Prof. dr. Faragó Sándor rector emeritus, az esemény főszervezője hangsúlyozta, hogy a program összeállításakor a közösségépítés és a mindennapi életet érintő praktikus tudás átadása volt a fő cél.

A rendezvények változatlanul kéthetente, keddi napokon, pontosan 15:30-kor kezdődnek a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának aulájában, az Erzsébet utca 9. szám alatt.

A félév nyitóelőadását február 24-én Dr. habil. Dr. Kalmár Sándor, az Erdőmérnöki Kar docense tartja, aki a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok világába kalauzolja el az érdeklődőket. Ezt követi március 10-én Prof. Dr. Rétfalvi Tamás intézetigazgató előadása, amelyben a méhek környezetvédelmi szerepét és a biomonitoring titkait mutatja be a hallgatóságnak. Március 24-én Prof. Dr. Czimber Kornél,  az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese válaszolja meg a kérdést, hogy mitől is válik „okossá” egy erdő a digitális korban, és hogyan forradalmasítja a technológia az erdészeti gyakorlatot.

A tavaszi sorozat áprilisban is folytatódik. Április 7-én Dr. Kárpátiné Dr. Gangl Teréz szakgyógyszerész, az Arany Kígyó Gyógyszertár vezetője segít eligazodni a gyógyszerek és étrend-kiegészítők útvesztőjében. A történelem iránt érdeklődők április 21-én Dr. Fiziker Róbert főlevéltárostól, a Magyar Nemzeti Levéltár soproni igazgatójától kaphatnak betekintést a város és a vármegye féltve őrzött írásos kincseibe. A szemeszter zárásaként május 5-én Dr. Kovács-Gombos Gábor egyetemi docens a 21. századi szakrális festmények és szobrok mélyebb jelentéstartalmait tárja fel.

A programsorozatra jelentkezni a szokásos módon, a Soproni Egyetem weboldalán keresztül lehet, vagy telefonon a +36-99/518-698 és a +36-99/518-126-os telefonszámok valamelyikén.

forrás: Soproni Egyetem

Az aktuális adás az alábbiakban tekinthető meg:

forrás: Soproni Egyetem

Az előadások a biodiverzitás, a klímaváltozás, a vadászat és a felelős erdőjárás kérdéseit járják körül, emellett arra keresik a választ, hogyan lehet a gyerekeket és fiatalokat közelebb vinni az erdő világához. A konferencia így egyszerre kínál tudományos, szakmai és nevelési szempontokat.

0:00 | Faragó Sándor köszöntője
08:20 | Bartha Dénes: Erdők a természet védelmében – történeti áttekintés
28:12 | Tímár Gábor: Védett erdők Magyarországon – mit mutat a statisztika?
48:12 | Ódor Péter: Az erdei biodiverzitás megőrzése – kételyek és lehetőségek
01:07:46 | Csóka György: Az erdő egészsége – mennyire egészségesek erdeink?
01:28:41| Szmorad Ferenc: Vágásos erdők és örökerdők – a tarvágástól a folyamatos erdőborításig 01:49:16 | Horváth Ferenc: Rezervátumba zárt erdők – mit tanulhatunk tőlük?

00:00 | Mátyás Csaba köszöntője
01:27 | Dr. Kovács Mátyás köszöntője
12:19 | Bartha Dénes előadása
30:57 | Mátyás Csaba előadása
50:54 | Csóka György előadása
1:05:45 | Faragó Sándor előadása
1:26:58 | Hartl Éva előadása
1:45:21 | Takács Viktor előadása

forrás: MTA 1825

Időpont: 2025. november 12. (szerda)
Helyszín: MTA Székház Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az első blokk előadásai a szakemberek, civil szervezetek és érdeklődők számára nyújtanak átfogó képet az erdők természetvédelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó lesz az erdők egészségi állapotáról, biodiverzitásáról, a gazdálkodási módszerek változásáról, valamint arról is, milyen tanulságokat rejtenek az erdőrezervátumok.

