A zsidó vallásban négy újévet ünnepelnek: az ember teremtéséét, a királyokét, a tizedekét és a fákét. Utóbbi héberül a tu bishvat, amely január 24-i napnyugtakor köszönt be és január 25-én napnyugtáig tart a zsidó közösségekben. Az ünnephez kapcsolódó szokás Izrael földjén a faültetés és szerte a világon a gyümölcsök fogyasztása.

A zsidó bölcsek szerint ezen a napon dől el, hogy melyik fának mi lesz a sorsa, bő termést hoz-e vagy elsorvad. Éppen ezért ezt a napot tekintik minden fa születésnapjának. Így a tu bishvat előtt egy nappal ültetett fát is az ünnepnapon már egyévesnek minősítik. 

Izraelben most esős időszak van, ekkor ültetik el a fákat. A gyümölcsfák termését három évig nem lehet leszedni, utána hajdanán az először megérett gyümölcsöket piros szalaggal jelölték meg, majd beérésük után elvitték a szentélybe áldozatnak – mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője. Azzal folytatta, hogy a fák újéve alapvetően az egész természet, Isten teremtett világának ünnepe. A környezetvédelem mellett azonban a legtöbb zsidó ünnephez hasonlóan a fák újéve is hordoz az emberről szóló üzenetet. 

Az ünnep arról is szól, hogy éljünk az új lehetőségekkel. Közeledik a tavasz, de most még a tél közepén járunk. A tu bishvat üzenete, hogy bár a gyümölcsök még nem értek meg, de az azokat létrehozó folyamat már elkezdődött. Ezen a napon indul meg a mandula rügyezése. Az emberek gyümölcsei a tetteink és eredményeink, amelyeknek szintén megvan a maguk eredete. Minden nagy teljesítmény egy ötlettel kezdődik, és amikor az kikristályosodik az elménkben, már félúton vagyunk a megvalósítás felé – fejtette fel az ünnep egyik fontos üzenetét Kendrusz Attila. Hozzátette, hogy a természet nem csak azért van, hogy táplálja, hanem hogy inspirálja is az embert.

 Tu bishvatkor tanítóként és vezetőként tekinthetünk a fákra és gyümölcseikre. Például a datolyapálma sós körülmények között növekszik, mégis mézet hoz. Ez arra tanít bennünket, hogy vonjuk ki a rosszból a jót. Az olajat termelő olajfa pedig arra ösztönöz bennünket, hogy több fényt vigyünk a világba, mivel régen olajjal gyújtottak mécsest. A bor előállításához szétzúzott szőlő pedig az alázat értékére tanít minket – magyarázta a vallási vezető.

Európában, így hazánkban is szokás, hogy a széderesti vacsorához hasonló lakomát tartanak a közösség tagjai, amely során 15 féle gyümölcsöt fogyasztanak. Főképp olyanokat, amelyek Izrael földjén teremnek és a Tórában is említve vannak, mint a szőlő, az olajbogyó, a datolya, a füge és a gránátalma.

Fontos, hogy lassan fogyasszuk el ezeket a gyümölcsöket, nem habzsolva, hanem kiélvezve az ízeket, állagokat, zamatokat. A sorrendet a kabbalista hagyomány szerint tartjuk Szegeden, minden gyümölcshöz szellemi táplálék is társul. Tele van ez az este a bölcsesség gyöngyeivel, amelyek célja, hogy segítsenek az életszínvonalunk felemelésében és jellemünk javításában, a kiteljesedésre való törekvésben  – magyarázta Kendrusz Attila. 

Mindannyiunk életében vannak téli időszakok. Ezek a sötétség, a hideg és az elszigeteltség időszakai. De, ahogyan a kopár fák újra kivirágoznak, úgy az ember sem hagyhatja, hogy az élet nehéz, nem produktív időszakai határozzák meg. Az élet egy körforgás, hinnünk és bíznunk kell abban, hogy jobb idők jönnek  – tette hozzá.

forrás: DÉLMAGYAR