív törzsekként, mind pedig keretek és önhordó fapanelek formájában. Annak ellenére, hogy manapság kevésbé használják, a faszerkezetek az utóbbi években nagy technológiai fejlődésen mentek keresztül, olyan új anyagokkal, mint például a ragasztott rétegelt lemezek, amelyekkel egyre magasabb épületek szerkezetét sikerült felépíteni, ami a jövő konstruktív rendszerének érdekes lehetőségét jelenti. Az általános szerkezetként való alkalmazás mellett a fa az épületet kiegészítő állandó szerkezetként is használható, mint például egy falépcső, vagy akár a tetőszerkezet.

Építőelemek

Az anyag kezelésére szolgáló technikák felhalmozódásával a faanyagot széles körben használják az építés speciális elemeihez, például ablakkeretekhez, árnyékoló elemekhez vagy bútorokhoz. Legyen szó ablakokról, ajtókról vagy kapukról, belső vagy külső nyílászárókról, a fa felhasználása leginkább a keretekben mutatkozik meg, mivel ez az anyag osztott és formázott, így különböző mintájú ajtókereteket és ajtólapokat készülhetnek belőle.

Burkolatok

A faanyagot, mint befejező anyagot, belső vagy külső falak burkolására, illetve padlóburkolatként is lehet használni, tömör darabok formájában vagy laminált anyagokkal egybeépítve. Ahhoz, hogy a faanyagot befejezésként használhassuk, megfelelően kezelni kell mind az időjárás ellen, ha az építményen kívül marad, mind pedig az esetleges kártevők, például a termeszek ellen.

A faanyag az építőipar egyik legsokoldalúbb építőanyaga, amely szinte minden fázisban és munkarészben jelen van. Ezenkívül az egyik legkönnyebben hozzáférhető anyag, akár az ára, akár a gyorsan elsajátítható anyagkezelési technikák miatt. Az olyan anyagok, mint a cement és az acél környezetre gyakorolt hatása miatt a fa felhasználásával készült új technológiák az elmúlt években a magasépítés forradalmának számítottak. A gyártási folyamatokban elért fejlődés alapján a faanyagnak megvan a lehetősége arra, hogy visszaszerezze az építőanyagok fenntarthatóbb alternatívájaként betöltött szerepét.

forrás: kp.hu

Nyugodtan állíthatjuk, hogy mióta lejöttünk róla, a fa szinte a legősibb építőanyag. Többezer éven át képes volt mindig megújulni, és alkalmazkodni az egyre korszerűbb technológiákhoz, miközben a faszerkezetek létrehozásában rejlő ősi tudás generációról generációra öröklődött. Léc, tábla, gerenda, csap vagy ragasztás – a mesterséges építőanyagok korában, a természetet kímélő szemlélet mellett sem tudunk lemondani a fából készült holmikról a környezetünkben.

Legyen szó tartószerkezetről vagy felületburkolatról, homlokzatról vagy padlóról, bútorról vagy berendezési tárgyról, ékszerről vagy kiskanálról, a fa mindig ott lesz az élen, és a legmodernebb külső és technológiai megmunkálás mellett is emlékeztet minket arra, honnan jöttünk. Februári válogatásunkban ezt a sokoldalú, egyszerre erős és hajlékony anyagot mutatjuk be, a klasszikus felhasználást és a benne rejlő, még kiaknázatlan lehetőségeket egyaránt szemügyre véve. 

Hazai és külföldi példák egyaránt tanúságot tesznek arról, hogy egyre elterjedtebb a fa felhasználása, és már nem csak a hagyományos területeken, a burkolatok, vagy nyílászárók anyagaként. Talán paradoxonnak tűnik, de a faépítést gyors lebomlási idejénél fogva sokan a legkörnyezetkímélőbb technológiának tartják, szemben a mesterséges építőanyagokkal, melyek sokszor hosszú évtizedekkel kimerülésük után sem térnek vissza a természetes körforgásba. 

Mi tagadás, trendi, sőt szexi is a faépítészet, hódítanak a fából épült kisházak, kabinok, de komoly kísérletek folynak a fa felhasználásra többszintes városi épületek esetében is. Utóbbi kulcskérdés, hisz míg a fakunyhók és menedékek luxusa különös kiváltság, az emberiség nagy hányada mégiscsak városokban él, és számukra nem megoldás a természet lágy öle, viszont a fából épült magasházak ma már nem számítanak utópiának. 

A növényi anyagú építő elemek olyannyira alapvetőek, hogy az építészet formavilágát még olyan téren is meghatározták, ahol ma már nem is gondolnánk. Az antikvitás építészetéről legkevésbé a fa jut ma eszünkbe, de tény, hogy a méltóságteljes fehér oszlopok és a fölöttük futó gerendázat megformálása a fából épült templomelődök formáit véste kőbe. Az már csak hab a tortán, hogy csupán az utókor ámuldozik a márvány fehérségén, az antikvitás idején ezek az épületek erős színekre, pirosra és kékre voltak festve, ami egyébként szintén a faépítés hagyományai közé tartozik, gondoljunk csak a Távol-Keletre.

