forrás: ForestMarkt Life

Pályaválasztás előtt álló általános iskolások (5., 6., 7. osztály) számára szervez teljes ellátást biztosító, bejárós jellegű „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezzel lehetőséget kínál a Mezőgazdaság és erdészet, valamint az Élelmiszeripar ágazatokba tartozó szakmák megismerésére. Az interaktív, élményekkel teli program célja, hogy a diákok testközelből ismerkedjenek meg az agrárágazat lehetőségeivel, miközben a korosztályuknak megfelelő játékos, gyakorlati, cselekedtető módon nyernek betekintést az adott szakmák rejtelmeibe és az agrárszakképző intézmények mindennapjaiba.

A június 23. és augusztus 8. között megvalósuló tematikus programhetek során 19 agrárszakképző intézményben nyílik lehetőség 20-20 fős csoportok számára arra, hogy szakemberek irányításával próbálják ki a kiválasztott szakmák munkafolyamatait. A diákok a partner agrárszakképző intézmények tangazdaságaiban, tanműhelyeiben megismerhetik a szakmák gyakorlati hátterét is. Emellett a program lehetőséget teremt arra, hogy sikeres gazdálkodókkal, agrárvállalkozásokkal találkozzanak, munkahelyi körülmények között közvetlen tapasztalatot szerezzenek.  

A megismerhető szakmák: Erdésztechnikus – Erdőgazdálkodás szakmairány; Erdőművelő, fakitermelő; Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus; Gazda – Állattenyésztő, Lovász és Növénytermesztő szakmairányok; Kertész; Kertésztechnikus – Dísznövénytermesztő, virágkötő, Gyógynövénytermesztő, Gyümölcstermesztő, Zöldségtermesztő, Parképítő és -fenntartó szakmairányok; Mezőgazdasági gépész; Mezőgazdasági gépésztechnikus; Mezőgazdasági technikus – Állattenyésztő és Növénytermesztő szakmairányok; Édességkészítő; Hentes és húskészítmény-készítő; Kistermelői élelmiszer előállító; Pék; Pék-cukrász; Sütő- és cukrászipari technikus.

A „Szakmakóstoló” program célja, hogy segítse a diákokat a pályaválasztásban, fejlessze az önismeretüket, és felkeltse érdeklődésüket az agrárszakmák iránt. A gyakorlati bemutatók mellett szakmai előadások is helyet kapnak, amelyeken a szülők is tájékozódhatnak az agrárszakképzésről, a képzési programokról, a duális képzésről, a szakképzési munkaszerződés előnyeiről, valamint a tanulói juttatásokról. 

További részletek az eseményekről.

Az erdészeti szakmakóstoló a Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumnál lesz 2025. június 30. és július 4. között. (8734 Somogyzsitfa, Ady Endre utca 8.) Itt a témák:
– Erdésztechnikus/Erdőgazdálkodás szakmairány, Erdőművelő, fakitermelő,
– Mezőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépész

Az erdészeti témára jelentkezni lehet nála:
Vass-Drubek Ágnes, 30/589-0126, vass-drubek.agnes@nak.hu

Forrás: NAK

A program célcsoportjai és intézkedései

Az erdészeti szakterületek fejlesztése nem csak az új munkaerő bevonását jelenti, hanem a már meglévő szakemberek és szakképzetlen munkaerő támogatását, orientációját és továbbképzését is. A program több korosztály és szakmai csoport bevonásával tervezi biztosítani az erdészeti szakmák iránti érdeklődést és elköteleződést. A célcsoportokat és a hozzájuk kapcsolódóan tervezett intézkedéseket az alábbiak szerint foglalhatók össze:

