A frissített keretrendszer tükrözi a térinformatikai technológiák, a digitális információs rendszerek, a földértékelés, a többkritériumos elemzés és a döntéstámogató rendszerek terén elért eredményeket.

Gyakorlatias és országspecifikus irányelvek

Az irányelvek a föld-, talaj- és vízkészletek iránti növekvő és egymással versengő igényekre reagálnak, segítve az országokat abban, hogy egyensúlyt teremtsenek a mezőgazdaság, a urbanizáció és az infrastruktúra iránti igények, valamint a természetvédelem, a helyreállítás, az élelmezés- és vízellátás, a földromlás semlegessége, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség és a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés között.

A gyakorlatias és országspecifikus irányelvek célja, hogy kiegészítsék és támogassák a meglévő politikákat, tervezési folyamatokat és intézményi intézkedéseket, ahelyett, hogy helyettesítenék vagy előírnák a nemzeti tervezési rendszereket. Ez lehetővé teszi az országok számára, hogy az eszközöket, mutatókat és megközelítéseket a nemzeti prioritásaikhoz, jogi kereteikhez és kontextusaikhoz igazítsák.

Középpontban a talajinformáció

Az 1993 óta eltelt időszak első jelentős frissítéseként a frissített keretrendszer tükrözi a térinformatikai technológiák, a digitális információs rendszerek, a földértékelés, a többkritériumos elemzés és a döntéstámogató rendszerek terén elért fejlesztéseket.

„Ennek középpontjában a talajinformáció áll: a talajadatok, a térképezés, a monitoring és a helyi ismeretek ötvözése a földhasználattal, a termeléssel, a helyreállítással és a beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati döntések irányítása érdekében” – mondta Beth Bechdol, az FAO főigazgató-helyettese.

A frissített irányelvek az érdekelt felek bevonását és az inkluzív, átlátható döntéshozatalt is a tervezési folyamat középpontjába helyezik.

Hozzájárulnak a hatékonyabb, befogadóbb, ellenállóbb és fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari rendszerekké való átalakuláshoz

Egy hamarosan megjelenő Gyakorlati Útmutató az ILUP kilenclépéses keretrendszerét a megvalósításhoz használható, gyakorlatias útmutatóvá alakítja.

Az ILUP irányelvei hozzájárulnak a hatékonyabb, befogadóbb, ellenállóbb és fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari rendszerek felé való átalakuláshoz, és gyakorlati útmutatást nyújtanak az integrált megközelítések végrehajtásához, amelyek erősítik a riói egyezmények közötti szinergiákat, miközben előmozdítják a fenntartható fejlődési célok elérését.

Az FAO az irányelveket egy széleskörű globális konzultációs folyamat során dolgozta ki, amelyben FAO-tagok, műszaki szakértők és partnerszervezetek vettek részt minden régióból. Az FAO Mezőgazdasági Bizottsága harmincadik ülésszakán (COAG30) kiadott elismerése fontos lépést jelentett a föld-, talaj- és vízkészletek fenntartható kezelésének és felhasználásának integráltabb megközelítése felé. 

forrás: AgrárUnió – fao.org/newsroom alapján

Az erdők és a tájak helyreállítása: az út a fenntartható jövő felé

Az erdők és a tájak helyreállítása elengedhetetlen a 2030-as fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához, valamint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talajromlás és az élelmezésbiztonság hiánya közötti összefüggések kezeléséhez.

A kétévente megjelenő jelentés átfogó adatokat tartalmaz a globális erdőállományról és az embernek az erdőkkel való kölcsönhatásáról, miközben stratégiákat vázol fel az erdőirtás csökkentésére.

A leromlott állapotú területek nagysága nagyjából 171-szerese Magyarország területének. -> 1,56 milliárd hektár leromlott állapotú terület, összehasonlítva Magyarország területével (FAOSTAT 2024).

forrás: FAO Forestry

Forests for food, resilience and prosperity – Erdők az élelmezés, a reziliencia és a jólét érdekében

A „Erdők az élelmezés, a reziliencia és a jólét érdekében” témája alatt a 2026-os Világ Erdőhét kiemeli az erdők és a fák létfontosságú, de gyakran alulértékelt hozzájárulását az élelmezésbiztonsághoz, a táplálkozáshoz, a megélhetéshez, a biológiai sokféleséghez és a reziliens agrár-élelmiszeripari rendszerekhez.