Ma már a fa természetes színe, tapintása és felülete, sőt illata az, ami megragadja a nyugati civilizált világot. A huszadik századtól elsősorban a fában gazdag, szemléletben szerény skandináv országok példáiból merítünk, de tartja magát a hagyományos japán építészet iránti figyelem is. Magyarország a nyolcvanas években, a szocializmus leszálló ágában azzal robbant be a nemzetközi építészetbe, hogy megjelent a Makovecz Imre nevével fémjelzett, itthon organikusnak nevezett irányzat, amely az említett példáktól eltérően nem a faszerkezetek racionalitását, hanem formai artisztikumát hangsúlyozta és járatta csúcsra. Nálunk a közösségi fából építés először az úgynevezett Visegrádi táborokban jelent meg, ennek kései leszármazottjai a formailag már egészen más irányba haladó Hello Wood táborai. 

Magyarországon a környező országokhoz hasonlóan a 21. század első évtizedeiben nagy divatja volt a népi építészet racionális, derékszögű, oszlop-gerenda-lécvázas szerkesztésű, hagyományosan főképp a mezőgazdasági épületek megjelenését idéző épületeknek, melyek úgyszólván stílust teremtettek. A fa alkalmazásában azonban ennél sokkal több rejlik, mind formailag, mind szerkezetileg.

Formai kísérletezés inkább a nagy faépítészeti hagyományokkal bíró nemzetekre jellemző, de például a rétegelt ragasztott fapanelekből való építés világszerte terjed.

Előregyártható, tisztán és egyszerűen szerelhető, teherhordó szerkezet és kitöltő fal is egyúttal, kívül-belül esztétikus felületet ad burkolás nélkül is. Mindez különösen városi környezetben jelent nagy előnyöket, ami – mint említettük – kulcsszereplővé, a jövő építőanyagává teheti a hagyományosan csak vázként, vagy csak burkolatként alkalmazott fát. 

A fa egyetlen, szintén évezredes hátránya, hogy éghető. A tradicionális korokban teljes városok pusztultak el, pusztán azért, mert a házak fából épültek – gondoljunk csak Londonra, vagy Moszkvára, de akár Sopronra is. A másik hendikepjét, a gyenge hőszigetelő képességét a szigeteléstechnológia fejlődése mára szinte teljesen kiküszöböli. Ma már komoly fejlesztés folyik a tűzállóság terén is, és ebben is segítenek a hagyományos technikák. Az égés során ugyanis a fa külső rétege elszenesedik, és megvédi a belső, puha részeket, ezt használja ki a shou sugi ban technika, amellyel nem csak épületek, de bútorok is időtálló, és nem utolsó sorban csodálatosan szép felületet kaphatnak. 

Februári tematikus anyagaink építészet és design területén egyaránt bemutatnak újdonságokat, válogatunk az oldalon, illetve az Octogon nyomtatott számaiban korábban megjelent, témába vágó írások közül, ahogy ezt a korábbi években is megtette már a lap. Interjúzunk most épülő CLT, vagyis tömörfa panelekből épülő házak alkotóival – Dévényi Tamással, a Blokk Műhellyel és a Dóm Építészműterem alkotóival. Természetesen nem marad ki a belsőépítészet sem, amely hagyományos terepe a fa felhasználásának. Hosszabb interjúnk készül a Komok stúdióval, akik épp a megújult Onyx étterembe terveztek bútorokat, és lesz egy válogatásunk is top-kategóriás fából készült design darabokról. 

forrás: OCTOGON

Az Uniboard, az Arauco, a Tafisa, a Stevenswood és az Interprint az eddigi vállalatok között van, amelyek a kampány mögé állnak – egy remek példát mutatva a közös PR/marketing akciónak, amely a fatermékek megítélését, elfogadottságát, eladhatóságát tudja javítani.

A „klímapozitív” kifejezés minden olyan termék, folyamat vagy vállalkozás leírására szolgál, amely több szenet von el és köt meg a légkörből, mint amennyit kibocsát. Az IKEA 2030-ra tervezi elérni ezt a célt, az anyagösszetétel megváltoztatásával és a kiskereskedelmi tevékenység szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével.

Más globális márkák is követik a példát, és Észak-Amerika vezető bútor- és szekrénymárkái az anyagszállítókra támaszkodnak, hogy saját vállalásaikat elérve, a brandjeiket erősítsék.

