A Jankó Ablak a Modern Mintaüzem Program kiválasztott szereplője. A programban olyan modern mintagyárak és mintaüzemek mutatkozhatnak be, ahol kimagasló technológia és szervezeti kultúra jellemző. A fejlődés útja az Ipar 4.0.

forrás: JankóAblak

A duális szakoktatás és szakképzés ötvözi  a szakiskolák és a cégek által nyújtott tevékenységeket, egyszóval egy gyakorlaton alapuló képzési mód.

A WOODigital projekt első lépésként a fa- és bútoriparban dolgozó, illetve a szektor iránt érdeklődő fiatalok számára szükséges digitális készségeket és kompetenciákat határozza majd meg. Ezt követően egy új, közös tanterv kialakítására kerül sor, ami biztosítja a felmerülő igények kielégítését. Erre épül majd egy öt nyelven elérhető gyakorlati tanfolyam, ami a projekt végeredményeként egy nyílt és ingyenes online platformon lesz mindenki számára elérhető. A tanfolyam validálását egy tesztkurzus biztosítja, amely 75 fiatalnak biztosít részvételt, közülük 25-en egy 10 napos duális képzésen is részt vesznek majd Olaszországban.

A jelenlegi helyzet

A fa- és bútoripari szektor nagy múltú és jelentős iparág Európában, ami több, mint 300.000 vállalkozást és több, mint 2 millió dolgozót foglal magába (DG Growth). A szektort szinte teljes egészében kis- és középvállalkozások alkotják (<10 alkalmazott), viszonylag kevés nagy cég jelenlétével. Ezek az adatok igazolják az egész Európát átfogó együttműködések létjogosultságát, amennyiben a mikro- és kisvállalkozások hatékonyan akarnak működni és sikeresen meg akarnak felelni a szektorspecifikus kihívásoknak, valamint versenyképesek akarnak maradni (főleg az USA-val és Kínával szemben).

A fa- és bútoripar nagy kézimunka igénye ellentétben áll az elöregedő munkaerővel és a megfelelő képesítéssel rendelkező fiatalok toborzásával és felvételével, akik nem tartják vonzónak ezt a tradíciókon alapuló ipari szektort. Az iparág egyike a 20 ágazatnak, amelyet leginkább súlyt a szűk keresztmetszet problémája, ami a megfelelő képesítéssel rendelkező jelentkezők hiányából és az alacsony munkavállalási hajlandóságukból adódik (Mapping and Analysing Bottleneck Vacancies in EU Labour Markets, EC Report, 2014). 2005 és 2014 között a 25 és 39 év közötti munkavállalók száma 7%-al csökkent (45%-ról 38%-ra), míg az 55 évnél idősebbeké 6%-os növekedést mutatott (9%-ról 15%-ra).

Ráadásul Európában több, mint 2 millió betöltetlen állás van, többek között a fa- és bútoripari szektorban, annak ellenére, hogy a munkanélküli fiatalok becsült aránya a 15 és 24 év közötti korosztályban több, mint 14%, míg a 25 és 29 éves korosztályban ez meghaladja a 18%-ot (Eurostat, 2019).

A WOODigital főbb célkitűzései a következők:

• Többszereplős keretrendszer kiépítése a rendeltetésének megfelelő és az ágazat szempontjából releváns duális rendszerű modell és képzési ajánlat kialakításához a meglévő ismeretek és gyakorlatok felhasználásával és továbbfejlesztésével;
• Egy jól szervezett, duális rendszeren alapuló modell optimalizálása és megosztása, melynek célja a digitális készségek használatának elősegítése a faipari szektorban, mindezt specifikus módszertani irányelvek létrehozásával és az innovációs gyakorlati megoldások, például a mobilitások és az online tanulás promotálásával;
• Olyan diákközpontú gyakorlati képzési ajánlat kidolgozása, amely alkalmas más mikro- és kisvállalatok kiaknázására és fejlesztésére, valamint olyan kezdeményezésekre, amik főleg a feldolgozóiparra fókuszálnak.

A WOODigital várható eredményei részletesen:

• Az együttműködés és a párbeszéd ösztönzése a különböző érdekelt felek (kkv-k és vállalkozók / munkaadók képviselői, szakképzési szolgáltatók, innovációs szakértők és szakemberek) között, az innováció ösztönzésére Európában mind képzési, mind ipari szinten;
• A faipari dolgozók digitális készségeinek fejlesztése, valamint az ágazatban bekövetkező és az Ipar 4.0 által vezetett változásokkal való könnyebb megbirkózás és rugalmasság javítása a szakképzési ajánlatok és rendszerek révén, amelyek fogékonyabbak és innovatívabbak;
• Az innováció elősegítése a fa- és bútoripari szakképzésekben / az iskolák és munkahely közötti átmenet, a fiatalok részvételének és foglalkoztathatóságának támogatása a digitális készségek ismeretének fokozása révén, gyakorlaton alapuló, transznacionális munkakörnyezetben;
• Duális modell kidolgozása, tesztelése és validálása, amely alkalmas a tanulási mobilitás fokozására, ideértve az innovatív tanítások, tanulási és értékelési gyakorlatok sorozatát;
• Egy minőségközpontú kör kialakítása más projektek tanulságai és eredményei alapján, további együttműködések megteremtése a faiparban létrejött projektek között uniós szinten, majd további nemzeti kezdeményezések inspirációja (többek között a Horizon Europe, a COSME, ESF és további projektek).

