A légszennyezés problémájára és a zöldterületek, természetes élőhelyek fontosságára reflektáló installáció-sorozat Gellért-hegyi verziója a helyi növényzettel és élőlényekkel, atmoszférákkal indít párbeszédet, egy bejárható, beülhető, belélegezhető intim teret és hangszőnyeget létrehozva a városi lombkoronák szomszédságában.

De ki lélegzik kit? Mi a levegő, a látható és láthatatlan élőlények helye és szerepe a városi szövetben?

Művészeti koncepció és design: Bubla Éva
Műszaki konzultáció és tervezés: Zimmerer Erzsébet
Installáció gyártása: Galambosi Dániel és Kruppa Levente, Budai Balázs
Hanginstalláció koncepciója és szövege: Bubla Éva
Sound design és vágás: Mostoha Marcell
Hang: Suplicz Emőke, Szabó Kisanna

Fotók: Balogh Attila

Az installáció 2025. április 28-tól a szezon végéig látogatható.

Bővebb információ:
www.evabubla.art
www.placcc.hu

A projekt a Pro Cultura Urbis Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az In Situ / Creative Europe anyagi támogatásával, a PLACCC Fesztivál szervezésében valósult meg.

forrás: placcc.hu

Antony Gibbon építész legújabb terve a Burl Treehouse koncepció izgalmas látványt nyújt a fák lombkoronái között, valamint egyedülálló élményt biztosít a természeti, elsősorban erdei környezetben való építkezéshez.

Természetközeli élmény a fák között

Az erdei szállásra tervezett „bogyóházak” moduláris tervezési lehetőséget nyújtanak a testreszabáshoz, így megteremtik a szerkezeti integritás és a minimális környezeti hatás közötti egyensúlyt. A koncepciót úgy alakították ki, hogy a különféle méretekhez és elrendezési konfigurációkhoz alkalmazkodjon, illetve megfeleljen a különböző felhasználási területeknek és a lakók igényeinek.

A fák törzséhez rögzített gólyalábak és a karcsú függesztőkábel támasztékok lehetővé teszik, hogy a gömbházikók, mintegy rejtőzködve, teljesen beleolvadjanak az erdős-fás környezetbe.

Minimalista függőhíd vezet a bejárathoz

A gömbházak mindegyike egy minimalista függőhídon keresztül érhető el, amely egy bejárati ajtóhoz kapcsolódik. Egy központi kör alakú ablak szolgál az építészeti fókuszpontként, amely magával ragadó kilátást nyújt a természeti környezetre.

Ez a moduláris megközelítés rugalmasságot tesz lehetővé, így a tervezést a különböző tájakhoz és követelményekhez lehet igazítani.

Az elszenesedett fa zsindelyburkolat látványos kontrasztot ad, és védelmet nyújt az időjárási hatásokkal szemben

A tervező elképzelése szerint a Burl House belső tereit világos tónusú cédrus- és kőrisfából készítik, ami meleg és hívogató légkört teremt. A külsején elszenesedett fazsindelyből készült burkolat található, amely anyagválasztás nemcsak vizuális kontrasztot ad, hanem tartósságot is biztosít, és védelmet nyújt az időjárási és környezeti hatásokkal szemben. Ez az anyagkombináció megerősíti a faház és a környezet közötti integrációt, miközben az időtlenség érzetét kelti.

Élet a magasban – a fák lombkoronái között

A Burl Treehouse egyedülálló erdei élményt nyújt azáltal, hogy lakóit az erdő talaja fölé emeli. A ház bejáratához vezető függőhíd fokozza a természettel való kapcsolat érzetét, míg a szerkezeti kialakítás minimális beavatkozást okoz a környező tájban.