A kampány azt az üzenetet tolmácsolja, hogy a kompozit fapanelek már természetes módon több szenet tárolnak, mint amennyi a gyártásuk és felhasználásuk során felszabadul, így már most is éghajlat-pozitívak.

A fogyasztók és a tervezők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a bútoriparra, hogy erőteljesebb fenntarthatósági üzenetet közvetítsen.

Létrehoztak egy honlapot – ClimatePositiveNOW -, hogy közérthető, könnyen megosztható formában mutassák be, milyen sokféleképpen segít az iparág az éghajlatváltozás mérséklésében és az egészséges tervezés előmozdításában.

szerk: TJ, forrás: WoodBasedPanelsInternational

Építészek füzetei: A fa, amiben bízni lehet
A legálisan kitermelt, fenntartható fa: jó az épületnek, jó a klímának. A nagyközönségnek szóló 5 oldalas kiadvány. „A TTF tagjai által kínált fa a „Timber You Can Trust”-ot (A fa amiben megbízhat) képviselik. Valamennyi tag szigorú ellátási lánc-ellenőrzéseket hajt végre a Felelősségteljes Vásárlási Politikánk szerint, független auditálásnak vetve alá a beszerzéseiket.” Ezt követi a kiadványban a kapcsoló, aminek segítségével az érdeklődőhöz legközelebbi TTF tag megtalálható.

Faburkolat kézikönyv
A Faburkolat Szövetséggel együttműködve, a Faanyagvédelmi Szövetség és a Fa Egyetem támogatásával készült ez a 48 oldalas kiadvány. „A fa burkolat vonzó, gazdaságos és gyakran egyedülálló módot kínál az épület külsejének befejezésére és védelmére. Sokoldalúsága miatt ideális otthoni és kereskedelmi projektekhez – felújított és új építésű épületekhez. A fa természetes tulajdonságai hozzáadott értéket is hoznak, a bizonyított fenntarthatóság mellett, mint megújuló építőanyag.”

Faanyagvédelmi útmutató
A kapcsoló olyan oldalra visz, ahonnét kültéri és beltéri faanyagvédelemmel kapcsolatban 8 különböző kiadvány tölthető le pdf-ben.

Hogyan oldhatja meg a faipar a lakáskrízist?
44 oldalas kiadvány (pdf), amely a Többpárti Parlamenti Faipari Csoport jelentése. [FATÁJ: Nocsak! Az Egyesült Királyság parlamentjében önálló többpárti faipari csoport van!] A kiadvány bemutatja az Egyesült Királyság lakáshelyzetét és problémáit, illetve hogy milyen jó megoldást nyújt ehhez a faipar. Ott az új lakások 1/3-a faszerkezettel épül Az arányok az országrészekben: Észak-Írország 17,4%, Skócia 83%, Wales 30,7% és Anglia 22,8%. A fának tehát igen nagy szerepe van a lakásépítésben.

A faanyag tűz elleni védelme
Ez a kapcsoló a Faanyagvédelmi Szövetség tűzvédelmi oldalára visz, ahol a témával kapcsolatos terminológia, szabályozás és többféle kiadvány is elérhető.

Faépítési esettanulmányok
A Fakereskedelmi Szövetség gyűjteménye. 62 esetet mutatnak be. Ezek bevezető szövegéből: „A fa kiváló szén-dioxid tároló, amely körülbelül egy tonna szén-dioxidot zár el az épületben használt minden köbméter fa után. Görgesse végig ezeket a kreatív és gyakorlati terveket, és láthassa a megtestesült szén működését. Esettanulmányok PDF formátumban is letölthetők az egyes oldalak alján.”
Lakás, lakásrészlet, templom, sokszintes lakó vagy irodaépület, kerti házikó, vízparti járófelület borítás, velodroom pályakerékpár versenypálya, stb sokféle eset tanulmányozható.

Fatermék életciklus adatbázis
22 oldal, pdf. „A Wood for Good Lifecycle adatbázist több érdekelt fél részvételével dolgozták ki, hogy összegyűjtsék és közzétegyék az életciklus-értékelés (LCA) adatait az Egyesült Királyság teljes faipara nevében. Az életciklus-adatbázis célja, hogy átfogó, technikai adatokat szolgáltasson a faipari termékek környezeti teljesítményéről az érdekelt felek, többek között építészek, mérnökök és anyagmeghatározók, valamint maga a faipar számára.”

Ezt követi 7 kiadvány a faanyagokról: Brit lombos fafajok, Maláj kereskedelmi fafajok, A közismert maláj fafajok tulajdonsága, USA lombosfák, Rétegelt-ragasztott fatartó, LVL kézikönyv, Tömörfa kézikönyv.

Érdemes tovább görgetni az oldalon a további kiadványokhoz is.

Forrás: Egyesült Királyság Fakereskedelmi Szövetsége (TTF)
Az ismertetőt készítette: Mőcsényi Miklós