„A körforgásos gazdaság valójában nem új dolog. Régen ezt józan paraszti észnek hívtuk” – fogalmaz Dr. Koós Daniella formatervező művész, designmanager és kurátor, a FABUNIO – Magyar Bútor- és Faipari Szövetség főtitkára. A fa mindig értékes alapanyag volt, ezért korábban is igyekeztek minél teljesebben felhasználni. A különböző üzemek között működött az anyagátadás: amit az egyik vállalkozás már nem tudott hasznosítani, az egy másik számára még alapanyag lehetett. „Ennek nagyon egyszerű oka volt: nem akartak pazarolni, és gazdaságilag is jobban jártak, ha összedolgoztak. Ami az egyik helyen már maradék volt, az máshol még alapanyag lehetett” – mondja Koós Daniella.

Ugyanezt a logikát követi az új kormány által nemrégiben közzétett 2026-os Nemzeti Kommunikációs Akcióterv is, amikor a körforgásos gazdaság lényegét úgy írja le, hogy „ami egy folyamat végterméke, az egy másik folyamat kiindulási alapanyagává válik”. A cél, hogy a termékek és az erőforrások minél hosszabb ideig használatban maradjanak, az alapanyagok megőrizzék értéküket, és a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen.

Ami az asztalosnak maradék, a lapgyártónak alapanyag

A hazai faiparban ennek régóta működő példája a szombathelyi FALCO Zrt.. A magyar gyökerű vállalat története 1939-ig nyúlik vissza, és 1959-ben itt indult el Magyarország első forgácslapgyártása. A FALCO később nemzetközi tulajdonba került: 2007-ben a világ számos országában jelen lévő lapgyártó, a Kronospan csoport részévé vált. Koós Daniella szerint azonban a maradék faanyag visszaforgatása már jóval korábban része volt a vállalat működésének.

„Üzemi maradékokat, hulladékokat és lakossági bútorokat is bevettek és felhasználták a lapgyártásban. Miután a céget megvette egy nagy nemzetközi lapgyártó, ez már sokkal nagyobb léptékben működik: Európa több országából gyűjtik össze azokat a faanyagokat, amelyeket a bútorgyártók már nem tudnak felhasználni.”

A FALCO példája jól mutatja, hogy a körforgás nem feltétlenül egyetlen üzemen belül valósul meg. Ami az asztalosnak már használhatatlan maradék, az megfelelő gyűjtés és feldolgozás után egy másik faipari technológiában ismét nyersanyaggá válhat.

30 százalék 2030-ra

Ami korábban elsősorban gazdasági racionalitás volt, az ma már szabályozási célokkal is kiegészül. A Nemzeti Kommunikációs Akcióterv szerint az Európai Unióban 2030-ra a csomagolási hulladékok legalább 70 százalékát kell újrafeldolgozni. Az egyes anyagokra külön célértékek vonatkoznak: papírnál és kartonnál 85, vasfémeknél 80, üvegnél 75, alumíniumnál 60, műanyagnál 55 százalék az elérendő arány. A fa csomagolásoknál 30 százalék a cél. Fontos, hogy ez nem általában a teljes magyarországi fahulladék 30 százalékát jelenti, hanem kifejezetten a fa csomagolási hulladék újrafeldolgozási célértékét. Koós Daniella szerint ez teljesíthető.

„Szerintem ez teljesen reális célérték” – mondja, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar helyzetnek vannak olyan sajátosságai, amelyek egyszerre segíthetik és nehezíthetik a körforgást.

A körforgás nem az újrafeldolgozással kezdődik. A 30 százalékos cél ellenére az újrafeldolgozás valójában nem a körforgás első lépcsője. A Nemzeti Kommunikációs Akcióterv szerint a hulladékhierarchia első és legfontosabb eleme a hulladékképződés megelőzése. Ezt követi az újrahasználatra való előkészítés, majd az újrafeldolgozás, az egyéb – például energetikai – hasznosítás, és csak legvégül a lerakás. A faiparra ez különösen jól alkalmazható. Egy bútor annál tovább tartja körforgásban a benne lévő anyagot, minél tovább használható, javítható és felújítható.

„Egy jól megtervezett termék tartós, könnyen javítható, szükség esetén felújítható, majd életciklusa végén alapanyagként újra felhasználható” – fogalmazza meg a lényeget az Akcióterv.

A dokumentum külön foglalkozik az ökodesignnal is. A tervezés során egyre fontosabb szemponttá válik a felhasznált anyag, a tartósság, a javíthatóság, az újrahasználhatóság, a korszerűsíthetőség és az erőforrás-hatékonyság. Ez az asztalosoktól és a bútorgyártóktól is új szemléletet követel. Az európai klímavédelmi célok és az ezekhez kapcsolódó szabályozás egyre inkább azt várja el, hogy a szakemberek a termék teljes életciklusában gondolkodjanak: az alapanyag és a gyártás mellett a tartósság, a javíthatóság, az újrahasználat és a termék életciklusának végén az anyag további sorsa is szemponttá válik.

Éppen erre az átalakulásra próbálta felkészíteni a szakmát a FABUNIO részvételével megvalósult Erasmus+ WOODCircle program. A projekt célja egy új, „Circular and Sustainable Woodworker”, vagyis körforgásos és fenntartható faipari szakmai profil kialakítása volt, amelyben a technikai tudás mellett a környezeti kérdések kezelése is megjelenik. A FABUNIO a hat európai partner egyike volt. A program nemcsak elméleti tudást adott a fiataloknak, hanem a magyarországi szakmai út során különböző méretű és profilú vállalkozásokon keresztül mutatták meg, hogyan jelenhet meg a körforgásosság a kis műhelytől a bútorgyártáson és a biokompozitokon át a nagyüzemi fahulladék-feldolgozásig. Az erre épülő képzés többek között a fenntartható fa- és faalapú anyagokkal, a körforgásos tervezéssel, az erőforrás-hatékony gyártással, valamint a hulladék- és energiagazdálkodással foglalkozott.

Mindenki tartós bútort szeretne – de az áron van a hangsúly

A FABUNIO 2022-es országos bútorvásárlási kutatása alapján a magyar fogyasztók számára fontos a minőség, a tartósság és a funkcionalitás. A hosszú élettartamot a válaszadók 89 százaléka, a kiváló minőséget 85 százaléka tartotta fontosnak. A jó minőség iránt tehát megvan az igény, a vásárlásnál azonban az ár erősen behatárolja a lehetőségeket. Ez az egyedi bútoroknál is látszik: a megkérdezettek 28 százaléka tervezett asztalost megbízni. Koós Daniella szerint a kézzel készített bútor ára sok háztartás számára nehezen megfizethető. A szűkebb anyagi lehetőségek ugyanakkor a bútorhasználatot is meghatározzák. Koós szerint Magyarországon sokszor egyszerűen tovább használjuk azt, amink van: a divat változhat, de ha egy bútor még használható, és nincs pénz újra, marad.