Gyakorlati megoldások, innovációk, bevált gyakorlatok és stratégiai partnerségek bemutatásával a Világ Erdőhét támogatni fogja az Erdészeti Bizottság 28. ülésszakát sokféle, de egymással összefüggő témában, az erdei élelmiszerektől, az erdő- és tájhelyreállítástól, valamint az integrált tűzkezeléstől kezdve az erdőalapú biogazdasági megközelítésekig, az adatokig és a monitoringig, az emberekbe és az innovációba történő befektetésekig, a vadgazdálkodásig, a finanszírozásig, valamint az erdők szerepéig a fenntartható városfejlesztésben, többek között a FAO Zöld Városok Kezdeményezésén keresztül.

forrás: FAO Forestry

Alapító partnereivel – az IIASA-val, a Hilti-vel, a WIEHAG-gal, a binderholz-szal, az EGGER-rel, a Stora Enso-val és az Osztrák Szövetségi Erdőgazdasággal – a SITCA ötvözi a tudományos szakértelmet az építőipari és erdészeti szektor vezető vállalatainak innovációs erejével.

„Veszélyes fordulópontokhoz közeledünk az éghajlati rendszerben. Ugyanakkor a globális beépített környezet felelős a CO₂-kibocsátás több mint egyharmadáért, így ez a legnagyobb hatást gyakorló tényező a fenyegető »üvegház-Föld« forgatókönyv megelőzésében” – hangsúlyozta Schellnhuber a bécsi elindító rendezvényen. „A városokat CO₂-forrásokból szén-dioxid-elnyelőkké kell átalakítani. A faépítés a legfontosabb eszköz ennek eléréséhez.”

A tudomány magyarázata az „erdőgazdálkodás–építőipar szivattyú” koncepciójáról

„A fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a természetes ökoszisztémák megsemmisítése jelentősen megnövelte a CO₂ koncentrációját a légkörben. A fák fotoszintézis útján veszik fel a CO₂-t, és a szén-dioxidot a fájukban tárolják. Amikor ezt a fát tartós épületekhez használják fel, a szén-dioxid évtizedekig, sőt évszázadokig is bezárva marad, miközben az erdőben új fák nőnek, és további CO₂-t vesznek fel. Így a CO₂ folyamatosan eltávolításra kerül a légkörből, és – metaforikusan szólva – az erdőn keresztül „átpumpálódik” az épített környezetbe. A fenntartható erdőgazdálkodás és a faépítés, az újrafelhasználással és a modern újrahasznosítási technológiákkal kombinálva, így hosszú távú szén-dioxid-elnyelőt hozhat létre” – magyarázza Schellnhuber, felvázolva a SITCA alapjául szolgáló alapkoncepciót.

Megbízható tények az üzleti szféra és az ipar számára

A szövetség elsődleges célja, hogy tudományos bizonyítékokat nyújtson és felhívja a döntéshozók figyelmét a kérdésre.

„A SITCA révén megteremtjük azt a tudományos alapot, amelyre szükség van ahhoz, hogy a politika, a közigazgatás, az ingatlanpiac és az építőipar döntéshozóit világszerte meggyőzzük arról, hogy paradigmaváltásra van szükség a CO₂-intenzív anyagokról a megújuló építőanyagokra” – hangsúlyozza Dr. Erich Wiesner, a WIEHAG vezérigazgatója, kiemelve a szövetség központi küldetését.

Erős politikai támogatás

Norbert Totschnig szövetségi miniszter kijelentette: „A fával való építkezés kétszeresen is csökkenti a CO₂-kibocsátást. Egyrészt a szén hosszú távon a fában marad, másrészt csökken a kibocsátás-intenzív építőanyagok használata. Éppen ezért Ausztria évek óta következetesen támogatja a faépítést, például a faépítészeti alapítványi professzori állások létrehozásával és az osztrák állami faépítészeti díjjal. Különösen a többszintes lakóépületek építése terén azonban még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik. Olyan kezdeményezések révén, mint a SITCA, összehozzuk a tudományt, az ipart és a politikai döntéshozókat, erősítjük az innovációt, és megteremtjük a klímabarát és fenntartható jövőhöz szükséges tudást.”

Holisztikus megközelítés: biológiai sokféleség és társadalmi elfogadottság

Prof. Dr. Daniela Kleinschmit, a Nemzetközi Erdészeti Kutatószervezetek Szövetségének (IUFRO) elnöke számára a társadalmi dimenzió döntő fontosságú: „A faépítés csak egészséges erdők mellett lehet sikeres.

A biológiai sokféleséget és a társadalmi szempontokat már a kezdetektől beépítjük, hogy biztosítsuk az átalakuláshoz szükséges társadalmi elfogadottságot.”

Az IUFRO tudományos partnerként képviselteti magát a szövetség tanácsadó testületében, és globális kutatói hálózatának szakértelmével járul hozzá a munkához.

Nemzetközi együttműködés

A SITCA szorosan együttműködik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kidolgozott „Grow the Solution” kommunikációs kezdeményezéssel.

