A Timber Industry News által közzétett és olyan források által megerősített legfrissebb jelentések szerint, mint a Global Wood Markets Info, a Lesprom és a Fastmarkets, a lengyel, orosz, finn, svéd és német gyártók maximális riadóállapotba léptek. Gyors kormányzati beavatkozást követelnek a csődhullám és a tömeges munkahelyvesztés elkerülése érdekében.

Lengyelország: A bútoripar „vörös kód” alatt

A Lengyel Bútorgyártók Kereskedelmi Kamarája (OIGPM) közvetlenül Donald Tusk miniszterelnökhöz fordult a helyzet miatt. Az üzenet egyértelmű: a lengyel export motorja súlyosan „megfáradt” az Európában az egyik legmagasabb villamosenergia-árak és a dráguló logisztika nyomása alatt.

A lengyelek fő követelései:

• A nagykereskedelmi árak csökkentése az üzemanyag és az energia területén.
• Védelmi intézkedések az olcsó importtal szemben, amely destabilizálja a belső piacot.
• Rendszerszintű támogatás a fafeldolgozástól függő régiók deindustrializációjának megakadályozására. „A gyors válasz elengedhetetlen a lengyel gazdaság egyik legfontosabb ágazatának jövőbeli fejlődésének biztosításához” – hangsúlyozzák az OIGPM tisztviselői.

Oroszország: Az erdészeti ágazat „mentőövet” kér a csődtől

Keleten a helyzet drámai fordulatot vesz. Az orosz erdészeti vállalatok hároméves moratóriumot kértek az Ipari Minisztériumtól a csőd eljárásokra vonatkozóan. A halmozott veszteségek meghaladják a 15 milliárd rubelt, miközben az állami támogatások a 2023. évi 7,6 milliárdról mindössze 550 millióra zuhantak az idei évre.

Vladimir Butorin, az ULK csoport tulajdonosa arra figyelmeztet, hogy az ágazat vállalkozásainak fele az év végéig bezárhat. A fűrészáru szállítási költségei 30 dollárról 70 dollárra emelkedtek köbméterenként, ami megsemmisítette a még elérhető ázsiai piacok jövedelmezőségét.

Északi országok: „zöld” szabályozások és kereskedelmi akadályok között

Finnország és Svédország egy „diszkrét” válsággal szembesül, amelyet már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Petteri Orpo és Ulf Kristersson miniszterelnökök Brüsszelben léptek fel, figyelmeztetve az Európai Bizottságot, hogy a szigorú fakitermelési politikák (LULUCF) és az új EUDR-szabályozások (erdőirtás elleni) elviselhetetlen nyomást gyakorolnak a fűrészáru-gyárakra.

Az orosz rönkfa-import 2022. utáni kiesése arra kényszerítette az északi gyárakat, hogy a sokkal drágább hazai erőforrásokra támaszkodjanak. Ráadásul a Perzsa-öbölbeli instabilitás elzárta a tengeri útvonalakat a MENA-piac (Közel-Kelet és Észak-Afrika) felé, amely a skandináv tűlevelűek hagyományos célpontja. A kitermelés kényszerű 15%-os csökkentése több mint 3 milliárd euróba kerülhet a finn gazdaságnak.

Németország: A bizalom összeomlása a tavaszi szezon közepén

A Német Faipari Szövetség (HDH) gazdasági mutatója márciusban -32,5 pontra zuhant. Az üzleti hangulat a mélyponton van, amit a következők befolyásolnak:

1. A túlzott energiaárak.
2. A faanyag-kínálatot korlátozó óvatos kitermelési politikák.
3. A bútorszektorban a fogyasztói kereslet drasztikus csökkenése.

Bár az építési engedélyek számában enyhe fellendülés tapasztalható (kb. 14–18%-os növekedés), a faipar teljesítménye továbbra is jóval elmarad a német feldolgozóipar átlagától.

Mit jelent ez a helyzet Románia számára?

Ennek az európai „dominóhatásnak” a következményei közvetlenül érezhetők hazánkban is. Románia, Európa negyedik legnagyobb fűrészáru-exportőre, e nyomások kereszttüzében áll.

• Kockázatok: Kemény verseny az EU piacain, miközben a nagy gyártók (például a Stora Enso) átszerveződnek, valamint a közösségen kívüli piacok felé irányuló logisztikai akadályok hatása.
• Lehetőségek: A lengyel tölgyhiány vagy a kereskedelmi áramlások átalakítása rést nyithat az agilis román gyártók számára.

A következtetés egyértelmű: az európai faiparnak „levegővételre” van szüksége a szabályozás egyszerűsítése (EUDR, LULUCF) és célzott energetikai támogatás formájában. Koordinált válasz nélkül 2026 a történelembe fájdalmas és visszafordíthatatlan átszervezés éveként kerülhet be.

forrás: ForestMania.ro