1. Általános iskolások pályaválasztásának támogatása: 12–14 éves korosztály számára tájékoztató és pályaorientációs kampányok szervezése, amelyek megismertetik a diákokat az erdészeti szakterületekkel. Ezáltal a tanulók korán bepillantást nyerhetnek a szakmába, és megismerhetik az erdőgazdálkodás világát.
2. Szakképzésben részt vevők orientációja: A szakiskolai tanulók pályaorientációja a tudatos szakmaválasztás, és az erdészeti szakmák iránti hosszútávú elköteleződés érdekében.
3. A szakképzésben végzett, de más területen dolgozók felmérése és orientációja: Felmérés a szakképzésben végzett, de más területen elhelyezkedett munkavállalók körében, az erdészeti szektorba való visszatérésük érdekében.
4. Szakképzetlen munkaerő képzése: Az erdőgazdálkodásban jelenleg részt vevő szakképzetlen munkaerő szakmai fejlődése érdekében különböző képzési programok kidolgozása.
5. Középiskolás szakképzésben részt vevők orientációja: A középiskolás szakképzésben részt vevők számára pályaorientációs programok kidolgozása.
6. Kapcsolódó szakmákban dolgozók átképzése: A kapcsolódó – mint például mezőgazdasági szakmunkás és gépkezelő – területeken dolgozók számára speciális, az erdészeti szektor számára hasznos tudásra fókuszáló átképzési programok kidolgozása.

Együttműködés a célok érdekében

A program egy szakmai konferenciával kezdődött, melynek célja volt a program bemutatása, illetve a szereplők közötti együttműködés elindítása és erősítése. Az eseményen általános, illetve szakiskolák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, pedagógiai és foglalkoztatási szervezetek, az Agrárminisztérium, erdészeti társaságok, valamint az Erdészeti Ágazati Tudásközpont is képviseltették magukat.

A rendezvényen elsőként Tóth Krisztina, a Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója mutatta be az iskolát, illetve az ott zajló erdészeti képzéseket.

Ezt követően Merczel István, a SEFAG Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője, a program szakmai koordinátora ismertette a szakmaorientációs program részleteit és előrehaladását, majd Csókáné Dr. Szabados Ildikó az Agrárminisztérium főtanácsadója adott tájékoztatást az erdőgazdálkodás területén zajló szakképzésekről. Az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. tevékenységéről, illetve az erdő- és vadgazdálkodás duális képzési rendszeréről beszélt Pap László, a Kft. ügyvezetője, majd a záró előadást Pressingné Bánkuti Ágnes Somogy Vármegyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetője tartotta a pályaválasztási kiállítás történetéről és jelentőségéről a szakmaorientáció tükrében. Ezután a résztvevők megtekintették a nyitókonferenciával párhuzamosan zajló pályaválasztási kiállítást. A napot egy szakmai fórum-beszélgetés zárta, melynek során több értékes, a való élet tapasztalatait értékelő hozzászólás hangzott el, s felszínre kerülhettek a különböző nézőpontok – az iskolai és a gyakorlati vonatkozásban egyaránt. A fórum felkért hozzászólója Tóthné Bali Klára Somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola igazgatója volt.

A SEFAG Zrt. nem titkolt célja, hogy széleskörű együttműködést hozzon létre, amely hosszú távon garantálja a szakma fenntarthatóságát és fejlődését. A programon valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az érintett téma nem kizárólagosan somogyi, hanem országos viszonylatban is releváns.

A Társaság által indított program fontos lépés az erdészeti ágazat jövőjének biztosítása érdekében, ekként annak minél szélesebb körű támogatottsága és átfogó megközelítése reményt ad arra, hogy az erdőgazdálkodás egyre népszerűbb szakma legyen, és hosszú távon stabil munkaerő-utánpótlást biztosítson a szektornak.

Erdő és szakma: inspiráló bemutatók több, mint 3500 diáknak 50 iskolában

A rendezvényt megelőző felkészülés során a Társaság szakemberei felméréseket végeztek az érintett általános iskolák tanulói létszáma, valamint a vállalkozói szegmens munkaerő ellátottsága és műszaki-technológiai felkészültsége terén. 

A program első intézkedéssorozata a Somogy vármegyei iskolákban valósul meg. A SEFAG Zrt. erdész szakemberei interaktív pályaorientációs előadásokat tartanak 50 somogyi általános iskola több, mint 3500, 6-8. osztályos tanulójának.

A fiatalabb, a célcsoport korosztályához közelebb álló pályakezdő, illetve a tapasztaltabb erdész szakemberek előadásain az erdővel, az erdőgazdálkodással, valamint a fakitermelési és erdőművelési szakmákkal kapcsolatos ismereteket adják át a diákoknak. Ezzel szeretnék segíteni az általános iskolás tanulókat a jövőjük megtervezésében, és közelebb hozni számukra a különféle szakmák világát. Az előadások során nagy hangsúlyt kap az is, hogy miért érdemes ezt a pályát választaniuk, valamint milyen iskolai és egyéb oktatási, képzési lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik elköteleződnek a szakma iránt. Az interaktív bemutatók nem csak a munkafolyamatokat ismertetik, hanem ösztönzik a tanulókat az erdő szeretetére és a természet védelmére is.