A második blokk a pedagógusokat, erdei iskolák munkatársait és környezeti nevelőket szólítja meg. Az előadások az erdő sokszínűségének bemutatása mellett arra keresik a választ, hogyan lehet a gyerekeket és fiatalokat közelebb vinni az erdő világához. A résztvevők olyan témákkal találkozhatnak, mint az erdei rovarok szerepe, a vadászat mai dilemmái, a felelős erdőjárás szabályai és a soproni Erdő Háza példája.

A konferencia így egyszerre kínál tudományos, szakmai és nevelési szempontokat, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan őrizhetjük meg és hogyan adhatjuk tovább az erdők értékeit a jövő generációinak.

Részletes program:

A természetben nincsenek problémák, csak megoldások

10:00   Faragó Sándor – Megnyitó

10:10   Bartha Dénes: Erdők a természet védelmében – történeti áttekintés

10:30   Tímár Gábor: Védett erdők Magyarországon – mit mutat a statisztika?

10:50   Ódor Péter: Az erdei biodiverzitás megőrzése – kételyek és lehetőségek

11:10   Kávészünet

11:25   Csóka György (társszerző: Lakatos Ferenc): Az erdő egészsége – mennyire egészségesek erdeink?

11:45   Szmorad Ferenc: Vágásos erdők és örökerdők – a tarvágástól a folyamatos erdőborításig

12:05   Horváth Ferenc: Rezervátumba zárt erdők – mit tanulhatunk tőlük?

12:30   Ebédszünet

Erdőben sétálni királyi mulatság

14:00   Tardy János – Köszöntő

14:10   Bartha Dénes: A természet erdeje – az erdő természete

14:30   Mátyás Csaba (társszerző: Borovics Attila): Erdőkkel kapcsolatos tények és tévhitek

14:50   Csóka György: Miért kellenek rovarok az erdőben?

15:10   Kávészünet

15:25   Faragó Sándor: Lehet-e vagy kell-e vadászni? – Vadászat a XXI. században

15:45   Hartl Éva: Mi tegyünk, és mit ne tegyünk az erdőben

16:05   Takács Viktor: Az Erdő Háza – nem csak egy ház az erdőben

16:25   Zárszó

Az előadásokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrációs link: https://forms.office.com/e/wHTZ9c9MEF

forrás: MTA Veszprémi Területi Bizottsága

A Soproni Egyetem tavaly ősszel kinevezett egyetemi tanárai lesznek ennek a szemeszternek a főszereplői- ismertette a Nyugdíjas Egyetem tavaszi tematikáját a Soproni Egyetem rector emeritusa. Akik pedig végig követik a Kisalföld nyomtatott példányaiban megjelenő kérdéseket, nyereményjátékon is részt vehetnek- hangzott el az első találkozón. 

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – Radnóti Miklós idézetével kezdte előadását Prof. Dr. Heil Bálint. Az Erdőmérnöki Kar dékánjának témája a talajszinttől egészen az űrig vezetett. Már a cím is előre vetítette, hogy a legidősebb korosztály egy nagyon modern és aktuális témával fog találkozni. 
„A talajok titkai műholdak és lézersugarak fényében” A célom az volt, hogy megmutassam, a legújabb távérzékelési eljárások és a műholdak használata milyen csodákat tár fel arról a világról, amiről úgy hisszük már jól ismerjük- magyarázta a címválasztást Prof. Dr. Heil Bálint. Talajtani szakértőként és erdőmérnökként most már folyamatosan használjuk munkatársaimmal a lézeres távérzékelési módszereket például termőhelyvizsgálatok vagy faállományfelvétel során. A talajok közvetlen fizikai vizsgálata kiegészül ma már a talajradarok, vagy műholdfelvételek által szolgáltatott adatokkal. Így lesz a munkánk sokkal eredményesebb és több információt is kapunk egyidejűleg egy vizsgált erdőrészletről, kertről, vagy mezőgazdasági területről- hangsúlyozta az előadó.

A távérzékelési technikák és talajtani vizsgálatok kombinálásával vizsgálták például a Soproni Egyetem szakemberei a győri Püspöki Palota kertjét is. Ebbe a projektbe is betekintést nyertek a Nyugdíjas Egyetem hallgatói. Emellett szó esett például arról a friss felfedezésről is, hogyan bukkantak cseh kutatók a világ egyik legnagyobb föld alatti termáltavára drónfelvételek alapján.  