„Gazdaságilag elmaradottabbak vagyunk Európa fejlettebb országainál, ezért nálunk a spórolás és az újrafelhasználás sokszor jobban működik. Sokáig használjuk a bútorokat, kevésbé cserélődnek.”

Bajban az asztalosműhelyek

Ebben azonban van egy ellentmondás. Miközben a körforgás szempontjából kedvező, ha egy bútor sokáig használatban marad, éppen azok a szakemberek kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, akik tartós, javítható és akár évtizedekre szóló bútorokat tudnának készíteni. Koós Daniella szerint a hazai asztalosok egyszerre érzik a vásárlók árérzékenységét és a vállalkozásokra rakódó egyre nagyobb adminisztratív terheket. A kézzel készített bútor nehezen versenyez az olcsó tömegtermékkel, miközben egy kis műhely működtetése is egyre több kötelezettséggel jár. Az adók mellett az EPR-hez és más szabályozásokhoz kapcsolódó adminisztráció is komoly terhet jelenthet egy néhány fős vállalkozásnak.

„Egy kis asztalosműhelyben nincs külön ember arra, hogy csak az adminisztrációval foglalkozzon. Ha a sok szabályozás miatt ehhez már külön embert kellene alkalmazni, az egyszerűen nem éri meg. Az ágazatban dolgozók inkább szakmát váltanak, vagy egy nagyobb üzemben kezdenek dolgozni a saját vállalkozásuk kényszerelhagyása után.”

Koós szerint az elmúlt két-három évben vállalkozások megszűnéséhez is hozzájárultak ezek a terhek, miközben a magyar bútorkészítőnek az olcsó tömegtermékkel és az internetes kereskedelemmel is versenyeznie kell.

„Az emberek manapság már egyre kevésbé készíttetnek bútort. Sokan már nem is az IKEA árszintjén vásárolnak, hanem még olcsóbb kereskedőknél, vagy az internetről rendelnek.”

Az online, különösen a távolról érkező termékeknél Koós Daniella szerint az is nehézséget jelent, hogy kevésbé átlátható, milyen fából és milyen körülmények között készült a bútor, illetve hogyan teljesülnek az EPR-kötelezettségek. Miközben a hazai gyártóknak a rendszer költségeivel és adminisztrációjával számolniuk kell, a közvetlenül külföldről rendelt termékek útja nehezebben követhető.

Nem szabad mindent elégetni

Van még egy fontos pont, ahol a körforgásos szemlélet és a hazai gyakorlat találkozik: az eltüzelés. Koós Daniella szerint a lakosság sok faanyagot használ tüzelésre. A körforgásos gazdaság logikájában azonban nem mindegy, hogy egy faanyag mikor kerül energetikai hasznosításra. A Nemzeti Kommunikációs Akcióterv is egyértelmű sorrendet állít fel.

„Az energetikai hasznosítás ezért nem a hulladékkezelés elsődleges eszköze, hanem a hulladékhierarchiában az újrafeldolgozás után, de a lerakás előtt helyezkedik el.”

Vagyis először a hulladék képződését kell megelőzni, majd amit lehet, újra kell használni vagy újra fel kell dolgozni. Az energetikai hasznosítás csak ezután következik. A lakossági tüzelésnél ráadásul az sem mindegy, milyen fáról van szó.

„Nagyon fontos lenne az edukáció. A felületkezelt faanyagokat nem szabadna otthon elégetni, és ugyanez igaz a ragasztott bútorokra is. Mérgezőek lehetnek. Ezeknél nem egyszerűen tiszta fáról beszélünk” – figyelmeztet Koós Daniella.

A jobb állapotú bútoroknál ezért az eltüzelés helyett a további használat, a továbbadás vagy a felújítás lehet a körforgás szempontjából megfelelőbb út. Erre jó lehetőséget ad a rebútor ötlet, ahol a használt, de még jó állapotú bútorokat átveszik, felújítják, majd sokszor szociális alapon újra kiosztják, vagy nagyon olcsón eladják.

forrás: ZöldHang

Porrobbanás miatt kellett intézkedni a szombathelyi Falco telephelyén. Az ilyen eseteknél a körülmények és a szükséges biztonsági intézkedések tisztázása is fontos, a részletek pedig sokakat érdekelhetnek.

16.00 – A katasztrófavédelem hivatalos közleménye

Füstölt, izzott a fűrészpor egy szombathelyi üzem silójában, a Zanati úton. A szombathelyi, sárvári és körmendi hivatásos tűzoltók leengedték a siló tartalmát és megszüntették az izzásokat. A munkálatokat a Vas megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította – közölte a Vas Megyei Katasztrófavédelem.

15.52 – Újabb információk

A vaol.hu újabb információkat tudott meg a csütörtökön történt porrobbanásról. A Falco üzemegységében, mintegy 100 négyzetméternyi terület volt érintett. Az üzembe Szombathelyről, Sárvárról, Körmendről hét tűzoltó gépjárművet riasztottak. A helyszínre érkezett Vas Megyei Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat egysége is.

Hat gépjármű fecskendővel végzik el a por átnevdesítését, A munkálatokban a Falco szakemberei is részt vettek. A robbanásban személyi sérülés nem történt.

15.22 – A szombathelyi porrobbanásról megkérdeztük a Vasi Katasztrófavédelmet

Amint hivatalos választ kapunk, frissítjük hírünket.

Csütörtök, 14.55 – Porrobbanás a Falcónál

Porrobbanás már korábban is okozott gondot a Falcónál; a tűzoltók ezúttal is gyorsan érkeztek és eloltották a lángokat.

forrás: VAOL

Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet, az EUDR ma már jóval több egy távoli brüsszeli szabályozásnál. A faipar számára egyre inkább konkrét vállalati feladatokat jelent: át kell tekinteni a beszállítói láncokat, azonosítani kell a vállalkozás szerepét, fel kell készíteni az informatikai rendszereket, és biztosítani kell, hogy a szükséges adatok végigkövethetők legyenek.

Erről beszélt Tóth Dávid, a FALCO Zrt. munkatársa a szombathelyi Öko-Expo faipari szimpóziumán. „Az EUDR, azaz az Európai Unió erdőirtásmentes termékekről szóló rendelete a gyakorlatban – az új európai nyomonkövetési rendszer bevezetésének tapasztalatai” című előadásában elsősorban azt mutatta be, hogyan néz ki egy nagy faipari vállalat oldaláról a felkészülés.

Az előadás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy az EUDR fenntarthatósági célja világos, a gyakorlati végrehajtása azonban összetett. A vállalkozásoknak ezért nem érdemes az alkalmazási időpont előtti utolsó hetekre hagyniuk a felkészülést.

Nem csak a fa kerül az új szabályozás alá

Az EUDR célja, hogy az Európai Unió piacán forgalomba hozott, illetve onnan exportált meghatározott termékek ne kapcsolódjanak erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.