Az eddig zajlott előadások tapasztalatai szerint a tanulók fokozott érdeklődést mutatnak a téma iránt, a pedagógusok visszajelzései alapján pedig hiánypótló és az iskolai tantervbe is integrálható a szakanyag.

Duális Képzés: a gyakorlat és az Iskolai oktatás Integrációja

A program egyik kiemelkedő kapcsolódási pontja a duális képzés. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók már az iskolai éveik alatt munkaszerződést köthessenek egy vállalkozóval, amelynek keretében a tanulmányaik mellett gyakorlati ismereteket is szerezhetnek. Az így megszerzett tudás és tapasztalat előnyt jelenthet számukra a munkaerőpiacon, mivel valós környezetben, releváns helyzetekben sajátítják el a szakma tudományait. A program keretében a diákok bért és egyéb juttatásokat is kapnak, amelyek állami forrásból biztosítottak, így a képzés anyagi támogatása is hozzájárul a fiatalok pályaválasztási motivációjához.

Hosszú távú intézkedési terv és mérési pontok

A hosszú távú komplex program jelentős eleme az aktivitások eredményességének nyomon követése, monitorozása.

Az utánkövetés az iskolai célcsoportoknál is különösen fontos, hogy tetten érhetők legyenek az érintett diákok pályaválasztási döntései és szakmai elköteleződésük. A monitorozás során azt vizsgálják majd, hogy az előadásokat meghallgató fiatalok közül milyen arányban választanak erdészeti vagy ahhoz kapcsolódó szakirányú képzést, és közülük hányan döntenek úgy, hogy később ezt a szakmát választják. Az ilyen jellegű visszajelzések fontos alapot biztosítanak a program további fejlesztéséhez és finomításához.

A további lépések: vállalkozások és digitális kapcsolattartás

A program következő, előkészületben lévő szakasza már a vállalkozásokat is célozza. Ennek keretében tervezett egy tanácsadói hálózat, amely a vállalkozók számára nyújt szakmai támogatást, például a duális képzés és a szakember-utánpótlás terén. Emellett egy digitális adatbázis és applikáció létrehozását is célul tűzték ki, amely lehetővé teszi a munkaadók és a potenciális munkavállalók könnyebb találkozását, illetve a dolgozói kereslet és kínálat átláthatóvá tételét.

A program jelentősége az erdészeti szektor számára

Az erdőgazdálkodási szektor számára különösen fontos a fiatalok elérése és a szakképzett munkaerő utánpótlása, hiszen az erdészeti munka nemcsak szakértelmet, hanem elkötelezettséget és kitartást is igényel. A SEFAG Zrt. programja jól illeszkedik a szakma jövőbeni kihívásaihoz, és választ kínál a szakképzett munkaerő hiányára. A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat az erdőgazdálkodás versenyképességéhez és fenntarthatóságához, a szakma jövőbeni stabilitásához és fejlődéséhez, valamint lehetőséget nyújt a jövő nemzedékei számára, hogy megismerjék és megszeressék ezt az alapvető fontosságú szakmát.

forrás: SEFAG Zrt.

Az idei évben induló stratégiai program érinti mind az oktatási, mind pedig a termelési oldalt is. Közvetlen cél a szakmák megismertetése, illetve a szakmák iránti érzékenyítés, közvetett cél pedig a termelési minőség és kapacitás erősítése.

A program keretében többek között 50 iskolába mennek el a SEFAG Zrt. erdész munkatársai, hogy megismertessék az iskolai célcsoportokat az erdőművelő, fakitermelő szakmával, s persze annak természetes közegével, az erdővel.

A program célcsoportjai és intézkedései:

• az általános iskolai 12-14 éves korosztály pályaválasztásának irányítása tájékoztatással, kampánnyal,
• a szakképzésben részt vevők szakma orientációs irányítása,
• a szakképzésben végzett, de nem a szakmában elhelyezkedők felmérése és orientációja,
• a gazdálkodásban részt vevő szakképzetlen munkaerő felmérése, képzési feltételeinek kialakítása és orientációja,
• a középiskolai szakképzésben részt vevők vagy végzettséggel rendelkező munkaerő orientációja,
• a kapcsolódó szakképzésben (pl. mezőgazdasági szakmunkás, gépkezelő) részt vevők vagy végzettséggel rendelkező munkaerő orientációja, átképzése.