A Soproni Egyetem és a Kisalföld szervezésében megvalósuló Nyugdíjas Egyetem március 11-én folytatódik. Akkor Dr. Szikszai Zoltán, osztályvezető főorvost hallhatják a megjelentek. Minden második kedden, egészen május hatodikáig találkozhatnak izgalmas témákkal az érdeklődők a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának aulájában. (9400, Sopron, Erzsébet u. 9) 

forrás: Soproni Egyetem

Az ötödik alkalommal megrendezett konferencián az erdész és a gépész szakma közösen ünnepelte Horváth Bélát. A rendezvény elején a Soproni Egyetem vezetőinek (Dr. Tuba Katalin mb. intézetigazgató, Dr. Heil Bálint dékán, Prof. Dr. Faragó Sándor rector emeritus) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnökségének (Prof. Dr. Neményi Miklós elnök, Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök) köszöntője hangzott el, melyet előadások követtek.

Dr. Major Tamás előadásában „Prof. Dr. Horváth Béla a tiszteletbeli erdész” címmel méltatta munkásságát, szakmai elkötelezettségét. Előadása fókuszában az erdészeti gépesítés területén végzett kutatásfejlesztési tevékenysége, az ehhez kötődő innovációi, és az erdészeti gépgyártás újraindításáért tett erőfeszítései álltak.

Szakálosné Dr. Mátyás Katalin beszélt Professzor Úr oktatási, illetve oktatás- és képzésszervezői tevékenységéről, kiemelve, hogy Prof. Dr. Horváth Béla alapítója a szombathelyi duális gépészmérnöki szaknak.

Ezt követően Prof. Dr. Kollár László a duális gépészmérnök képzést és a Savaria Műszaki Intézet fejlődését mutatta be, a kezdetektől a 10. évfordulóig.

Prof Dr. Neményi Miklós tudományos előadásában az agrárium gépesítésének jövőjét, az automatizálásban rejlő lehetőségeket elemezte.

A szünet után Dr. Vágvölgyi Andrea az energetikai faültetvények termesztés-technológiájáról és gépesítéséről beszélt, illetve mutatta be Horváth Béla e tématerülethez kapcsolódó innovációit.

Dr. Horváth Attila pedig a többműveletes fakitermelő gépek fejlődésének történetéről, elterjedésükről, alkalmazásukról, és az ezen gépek működtetéséhez szüksége gépkezelői képzésről tartott előadást.

Prof Dr. Jurij Sidor „Struktúraelemzés különböző skálákon: modellezési és kísérleti stratégiák” címmel a fémek alakításához kapcsolódó alapkutatásokról, az általuk kidolgozott modellezési eljárásokról beszélt.

Az előadások zárásaként Dr. Czupy Imre az Erdőmérnöki Karon Horváth Béla nyugdíjba vonulása utáni műszaki kutatásokról számolt be.

Az előadásokat követően hozzászólásokra került sor, melynek során a résztvevők részéről hangzottak el köszöntések, mondták el Professzor Úrral kapcsolatos élményeiket. Itt jelentette be Prof Dr. Fenyvesi László a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének főtitkára, hogy Horváth Professzor Úr részére a Magyar Mezőgépgyártók Országos Szövetsége a „Magyar Mezőgazdasági Gépgyártásért Érdemérem” kitüntetést adományozta, melyet a Szövetség jövő heti rendezvényén vehet át.

A V. Országos Erdészeti Gépesítési Konferencia ebédel zárult, ahol informális körülmények között további szakmai beszélgetésekre került sor.

forrás: SOE EMK

A konferencia időpontja: 2024. május 8. 10 óra.

A konferencia helye:  Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpont
                                    H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Koordináták: 47.679744 – 16.576057)

Levezető elnök: Dr. Major Tamás

  9:30 – 10:00 Megérkezés, regisztráció
10:00 – 10:30 Köszöntők:
Dr. Tuba Katalin, SOE ETEGI mb. intézetigazgató;
Dr. Heil Bálint, SOE Erdőmérnöki Kar dékánja;
Prof. Dr. Faragó Sándor, rector emeritus, az MTA levelező tagja;
Prof. Dr. Neményi Miklós, professzor emeritus, az MTA rendes tagja.