A rendelet hét alapvető árukört érint: a fát, a szarvasmarhát, a kakaót, a kávét, az olajpálmát, a gumit és a szóját, valamint számos, ezekből előállított terméket.

Faipari szempontból a változás azért különösen jelentős, mert az EUDR az eddigi uniós faanyag-kereskedelmi szabályozásnál részletesebb nyomonkövetést és új információs kötelezettségeket épít be az ellátási láncba.

Az uniós rendelet 2023-ban lépett hatályba, alkalmazását azonban később két alkalommal is elhalasztották. A jelenlegi szabályozás szerint a mikro- és kisvállalkozások körén kívül eső érintett gazdasági szereplőknek 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kell alkalmazniuk az előírásokat.

Tóth Dávid: a sok változás ellenére készülni kell

A FALCO szakembere szerint a rendelet körüli egyik komoly nehézséget éppen a változó határidők és az egymást követő módosítások jelentették.

A vállalkozások az elmúlt években több alkalommal tervezték újra belső folyamataikat, miközben folyamatosan változott az is, hogy mikor és pontosan milyen rendszerben kell majd teljesíteniük az előírásokat.

A felkészülést azonban szerinte éppen ezért nem lehet félretenni. Az EUDR ugyanis nem önkéntes fenntarthatósági vállalás. Azok a rendelet hatálya alá tartozó termékek, amelyek nem teljesítik az előírt feltételeket, nem hozhatók szabályosan forgalomba az uniós piacon. Ez már közvetlen üzleti kockázat.

Egy faipari gyártónál így az EUDR nem pusztán fenntarthatósági vagy jogi kérdés: érinti a beszerzést, a logisztikát, az informatikát, az értékesítést és a beszállítói kapcsolatokat is.

Az első kérdés: egyáltalán érintett-e a vállalkozás?

A felkészülés kezdetén minden cégnek tisztáznia kell, hogy az általa kezelt áru vagy termék az EUDR hatálya alá tartozik-e.

Ebben a KN-kódok, vagyis a kombinált nómenklatúra vámtarifaszámai adnak fontos támpontot, de Tóth Dávid hangsúlyozta: önmagában egy kód ellenőrzése nem feltétlenül elegendő. A rendelet mellékleteit és a termék pontos besorolását is vizsgálni kell.

Ezután azt kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen szerepet tölt be az ellátási láncban.

Egészen más kötelezettsége lehet annak, aki elsőként helyez el egy terméket az uniós piacon, mint annak a gyártónak vagy kereskedőnek, amely már egy korábban piacra került alapanyaggal dolgozik tovább.

A fa útját vissza kell tudni követni

Az EUDR központi eleme a kellő gondosság elve.

Az első piacra helyező gazdasági szereplőnek meg kell győződnie arról, hogy az adott áru megfelel a rendelet követelményeinek. Ehhez információkat kell összegyűjteni az alapanyag eredetéről, értékelni kell a kockázatokat, szükség esetén pedig intézkedéseket kell tenni azok csökkentésére.

A faanyag esetében ez többek között azt jelenti, hogy a származási helyet is azonosítani kell.

Az egyik új elem a geolokáció. Az érintett termőterület földrajzi koordinátáit rögzíteni kell, nagyobb terület esetén pedig a területet körülhatároló geometriai adatokat is meg kell adni.

Ezzel az EU azt kívánja ellenőrizhetővé tenni, hogy az adott termék előállítása összefüggésbe hozható-e erdőirtással vagy erdőpusztulással.

Két hasonló rövidítés, két külön feladat

A vállalkozásoknak két, hasonló nevű fogalommal is meg kell ismerkedniük.

• A Due Diligence System, vagyis kellő gondossági rendszer a vállalkozás belső eljárásrendje. Ebben szabályozza, hogyan gyűjti össze, ellenőrzi és kezeli az EUDR teljesítéséhez szükséges információkat.
• A Due Diligence Statement, vagyis kellő gondossági nyilatkozat ezzel szemben az adott termékhez vagy terméktételhez kapcsolódó elektronikus nyilatkozat.

Utóbbi az EUDR uniós információs rendszerében kezelhető.

Tóth Dávid szerint egy gyártó számára az egyik gyakorlati feladat az lesz, hogyan kapcsolhatók össze ezek az új kötelezettségek a már működő vállalatirányítási, beszerzési és nyomonkövetési rendszerekkel.

Egy faipari gyártónál többféle helyzet is előállhat

A FALCO saját folyamatait elemezve több lehetséges modellt különített el.

A gyakori eset az lehet, amikor egy magyarországi gyártó már az EU piacán lévő beszállítótól vásárol faalapanyagot, azt feldolgozza, majd késztermékként továbbértékesíti.

Ilyenkor a gyártó helyzete eltér attól, amikor közvetlenül harmadik országból érkezik az alapanyag.

Utóbbi esetben ugyanis az importáló vállalkozásra lényegesen több feladat hárulhat, hiszen neki kell biztosítania, hogy az uniós piacra első alkalommal bekerülő termékhez rendelkezésre álljanak az előírt adatok és nyilatkozatok.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellátási láncban elfoglalt szerepet nem cégnév vagy vállalatméret alapján kell meghatározni: mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott vállalkozás az adott termékkel pontosan milyen műveletet végez.

Nem biztos, hogy minden adatot tovább kell adni

A rendszer egyik kényes pontja az információk kezelése. Az EUDR részletes nyomonkövetést követel meg, közben azonban figyelembe kell venni az üzleti titok és az adatvédelem követelményeit is.

Egy hosszú faipari ellátási láncban például nem feltétlenül indokolt, hogy valamennyi szereplő hozzáférjen az eredeti beszállító minden üzleti adatához.

Tóth Dávid szerint ezért különösen fontos az arányos információgyűjtés: a vállalatoknak azt kell elkérniük és továbbítaniuk, ami saját jogszabályi szerepük teljesítéséhez valóban szükséges.

A referenciaazonosítók és a megfelelő nyilvántartások ezért jelentős szerepet kaphatnak a rendszerben.

Az informatika nem lehet szűk keresztmetszet

Az előadás egyik érdekes gyakorlati tapasztalata az uniós informatikai rendszerhez kapcsolódott.

A FALCO és a Kronospan már a korábbi tesztelési időszakban bekapcsolódott a rendszer használatába. A nagy mennyiségű adat kezelése azonban megmutatta, hogy egy elméletben jól felépített nyomonkövetési modellnek a gyakorlatban komoly informatikai terhelést is kezelnie kell.

A rendszer azóta folyamatosan fejlődik. A Nébih szeptember elején arról tájékoztatott, hogy az EUDR Információs Rendszer 8.2.1-es verziója új funkciókkal bővült, többek között az egyszerűsített nyilatkozatok kezelésében és az API-alapú vállalati kapcsolatokban.

A faipari vállalkozások számára azonban nemcsak az uniós rendszer számít.