„Világszerte szembesülünk azzal az ellentmondással, hogy egyrészt sürgető szükség van klímabarát építőanyagokra, másrészt a fenntartható módon termelt fa építőipari felhasználásával kapcsolatos társadalmi tudatosság még mindig korlátozott. Üdvözöljük a SITCA kezdeményezését, mivel segít tényeken alapuló információkat nyújtani a fenntartható, erdőalapú megoldásokról” – mondta Dr. Ewald Rametsteiner, a FAO Erdészeti Osztályának helyettes igazgatója, hangsúlyozva a kezdeményezés nemzetközi jelentőségét.

Erős alap az ipar és a döntéshozók részéről

A tudományos közösség mellett a SITCA-t az ágazat legfontosabb szereplői is támogatják. Az alapító partnerek – a HASSLACHER Csoporttal együtt, amely a múlt héten csatlakozott az első új ipari partnerként – az erdőalapú értéklánc egészét képviselik.

A SITCA-ról

A Science and Timber Construction Alliance (SITCA) egy globális platform, amelynek célja a tudományos bizonyítékok alapján a faalapú építkezés előmozdítása.

A SITCA céljai:

• A tudományos alapok megerősítése: Megbízható ismeretek létrehozása a fenntartható faanyag-ellátásról, a szén-dioxid-megkötésről és a jövőbiztos faépítési rendszerekről.
• Az érdekelt felek összekapcsolása és a párbeszéd előmozdítása: A releváns érdekelt felek összehozása, valamint a tudományos eredmények és a közös üzenetek cseréjének erősítése.
• A tudatosság növelése és a döntéshozatal támogatása: A fenntartható erdőgazdálkodás és a faépítés előnyeinek tudományos bizonyítékok alapján történő kommunikálása, valamint ezek beépítése a politikai döntéshozatalba, az üzleti életbe és a társadalomba.

További információ: www.sitca.earth

forrás: IIASA

Ez az együttműködésen alapuló keretrendszer biztosítja az adatok megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát páneurópai szinten. A jelentést az Európai Erdészeti Intézet (EFI) készítette.

forrás: Forest Europe / EFI

Az idei téma az erdők és a gazdaság ünneplése

„Az erdők és a gazdaság” a 2026-os Nemzetközi Erdőnap témája, amely az erdőknek a gazdasági jólét előmozdításában betöltött alapvető szerepét ünnepli. Ezek a szerepek messze túlmutatnak az erdőgazdálkodásból, valamint a megújuló nyersanyagok és élelmiszerek kereskedelméből származó jövedelmen és munkahelyeken: az erdők ugyanis fenntartják a családi és közösségi mezőgazdaságot, növelik a mezőgazdasági termelékenységet, és biztosítják a vízgyűjtő területek egészségét.

Mivel számos ország törekszik a fenntartható biogazdaságra áttérésre, az erdészeti termékek természetalapú megoldásokat kínálnak a szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítésére, miközben új gazdasági lehetőségeket teremtenek.

Az erdők elengedhetetlenek az egészséges gazdaságok számára – ma és a jövő generációi számára egyaránt.

Az idei témához az alábbi 1 perces videó készült, mely az alábbiakban angolul s magyarul is megtekinthető:

International Day of Forests 2026: Forests and economies ; Forests mean business

Az Erdők Nemzetközi Napja 2026: Erdők és a gazdaság ; Az erdő üzletet jelent

Az idei esemény kulcs üzenetei:

Az erdők hajtják a gazdaságot

A vízzel, az éghajlattal és a talajjal kapcsolatos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásoktól kezdve az ökoturizmuson, az energiaellátáson és a nyersanyag-ellátáson át az erdők billiókkal járulnak hozzá a globális gazdasághoz, és világszerte több millió munkahelyet biztosítanak.

Becslések szerint 44 billió dollár – a világ bruttó hazai termékének több mint fele – függ a természettől, beleértve az erdőket is

Az erdős tájak csökkentik a tiszta víz előállítási költségeit, és a szén-dioxid-megkötés, valamint a hőmérséklet-szabályozás révén hozzájárulnak a gazdaságok védelméhez az olyan éghajlati katasztrófákkal szemben, amelyek milliárdokba kerülhetnek.

A kialakulóban lévő biogazdaság középpontjában a fenntarthatóan kezelt erdők állnak

A fenntartható módon előállított fa és bambusz megújuló alternatívaként szolgálhatnak az olyan szén-dioxid-intenzív anyagok helyett, mint az acél, a beton és a műanyag.

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van: évente körülbelül 4 milliárd köbméter fát termelnek. A jelenlegi tendenciák alapján ez a mennyiség 2050-re akár 1 milliárd köbméterrel is növekedhet az ipari hengeres fa tekintetében, mivel a népesség növekszik, és a világ igyekszik a szén-dioxid-intenzív termékeket megújuló forrásokból származókkal felváltani – ami még sürgetőbbé teszi a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását.

Világszerte akár 5,8 milliárd ember is támaszkodik nem fa erdészeti termékekre megélhetése és jóléte biztosítása érdekében.