Előadások:

10:30   Dr. Major Tamás – Prof. Dr. Horváth Béla a tiszteletbeli erdész.

10:45   Szakálosné Dr. Mátyás Katalin – Prof. Dr. Horváth Béla a képzés- és oktatásszervező.

11:00   Prof. Dr. Kollár László – A Savaria Műszaki Intézet fejlődése – kezdetektől a 10. évfordulóig.

11:15   Prof. Dr. Neményi Miklós MHAS – A természetes és agrár ökoszisztémák fenntartható kapcsolatrendszere: műszaki-informatikai perspektívák.

11:30   Dr. Vágvölgyi Andrea – Energetikai faültetvények termesztés-technológiája és gépesítése.

11:45   Dr. Horváth Attila – Többműveletes fakitermelő gépek alkalmazása és gépkezelőik képzése hazánkban.

12:00   Prof. Dr. Jurij Sidor – Struktúra elemzése különböző skálákon: modellezési és kísérleti stratégiák.

12:15   Hozzászólások

12:45   Ebéd

14:00   MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság ülése:
            Dr. Czupy Imre: Agrár-műszaki kutatások az Erdőmérnöki Karon.
            Dr. Czimber Kornél: Precíziós erdőgazdálkodás.
            Prof. Dr. Neményi Miklós: ABMTB aktuális ügyek.

Tisztelettel kérem, hogy részvételi szándékát a major.tamas@uni-sopron.hu címen 2024. április 30-ig jelezze!

Az Egyetem területén lehetőség van parkolásra, ehhez kérjük jelentkezéskor a rendszám megadását.

forrás: SOE EMK

A 25 fő között az MTA doktorai automatikusan szerepelnek, ami ebben az esetben öt főt jelent (Bartha Dénes, Heltai Miklós, Lanszki József, Rédei Károly és Tolvaj László). Emellett öt akadémikus (Csákiné Michéli Erika, Dudits Dénes, Faragó Sándor, Mátyás Csaba és Rajkai Kálmán) a 25 fős létszámon felül tagja a bizottságnak.

A bizottság alakuló ülésére 2023. november 20-án, online formában került sor. Ennek keretében került sor a tisztségviselők megválasztására. Elnöknek Bartha Dénest, alelnököknek Bidló Andrást, Bejó Lászlót és Náhlik Andrást, titkárnak Hirka Anikót választották. Tiszteletbeli elnökök Mátyás Csaba és Faragó Sándor. A bizottságnak három albizottsága van (erdészettudományi, faanyagtudományi, vadbiológiai és vadgazdálkodási), amelyek vezetői az alelnökök.

Az ETB fő célja, hogy összefogja a tudományos minősítéssel rendelkező szakembereket, minél inkább bevonja őket az erdészettudomány vérkeringésébe. Ezen túl kiemelt feladatnak tekinti az erdészeti gyakorlat felé való kapcsolattartás és tudásátadás erősítését is.

A 2024-es évre konkrét célkitűzés „A bükk és bükkösök Magyarországon” című monográfia elkészítése és megjelentetése. Ez a tervek szerint 2024 őszén jelenik meg, és egy tematikus akadémiai rendezvény keretében kerül majd bemutatásra.

forrás: OEE

– November első napjaiban járunk, a magyar tudomány életében pedig november eleje kiemelt ünnep, hiszen jól tudjuk, hogy lassan kétszáz éve, a legnagyobb magyar, Gróf Széchenyi István, november harmadikán ajánlotta fel birtokainak egy évnyi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság megalapítására- kezdte megemlékező beszédében Kollár László Péter, az MTA főtitkára.

– Széchenyi munkásságát szenvedélyesen áthatotta a nyugattól való tanulás, az Európához tartozás iránti vágy. Nem önbecsülés-hiányos, önfeladó módon, hanem a helyzetünk valóságával, adottságainkkal és hiányosságainkkal egyaránt tisztában lévő, cselekvő realizmussal. Naplójában gyakran nézett szembe a magyar közállapotokkal, de nem kárhoztatta a magyarokat, hanem felemelkedésükön munkálkodott. Elment Angliába, tanult, majd hazajött és megosztotta az ott szerzett tudást. Széchenyi István hidat épített nem csak szó szerint, hanem jelképesen is – hangsúlyozta.