A saját vállalatirányítási szoftvereknek is kezelniük kell majd az azonosítókat, a beszállítói adatokat és az egyes tételek kapcsolatát. Tóth Dávid szerint ezen a területen az adatvédelemre és az üzleti titkokra is figyelni kell.

A térinformatika is bekerül a faipar mindennapjaiba

A geolokáció miatt olyan eszközök is egyre fontosabbá válhatnak, amelyek eddig nem feltétlenül tartoztak minden faipari vállalkozás napi adminisztrációjához.

Magyarországon ilyen segítséget jelenthet az Erdőtérkép, amelynek adatai támogathatják a termőhelyek azonosítását és a megfelelő térinformatikai állományok előállítását.

A vállalatok emellett különböző elektronikus szállítólevél-rendszerekkel és QR-kódos adatátviteli megoldásokkal is kísérleteznek.

A cél ugyanaz: egy faanyag útját úgy követni a kitermeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig, hogy az előírt információk szükség esetén visszakereshetők legyenek.

A meglévő tanúsítások jó alapot jelenthetnek

A faipar nem teljesen a nulláról indul.

Tóth Dávid szerint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek FSC- vagy PEFC-tanúsítási rendszerben dolgoznak, már jelenleg is számos beszállítói, származási és nyomonkövetési adatot kezelnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a tanúsítványok automatikusan kiváltják az EUDR teljesítését.

Inkább arról van szó, hogy a már működő folyamatok, beszállítói ellenőrzések és dokumentációs rendszerek jó kiindulópontot adhatnak az új követelményekhez.

A FALCO-nál is erre építik a felkészülést: a meglévő rendszerek átalakításával és kiegészítésével kívánják kezelni az EUDR-ből fakadó feladatokat.

A fenntarthatóság nem válhat puszta adminisztrációvá

Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy az EUDR mögött álló célt nem szabad szem elől téveszteni.

A rendelet azért jött létre, hogy az európai fogyasztás ne járuljon hozzá a világ erdőinek pusztulásához. Tóth Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett: problémát jelentene, ha ennek gyakorlati megítélése végül kizárólag azon múlna, hogy egy vállalkozás informatikai rendszere hibátlanul képes-e továbbítani minden szükséges adatot.

A szabályozás akkor működhet jól, ha egyszerre támogatja a fenntartható gazdálkodást és hagyja működőképesen az ellátási láncokat.

Egy komoly informatikai vagy adminisztratív fennakadás ugyanis nemcsak egy-egy cég számára jelenthet gondot, hanem akár teljes termékáramlásokat is lassíthat.

A halasztás nem egyenlő azzal, hogy ráérnek a cégek

Az EUDR alkalmazását többször elhalasztották, ami könnyen keltheti azt az érzést, hogy a felkészüléssel is lehet várni.

Tóth Dávid szerint éppen ez jelenthet kockázatot.

Egy nagyobb feldolgozó vállalatnál ugyanis nem néhány dokumentum elkészítéséről van szó. Fel kell térképezni a teljes beszállítói rendszert, azonosítani kell az érintett termékeket, meg kell határozni az egyes vállalati szerepeket, módosítani kell az informatikai folyamatokat, és a partnerekkel is egyeztetni kell.

Mindez időt igényel.

A rendelet alkalmazási időpontja pedig a jelenlegi uniós szabályok szerint a nagyobb érintett vállalkozások számára 2026. december 30., vagyis a felkészülési idő már hónapokban mérhető.

Közben a Nébih EUDR-oldala is megújult

Tóth Dávid előadásában többször is kiemelte a hatósági tájékoztatás és a Nébih által szervezett, illetve támogatott szakmai képzések jelentőségét. Az előadás óta ezen a területen is történt változás.

A Nébih szeptember 18-án megújította EUDR-rel foglalkozó tematikus oldalát. A hatóság tájékoztatása szerint a felület már a módosított rendelet alapján érvényes kötelezettségeket foglalja össze, és kifejezetten a gyakorlati alkalmazást kívánja segíteni.

Külön aloldalon ellenőrizhetők a rendelet hatálya alá tartozó termékek, emellett részletes segítség érhető el a nyomonkövethetőséghez, a kellő gondossági kötelezettségek teljesítéséhez és az EUDR Információs Rendszer használatához.

A felületen az erdőirtásmentesség, az előállítás jogszerűsége, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség is külön magyarázatot kapott. Az oldalról az Európai Bizottság útmutatói és a gyakran ismételt kérdésekhez kapcsolódó anyagok is elérhetők.

A vállalkozások számára ez azért lehet különösen hasznos, mert az EUDR esetében továbbra is kulcskérdés annak pontos meghatározása, hogy milyen termékkel, milyen szerepben és az ellátási lánc mely pontján érintettek.

Tóth Dávid szombathelyi előadásának üzenete ezzel együtt is egyszerűen összefoglalható: az EUDR komoly adminisztratív és informatikai feladatot hoz, ugyanakkor megfelelően alkalmazva valódi eszköze lehet a fenntartható erdőgazdálkodásnak. Ehhez azonban az érintett vállalkozásoknak még az alkalmazási időpont előtt működő rendszereket kell kialakítaniuk – nem akkor kell elkezdeniük keresni a megoldást, amikor már az első szállítmányhoz szükség van rá.

forrás: AgroInform

Miért adjunk el rönköt, ha ugyanabból a fából itthon sokkal nagyobb értékű mérnöki termék, épületelem vagy akár komplett ház készülhetne? Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője szerint éppen ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyről a magyar faiparnak a következő években döntenie kell.

A szombathelyi Öko Expo faipari szimpóziumán tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai faanyagban jóval több gazdasági lehetőség rejlik annál, mint amit a nyersanyagként történő értékesítés jelent. A modern faipar már nem a gyalupadról és a fűrészporos műhelyekről szól: lézeres szkennerek, CNC-gépek, digitális tervezőrendszerek és automatizált gyártósorok dolgoznak benne, miközben a fa a családi házaktól a többszintes épületekig egyre több helyen jelenik meg szerkezeti anyagként.

Kovács Tamás szerint a tét nem csupán az, hogy több faterméket gyártsunk. A kérdés az, hogy a magyar erdőkben megtermelt fa hozzáadott értéke itthon marad-e, tud-e vidéki munkahelyeket teremteni, segíti-e a hazai építőipart, és képes-e bekapcsolódni a körforgásos gazdaságba. Nem véletlen, hogy épp a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara volt az esemény házigazdája.

A fa stratégiai alapanyag lehet

Kovács Tamás szerint a fa szerepét érdemes újragondolni a 21. században. Miközben Európa a karbonkibocsátás mérséklésére és a körforgásos gazdaság erősítésére törekszik, a fa olyan megújuló alapanyag, amely hosszú időre képes szenet tárolni.

A faipar ugyanakkor közvetlenül érzi a klímaváltozás következményeit is. Az erdőket érő időjárási és egyéb környezeti hatások az alapanyag minőségét, mennyiségét és árát egyaránt befolyásolhatják.