Célcsoportok:

A tevékenységek célja, hogy segítse az EU fiataljait (18–35 év) abban, hogy kulcsfontosságú mozgatórugók legyenek az Ipar 4.0 és az IoT (Dolgok internetje) által támasztott kihívások megfelelő megválaszolásában, amelyek az elmúlt években jelentősen átalakították a fa- és bútoripart.

Emellett hozzájárul egy olyan ágazat utánpótlásához, amelyet szinte teljes egészében a kkv-k és az idős munkaerő alkot fiatal szakmunkásokkal, és így elkerülhetővé válik az európai gyártási és kézművesipari történelem elvesztése.

A duális szakképzés egyesíti a képzési központban és a munkahelyen végzett tevékenységeket.

A projekt együttműködés és tudás szempontjából is jól illeszkedik más uniós projektekhez (WOODUAL, FUNES, IM-FUTURE, DIGIT-FUR és mások), amelyek a fa- és bútoripari szektorban a duális képzési rendszer használatát követelik a fiatalok digitális készségeinek és képességeinek fejlesztése és foglalkoztathatósága, valamint az üzleti és szakképzési szolgáltatók közötti együttműködés érdekében Európa-szerte.

A projekt középpontjában a tudás stratégiai kezelése áll:

• A digitális készségek oktatásának és elsajátításának előmozdításával a WOODigital arra törekszik, hogy erősítse a fiatalok foglalkoztathatóságát és kulcskompetenciáit, a faipart tudásalapú iparággá téve. Minél több faipari folyamat digitalizálódik és minél több termék lesz  digitális, annál több adat és információ áll a kkv-k és más érintett szereplők rendelkezésére, hogy kínálatukat vonzóbbá és értékesebbé tegyék a piac számára, javítva ezzel a döntéshozatali folyamatot;
• A partnerség egy visszacsatolási ciklus kialakításával kötelezi el magát a stratégiai kapcsolatok ápolása iránt, hogy tovább fokozza a faipari projektek közötti együttműködéseket uniós szinten;
• Hosszantartó együttműködési és üzleti kapcsolatokon keresztül a partnerek olyan új ismereteket halmoztak fel, amelyeket további erőforrásokkal érdemes megvizsgálni, megkönnyítve az oktatás és az üzleti vállalkozások közötti tudásátadási folyamatot a kölcsönös fejlesztések érdekében.

forrás: WOODigital

Néhány évvel ezelőtt ért utol bennünket is az Ipar 4.0 hullám. Első hallásra nem értettük miről van szó, majd néhány hónap alatt szinte beszippantott a téma. Nem csak azért, mert gyakorlatilag másról sem lehetett hallani, hanem azért is, mert ez a szemlélet teljesen beleillett a munkánkba, ami egyben a hobbink és az életünk is, azaz a folyamatszervezésbe.

(A dolgozat során a későbbiekben az Ipar 4.0 illetve I4.0 vagy I4 megnevezéseket azonos értelemben használjuk.)

A kutatás és az projekt témája a faipari vállalatok digitális átállásának lehetőségei. Azt kívántuk felmérni, milyen szinten vannak pillanatnyilag a faipari vállalatok, van-e igényük továbblépni a digitalizálás területén, és milyen irányokban látható potenciál az egyes cégeknél.

A kutatás módszertana

Az I4 kutatás során egy olyan módszer kidolgozását tűztük ki célul, amely segítségével viszonylag gyorsan, azaz egy látogatás során felmérhetővé válik a vállalat I4 érettsége, illetve gyors útmutatást ad a vállalkozásnak, hogy milyen területeken lenne érdemes, mely területeken lenne a leghatékonyabb az elérhető ipar 4.0 eszköztár alkalmazása.

A felmérés során újszerű, ún. „kiber-fizikai” rendszerek (Cyber-Phisical Systems) létrehozásának lehetőségeiben gondolkodhatunk, amelyek a ma jellemző szintnél sokkal részletesebb és pontosabb intelligenciát, távfelügyeletet, hibatűrést, optimalizálást biztosítanak, és ennek következményeként az alábbi fő társadalmi előnyök jelentkezhetnek:

• Minőségjavulás a termékekben és szolgáltatásokban,
• Energia-hatékonyság, termelékenység, szervezettség és kihasználtság növelése,
• Hibák elleni védelem és magas fokú hibatűrés
• Környezeti terhelés csökkenése.