A Társaság a program indításaként egy szakmai konferenciára hívta több olyan intézmény – iskolák, kamara, pedagógiai és foglalkoztatási szervezetek, az Agrárminisztérium és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont, erdészeti társaságok – képviselőit, akik a témában, illetve a megvalósításban kiemelten érintettek. A kör természetesen közel sem teljes, hiszen a sikerhez széles körű együttműködés szükséges.

A konferencia tehát az első momentum, melyet követ egy hosszútávú intézkedés-sorozat, megfelelő mérési pontokkal, amelyek az aktuális lépések eredményességét hivatottak kontrollálni és kommunikálni.

forrás: SEFAG Zrt.

A közmédia kulturális csatornájának Mesterember leszek címmel megújult műsora szombatonként betekintést nyújt a fiatal mesterember-jelöltek mindennapjaiba, miközben kendőzetlenül felfedi egy-egy szakma kihívásait és az azokban rejlő lehetőségeket.

A Mesterember leszek izgalmas és tanulságos utazást kínál a különböző szakmák világában, és rávilágít arra, hogy a tehetséges fiatalok milyen kreatív és inspiráló módon formálják meg a jelen szakmáit.

Mesterember leszek szombatonként 18:10-től az M5-ön

FATÁJ válogatás a Mesterember sorozatban bemutatott szakmák közül.

forrás: Médiaklikk / YouTube

Biztonságos munkavégzés és fenntarthatóság

A fakitermelő képzés célja olyan műszaki és biológiai alapismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a megfelelő tudás birtokában biztonságosan el tudják végezni a fakitermelés során előforduló feladatokat, valamint kezelni tudják a legfontosabb eszközöket és gépeket. A végzett szakemberek a motorfűrész megfelelő kezelésén túlmenően meg tudják különbözteti a legfontosabb fa- és cserjefajokat levelük, hajtásuk, termésük alapján.

A biztonságos munkavégzés, valamint a gépek, szerszámok megfelelő kezelésének megismerése mellett egyre fontosabbá válnak e képzéseken a természetvédelmi szempontok is. A fakitermelőknek a munkák megtervezésénél figyelembe kell venniük a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait, illetve a képzés segíthet abban is, hogy a résztvevők megtanulják, miként lehet gondoskodni az erdők hosszú távú megőrzéséről.

Változatos elhelyezkedési lehetőségek

A szakképesítés megszerzése az állami és a magánerdőkben, az erdőgazdálkodáshoz sorolható, fakitermeléshez kapcsolódó munkavégzés elengedhetetlen feltétele. A DEKRA Akademie tapasztalatai alapján e képzések igen népszerűek mind a magánszemélyek, mind a vállalatok körében. A magánszemélyek többsége saját vállalkozás indítása miatt végzi el a képzést, míg a céges beiskolázások oka általában a közutak mentén lévő fákkal borított részek kezelésével, katasztrófavédelmi tevékenységhez kapcsolódó munkákkal, vagy épp az elektromos vezetékek környékén történő szakszerű fakivágással foglalkozó kollégák továbbképzése.

A társaság tapasztalatai szerint, akik náluk szerzik meg a fakitermelő szakképesítést, általában visszatérő ügyfeleik lesznek az erre épülő lakott területi fakitermelő tanfolyamokon, amely további perspektívákat nyit meg a képzést elvégzők számára.

A piac áttekintése során érdemes kiemelni faápoló szakemberek oktatását is, akik már ismerik a zöldfelület-gazdálkodásban használt díszfák fajait, jártasak a favizsgálat különböző módszereiben, valamint felkészültek a favizsgálati szakvélemények, kapcsolódó szabványok, előírások vonatkozásában. Tevékenységük során képesek lesznek a fák életfeltételeinek javítására, gyökérkezelésekre, sebkezelésekre, valamint szakszerű metszést, statikai megerősítést tudnak végezni.