Éppen ezért egyre fontosabb kérdés, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló faanyagot.

Kovács Tamás szerint a megoldást a kaszkád rendszerű hasznosítás jelentheti: az értékes faanyagból először hosszú élettartamú, magas hozzáadott értékű terméket érdemes készíteni.

Ha az eredeti termék már nem használható, az anyagot lehetőség szerint újra fel kell dolgozni, és csak a további anyagában történő hasznosításra alkalmatlan részek kerüljenek energetikai felhasználásra.

Nem mindegy, hogy rönköt vagy feldolgozott készterméket adunk el

Az előadás egyik hangsúlyos témája az úgynevezett nyersanyagcsapda volt.

Ha egy ország kitermeli a fát, majd azt rönkként vagy alacsony feldolgozottsági szinten értékesíti külföldön, a további feldolgozás során létrejövő hozzáadott érték már máshol keletkezik.

Ha így adjuk el, akkor hazai értékvesztésről beszélünk. Ha viszont feldolgozzuk, sokkal nagyobb értéket tudunk előállítani

– fogalmazott Kovács Tamás.

Szerinte ezért az erdőgazdálkodást és a faipart sokkal szorosabban kell összekapcsolni. A cél az lehet, hogy a magyar erdőkben megtermelt alapanyag minél nagyobb része a hazai értékláncban maradjon.

Ez nem feltétlenül csak hatalmas gyárakat jelent. A korszerű fafeldolgozásban a kis- és középvállalkozások előtt is komoly lehetőségek nyílhatnak.

Régi technológiákhoz is érdemes visszanyúlni

Nem minden megoldást kell újonnan feltalálni – hívta fel a figyelmet az előadó.

Példaként a fakémiát említette, amelynek Szombathelyen is voltak hagyományai.

A fa ugyanis nem kizárólag építőanyagként vagy bútoripari alapanyagként hasznosítható: megfelelő feldolgozással számos további termék alapja lehet.

Kovács Tamás szerint érdemes ismét megvizsgálni azokat a korábban alkalmazott technológiákat, amelyek a mai műszaki lehetőségekkel és gazdasági környezetben új szerepet kaphatnak.

Hasonló a helyzet az építőiparban is. Számos olyan faipari megoldás létezett már évtizedekkel ezelőtt, amelyet a korszerű mérnöki és digitális technológiák segítségével ma tovább lehet fejleszteni.

A faipar már régen nem csak a gyalupadról szól

Az ágazat fejlődésének egyik kulcsa Kovács Tamás szerint a digitalizáció.

A modern faiparban ugyanúgy jelen van az automatizáció, a robotika, a CNC-technológia és a számítógépes tervezés, mint számos más iparágban.

Már a rönk feldolgozásánál is digitális rendszerek segíthetnek meghatározni az optimális vágási módot.

A cél, hogy az alapanyagból minél nagyobb arányban készülhessen megfelelő minőségű termék, és minél kevesebb értékes fa vesszen kárba.

A tervezés és a gyártás szintén összekapcsolható. A CAD-rendszerben elkészített épülettervek adatai közvetlenül továbbíthatók a CNC-berendezéseknek, amelyek nagy pontossággal gyárthatják le a szükséges faelemeket.

Ez már egészen más világ, mint amit a hagyományos faiparról alkotott kép sugall.

Mérnöki fatermékekben lehet nagyobb hozzáadott érték

A fejlődés következő lépcsőjét a mérnöki fatermékek jelenthetik.

Nem csupán burkolatokról vagy bútorlapokról van szó. A korszerű faipar teherhordó szerkezeti elemeket is előállíthat, amelyek épületek tartószerkezetének részeként használhatók.

A Soproni Egyetemen is zajlanak ehhez kapcsolódó fejlesztések és kutatások.

Kovács Tamás szerint a feldolgozottság növelésével jelentősen emelkedhet a faanyag gazdasági értéke. Más értéket képvisel a rönk, mást a fűrészáru, és ismét más kategóriát jelent egy pontosan megtervezett, gyártásra kész mérnöki faelem.

Ez a fejlődési irány a vidéki térségek számára is érdekes lehet.

A megfelelő technológiával rendelkező kisebb üzemek helyben dolgozhatnák fel az alapanyagot, munkahelyeket teremthetnének, és akár a környék építkezéseit is elláthatnák faalapú szerkezeti elemekkel.

A faépítészet is új korszakát éli

Az előadás jelentős része a fa építőipari felhasználásáról szólt.

Kovács Tamás szerint ma már nem érdemes kizárólag családi házakban gondolkodni. Európában és Észak-Amerikában többszintes, illetve nagy magasságú fa- és hibrid szerkezetű épületek is készülnek.

Közeli példaként a bécsi HoHo épületét említette, amely fa és más szerkezeti anyagok kombinációjával készült.

A modern faépítés egyik fontos előnye, hogy az épület jelentős része üzemi körülmények között előkészíthető. A szerkezeti elemeket pontos méretre gyártják, majd az építkezés helyszínén szerelik össze.

Ez lerövidítheti a helyszíni kivitelezés idejét, és részben választ adhat az építőipari szakemberhiányra is.

Évtizedekkel ezelőtt is készültek mérnöki faszerkezetek Szombathelyen

A FALCO saját múltjában is található példa olyan technológiára, amely ma ismét figyelmet kaphat.

Kovács Tamás felidézte, hogy a vállalat az 1980-as években készházgyártással is foglalkozott. A fejlesztések során rétegragasztott tartóelemeket készítettek, amelyeknél akácból készült belső részt fenyő külső réteggel kombináltak.

Az előadó szerint ez is azt mutatja, hogy számos mai kihívásra nem feltétlenül teljesen új technológiák jelentik a választ.

Érdemes elővenni a korábbi tapasztalatokat, majd azokat korszerű tervezéssel, automatizálással és gyártástechnológiával továbbfejleszteni.

A faeselék is alapanyag

A körforgásos faipar másik meghatározó kérdése, mi történik a termékekkel életciklusuk végén.

A FALCO már a jelenlegi országos rendszer bevezetése előtt is működtetett visszavételi rendszert, amelynek keretében használt faanyagot gyűjtöttek vissza.

A vállalat ezt az anyagot másodlagos nyersanyagként forgácslapgyártásban tudja hasznosítani.

A cél Kovács Tamás szerint az, hogy a fa minél tovább maradjon az anyagkörforgásban. Ha egy termék eredeti formájában már nem használható, lehetőség szerint új termék alapanyagává kell tenni. Energetikai célra csak akkor érdemes felhasználni, amikor más módon már nem hasznosítható.

forrás: AgroInform

Mi jöhet az autóipar mellé Nyugat-Magyarországon? A faiparban komoly, eddig még nem teljesen kihasznált gazdasági lehetőség rejlik – ez volt a szombathelyi Öko-Expo „Erdőtől a piacig – A fenntartható és versenyképes faipar jövője” című szimpóziumának egyik meghatározó üzenete.

