<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>fák vízfelhasználása &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/fak-vizfelhasznalasa/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Thu, 11 Dec 2025 06:47:48 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>fák vízfelhasználása &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Hogyan oltja a szomját a fa?</title>
		<link>https://fataj.hu/2025/12/hogyan-oltja-a-szomjat-a-fa/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 11 Dec 2025 06:47:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
		<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Közjóléti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[Oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Árvai Mátyás]]></category>
		<category><![CDATA[erdészeti kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[erdők vízfelhasználása]]></category>
		<category><![CDATA[fák vízfelhasználása]]></category>
		<category><![CDATA[HUN-REN ATK Talajtani Intézet]]></category>
		<category><![CDATA[klímaváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[xilém]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=87045</guid>

					<description><![CDATA[Egy nemrég elkészült európai adatbázis segít megérteni, honnan veszik fel a vizet az erdők fái – magyar kutató&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Egy nemrég elkészült európai adatbázis segít megérteni, honnan veszik fel a vizet az erdők fái – magyar kutató is részt vett a munkában.</strong></p>



<p>Mi történik a föld alatt, amikor egy fa „szomjas”? Vajon a felszín közeléből, vagy mélyebb talajrétegekből veszi fel a vizet? Ezekre a kérdésekre ad választ egy most megjelent, különleges adatbázis, amelyben 40 különböző európai <strong>erdőterületről </strong>gyűjtöttek talajból és fatörzsből kinyert vízmintákat. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, hogyan működik az erdők vízfelhasználása, és milyen hatással lehet rá például a klímaváltozás.</p>



<p>A nemzetközi kutatásban, a 68 kutató között két magyar szakember is részt vett, köztük Árvai Mátyás, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa. Az adatokat az Earth System Science Data tudományos folyóiratban publikálták.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" src="https://atk.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2023/02/HUN-REN-ATK_hu-2048x578.png" alt=""/></figure>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-large"><img decoding="async" src="https://atk.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2022/10/taki_logo_index.png" alt=""/></figure>
</div>


<h5 id="miert-fontos-ez-a-kutatas" class="wp-block-heading">Miért fontos ez a kutatás?</h5>



<p>A fák vízfelvételének vizsgálata eddig főleg kis területekre korlátozódott. Most azonban az egész kontinensről gyűjtöttek adatokat – ez az első ilyen átfogó, összehangolt vizsgálat Európában. Az eredmények segíthetnek pontosabb előrejelzések készítésében, például arról, hogyan reagálnak az <strong>erdők </strong>az aszályokra vagy más időjárási szélsőségekre.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" src="https://atk.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2025/11/ESSD_soil_xylem_ArvaiM_Fig1b.png" alt=""/></figure>



<h5 id="hogyan-gyujtottek-az-adatokat" class="wp-block-heading">Hogyan gyűjtötték az adatokat?</h5>



<p>A kutatók 2023 tavaszán és nyarán mintát vettek a talajból (0-tól 90 cm mélységig), valamint a fatörzsek belső szállító szöveteiből (xilém). Ezekből a mintákból vizet nyertek ki, majd megmérték benne a hidrogén és oxigén izotóparányait – ezek az értékek megmutatják, honnan származik a víz, és mennyit változott, mire a fa felszívta.</p>



<h5 id="erdekes-eredmenyek-nem-mindig-a-felszinrol-jon-a-viz" class="wp-block-heading">Érdekes eredmények: nem mindig a felszínről jön a víz</h5>



<p>A vizsgálatok kimutatták, hogy a fatörzsekben lévő víz összetétele gyakran eltér a felszíni talaj vízétől. Ez azt jelenti, hogy a fák sokszor mélyebb rétegekből is szívnak vizet – különösen száraz időszakokban. Az is kiderült, hogy a lucfenyők másképp viselkednek, mint a bükkfák: előbbiek vízösszetétele erősebben eltért a felszíni talajétól, ami arra utal, hogy mélyebb rétegeket használnak.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-large"><img decoding="async" src="https://atk.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2025/11/ESSD_soil_xylem_ArvaiM_Fig4.png" alt=""/><figcaption class="wp-element-caption">A δ18O értékeket a fatörzs xilém esetében (belső kör) és a talajból kinyert víz 0–10 cm mélységben (külső kör) a tavaszi (A, B) és a nyári (C, D) mintavétel esetében a bükknél (A, C) és a lucfenyőnél (B, D). Egyes helyszíneken a fatörzs xilém minták izotópösszetétele hasonló volt a 0–10 cm mélységű talajéhoz (mindkét kör azonos színű); más helyszíneken viszont nagy volt a különbség (azaz a belső és a külső kör színe eltérő), ami arra utal, hogy a víz egy másik (pl. mélyebb) vízforrásból származik.</figcaption></figure>
</div>


<h5 id="miert-hasznos-ez-az-adatbazis" class="wp-block-heading">Miért hasznos ez az adatbázis?</h5>



<p>Ez az új adatbázis sokféle kutatásban használható:</p>



<ul class="wp-block-list">
<li>segíti a klímamodellek pontosítását,</li>



<li>támogatja az erdőgazdálkodást,</li>



<li>és segíthet előre jelezni, hogyan reagálnak az erdők a változó időjárásra.</li>
</ul>



<p>Az adatokat mindenhol ugyanúgy gyűjtötték és elemezték, így összehasonlíthatók, és térképeken is megjeleníthetők lesznek.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter"><img decoding="async" src="https://static.agroinform.net/data/cikk/8/8437/cikk_88437/erdogyoker-lead.jpg" alt="gyoker" title="gyoker"/></figure>
</div>


<p class="has-text-align-right">forrás: <a href="https://atk.hun-ren.hu/hu/uj-europai-talaj-es-fatorzs-szallitoszovetbol-kinyert-viz-izotop-adatbazis/?fbclid=IwY2xjawOiXrJleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBtT0licklqM3pVMnZUODdPc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHplspBnoBuTGkArUwvYOlfyGO3uv3fqZs9HFsRcPkbfY9GkWeh6KruRpjqI-_aem_is3G1Da_Ee55_pzAWMPv5Q" target="_blank" rel="noreferrer noopener">HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont</a> / <a href="https://www.agroinform.hu/erdo_vadgazdalkodas/hogyan-oltja-a-szomjat-a-fa-egy-uj-adatbazis-megmutatja-88437-001" data-type="link" data-id="https://www.agroinform.hu/erdo_vadgazdalkodas/hogyan-oltja-a-szomjat-a-fa-egy-uj-adatbazis-megmutatja-88437-001" target="_blank" rel="noreferrer noopener">AgroInform</a></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