Működési adatok

Fel kell tárnunk, hogy vannak-e számszerűsíthető adatok a működés mérésére, ha vannak, akkor azok most milyenek, milyen tendenciákat mutatnak. Ha nincsenek, akkor vizsgáljuk meg, hogy milyen teljesítménymutatók lennének, amik megmutatják a valós teljesítmények mértékét az adott területen. Természetesen ilyen rövid idő alatt csak az adatok alapján történő döntések meglétét, hiányát esetleg szintjét tudjuk megállapítani

Munkatársak tevékenysége

Ezek után az adott területen dolgozó emberek tevékenységét kell górcső alá vonnunk. Minden egyes operátor és területi szakember munkavégzése megítélhető abból a szempontból, hogy milyen mértékben végez rutin munkát, azaz mennyire algoritmizálható, és milyen mértékben végez individuális munkát, azaz algoritmusokkal nem, vagy csak nehezen leírható. Első sorban azok a munkafolyamatok, és lépések nem, vagy csak nehezen automatizálhatók, ahol más emberekkel kell kapcsolatot tartaniuk, illetve folyamatosan változó munkakörnyezetben kell helytállniuk. Más esetekben jó eséllyel kiváltható a munkájuk valamilyen automatikával. A modern kollaboratív robotok lehetőséget nyújtanak az extra védőberendezések nélküli működésre, így a korábban megszokott automaták nagy helyigénye már a múlté.

A kutatás során több helyen is elmondták a résztvevő vállalatok, hogy átfogó tudással rendelkező szakemberekből komoly hiány van a piacon, akik vannak, azok is meglehetősen drágák. Sok esetben, egy egyszerűbb hiba elhárításakor is a külföldi szakszervizre kénytelenek hagyatkozni, mert nincs megfelelő saját szakembergárda a megoldásra.

Mindeközben figyelni kell a vállalat kultúrájára, eddig elért eredményeire. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nem szerencsés a fejlesztés során egyszerre több lépcsőt átugrani. Az I4 érettség felmérésnek meg kell határoznia, hogy mely irányokban érdemes továbblépni, és mely területeken még nem lehet a digitalizációs eszközökkel jelentős eredményeket elérni. Éppen ezért mondhatjuk, hogy a lean eszköztár ugyan nem szigorúan vett digitalizációs technika, de annak előfutáraként tekinthető.

Felmérésünkben elsősorban a helyzetfelmérésre koncentráltunk, és ahogy a módszertani leírásban is részleteztük, elsősorban az Ipar 4.0 feltételeit, a továbblépés lehetőségeit kerestük. A kérdőív nem tartalmaz egyetlen szcenárió meglétére vonatkozó konkrét kérdést, hanem minden esettben a szcenárió alapvetéseire kérdezünk rá. Ebbe a logikába nem illett bele tehát a stratégiára való direkt rákérdezés sem, csupán a beszélgetések során tettünk fel erre vonatkozó konkrét kérdéseket. Ezen beszélgetésekben az alábbi általánosnak mondható kérdésekre kerestük a választ :

• i4 Ismereteik vannak 65%
Itt azt a kérdést tettük fel, hogy hallottak-e az Ipar 4.0 fogalomról, esetleg meg tudják -e nevezni, hogy mely területeket érinti az Ipar 4.0? Szinte mindenki hallotta már ezt a fogalmat, többek között mi is ezzel a kifejezéssel kezdtük a kutatási bejelentkezést, de csak a vállalati vezetők 2/3-ának volt valós képe róla.

• Ipar 4.0 stratégiája van 0%
Itt arra kérdésre próbáltunk választ kapni, hogy a vállalati stratégia mellett ( amiről minden vállalatvezető elmondta, hogy létezik ) van-e kifejezetten I4 stratégiája a cégnek, esetleg a stratégiában kitérnek-e a digitalizációra, vagy annak lehetőségeire. Ugyan erre mindenki nemet válaszolt, a beszélgetések során többen is beszéltek a közeljövőben tervezett digitalizációt is érintő terveikről, valamint a stratégiára a célzott digitalizációs eszköztárakhoz való közelítés mértéke is enged következtetni.

• Humán erőforrással rendelkezik 22%
Itt azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e megfelelő saját alkalmazottakkal, akik a digitalizációs lépésekben megfelelő képesítésekkel rendelkeznek.

• Külső támogatást igényel 30%
Ebben a kérdésben pedig azután érdeklődtünk, hogy segítené-e a digitalizációs lépéseket, ha célzottan ilyen témájú pályázatokból több lenne, esetleg elérhetőbb lenne.

A kutatás zárójelentése így összegzi a vizsgálatot:

Kutatásunk a kidolgozott módszertan első tesztelésére szolgált. Ez az eredmények alapján megfelelő iránynak bizonyult, és a kivitelezésre irányuló elvárásainknak is megfelelt. Egyik további célunk, hogy a vizsgált vállalatok számát viszonylag rövid idő alatt növelni tudjuk, amivel az eredmények relevánssá tehetők, és hivatkozhatók lesznek. Másik fejlesztési irányunk a más iparágakkal való összehasonlíthatóság, ezért az általunk elérhető egyéb feldolgozó iparban is tesztelni, majd validálni fogjuk felmérésünket. Ezek alapján az iparági összehasonlítást nem csupán munka-tapasztalatinkra alapozzuk majd, hanem számszerűsítjük.

A kutatás zárójelentése teljes terjedelmében itt érhető el.

forrás: Soproni Egyetem