A szakmai rendezvényt Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: az idei Öko-Expón tudatosan kapott kiemelt szerepet a faipar, hiszen a térség adottságai indokolttá teszik, hogy az ágazatra gazdaságfejlesztési lehetőségként is tekintsenek.

Cseri József elnök, Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – Fotó: Agroinform

Túl nagy a gépipar súlya – több lábra kell állni

Cseri József szerint Vas megye gazdaságának több mint felét a gépipar adja. A kilencvenes évektől jelentős számban telepedtek meg a térségben autóipari beszállítók, ez azonban erős ágazati kitettséget is eredményezett.

„Ha egy lábon állunk, az mindig sokkal nagyobb kockázatot és kitettséget jelent számunkra” – fogalmazott a kamara elnöke.

Az európai autóipar jelenlegi helyzete miatt ezért különösen fontossá válhat a gazdaság diverzifikálása. A faipar pedig olyan terület lehet, amelyhez helyben rendelkezésre áll az alapanyag, a szakmai tudás és az oktatási-kutatási háttér is

Nem elég kitermelni a fát – értéket kell teremteni belőle

Nyugat-Magyarország erdészeti adottságai kedvező alapot jelentenek, Sopron pedig jelentős erdészeti és faipari tudásbázissal rendelkezik.

A valódi gazdasági kérdés azonban az, mennyi hozzáadott értéket sikerül helyben teremteni a fából.

Ebben egyre fontosabbá válhatnak a korszerű feldolgozási technológiák és a faépítészet.

Cseri József szerint érdemes megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy a térség adottságaira építve regionális gazdaságfejlesztési stratégia szülessen.

Az építőipar különösen érdekes terület. A korszerű faalapú és előregyártott építési technológiák ugyanis egyre több felhasználási lehetőséget kínálnak, miközben a hagyományos építési módok környezeti terhelése is egyre nagyobb figyelmet kap.

A modern faiparban már az informatika is alapvető

A szimpózium másik erős üzenete a szakember-utánpótlásról szólt.

A térség fiataljai közül sokan a gépipar és az informatika felé fordulnak, miközben a faipar kevésbé vonzó pályaként jelenik meg előttük. Pedig a mai faipar már nem azonos a hagyományos műhelyek világával.

A korszerű üzemekben digitalizált gyártás, automatizálás, számítógépes tervezés és modern informatikai rendszerek működnek.

A kamara ezért a fiatalok és a szülők figyelmét is szeretné ráirányítani az ágazatban rejlő karrierlehetőségekre.

dr. Borovics Attila főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet – Fotó: Agroinform

A fenntarthatóság nincs ingyen

Cseri József egy másik fontos kérdésre is felhívta a figyelmet: a zöld átállásnak költsége van.

A körforgásos gazdaság, a korszerűbb technológiák és az új környezetvédelmi elvárások teljesítése beruházásokat követel a vállalkozásoktól. A fenntarthatóságot ezért a gazdasági versenyképességgel együtt kell kezelni.

A szimpózium szakmai programja ezt a teljes értékláncot járta körül.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója az erdőgazdálkodás és a faipar közös jövőjéről beszélt.

Kovács Tamás PR vezető, FALCO Zrt. – Fotó: Agroinform

Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője a fa hozzáadott értékét és a magyarországi faépítészet lehetőségeit állította középpontba, míg Tóth Dávid, a FALCO Zrt. fabeszerzési vezetője az EUDR gyakorlati bevezetésének tapasztalatait mutatta be.

Tóth Dávid fabeszerzési vezető, FALCO Zrt. – Fotó: Agroinform

Van kitörési lehetőség?

A rendezvényt a „Van-e kitörési lehetőség a Nyugat-dunántúli régió faipara előtt?” című pódiumbeszélgetés zárta.

A kérdés különösen aktuális: adott az erdészeti háttér, rendelkezésre áll a szakmai tudás, fejlődnek a feldolgozási és építési technológiák, miközben a térség gazdaságának több lábra állítása is egyre fontosabb.

A tét tehát nem pusztán az, hogy mennyi fa kerül ki az erdőből. Sokkal inkább az, hogy mekkora értéket tud létrehozni belőle helyben a gazdaság.

forrás: AgroInform

Köszönjük Vép városának, a Park-Ász Kft.-nek és a Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak, hogy együtt újabb rímmel bővíthettük a fenntarthatóság eposzát: Felelősséggel a bolygóért, felelősséggel egymásért!

fotók: Szendi Péter / Vas Népe / forrás: FALCO Zrt.

