A hazai faanyagkutatás központja a Soproni Egyetem

A legfrissebb kutatási eredményeket bemutató szakmai konferencia nemcsak a tudományos élet képviselőit hozta össze, hanem bepillantást engedett abba a kreatív és innovatív közegbe is, amely a hallgatókat várja. A Soproni Egyetem vadonatúj, digitálisan felszerelt oktatóterében rendezték meg az „Aktualitások a fa és más természetes polimerek kutatásaiban” című hibrid szakmai konferenciát. A soproni előadók mellett az Óbudai Egyetem és a BME szakemberei  is fontos új eredményekről számoltak be.

A konferencia előadásai azt mutatták be, hogy a fa és más természetes alapanyagok milyen sokféleképpen járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb jövőhöz. Szó esett például arról, hogyan lehet környezetbarát módon javítani a biológiailag lebomló műanyagok tulajdonságait, hogyan alakítják át a kutatók a gombák fonalait új, könnyű és erős anyagokká, vagy éppen miként segítik a számítógépes szimulációk a fa szerkezeti viselkedésének pontosabb megértését.

Pálfi Rebeka előadó, Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

A résztvevők betekintést kaptak abba is, hogyan válhat a fa kulcsszereplővé a klímabarát építészetben, és hogyan lehet a kávézaccból vagy más természetes forrásokból innovatív, új biokompozitokat készíteni. A rendezvény egyik fő erőssége az volt, hogy különböző tudományterületek – kémia, anyagtudomány, design, építészet és mérnöki numerikus modellezés – kutatói találkoztak, melyek további együttműködések alapját képezhetik.  A programon több hazai tudományos bizottság működött közre, a résztvevők pedig személyesen és online is bekapcsolódhattak – így a tudományos közösség minden irányból találkozhatott.

Oktatás és kutatás kéz a kézben: ilyen témák várják a jövő hallgatóit

A konferencián bemutatott előadások sokszínűsége jól szemléltette, milyen széles spektrumú tudásba és kutatásokba kapcsolódhatnak be azok, akik a Soproni Egyetemet választják. A résztvevők többek között ilyen területekről hallhattak:

• biopolimerek komposztálhatósága és égésgátlása,
• hazai és nemzetközi faanyagkutatási trendek,
• micéliumalapú anyagok új design- és mérnöki lehetőségei,
• fa építőanyagok szerepe a fenntartható építésben,
• numerikus szimulációk a fa szerkezeti viselkedésének modellezésében,
• PLA/kávézacc biokompozitok mechanikai tulajdonságai,
• és természetesen: biokompozit-kutatások a Soproni Egyetemen.

Ezek a témák pontosan azt a jövőorientált, interdiszciplináris szemléletet képviselik, amely a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar oktatási és kutatási programjait is jellemzi. A hallgatók a Soproni Egyetemen nem csak elméleti ismereteket szereznek – már tanulmányaik alatt valódi kutatásokba kapcsolódhatnak be, megismerhetik a természetes anyagok világának legújabb innovációit, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek ipari partnerekkel is.

A rendezvény megnyitóján Prof. Dr. Magoss Endre dékán, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Prof. Dr. Bejó László, az MTA Faanyagtudományi Albizottság elnöke és Prof. Dr. Alpár Tibor, az MTA Természetes Polimerek Munkabizottság elnöke, a Soproni Egyetem rektorhelyettese emelték ki, hogy a faipari és biopolimer kutatások iránti igény ma gyorsabban növekszik, mint valaha. Az EU fenntarthatósági törekvései, az építőipar zöld átállása és az alternatív biopolimerek fejlesztése olyan innovációs terepet jelentenek, amelyhez a jövő mérnökeire és kreatív szakembereire is nagy szükség lesz.

Laborok, ahol életre kel a tudomány

A program zárásaként a résztvevők bejárhatták a Soproni Egyetem modern faanyagtudományi és anyagvizsgálati laboratóriumait, amely több kutatócsoport számára biztosít fejlett mérési és kísérleti lehetőségeket. Ezekben a terekben nap mint nap olyan fejlesztések zajlanak, amelyekhez a hallgatók is bekapcsolódhatnak: mérések, vizsgálatok, prototípusgyártás, ipari együttműködések.

A laboratóriumok valódi szakmai élményt és gyakorlati tudást nyújtanak a tanulóknak – így a Soproni Egyetemen végző fiatal mérnökök és kreatívipari szakemberek magabiztosan léphetnek ki a munkaerőpiacra.

A rendezvény az MTA Természetes Polimerek Munkabizottsága, az MTA ETB Faanyagtudományi Albizottság, a VEAB Faanyagtudományi Munkabizottság és a Soproni Tudós Társaság együttműködésében, az ErdőLAB projekt (TKP2021-NKTA-43) keretében valósult meg. 

Forrás: SOE

A rendezvény kezdetén Fűr Tamás a helyi csoport titkára köszöntötte a közel 60 fő résztvevőt. Varga Attila a helyi csoport elnöke ünnepi beszédében felidézte a II. világháborút követő évek egyik legnagyobb formátumú erdészetpolitikusának, erdészközgazdászának, a faipari kutatás megalapítójának életútját, zalai kötődését.