A nem fa erdészeti termékek – ideértve az élelmiszereket, gyógyszereket, gyantákat, dísznövényeket és takarmányt – globális szinten évente legalább 9,41 milliárd dollár értékűek, és hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek.

Tűzifa

A tűzifa és a faszén világszerte több mint 2 milliárd ember számára biztosítja a főzéshez és a fűtéshez szükséges energiát, és további több százmillió ember megélhetését is biztosítja.

Az egészséges erdők egészséges közösségeket jelentenek

Az erdők számos vidéki közösség gazdasági gerincét képezik, mivel élelmiszert, gyógyszereket, tüzelőanyagot és jövedelmet biztosítanak, valamint olyan előnyökkel járnak, mint a hűtőhatás, a tiszta víz és a talajstabilizálás.

Az erdőmegőrzésbe, -helyreállításba és -fenntartható hasznosításba történő befektetés kifizetődő

Az erdőpusztulás drága mulatság: talajeróziót, árvizeket, költséges éghajlati hatásokat és termelékenységcsökkenést okoz, amelyek gyakran messze meghaladják a rövid távú gazdasági nyereséget.

Forrás: FAO és Vadász-Erdész

Az erdők és a gazdaság ünneplése

Az erdők és a gazdaság témája áll a 2026-os Nemzetközi Erdők Napjának fókuszában, amely az erdők gazdasági prosperitás előmozdításában betöltött alapvető szerepét ünnepli. Ezek a szerepek messze túlmutatnak az erdőgazdálkodásból és a megújuló nyersanyagok és élelmiszerek kereskedelméből származó jövedelmen és munkahelyeken: az erdők fenntartják a családi és közösségi mezőgazdaságot, növelik a mezőgazdasági termelékenységet és védik az egészséges vízgyűjtő területeket.

Mivel sok ország törekszik a fenntartható bio-gazdaságra való áttérésre, az erdészeti termékek természetalapú megoldásokat kínálnak a szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítésére, miközben új gazdasági lehetőségeket teremtenek.

Az erdők elengedhetetlenek az egészséges gazdaságok számára – ma és a jövő generációi számára is.

Főbb üzenetek

Az erdők hajtják a gazdaságot

A vízzel, az éghajlattal és a talajjal kapcsolatos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásoktól az ökoturizmuson, az energiaellátáson és a nyersanyagokon át az erdők több billióval járulnak hozzá a globális gazdasághoz, és világszerte több millió munkahelyet biztosítanak.

Becslések szerint 44 billió (azaz ezermilliárd) dollár – a világ bruttó hazai termékének több mint fele – függ a természettől, beleértve az erdőket is.

Az erdős tájak csökkentik a tiszta víz előállításának költségeit, és a szén-dioxid-megkötés és a hőmérséklet-szabályozás révén segítik a gazdaságok védelmét a milliárdokat is meghaladó költségekkel járó éghajlati katasztrófákkal szemben.

A kialakulóban lévő bio-gazdaság középpontjában az erdők állnak

A fa és a bambusz megújuló alternatívájaként használható olyan szén-dioxid-intenzív anyagok helyett, mint az acél, a beton és a műanyag.

Az erdészeti termékek iránti kereslet minden idők legmagasabb szintjén van.

Évente körülbelül 4 milliárd köbméter fa kerül előállításra, és a kereslet várhatóan tovább fog növekedni, mivel a népesség növekszik, és a világ a szén-dioxid-intenzív termékeket megújulókkal kívánja felváltani – ami 2050-re további 1 milliárd köbméter ipari hengeres-fa iránti igényt jelenthet.

Világszerte akár 5,8 milliárd ember használ nem faipari erdészeti termékeket megélhetésének és jólétének biztosításához

A nem faipari erdészeti termékek, beleértve az élelmiszereket, gyógyszereket, gyantákat, dísznövényeket és takarmányt, globálisan legalább 9,41 milliárd USD értékűek évente, és hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek.

A fából előállított tüzelőanyagok jelentősen hozzájárulnak mind a háztartások, mind az ipar gazdaságához.

A tűzifa és a faszén világszerte több mint 2 milliárd ember számára biztosítja a főzéshez és fűtéshez szükséges energiát, és több száz millió ember megélhetését támogatja, míg a modern, fából előállított tüzelőanyagokat, például a pelletet ipari méretekben használják energia- és hőtermelésre.

Az egészséges erdők egészséges közösségeket jelentenek

Az erdők számos vidéki közösség gazdasági gerincét képezik, mivel élelmiszert, gyógyszereket, tüzelőanyagot és jövedelmet biztosítanak, valamint olyan előnyökkel járnak, mint a hűtő hatás, a tiszta víz és a talajstabilizálás.

Az erdők megőrzésébe, helyreállításába és fenntartható használatába történő befektetés megtérül

Az erdőveszteség drága, talajerózióhoz, árvizekhez, költséges éghajlati hatásokhoz és termelékenység-csökkenéshez vezet, amelyek gyakran messze meghaladják a rövid távú gazdasági nyereséget.