A felnőttképző az esetek többségében olyan résztvevőkkel találkozik, akik nem először vesznek kezükbe motorfűrészt, képzéseiken főképp a 40 év feletti korosztály képviselteti magát. A tavalyi évben is több százan végezték el a fakitermelő képzést náluk: 2022-ben a cég 10 fakitermelő képzésen 213 résztvevő végzett, míg 2 lakott-területi fakitermelő képzésen 70 részvevő. Az iparági várakozások szerint abban bíznak, hogy ebben az évben ezt a számot sikerül megduplázni.

forrás: ProfitLine

A NAK a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák, szakmairányok népszerűsítését, a pályaválasztó fiatalok és szüleik tájékoztatását, valamint az agrárszakképző intézményekbe beiskolázás elősegítését kiemelt feladatának tekinti. A nyáron zajlott „Szakmakóstoló” programhetek keretében – 19 agrárszakképző intézményben, 56 agrárvállalkozást is bevonva – 380 általános iskolás kapott interaktív betekintési lehetőséget az agrárszakmák rejtelmeibe.

[ FATÁJ/FATUDAKOZÓ kiegészítés: itt találod az erdészeti szakképzőhelyeket. ]

Az érdeklődők ezt követően sem maradnak információ nélkül a pályaválasztással kapcsolatban. A kamara – az agrárszakképzési intézmények, valamint a mezőgazdasági gépész és mezőgazdasági gépésztechnikus szakmák esetében a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége közreműködésével – 2023 őszén ismét megszervezi őszi pályaorientációs programsorozatát, mely minden vármegyében tovább népszerűsíti az agrárszakképzést a 6-7-8. osztályos általános iskolai tanulók, valamint szüleik körében.

Az őszi programsorozat keretében 2023. szeptember 18. és november 24. között 85 alkalommal összesen mintegy 4400 résztvevő (általános iskolai tanuló, szülő, pedagógus) kaphat betekintést 52 agárszakképző intézmény, valamint 60 gazdálkodó életébe.

A programnapok során elsősorban, de nem kizárólagosan az agrárszakképzésben érintett AM-fenntartású középiskolák és tangazdaságaik, a duális képzésben részt vevő gazdaságok és élelmiszeripari üzemek látogatása, valamint az agrárszakmák bemutatása valósul meg. A programok iránt érdeklődő pályaválasztás előtt álló tanulók számára a szakmai napok alkalmával lehetőség nyílik a munkafolyamatokba való tényleges bekapcsolódásra, szakmai tevékenységek megismerésére, annak érdekében, hogy szakma- és intézményválasztásuk tudatos döntés legyen. A programok megvalósításánál fontos szempont, hogy élményalapú, tevékeny és cselekedtető formában ismertessük meg a résztvevőkkel a szakmajegyzék szerinti agrárszakmákat, szakmairányokat.

Az érdeklődő tanulók, szüleik és a kísérő pedagógusok a programsorozat keretében az élelmiszeripar, a környezetvédelem és vízügy, valamint a mezőgazdaság és erdészet ágazat 26 agrárszakmájával, szakmairányával ismerkedhetnek meg.

forrás: NAK

Alkalmas leszállóhelyet szintén csak távolabb sikerült találni, az időközben már a beteghez megérkező gönci mentőegység megkezdte a beteg ellátását, és folyamatosan navigálta a helikoptert. A helyszínt végül Szinyei Róbert erdész segítségével közelítette meg a helikopter személyzete részben terepjáróval, majd az út egy részén már gyalogosan.

A helikopter indításával párhuzamosan mentésirányítóink által riasztásra került a Rendőrség és Katasztrófavédelem is, ők szintén a sérült felkutatására indultak. Végül ellátást követően remek csapatmunkával közös erővel jutottak el Bajtársaink előbb a mentőautóhoz, majd a helikopterhez, így végül stabil állapotban szállították kórházba az életveszélyes sérültet.

Óriási köszönet Róbertnek és két segítőjének, a Tűzoltó és Rendőr Bajtársainknak, valamint természetesen a gönci mentőegységnek! Ismét egy remek csapatmunka, gratulálunk!

fotók, forrás: Magyar Légimentő Nonprofit Kft.