Ez a szokatlan formatervezésű koncepció Antony Gibbon izgalmas építészeti ötleteinek folytatása, amely innovatív és fenntartható formáival harmonizál a természeti környezettel.

forrás: TervLap

1)
A jelenleg legmagasabb fából készült épület a 2022-ben elkészült 86,6 méter magas „Ascent” az egyesült államokbeli Milwaukee-ban. A lakótorony tömör fa hibridszerkezetben épült. A világ legmagasabb fatornyához szükséges szakértelem és építőelemek Ausztriából származnak.

2)
A norvégiai „Mjøstårnet” torony 85,5 méteres magasságával a közelmúltig a világ legmagasabb faépítménye volt. A 18 emeletes épület teherhordó szerkezetét ragasztott lemezből építették.

3)
A 2019-ben elkészült bécsi HoHo majdnem ilyen magas, 24 emeletes, 84 méteres épületmagassággal. A fa aránya 75 százalékos, a faanyag a belső falakon és mennyezeteken látható.

4)
A svédországi Skellefteå-ban található „Sara Kulturhus” egy 20 emeletes, 75 méter magas épület, amely teljes egészében fából készült.

5)
A 73 méter magas „HAUT” felhőkarcoló Amszterdamban található. Itt 21 emeleten 55 lakást építettek keresztrétegelt faanyag (CLT) felhasználásával.

Számos más projekt is fejlesztés alatt áll – ezek a felhőkarcolók megmutatják, hogy a fa egy igazán modern, korszerű, high-tech építőanyag. Az intenzív kutatómunka és a műszaki innovációk, amelyek különösen Ausztriában is zajlanak, teljesen új építési módszereket tesznek lehetővé a fával.

További részletekért keresd fel a proHolz a blogbejegyzését.

szerk/ford: Tóth János, forrás: proHolzAustria

Mintegy félmillió éves, megmunkált farönkökre bukkantak a Liverpooli Egyetem tudósai a zambiai Kalambo-vízesés közelében, a folyóparton – számolt be róla a BBC. A gerendák egy faépítményhez tartoztak, melyet a Nature-ben megjelent publikáció alapján kőkorszaki emberek húzhattak fel.

Larry Barham, az egyetem tudósa szerint a felfedezés megváltoztatja mindazt, amit az őseinkről gondoltunk. Az építőanyag léte megdönti azt az elképzelést, hogy 500 ezer évvel ezelőtti elődeink nomád életet éltek.

Az ásatáson faeszközöket, köztük ásóbotokat is találtak, ami azonban a leginkább felkeltette a kutatók érdeklődését, az két, egymásra merőlegesen elhelyezett farönk volt. Mindkettő a földön fekszik, az egyik a másikon, és mindkettőn bevágásokat lehet látni. Ennek köszönhetően a két rönk jól illeszkedik egymásra, így alkotva struktúrát.

Barham szerint a képzelőerejüket és a kreativitásukat használták arra, hogy olyan dolgot építsenek fel, amire korábban még nem láttak példát.

A BBC megjegyzi: eddig csak olyan bizonyítékokat találtak a fa használatára, mint a tűzrakásból megmaradt anyagok, valamint az ásóbotok és a lándzsák. Az egyik legrégebbi ilyen lelet eddig egy 400 ezer éves lándzsa volt, amire 1911-ben találtak rá.

A kutatóknak óriási szerencséjük van, mert a most megtalált farönköket konzerválta az őket körülvevő közeg, így máig nem korhadtak el.

A kisebbik rönk nagyjából 1,5 méter hosszú, ami alapján úgy gondolják, viszonylag nagy lehetett az épület. A kutatók szerint nem egy lakóház volt, sokkal inkább egy menedék – mint egy fészer, amit a folyóparton a horgászathoz használ az ember.

Mivel csontokat eddig nem találtak a környéken, nem tudni, melyik ősi emberfaj építhette fel. Az biztos, hogy sokkal régebbi, mint a Homo sapiens legkorábbi kövületei, amelyek 315 ezer évesek.

forrás: HVG 09-22