A FAO weboldalán áttekinthetőek az Erdők Nemzetközi Napjához világszerte kapcsolódó események.

forrás: FAO

A március 21-i, szombati Nemzetközi Erdők Napja és az erdők és a gazdaság közötti létfontosságú kapcsolat megünneplése érdekében fotókat várunk, amelyek bemutatják, hogyan járulnak hozzá az erdők a gazdasági prosperitáshoz.

Az erdők és a fák világszerte hajtják a gazdaságot – munkahelyeket, jövedelmet, megújuló anyagokat, zöld energiát és számos terméket, köztük vadon termő élelmiszereket biztosítanak, amelyek támogatják a közösségeket. Közvetlen gazdasági értékükön túl az erdők közvetett előnyöket is nyújtanak azáltal, hogy fenntartják a mezőgazdasági termelékenységet és az egészséges vízgyűjtő területeket, valamint erősítik az éghajlati ellenálló képességet.

Legyen szó az erdőalapú ökoturizmusban dolgozókról, erdészeti termékeket gyártó famunkásokról vagy az erdők által támogatott virágzó mezőgazdasági közösségről, küldjön nekünk egy képet, és mondja el, miért választotta azt a képet.

Hét nyertes a világ minden tájáról

2026-ban hét nyertest keresünk: egyet a világ hat régiójából, valamint egy hetediket, amely az erdőknek a vízkészletek szabályozásában betöltött fontos szerepét ábrázolja, a március 22-én ünnepelendő Világ Víz Napja alkalmából.

A hét kategória:
– Afrika
– Ázsia és a Csendes-óceán
– Európa és Közép-Ázsia
– Latin-Amerika és a Karib-térség
– Közel-Kelet és Észak-Afrika
– Észak-Amerika
– Erdők és a gazdaság, különös tekintettel a vízre

A hét nyertes kép – amelyet március 19-én hirdetnek ki – megosztásra kerül a FAO közösségi média csatornáin, és bemutatásra kerül egy fotókiállításon a FAO római székhelyén. A nyerteseknek FAO-ajándéktárgyakat is küldünk, többek között FAO-vízpalackot, hátizsákot és újrahasználható poharat!

A pályázatok benyújtásának határideje 2026. február 15., 12:00 CET.

Hogyan vehetek részt?

A versenyben való részvételhez kövesse az alábbi három lépést:
– Készítsen egy fotót, amely bemutatja az erdők és a gazdaság közötti kapcsolatot.
– Töltse ki az online jelentkezési űrlapot, és mondja el nekünk, mit ábrázol a fotója, és miért döntött úgy, hogy benyújtja.
– Ne felejtse el közzétenni a fotóját a közösségi médiában az Erdők Nemzetközi Napja hashtagjével: #ForestDay.

A pályaműveket eredetiségük, a témához való relevanciájuk, művészi értékük és kommunikációs potenciáljuk alapján értékeljük.

Kérjük, olvassa el az alábbi feltételeket. (Ki vehet részt? / Gyakori kérdések / Feltételek, szabályok, copyright, adatvédelem / Nyeremények, díjak) [FATÁJ: Ezek hosszú felsorolások, kattintson az e bekezdésben lévő kapcsolóra és a megnyíló lap alján megtalálja a zárójelben felsoroltak kifejtését angolul.]

Forrás: Erdők Nemzetközi Napja,
ezen belül a Fotópályázat honlapja

A Brazíliában, Belémben megrendezett 30. ENSZ Éghajlat-változási Konferencián (COP30) bemutatott új jelentés rámutat, hogy az erdők sokkal nagyobb szerepet játszanak a globális mezőgazdaság ellenállóképességének növelésében, mint azt általában elismerik.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet, a Conservation International és a The Nature Conservancy által kiadott Climate and ecosystem service benefits of forests and trees for agriculture című kiadvány globális kutatásokat foglal össze. Ezek bemutatják, hogy ezek a „zöld tüdők” miként stabilizálják a hőmérsékletet, tartják fenn a csapadékmennyiséget, és szabályozzák azokat a vízrendszereket, amelyek a terméshozamok és a vidéki megélhetés alapját képezik.

Kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelékenység növeléséhez

„Az erdőket és a fákat gyakran úgy tekintik, mint amelyek a mezőgazdasággal versengenek a területért, vagy csak mellékes szerepet játszanak, pedig megőrzésük és helyreállításuk valójában kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelékenység növeléséhez” – mondta Zhimin Wu, a FAO erdészeti igazgatója.

A jelentés szerint brazíliai kutatások kimutatták, hogy a trópusi erdők mezőgazdasági területté alakítása akár 30 százalékkal is csökkentheti az evapotranszspirációt, ami mérsékli a talaj–légkör közötti nedvességátadást, és növeli a helyi hőmérsékleteket.