Az utóbbi egy évben az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetben brutálisan elszállt a földgáz ára, ami többek között maga után vonta azt is, hogy a kormány kénytelen volt változtatni a rezsicsökkentés szabályain. A földgáz drágulása, illetve egy esetleges elzárás miatt idén télen a fatüzelés jelenthet fűtési alternatívát. Emiatt a kormány kiszélesítette azoknak az erdőknek a körét, melyekből szabad ilyen célból fát kivágni. Ez korábban nagy visszhangot keltett azzal kapcsolatban, hogy milyen negatív hatást gyakorolhat a környezetre és az erdők ökoszisztémájára a nagyobb fakitermelés.

Annak a hírére, hogy idén télen a brutális rezsiárak, vagy az egy esetleges gázszállítás-leállás miatt sokaknak kell átállniuk a fatüzeléses fűtésre, megugrott a tűzifa ára is. Ez viszont pont azokat hozza rendkívül nehéz helyzetbe, akik már eddig is tűzifával fűtöttek: a legszegényebbeket. Múlt héten a kormány emiatt bejelentette, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítanak 10 köbméter tűzifa megvásárlására, valamint ársapkát vezetnek be a fűtőanyag árára. Ezek az intézkedések összességében rendkívül sok kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, mennyire valósítható meg a gyakorlatban a tűzifa-termelés hirtelen mennyiségi növelése.

Fa még lenne, és nem is csak védett

Ugyan korábban nagy felháborodást keltett az a kormányrendelet, mely a védett erdőkben is megengedte volna a tarvágást, később ezt módosították is, így a természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület esetében az őshonos fák esetében továbbra is tilos lesz. Azonban a megnövekedett tűzifaigény miatt nem is lenne szükség arra, hogy a védett erdőkből vágjanak ki: jelenleg itthon az ország több mint 20%-a erdős terület. Ez az Európában is magasnak számító arány az erdészek több mint 100 éves aktív fásítási munkájának köszönhető, ugyanis az I. világháború után Magyarország az erdői nagy részét is elveszítette, és a mai terület csupán 10%-a volt fás.

Ismét változnak a fakitermelés szabályai Magyarországon: innen nem lesz tűzifa 2022-ben

A kormány veszélyhelyzeti fakitermelési rendelete mellett sem szabad erdőirtást végezni a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken.

A tűzifa-termelés növelésénél jó megoldásnak tűnhet, hogy engedélyezzék a magánerdőknél a tulajdonosoknak a tarvágást, ez azonban korántsem ilyen egyszerű. A Pénzcentrum megkeresésére egy magánerdőtulajdonos elmondta, hogy nagyon különböző az ezeken a területeken található fák minősége és felhasználhatósága. Jelenleg az erdős területek 43–44%-a van magántulajdonban, ezek pedig többségükben nem olyan jó termőképességű, vagy akár veszteséges területek, sokszor például akácosok, ami viszont tűzifának felhasználható.

Emellett az is problémát jelent, hogy a mostani törvényi szabályozás mellett a magánerdőtulajdonosok kötelesek ezeket a területeket erdőként tartani, tehát a kivágható erdőnél is számolnia kell a tulajdonosnak azzal, hogy utána saját költségén vissza kell fásítania a területet. Ehhez még szintén hozzá kell vennünk, hogy az erdős területekhez képest a mezőgazdasági használat fafajtól függően akár 27-28-szor jövedelmezőbb. Tovább nehezíti a magánerdők kivágását, hogy sok esetben több tulajdonosa van az ilyen fás területeknek, ilyenkor pedig a tarvágáshoz nekik közös megállapodásra kell jutniuk.

Fűthetünk idén télen a most kivágott fával?

Az elmúlt évtizedek tudatos és fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységeinek köszönhetően jelentős tartalékok állnak rendelkezésre erdeinkben. A korábbi évekhez képest megnövekedett tűzifaigényt úgy tudjuk majd kielégíteni, hogy az erdők hosszútávú fenntartása, ökoszisztéma szolgáltatásainak biztosítása továbbra is fókuszban marad az erdőgazdálkodási tevékenységek tervezése és megvalósítása során – nyilatkozta a Pénzcentrumnak a rendelkezésre álló kivágható fa mennyiségéről Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára. A mintegy 400 millió köbméteres élőfakészlet és a 13 millió köbméter éves növedék mellett az éves fakitermelés jellemzően nettó 6,5-7 millió köbméter, a tűzifa felhasználás évente mintegy nettó 3,5 millió köbméter – tette hozzá Elmer Tamás a Pénzcentrumnak az itthon évente kitermelhető tűzifa mennyiségével kapcsolatban.

