A rendezvény kezdetén Fűr Tamás a helyi csoport titkára köszöntötte a közel 60 fő résztvevőt. Varga Attila a helyi csoport elnöke ünnepi beszédében felidézte a II. világháborút követő évek egyik legnagyobb formátumú erdészetpolitikusának, erdészközgazdászának, a faipari kutatás megalapítójának életútját, zalai kötődését.

A megemlékező szavak után, tisztelegve emléktáblájánál koszorút helyezett el Rosta Gyula a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója, Varga Attila a helyi csoport elnöke és dr. Tóth Sándor László a Faipari Tudományos Egyesület elnökhelyettese.

Az ünnepi megemlékezés a közelben álló hotel rendezvénytermében folytatódott, ahol két előadást hangzott el. Elsőként Szakács László, Bedő-díjas nyugalmazott kerületvezető erdész tartott előadást „Erdő nélkül nincsen Magyarország!”- megemlékezés Barlai Ervin születésének 125. évfordulója alkalmából címmel, amelyben elsősorban a zalai tevékenységét, majd később az országos erdészetpolitikában betöltött szerepét mutatta be.

Barlai 1923-ban Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte meg kitüntetéses oklevelét. Még abban az évben az Esterházy hitbizománynál állt munkába, ahol rövid gyakorlati idő után Lentiben erdei vasúttervezéssel, majd a vasútüzem vezetésével foglalkozott 1929-ig. A kortársai közül kiemelkedő műszaki igényességgel dolgozó fiatal mérnökre felfigyelve, felettesei a hitbizományhoz tartozó Kerkavölgyi Faipari Rt. Lenti Fűrészüzemének vezetőjévé nevezték ki. Technológiai és üzemszervezési intézkedésekkel, az üzemstatisztika bevezetésével, a dolgozók ösztönzésével eredményessé tette az üzemet.

1945-ben Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban vállalt állást. Ekkor legfontosabb feladat az ország erdészetének talpra állítása, a zömében állami tulajdonba került erdők irányításának, kezelésének és ellenőrzésének megszervezése volt. A kormányzat Barlai Ervint bízta meg a hatalmas feladattal, és egyúttal kinevezték a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek ügyvezető igazgatójának. Első intézkedései között 11 erdőigazgatóságot és 275 erdőgondnokságot, valamint hozzájuk tartozó fűrészüzemeket alakítottak ki, megszabva az erdőgazdálkodás és a faipar jövőbeni közös céljait. Így, erdeink területének folyamatos növelését, gyorsan növő fafajok telepítését, üres területek mielőbbi felújítását, a jövedelmezőség növelését, és a fakitermelés időszakos korlátozását. 1947-ben kiemelkedő munkájáért Köztársasági Aranyérem kitüntetést kapott.

Másodikként dr. Tóth Sándor László a Faipari Tudományos Egyesület elnökhelyettese Barlai Ervin a zalai fűrészipar fejlesztője, a hazai fakutatás megalapítója címmel elsősorban a fűrésziparban és a faipari kutatásokban végzett munkájáról, az általa vezetett kutatások legfontosabb eredményeiről adott áttekintést.

Az 1950-es évek elején faipari szakemberek megkeresték Barlai Ervint, hogy segítse a Faipari Kutató Intézet létrehozását, amelynek aztán alapító tagja lett. Kidolgozta az erdészeti és faipari ágazat érték- és költségarányos árrendszerét, bebizonyítva az akkori termelői árrendszer tarthatatlanságát. Ennek elveit később a gazdasági élet más területein is bevezették. Kutatta a bükk fülledési folyamatát, vizsgálta a befülledt faanyag fizikai tulajdonságait. Igazolta, hogy az akácfa jellemzői számottevően befolyásolhatók túlnyomásos gőzzel való kezeléssel. Az eljárást az Intézet 1957-ben szabadalmaztatta. Előadóként tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és a soproni Erdőmérnöki Főiskolán.

A tartalmas előadások hozzájárultak Barlai Ervin munkásságának, jellemének megismeréséhez. Szerénysége, szakmája, a közösség érdekeinek megalkuvás nélküli képviselete, rendíthetetlen kötelesség- és hivatástudata, valamint hazaszeretete a ma élő nemzedékek számára is követendő példa, ezért örökségének ápolása és követése a legnemesebb feladataink közé tartozik.

Szeretnénk köszönetet mondani a rendezvény előadói mellett dr. Baráth László nyugalmazott erdőmérnök kollégánknak, tagtársunknak is, Barlai Ervin emlékének ápolásáért, előmozdítva ezzel a méltó megemlékezések sorát, melyekhez értékes gondolatait forrásként rendelkezésünkre bocsátotta.

Forrás: OEE