A megemlékezés koszorúinak elhelyezését követően az ünnepségsorozat a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben folytatódott, ahol elültették az emlékerdő 198. hársfáját. A faültetés hagyománya egészen 2000-re nyúlik vissza. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulója alkalmából az akadémia rendes tagja, Solymos Rezső kezdeményezésére hozták létre, aki az ültetés helyszínéül a soproni Páneurópai Piknik Emlékhelyet választotta, utalva arra, hogy a tudományok nem ismernek határokat.

A emlékerdőben dr. Faragó Sándor akadémikus, a Soproni Egyetem nyugalmazott rektora, valamint Balázs Ervin akadémikus mondott ünnepi köszöntőt.
– Egy alapítás történetére, egy példaadó mecénás, Széchenyi István történelmi tettére emlékezünk Sopronpusztán, itt, ahol a hársfák elültetésével élő emléket állítunk az alapítás óta eltelt 198 esztendőnek. Solymos Rezsőnek köszönhetően, huszonhárom éve minden évben elzarándokolunk az Akadémiai Erdőbe, hogy magyar nyelvünk és tudományosságunk művelése, ápolása szempontjából oly alapvető jelentőségű tettről megemlékezzünk – osztotta meg gondolatait beszédében dr. Faragó Sándor.

Az esemény zárásaként az MTA, a Soproni Egyetem és a TAEG Zrt. képviselői közösen ültették el a Magyar Tudományos Akadémia fennállását jelképező 198. hársfát.

forrás: KISALFÖLD

Az ünnepelteket Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora és Dr. Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztályának vezetője köszöntötte.

Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rector emeritusa, egyik legfontosabb célkitűzésének az erdész szakmai minél szélesebb körű megismertetését tartja. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Sopron TV-nek elmondta:

„48 éve kötődőm a Soproni Egyetemhez, talán nem kell mondanom, hogy ez egy nagyon mélységes és érzelmi alapon kiépült kötődés, arról nem is beszélve, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sokáig lehettem az intézmény vezetője. Emellett mindig is fontos volt a tudományos pályafutás is, amelyet sokszor éjszakákba nyúló kutatói tevékenységgel lehetett csak összehangolni.„

Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus, a Soproni Egyetem Környezet és Földtudományi Intézetének alapítója és korábbi igazgatója, korábban több európai és tengerentúli egyetemen tanított és kutatott. Évtizedek óta foglalkozik a klímaváltozás természetre gyakorolt hatásaival

„Ha van valami büszke vagyok az az, hogy ezt a gondolatot, azaz az erdő geofizikai jelentőségének gondolatát sikerült a magyar erdészetben idejekorán elterjeszteni és még aktív koromban sikerült kidolgozni egy döntéstámogató rendszert, amelynek az az értelme, hogy ha erdőt telepítenek meg tudják mondani, hogy 50-70-100 év múlva milyen környezeti viszonyok lesznek és milyen fafajokat érdemes telepíteni, vagy éppen nem érdemes, mert nem leszenek olyanok a környezeti viszonyok.” –  mondta el az akadémikus.

Prof. Dr. Albert Levente, a Kémiai Intézet, az Erdőmérnöki Kar, és a Soproni Egyetem vezetésében szervezésében és stratégiájának kidolgozásában is kiemelkedő tevékenységet végzett a tehetséges diákok támogatását mindig is szívügyének tekintette.

„Továbbra is dolgozni szeretnék, természetesen az egyetem jelmondatát is kiemelve Természetesen Veled! Köszönöm mindezt az egyetem vezetőségének, akik  megbíztak különböző beosztásokkal, voltam a Kémiai Intézet igazgatója az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese, aztán az egyetem általános rektorhelyettese is. Elsősorban annak köszönöm, aki a fák hegyén jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod” – mondta el a professor emeritus.”

Jó egészséget és további tevékeny éveket kívánunk az ünnepelteknek!

Forrás: SOE