Nem csak az jelent kihívást, hogy hol lehet fát kivágni, hanem az is, mikor. Alapvetően a fafaj határozza meg, mit lehet tarvágni. 

Fajonként más a vágáskor, azonban most a tűzifaellátás megkönnyítése érdekében az akácnál, az egyik tipikus tűzifánál ezt leszállították. Ahhoz, hogy valaki most olyan területen vágjon ki fát, ahol ez korábban nem volt betervezve, annak az Erdőfelügyelethez kell fordulnia, és engedélyt kell kérnie. Ez korábban egy 21 napos folyamat volt, amit most 8-ra csökkentettek, hogy hamarabb lehessen tűzifához jutni.

Ezen kívül egyéb szabályok is vonatkozhatnak az erdőkre, melyeket a fakivágásnál be kell tartani: például ahol Natura2000 típusú terület is van, ott a madárköltési időszak végéig, szeptember 1-ig tilos a tarvágás – mondta el ezzel kapcsolatban egy magánerdő-tulajdonos a Pénzcentrumnak. Ugyan évente nagyjából 7,5 millió köbméter tűzifát termelünk ki, amihez a lapunk által megkérdezett magánerdő-tulajdonos szerint 700–800 ezer köbmétert lehet pluszban hozzátenni. Ez viszont időben nagyon szűkös, hogy az őszi fakitermelési időszakban hogyan valósulhat meg, ha engedélyeket kell hozzá beszerezni, szakembert hívni, és betartani az esetleges egyéb szabályokat is.

Így paradoxon alakul ki, és nem lehet tarvágni, pedig lenne mit, és nem is védett erdőket.

Ki fogja kivágni ezeket a fákat?

Nem csak a tulajdoni viszonyok és a törvényi előírások jelentenek gondot a gyors fakivágásban, hanem a szakemberhiány is. Ahogy a munkaerőpiac legtöbb területén, itt is kevés jelenleg az ember: a Covid miatt a tapasztalt munkások közül sokan mentek el az építőiparba a jobb munkafeltételek és fizetések miatt.

A hazai erdőgazdálkodás napjainkban mintegy 35 ezer főt foglalkoztat országosan. Az elmúlt évtizedben – az ipari foglalkoztatás helyzetének javulásával – csökkent az erdészeti munkaerő utánpótlás. Az ebből adódó kihívásokra a gépi technológiák fejlesztésével válaszol az ágazat, de emellett is komoly kihívást jelenthet egyes erdőgazdálkodási munkálatok esetében a fizikai dolgozók létszámának csökkenése  – mondta a Pénzcentrumnak Elmer Tamás főtitkár az Országos Erdészeti Egyesülettől.

(FATÁJ kiegészítés: Magyarországon a KSH nyilvántartása szerint az erdőgazdálkodás ágazatban (TEÁOR 02) 4298 vállalkozás működik, mindösszesen 13852 fő alkalmazottal és 2020-ban 175,2 milliárd forintnyi nettó árbevétellel.
A fafeldolgozás ágazatban (TEÁOR 16), mindösszesen 17265 fő alkalmazottal és 2020-ban 409,6 milliárd forint nettó árbevétellel. Ebből (a nyilvántartás szerint) 584 a fűrészáru gyártással (TEÁOR 161) foglalkozó cég, 3686 fő alkalmazottal és 79,5 milliárd forint árbevétellel.)

Megvan a fa, a lehetőség is, de nincs hozzá ember – jellemezte a problémát a lapunknak nyilatkozó erdő tulajdonos. Még ha komoly áron meg is jelenik a fakitermelő, és van megfelelő gépe a munkához, akkor is felmerülhetnek egyéb gondok. Például az útviszonyoknak is megfelelőeknek kell a szállításhoz: esős erdőből földúton nem tudják kihozni a kivágott fát, az út karbantartása pedig szintén hozzáadódik a termelés költségéhez. A természetnek kitett területeken az időjárás nagyon sok mindent befolyásol.