	ÚJ bejegyzés, ÚJ partner a Fatudakozóban (MAX, MID):
Danako Kft.	Fafeldolgozás, fűrészáru-gyártás.
Míves Műhely Kft.	Cégünk az erdészeti termékekhez kapcsolódó EUTR és EUDR kötelezettségek teljesítésével, valamint a kapcsolódó due diligence rendszerek (DDS) kialakításával és működtetésével foglalkozik. Emellett vállaljuk az EPR és környezetvédelmi termékdíj kötelezettségek kezelését és bevallások elkészítését, magyar és nemzetközi viszonylatban is. Szolgáltatásaink kiterjednek az uniós környezetvédelmi szabályozásoknak – többek között a PPWR és a CBAM előírásainak – való megfelelés támogatására is.
Tivafaker Kft.	Rövid határidőre készítünk bútorokat, nyílászárókat és egyéb fa szerkezeteket. Minőségi anyagokból dolgozunk, hogy otthonod még szebb és funkcionálisabb legyen.
	MEGÚJULT bejegyzések a Fatudakozóban (MAX, MID):
DIÓFA Kft.	Az olasz Brotto család tulajdonában lévő Diófa Kft. 25 éve foglalkozik Magyarországon fűrészáru előállításával és kereskedelmével a Lumberfa Kft-vel szorosan együttműködve, a cégcsoport immáron 50 éve vezető szerepet foglal el a faipar területén. A termelésünk gördülékenységét Primultini fűrész, szélező gép, valamint szárító és gőzölő kamrák biztosítják. A pályázat útján újonnan beszerzett Wravor vízszintes szalagfűrész segítségével bővült az általunk előállított termékek skálája, így az elsődleges faipari termékektől kezdve már fél-kész terméket is elő tudunk állítani. A Diófa Kft-nél a jó minőségű alapanyagok beszerzése közvetlenül a magyarországi és horvátországi erdőgazdálkodóktól történik, akik mennyiségben és minőségben is ki tudják elégíteni a vevőink igényeit. Beszerzéseink során nagy figyelmet fordítunk, hogy tartamos erdőgazdálkodást folytató partnereinktől engedélyezett fakitermelésekből származó eredetigazolt faanyagot vásároljunk. Vállalkozásunk az elmúlt években elsősorban tölgy feldolgozásra szakosodott, melyben piacvezető. Ügyfeleink számára széles körben kínálunk furnér rönköt, boules fűrészárut, padlót (AB-től B minőségig), továbbá vásárolunk és feldolgozunk egyéb fafajtákat is, úgymint madárcseresznye, házi dió, kőris (fehér és gesztes), amerikai dió, éger és bükk.
Enmont s.r.o.	Alábbi termékek mFűrészáru felhasználásával és forgalmazásával foglalkozó cégek megkeresése és üzleti kapcsolatok kiépítése Szlovákiában és Magyarországon. építő fűrészáru (minden méretben) raklap deszka 16x75x1200,16x95x1200 mérettől Luc fenyőből préselt pellet (A1) és brikett forgalmazása Magyarországon.
ERREAD Kft.	Erdészeti szaporítóanyag termelése, értékesítése. Erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás.
FALCO REC Kft.	Faanyagok hasznosítása, újra-feldolgozása.
FALCO Zrt.	Faforgácslap, felületkezelt forgácslap, posztforming termékek, cementforgácslap – BETONYP. Belsőépítészeti elemek gyártása fából és falemez termékekből.
KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft.	Natúr és lakkozott HDF lemez gyártása, értékesítése.
MOCZ és Társa Magánerdészet Kft.	Erdőgazdálkodási termék-előállítás; Erdőgazdálkodási szolgáltatás; Erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás; Erdészeti szaporítóanyag termelés; Fakereskedelem, faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, kiszállítás, szállítás); Parkosítás, kertépítés; Egyéb erdészeti jellegű növénytelepítés; Erdészeti erdei iskola; Szálláshely-szolgáltatás
Paliszander Kft.	Paliszander Kft. az országban egyedülálló faipari gép és szerszám választékával kivívta az egyik legerősebb helyet a magyar asztalosok körében. Budapesti bemutatótermünk egyben Magyarország legnagyobb faipari gép- és szerszámáruháza. A Paliszander Kft. 1991-es alapítása óta magyar tulajdonú vállalat, amely számos specialista faipari gépeket gyártó világcég kizárólagos magyarországi képviseletét látja el. Legyen szó telepített ipari famegmunkáló berendezésekről, kézigépekről vagy szerszámokról nálunk biztosan megtalálja amit keres. 1994-ben a cég már piacvezető pozíciót ért el a magyar faiparban. Az asztalosipar teljes körű kiszolgálása érdekében folyamatosan rendelkezésre áll márkaszervizünk is. jelentős év életünkben: A korábbi 600 m2-es telephelyünkről új, 3000 m2-es faipari áruházba költöztünk, amely hatalmas bemutatótermével, magas raktárával, hangszigetelt próbatermével az ország legnagyobb faipari gép- és szerszámáruháza. A nagygépes bemutatóteremben több mint 100 kiállított gép tekinthető meg. Látogasson el hozzánk és tekintse meg kínálatunkat! Az ország legszélesebb választékát tudhatjuk magunkénak. Termékkínálatunk a teljesség igénye nélkül: CNC központ, ablakgyártó központ, faszárító, fúrógép, sorozatfúró, élzáró, faipari gyalu, kombinált famegmunkáló, lapszabász, táblafelosztó, marógép, keretprés, táblásító prés, tömbösítő prés, hőprés, vákuumprés, hossztoldó, ütemprés, csiszoló, kontaktcsiszoló, szalagcsiszoló, tárcsacsiszoló, nyélhúzó, eszterga, fűrész, sorozatvágó, szalagfűrész, radiálfűrész, forgácselszívó, kazán, felületkezelő kabin, elszívó kamra, csapozómaró, ácsipari gépek, körfűrészgép, többoldalas megmunkálógép … A fa iránti szerelemből! Mi a tökéletes famegmunkálást nyújtjuk minden asztalos vállalkozás számára.
UBRANKOVICS Kft.	Alacsony energiaigényű gerenda- és készházak valamint szabadtéri faszerkezetek gyártása és építése.
BIOLINE Kft.	BIOMASSZA TÜZELÉSES FŰTŐMŰVEK, ERŐMŰVEK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE, ÜZEMELTETÉSE, TÜZELŐANYAG ÉRTÉKESÍTÉS, TÜZELŐANYAG FELVÁSÁRLÁS
JUHÁSZ és Társa Kft.	Fafeldolgozás, raklapgyártás, faanyagkereskedelem. Faanyagok hőkezelése ISPM-15 szerint.
KRETZER 2002 Kft.	Fűrész-, hasítás-, aprítás-, kérgezés és brikettálás technika Minőségi faipari gépek első kézből. Cégünk gép gyártással, kereskedelemmel és szervízzel foglalkozik Magyarország területén. Termékkínálatunk dinamikusan alkalmazkodik a feldolgozás aktuális igényeihez. Gyártóink közt megtalálható a saját Kretzer márkán kívűl a Binderberger, Collino, Deinhammer, Reinbold, AMD, Wirex gyártmányok széles választéka.
Kőrösi Faipari Gépgyártó Kft.	Kiskőrösi gyártású faipari gép és pótalkatrész gyártás. Kiskőrösi szalagfűrészgépek gyártása, felújítása, forgalmazása, pótalkatrész biztosítása, helyszíni javítás, szaktanácsadás.
BOPAÁR Kft.	Fafeldolgozás: vörösfenyő, tölgy, akác, vörös tölgy, hegyi juhar, bükk, éger, nyír, dió, cseresznye fűrészáru gyártása, értékesítése.
Szadawood Kft.	Rusztikus tölgy- és hazai nemesfa bútorok készítése egyedi igények alapján. Fakereskedelem, fafeldolgozás, tölgy fűrészáru, bútoripari alapanyag, fűrészáru beszerzés- és értékesítés.

Üzleti KERESLETEK és KÍNÁLATOK a FATUDAKOZÓn
(a teljesség igénye nélkül… – Az eredeti hirdetések további adatokat is tartalmazhatnak!)