A kiadvány a csapadékmintázatok változását is ezekhez a folyamatokhoz köti, hangsúlyozva a mezőgazdasági termelékenységre gyakorolt downstream kockázatokat.

Támaszkodva a határokon átnyúló erdőkre

A dokumentum továbbá rámutat, hogy 155 ország mezőgazdasága akár éves csapadékának 40 százalékáig is a határokon átnyúló erdőkre támaszkodik.

A jelentés által idézett egy másik tanulmány szerint a trópusi erdőirtás okozta hőmérséklet-emelkedés 2001 és 2020 között évente mintegy 28 000 hőhöz köthető halálesethez járult hozzá. Emellett 2003 és 2018 között a deforestrált térségek hőmérséklet-növekedése akár 2,8 millió szabadtéri dolgozó számára csökkentette a biztonságos munkavégzés óraszámát.

Ezzel szemben az érintetlen erdők hűtőhatást biztosítanak, amely mérsékli a növényeket és a vidéki közösségeket érő hőstresszt. A jelentés szerint ez a hűtőhatás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkaerő termelékenységének fenntartásához és a hővel összefüggő egészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

Az ellenállóképességhez vezető út

A kiadvány szerint a világon elveszett trópusi erdők felének helyreállítása mintegy 1,8 Fahrenheit-fokkal (körülbelül 1 °C-kal) csökkenthetné a felszíni hőmérsékletet, és ez segítene helyreállítani azokat a vízciklus- és klímaszabályozási funkciókat, amelyek elengedhetetlenek a mezőgazdaság és a vízbiztonság számára.

Hozzájárulás a terméseredmények javításához

Az erdők továbbá támogatják a beporzást, a biológiai kártevő-szabályozást, a tápanyag-körforgást és az erózió elleni védelmet is, amelyek mind hozzájárulnak a terméseredmények javításához.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági tájakba be kell építeni a fákat – például védőerdősávok, vízparti pufferzónák és kisebb erdőfoltok formájában. Ezeket az intézkedéseket az FAO által a COP30-on bemutatott szélesebb körű agrár-élelmiszer rendszerbeli megoldások részének tekintik, amelyek a klíma-adaptációt és -mitigációt szolgálják.

Végezetül a jelentés (176 oldal, pdf, angol) arra ösztönzi a kormányokat és szervezeteket, hogy összehangolják a biodiverzitás, a környezetgazdálkodás, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a közegészségügy politikáit. A szerzők szerint az erdők és a mezőgazdaság közötti kapcsolatok felismerése kulcsfontosságú az ökoszisztémák egészségének megőrzéséhez és a gazdálkodó közösségek támogatásához.

forrás: magro.hu a freshfruitportal.com cikke alapján

„Még 10–15 évvel ezelőtt sok országban tollal és papírral gyűjtötték az erdőadatok” – emlékezett vissza Andreas Vollrath, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) erdészeti szakértője.

„ A digitális eszközök, például az Open Foris platform bevezetése lehetővé tette a fejlődő országok számára az elektronikus adatgyűjtésre és a fejlett távérzékelési elemzésre való átállást, ami megnyitotta az utat a mesterséges intelligencia nagy léptékű alkalmazása előtt az erdőgazdálkodásban.”

2025. október 23-án „Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával” címmel panelbeszélgetés zajlott a finn erdőnapok (Metsäpäivät) rendezvényén a helsinki Finlandia Hallban. A Forest Academy for Decision Makers által szervezett rendezvényen többek között a mesterséges intelligencia erdészeti ágazatra gyakorolt hatását vizsgálták, az adatgyűjtéstől a stratégiai döntéshozatalig.

A vita kiemelte a mesterséges intelligencia szerepét például az erdőállomány-felmérésben, a kibocsátási jelentésekben és a földhasználat nyomon követésében, valamint annak növekvő jelentőségét a politikai döntéshozatal és az erőforrás-gazdálkodás támogatásában.

Andreas Vollrath, a FAO képviselője, a három főelőadó egyike, megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia csak egy része az erdészeti ágazatban tapasztalható szélesebb körű digitális átalakulásnak.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta.

Vollrath szerint különösen ígéretes fejlemény az AI-alapú beágyazási mezők használata, amelyek lehetővé teszik, hogy hatalmas mennyiségű műholdas adatot könnyen kereshető formátumba sűrítsenek.

„Ez nagyjából ugyanúgy működik, mint a Facebook tartalomajánló funkciója, azaz a hasonlóságok alapján” – magyarázta Vollrath. „Ha megjelöl egy erdőirtási területet, a rendszer azonnal képes megtalálni a hasonló mintákat a világ minden tájáról.”

Az ilyen modellek új lehetőségeket nyújtanak az erdőmonitorozás, az erdő-helyreállítás és a politikai támogatás terén.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta Andreas Vollrath.