A megemlékező szavak után, tisztelegve emléktáblájánál koszorút helyezett el Rosta Gyula a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója, Varga Attila a helyi csoport elnöke és dr. Tóth Sándor László a Faipari Tudományos Egyesület elnökhelyettese.

Az ünnepi megemlékezés a közelben álló hotel rendezvénytermében folytatódott, ahol két előadást hangzott el. Elsőként Szakács László, Bedő-díjas nyugalmazott kerületvezető erdész tartott előadást „Erdő nélkül nincsen Magyarország!”- megemlékezés Barlai Ervin születésének 125. évfordulója alkalmából címmel, amelyben elsősorban a zalai tevékenységét, majd később az országos erdészetpolitikában betöltött szerepét mutatta be.

Barlai 1923-ban Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte meg kitüntetéses oklevelét. Még abban az évben az Esterházy hitbizománynál állt munkába, ahol rövid gyakorlati idő után Lentiben erdei vasúttervezéssel, majd a vasútüzem vezetésével foglalkozott 1929-ig. A kortársai közül kiemelkedő műszaki igényességgel dolgozó fiatal mérnökre felfigyelve, felettesei a hitbizományhoz tartozó Kerkavölgyi Faipari Rt. Lenti Fűrészüzemének vezetőjévé nevezték ki. Technológiai és üzemszervezési intézkedésekkel, az üzemstatisztika bevezetésével, a dolgozók ösztönzésével eredményessé tette az üzemet.

1945-ben Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban vállalt állást. Ekkor legfontosabb feladat az ország erdészetének talpra állítása, a zömében állami tulajdonba került erdők irányításának, kezelésének és ellenőrzésének megszervezése volt. A kormányzat Barlai Ervint bízta meg a hatalmas feladattal, és egyúttal kinevezték a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek ügyvezető igazgatójának. Első intézkedései között 11 erdőigazgatóságot és 275 erdőgondnokságot, valamint hozzájuk tartozó fűrészüzemeket alakítottak ki, megszabva az erdőgazdálkodás és a faipar jövőbeni közös céljait. Így, erdeink területének folyamatos növelését, gyorsan növő fafajok telepítését, üres területek mielőbbi felújítását, a jövedelmezőség növelését, és a fakitermelés időszakos korlátozását. 1947-ben kiemelkedő munkájáért Köztársasági Aranyérem kitüntetést kapott.

Másodikként dr. Tóth Sándor László a Faipari Tudományos Egyesület elnökhelyettese Barlai Ervin a zalai fűrészipar fejlesztője, a hazai fakutatás megalapítója címmel elsősorban a fűrésziparban és a faipari kutatásokban végzett munkájáról, az általa vezetett kutatások legfontosabb eredményeiről adott áttekintést.

Az 1950-es évek elején faipari szakemberek megkeresték Barlai Ervint, hogy segítse a Faipari Kutató Intézet létrehozását, amelynek aztán alapító tagja lett. Kidolgozta az erdészeti és faipari ágazat érték- és költségarányos árrendszerét, bebizonyítva az akkori termelői árrendszer tarthatatlanságát. Ennek elveit később a gazdasági élet más területein is bevezették. Kutatta a bükk fülledési folyamatát, vizsgálta a befülledt faanyag fizikai tulajdonságait. Igazolta, hogy az akácfa jellemzői számottevően befolyásolhatók túlnyomásos gőzzel való kezeléssel. Az eljárást az Intézet 1957-ben szabadalmaztatta. Előadóként tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és a soproni Erdőmérnöki Főiskolán.

A tartalmas előadások hozzájárultak Barlai Ervin munkásságának, jellemének megismeréséhez. Szerénysége, szakmája, a közösség érdekeinek megalkuvás nélküli képviselete, rendíthetetlen kötelesség- és hivatástudata, valamint hazaszeretete a ma élő nemzedékek számára is követendő példa, ezért örökségének ápolása és követése a legnemesebb feladataink közé tartozik.

Szeretnénk köszönetet mondani a rendezvény előadói mellett dr. Baráth László nyugalmazott erdőmérnök kollégánknak, tagtársunknak is, Barlai Ervin emlékének ápolásáért, előmozdítva ezzel a méltó megemlékezések sorát, melyekhez értékes gondolatait forrásként rendelkezésünkre bocsátotta.

Forrás: OEE

Időpont: 2024. június 20-21.
Helyszín: Göppingen Town Hall, Göppingen, Németország

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Ha szeretne részt venni a Lombosfa Napok 2024 rendezvényen előadóként, szponzorként vagy kiállítóként – kérjük, 2024. május 31-ig küldjön egy rövid e-mailt a info@technikumlaubholz.de címre.

A szervezőről:
A Technikum Laubholz egy élvonalbeli, nem egyetemi kutatóintézet. Független munkánk az innovatív lombosfa-felhasználások területén az alapkutatást és az ipart ötvözi. A Technikum Laubholz felgyorsítja az ökológiai átmenetet és jelentősen hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz. Interdiszciplináris csoportjaink nyolc kutatási területen dolgoznak. A Technikum Laubholz állami támogatásokból, harmadik féltől származó finanszírozásból, licencbevételekből és a spin-offokból származó bevételekből finanszírozza tevékenységét.

forrás: TLH Technikum Laubholz