Cégünk 1500x22x22mm méretű akác fűrészelt nevelőkarót keres az ország bármelyik részéből. …(2026-04-08)

A Skanditrä HU Kft. – a svédországi AB Skanditrä leányvállalata és a JAF Group tagja – soproni központi raktár- és feldolgozó telephelyére keres telephelyvezetőt.
Feladatok: A kb. 25 fős csapat teljes körű vezetése és fejlesztése / A telephely operatív és stratégiai irányítása, ügyvezetői felelősséggel / A napi működés és folyamatok szervezése, optimalizálása / Erőforrások biztosítása, beruházások támogatása / Toborzás és kiválasztás / Költségvetési felelősség és üzleti eredmények nyomon követése / Kapcsolattartás hatóságokkal, partnerekkel, beszállítókkal / Szoros együttműködés a cégcsoport nemzetközi vezetésével
Elvárások: Többéves vezetői tapasztalat (ideálisan 20+ fő) / Gyakorlatias, ugyanakkor stratégiai gondolkodás / Nyugodt, megoldásorientált vezetési stílus / Kiváló kommunikációs és motivációs készség / Termelési/logisztikai/faipari tapasztalat előny / Jó angol és/vagy német nyelvtudás / MS Office ismeret / Eredményorientált munkavégzés / „B” kategóriás jogosítvány /
Amit kínálunk: Nemzetközi háttér és stabil vállalati környezet / Önálló, felelősségteljes vezetői szerep / Fejlődési lehetőség / Kiszámítható munkaidő / Hosszú távú karrierlehetőség
Kezdés: azonnal, de legkésőbb 2026 őszéig. (2026-02-17)

ADD FEL TE IS DÍJMENTES APRÓHIRDETÉSEDET, MOST!!!

szerk: Tóth János – FATUDAKOZÓ / FATÁJ / ERDŐINFO / ErdészInfo / Fából emberit

A munkáltatótól a márkaépítésig, Ausztriától Magyarországig terjed a kezdeményezés hatókőre, ami a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság alapelveit integráló digitális tananyagokkal és szociális média kampányokkal kívánja erősíteni a zöld munkahelyek ismertségét és vonzerejét.

Köszönjük mindenkinek a részvételt!

forrás: FALCO Zrt / FALCO Klaszter

Az Isis Big Band produkciója nyitotta a Szent Márton-gálát szombaton a sportházban, majd Nemény András mondott köszöntőt. A polgármester a hűséget, mint az egyik legalapvetőbb értéket hangsúlyozta. Szent Márton a hitet választotta, és útjához az utolsó percig hűséges maradt – ebből fakadt minden gondolata, tette, ez adott neki erőt. A hűség nem kérdés, hanem alap. A mai ünnepeltek rendelkeznek ezzel – az emberszeretet hűsége köti össze őket.

„A mai díjazottjaink már hosszú utat tettek meg, megéltek jót és rosszat. Tudják magukról, hogy kik ők, mik az elveik, mihez hűségesek. De ebben a mai felszínes, sokszor értékvesztett világban igazodási pontot jelentenek a családjuknak, a környezetüknek, a városban.” – hangsúlyozta Nemény András – polgármester

A Gothard Jenő-díjat Kovács Tamás, a Falco Zrt. pr-vezetője érdemelte ki.
Kovács Tamás Tiszafüreden született, de Szombathelyhez való kötődése életének minden területén megmutatkozik. Pályafutását a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen megkezdett tanulmányai alapozták meg, később nemzetközi marketing szakközgazdászként is képezte magát, hogy szakmai és üzleti tudását a lehető legteljesebb módon hasznosíthassa. Ő olyan szakember, aki nemcsak a faipari szektorban, hanem a város közösségi életében is maradandót alkotott.

1986-ban Szombathelyen telepedett le, és azóta is a FALCO Zrt. munkatársaként járul hozzá a vállalat és a város fejlődéséhez. Több évtizedes munkája során a faipari termelés, a kereskedelem és a marketing területén kiemelkedő eredményeket ért el. A FALCO Zrt. PR-vezetőjeként a cég vállalati társadalmi felelősségvállalásának irányításával és proaktivitásával igyekszik a város gyarapodásáért tenni.

Közösségi szerepvállalása példaértékű: rendezvényeket, egyesületeket, alapítványokat segít, új játszótereket és közterületi fásítási programokat szervez, miközben a fenntarthatóság és a helyi identitás értékeit is erősíti. A Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karán címzetes egyetemi docensként mentorálja a jövő generációit, ezzel is átadva szakmai tudását és tapasztalatát.

Kovács Tamás példája annak, hogyan válhat a szakmai kiválóság a közösségi elkötelezettséggel együtt maradandó értékké. Hitvallása szerint „a közösségért tenni nagyon jó, az eredményt a mosolygós arcokon látni” – és valóban, munkája Szombathely városában mindennap kézzel fogható eredményekben mutatkozik meg, ezért méltán részesülhet a város elismerésében.

Brenner-díjat vehetett át Tóthné Temesi Kinga építőmérnök, Éhen Gyula-díjjal ismerték el Szücs Gábor építőmérnök munkásságát, Hefele-díjjal tüntették ki Rápli Pál József építészt.

A Szombathely Közbiztonságáért díjat Vágfalvi Péter, a NAV adóellenőre érdemelte ki. Ifjúságért díjban részesült Szabó Anita, a Borostyánkő Gyermekotton vezetője.

A Horváth Boldizsár díj első fokozatát Kusztor Györgyné, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi munkatársa, második fokozatát Bándliné Farkas Ilona, a hivatal informatikai koordinátora és Végh Éva, a Szociálpolitikai Iroda munkatársa kapta.

A Szombathelyért díjat Szigeti Tibornak, a Schaeffler Savaria Kft. ügyvezetőjének ítélték oda.

A Weöres Sándor-díjnak Szabó Tibor színházigazgató örülhetett. Az Év Civil Szervezete díj idei kitüntetettje a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Szombathelyi Csoportja lett.

Tóth Géza-díjjal honorálták Lezsák Balázs kalapácsvető és edző szakmai elhivatottságát.

A Szombathely Sportjáért Életmű díjat Varga Jenő tanár, edző, a Szociális Munkáért Életmű díjat Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész, a Pedagógus Életmű díjat Mentes Vilmos, a Kanizsai Dorottya Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese, a Szombathely Kultúrájáért Életmű díjat Kiss Barna, a Savaria Szimfonikus Zenekar leköszönt igazgatója, a Közszolgálatért Életmű díjat Vigné Horváth Ilona, az Egészségügyi és Kulturális GESZ vezetője, a Pro Sanitate Savariae Életmű díjat Baranyai Marietta belgyógyász-diabetológus nyert el.

A díszpolgári címet idén Gráczer Györgynek, a Falco KC kosárlabda klub korábbi vezetőjének adományozták, aki 45 éven át dolgozott fáradhatatlanul a csapat sikeréért.

Az ünnepi műsorban közreműködött a Jazzation acapella együttes, Lutor Katalin slam poetry előadó, a Lorigo TSE táncosai, a Sibaris Quartet, Hirtling István színművész és a The Faceteam akrobatikus sportszínház tagjai.

forrás: TVSzombathely

Az erdőtelepítést ezúttal is jó hangulatú, több generációt megszólító rendezvény vezette be: a Kronospan Foundation (alapítvány) támogatásával, a Mecsekerdő Zrt. szakembereinek a gondos kezei között élő tanteremmé alakult Székelyszabar erdei tornapályájának a környéke.

A Brodarics István Általános Iskola és a Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda két-két osztálya testközelből tapasztalta meg a természet sokszínűségét és egy-egy facsemete elültetésével üzent a jövőnek: Együtt valóra váltjuk a körforgást!

fotók: Csigáné Nagy Andrea / Nana’s Dreams Photography, forrás: Kronospan-Mofa Hungary Kft.