Mesterséges intelligencia az erdészeti ipar értékláncában

Karoliina Hagman, az Accenture Nordic mesterséges intelligencia és adatkezelésért felelős vezetője a panelbeszélgetés során hangsúlyozta a mesterséges intelligencia hatalmas, de még nagyrészt kiaknázatlan potenciálját az erdészeti ágazatban.

„A mesterséges intelligencia hatalmas változást jelent, amely minden iparágat érint, és az erdészet sem kivétel” – mondta.

Bár az erdészeti vállalatok már használják a mesterséges intelligenciát olyan területeken, mint a humánerőforrás-menedzsment, a pénzügyi folyamatok és a beszerzés, Hagman úgy véli, hogy a valódi lehetőség az egész értéklánc optimalizálásában rejlik.

Kiemelte a prediktív karbantartást, a kereslet-előrejelzést és a dinamikus árazást, mint olyan kulcsfontosságú alkalmazási területeket, ahol a mesterséges intelligencia jelentős hozzáadott értéket hozhat azáltal, hogy olyan módszereket alkalmaz, amelyek már bizonyítottan hatékonyak a gyártásban, a logisztikában és a bányászatban.

Új hullám az erdészeti intelligencia terén

Sixten Sunabacka, az MW Group AB – egy védelmi és biztonsági szolgáltatásokra szakosodott skandináv vállalat – vezető tanácsadója Svédországot tartja az erdészetben alkalmazott mesterséges intelligencia terén élen járónak.

„Finnország és Svédország kiindulási pontja nagyon hasonló, de Svédország élénk startup-ökoszisztémájával kiemelkedik” – jegyezte meg. Sunabacka szerint Svédországban erősebb a kockázati tőke támogatása az AI-alapú projektek számára, bár Finnország is kezdi felzárkózni.

Számára a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia elindítja-e a következő nagy átalakulást az erdészeti ágazatban.

„Visszatekintve a négy évtizedes fejlődésre, az erdőgazdálkodás hatalmas hullámokban haladt előre. A mesterséges intelligencia lehet a következő” – mondta Sunabacka, aki egyben a finn térinformatikai vállalat, az Arbonaut igazgatótanácsának elnöke is.

Sunabacka nyomon követte ezeket a hullámokat: a mechanizáció az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, amikor a fakitermelő gépek jelentették az igazi áttörést. Az 1990-es években a Nokia mobiltelefonok és a bővülő mobilhálózatok lehetővé tették a decentralizált erdészeti információs rendszerek és az optimalizált faipari logisztika kialakulását.

A 2000-es évek elejére a fa iránti verseny növekedése miatt elengedhetetlenül fontosak lettek a megbízható adatok az erdőtulajdonosokról és a faállományról, ami a terepi leltározásról a LiDAR-alapú távérzékelésre való átállást eredményezte.

„Hamarosan az egész országot beolvasták” – emlékszik vissza Sunabacka –, „és ezeknek a beolvasásoknak a minősége a 2010-es években tovább javult.”

A 2020-as évek új beolvasási technológiákat, drónokat (UAS) és élesebb műholdas képeket hoztak magukkal, állítja.

„A szabad műholdas pontosság javult, ami különösen hasznos az erdőveszteségek és -károsodások feltérképezésében.”

Ma az AI és a gépi tanulás központi szerepet játszik az erdészeti alkalmazásokban – de csak szilárd adatokkal, mondta Sixten Sunabacka.

„Még a mesterséges intelligenciának is hatalmas mennyiségű képzési anyagra és pontos adatokra van szüksége. Ha szeméttel tápláljuk, akkor csak szemetet kapunk, ami csak jól néz ki.” A nagy sűrűségű LiDAR és az erdészeti gépekből származó adatok ezért kulcsfontosságúak, hangsúlyozta Sunabacka.

Svédország már teszteli az 1500 lézerpont/négyzetméteres szkennereket, míg Finnország 20 pontos szkennereket választott országos használatra. Svédországban a fejlődést nem csak a pontos erdészeti adatok iránti igény hajtja, hanem az a vágy is, hogy többet tudjanak meg az egyes fákról, a terep átjárhatóságáról, az erdőkárosodásokról, a biológiai sokféleségről és a kulturális értékekről.

Sunabacka úgy véli, hogy a sűrű szkennelés, az UAS, a mesterséges intelligencia és a különböző adatforrások konvergenciája hamarosan „egyre pontosabb, koherensebb és szélesebb körű információkat fog nyújtani az erdőinkről”.

Az AI méretezése fragmentált erdőterületeken

A mesterséges intelligencia előmozdítása az erdőgazdálkodásban nem egy univerzális megoldás, különösen akkor, ha az ökoszisztémák fragmentáltak és a földtulajdon decentralizált.

„Minden attól függ, kivel dolgozunk együtt és mi a munka célja” – mutatott rá Vollrath a vitában.