Mire a fa odakerül a piacra, az egy nagyon sokváltozós függvény. Csak egy kérdés van: ha van munkaerő és megfelelő technológia, üzemanyag, akkor ezt meg lehet tenni, de az ügyintézési idő a következő, ami miatt könnyen lehet, hogy nem kerül időben piacra a fa ahhoz, hogy idén fűthessenek vele – magyarázta a Pénzcentrumnak a szakértő.

Jut mindenkinek tűzifa?

Az emelkedő rezsiköltségek miatt az utóbbi időben nagyon megnőtt az érdeklődés a tűzifa iránt, ami miatt itt is elszálltak az árak, és félő volt, hogy nem lesz elég azoknak, akik csak így tudnak fűteni. Emiatt múlt hét csütörtöktől a kormány ársapkát vezetett be a tűzifára, valamint bejelentette, hogy 10 köbméter fa megvásárlását biztosítják mindenkinek. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Pilisi parkerdő Zrt.-ét, hogy idén mennyi tűzifát tudnak kitermelni:

A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, ahol jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. 

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan tudják megoldani a 10 köbméter fa biztosítása a háztartásoknak azt a választ kaptuk, hogy a héten dolgozzák ki az erre vonatkozó tervet.

Mindezt figyelembe véve a magyar erdőknek a faállomány tekintetében van elég kapacitása, hogy több tűzifát termeljünk ki idén. Ehhez nem is kell a természetvédelmi területeken tarvágni, azonban a fakivágás megvalósítása több akadályba ütközik. Egyrészt a magántulajdonban álló erdőket nehéz bevonni a nagyobb fakitermelésbe, másrészt az ügyintézés miatt akár ki is lehet csúszni az őszi vágási időszakból. Harmadrészt pedig, ami talán a legfontosabb kérdés: egyáltalán nem biztos, hogy van elég, megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember most a faiparban, aki a megfelelő időben ott tud lenni, hogy kivágja a vágáskorú fákat.

forrás: pénzcentrum 09-14

A Deere a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója. A társaság három üzleti szegmensben működik: mezőgazdaság és gyep, építőipar és erdőgazdálkodás, valamint pénzügyi szolgáltatások.

A társaság arra számít, hogy a szárnyaló nyersanyagárak és fuvardíjak körülbelül 675 millió dollárba kerülnek nekik a negyedik negyedévben, október végéig. Összességében 1,5 milliárd dollárt költhetnek nyersanyagra és áruszállításra a 2021-es pénzügyi évben. Erre válaszul mintegy 8 százalékkal emelte a vetőgépek, permetezők, kombájnok és nagy traktorok árait Észak-Amerikában. Az áremelések ellensúlyozzák a magasabb bekerülési költségeket.

Az inflációs nyomás nyereségre gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatos aggodalmak azonban akár 4 százalékkal is lefelé nyomhatják a részvények árfolyamát – állapította meg a Reuters. A nyersanyag-árak felfutását követő magasabb mezőgazdasági bevételek és az elöregedett flották cseréjének szükségessége növeli az új traktorok és kombájnok iránti keresletet.

Az illinoisi székhelyű Deere felülvizsgálta az európai és ázsiai mezőgazdasági gépek ipari értékesítési várakozásit, bár az Egyesült Államokban, Kanadában és Dél-Amerikában az értékesítésre vonatkozó becsléseket változatlanul hagyták. “Úgy tűnik, hogy a kereslet meghaladja az iparág ellátási képességét, tekintettel a kínálati korlátokra, amelyekkel szembesülünk” – mondta az elemzőknek Josh Jepsen, a befektetői kapcsolatok vezetője. A vállalat közölte, hogy az ellátási kihívások miatt több napig leállt a termelést egyes létesítményekben, de nem számítanak további “jelentős” szünetekre.

Hét hónap alatt harmadszor frissíti nyereségbecslését a Deere, amely közölte, hogy a 2021-es pénzügyi évben a nettó jövedelem 5,7 milliárd és 5,9 milliárd dollár között várható, szemben a májusban várt 5,3 milliárd és 5,7 milliárd dolláros előrejelzéssel. A harmadik negyedéves eredmény részvényenként 5,32 dollár volt, szemben az egy évvel ezelőtti 2,57 dollárral. A Refinitiv által megkérdezett elemzők átlagosan 4,55 dolláros nyereségre számítottak részvényenként.

forrás: ErdőMező