Vollrath kiemelte az Open Foris eszközök globális jelentőségét. A finn finanszírozással és szakértői támogatással kifejlesztett Open Foris a FAO nyílt forráskódú platformja, amelyet több mint 190 országban – főként fejlődő országokban – használnak az erdők mérésére, megfigyelésére és jelentésére. Ez az eszköz kulcsfontosságúvá vált például az ENSZ éghajlat-egyezménye szerinti REDD+ kibocsátási jelentésekben, és mobil eszközök segítségével a kisgazdák számára is elérhetővé tette az erdőadatok gyűjtését.

A kisgazdák számára a FAO olyan könnyen használható mobil eszközöket is fejleszt, mint a Whisp és a Ground, amelyekkel az EU-szabályozásnak megfelelően fel lehet tárni az erdőirtást és jelenteni az ültetéseket.

„Szoftver segítségével sokkal könnyebb erdészeti adatokat gyűjteni, mint tollal és papírral” – mondta Vollrath.

A Forest Days panelbeszélgetés közönsége egy alapvető szempontot hozott a vitába: az erdők rendezetlen, élő rendszerek, nem pedig táblázatok. Vollrath egyetértett, hangsúlyozva a kiváló minőségű adatok fontosságát. Megjegyezte, hogy a LiDAR távérzékelő technológia fejlődése megbízható megfigyeléseket tesz lehetővé még komplex erdő környezetben is.

A LiDAR (Light Detection and Ranging) egy lézeralapú technológia, amely rendkívül pontos háromdimenziós modelleket készít a terepről és a növényzetről. Az erdészetben ez lehetővé teszi a fák szerkezetének, magasságának és sűrűségének pontos feltérképezését. A repülőgépekről, drónokról vagy műholdakról több millió lézerpontot rögzítve a LiDAR olyan erdőbeli részleteket tár fel, amelyek gyakran láthatatlanok a emberi szemnek vagy a hagyományos terepi módszerekkel.

„Ha tudományosan validált algoritmusok és pontos adatok állnak rendelkezésünkre, bízhatunk abban, amit az irodában látunk. Csak különleges esetekben kell az erdőbe mennünk” – foglalta össze Vollrath.

Mesterséges intelligencia és az erdészeti ágazat 2030-ban

A panel a következő öt-tíz évre vonatkozó merész előrejelzésekkel zárult. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia felgyorsítja az új, erdőalapú anyagok kutatását és fejlesztését, valamint az intelligens ügyfélkapcsolatokat, például csevegőrobotok és ügynökalapú felhasználói felületek révén.

A mesterséges intelligencia a termelésben is egyre nagyobb szerepet kap. A gyárakban máris hatékonyabb működés tapasztalható: kevesebb leállás és jobb minőség. A mesterséges intelligencia és az automatizálás révén optimalizálják a gyártási folyamatokat, csökkentik a zavarokat és javítják a minőségellenőrzést, ami erősíti az egész erdészeti ágazat versenyképességét.

A panel résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan felülmúlja az emberi képességeket a műholdas képek értelmezésében.

Bár a fejlesztés még nem érte el ezt a szintet, a panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy megtanulja a komplex erdészeti adatokat vizuálisan pontosabban és átfogóbban érzékelni, még az embereknél is jobban. Ez új lehetőségeket nyithat a globális erdőmonitoring, az elemzés és a döntéshozatal terén.

A vita csúcspontjaként a résztvevők az AI mélyebb integrálását szorgalmazták a politikába és az ökoszisztémák megértésébe. A panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia új perspektívákat nyújthat a természetes rendszerek működésére vonatkozóan, és nemcsak az ipar, hanem a társadalom egészének is hozzáadott értéket teremthet. Ez különösen releváns a skandináv országokban, ahol az erdők a mindennapi élet és a kultúra szerves részét képezik.

A Finn Erdészeti Szövetség által szervezett Nemzeti Erdőnapok 2025 rendezvényt október 22–23-án tartották a helsinki Finlandia Hallban, ünnepelve a rendezvény 100 éves történetét. A Finn Erdészeti Szövetség Döntéshozók Erdészeti Akadémiája szervezte a „Shaping Forest Futures with AI” (Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával) című panelbeszélgetést, amelyen a társadalom különböző szektorainak döntéshozói és erdészeti szakértők vettek részt a párbeszéd előmozdítása és az erdőkről szóló ismeretek elmélyítése érdekében. A beszélgetést Jan Erola kommunikációs tanácsadó, kiadó és hírműsor-kommentátor moderálta.

A Döntéshozók Erdészeti Akadémiája Finnországban és nemzetközi szinten is szervez rendezvényeket. EU-szinten a tevékenységeket a Finnország és Svédország által közösen vezetett EU-döntéshozók erdészeti akadémiai program keretében végzik.

forrás: forest.fi