A Szombathelyi Erdészeti Zrt. ökoturisztikai fejlesztéseinek részeként 2015-ben építette meg Káld határában, a Farkas-erdő legmagasabb pontján a Scherg Lőrinc főerdőmester nevét viselő kilátót, amely a KÉK Túra nyomvonalán áll, és közel 20 méter magas. Szép kilátás nyílik innen a Kemeneshátra és a Kemenesaljára, a vulkáni eredetű tanúhegyekre, a Ság hegyre, a Kissomlyóra, a Somlóra, sőt tiszta időben a Bakony vonulataira is.

Szintén 2015-ben adtuk át a nagyközönségnek a Jeli Varázskert legmagasabb pontján megépített Gróf Ambrózy-Migazzi István kilátót. Nevét a Jeli Arborétum alapítójáról, a „virágos grófról” kapta. A vörösfenyőből készült, 20 méteres építmény a másikhoz hasonlóan a vasi népi haranglábakat mintázza. A 11,5 méteres járószintjéről pazar a kilátás az arborétum különleges növénytársulásaira, a Vasi Hegyhátra és a Somló-hegyre.

A hatalmas faszerkezetek a rendszeres állagmegóvás után most nagyobb karbantartást igényelnek. A munkálatok előkészítését megkezdtük.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Farkas-erdő Vasgyúró tornapályája évek óta a helyiek egyik legaktívabban használt erdei sporthelyszíne. A Pilisi Parkerdő, mint a terület kezelője, továbbá Újpest Önkormányzat is kiemelten fontosnak tartja, hogy az erdei sportolás és az egészségmegőrzés megfelelő körülmények között valósulhasson meg. Az eszközök cseréje a jelentős használat és az átfogó állapotfelmérések alapján vált szükségessé.

A sokak által kedvelt és használt tornapálya felújítása Újpest Önkormányzatának 18 millió forintos támogatásával valósul meg, mely egy hosszútávú együttműködés első lépése, hiszen a Farkas-erdő fejlesztése és megóvása régóta szívügye mind az önkormányzatnak, mind pedig a Pilisi Parkerdőnek.

A régi sporteszközök bontását az Újpesti Városgondnokság Kft. május 13-án kezdi el. A munkálatok az időjárás függvényében haladnak majd. Az új eszközök telepítését a Pilisi Parkerdő előreláthatóan május 26-án indítja el, a kivitelezés pedig várhatóan június végén fejeződik be. Az új elemek funkciójukban megőrzik a jelenlegi pálya jól bevált gyakorlatait, ugyanakkor korszerűbbek, tartósabbak és az erdei környezethez jobban illeszkedő kialakításúak lesznek.

A munkavégzés idején a Pilisi Parkerdő az erdőlátogatók türelmét és fokozott figyelmét kéri a munkaterület közelében. Azok számára, akik a felújítás ideje alatt is szeretnének szabadtéren sportolni, jó alternatívát kínál a közeli Szilas Aktív Park az Óceánárok utca felől, a Szilas-patak irányában.

Közel 200 ezer látogatás évente

A fejlesztés hátterében részletes látogatottsági vizsgálatok is állnak. A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében mobiltelefonos cellainformációs adatok segítségével mérte fel Budapest városi erdeinek használatát.

Az eredmények szerint a Farkas-erdő a helyi közösség mindennapi életének szerves része: évente közel 200 ezer látogatást regisztrálnak itt. Ez a szám kétszerese a kerület lakosságának, és négyszerese a Pilisi Parkerdő egyik legismertebb kirándulóhelye, a Rám-szakadék éves látogatottságának.

A különbség jól mutatja a városi erdők szerepét a mindennapokban: míg a Rám-szakadék egy hosszabb kirándulás célpontja, addig a Farkas-erdő sok helyi lakos számára akár 15 perc sétával elérhető, így könnyen beépülhet a napi rutinba – legyen szó sportról, sétáról vagy kikapcsolódásról.

A Pilisi Parkerdő kérdőíves felmérése – amelyet eddig közel négyezren töltöttek ki Budapesten – szintén megerősíti, hogy az erdei sportolás kiemelt motiváció az erdőlátogatók körében. A válaszok alapján a látogatók elsősorban nem új létesítményeket szeretnének, hanem a meglévő közjóléti eszközök korszerű és megbízható fenntartását tartják fontosnak.

A most induló fejlesztés éppen erre az igényre reagál: a Pilisi Parkerdő és Újpest Önkormányzata közösen dolgozik azon, hogy a Farkas-erdő hosszú távon is a helyi közösség egyik legfontosabb rekreációs tere maradjon.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A panelbeszélgetés során szóba került:

az Agenda 2000, amely az erdészetet a vidékfejlesztés részévé tette,

az erdészeti tesztüzemi hálózat fontossága a támogatási egységköltség-számítás megalapozásában,

az erdőtűz- és légszennyezettségi programok technikai értékelése,

a klímaváltozás, szénmegkötés és mitigáció,

az adaptáció fontossága és sürgőssége,

valamint az agrárerdészeti rendszerek támogatási lehetőségei.

A délutáni terepi program során a résztvevők a Farkas-erdőben jártak, ahol a természetes szelekció, a klímaadaptáció és az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseiről folytatódott a szakmai eszmecsere.

forrás: SOE ERTI

A Főkert professzionális előkészítést végzett: a kijelölt területet megtisztították az invazív fajoktól, láthatóan kijelölték a korábbi ültetések területét – így esély sem volt arra, hogy a jelenlévők véletlenül áttrappoljanak a már növekedő facsemetéken. Mindezeken túl még az ültetési gödrök egy részét is kiásták!

Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetőjének jelenléte biztosította, hogy ne csak a lelkesedés, hanem a szakmai kontroll is jelen legyen ezen az ültetésen!

Szeptember 26-a ismét a Farkas-erdőben talált minket és a 19-én ültetett 600 őshonos facsemetét megtoldottuk még újabb 1150 fácskával!

Természetesen nem állunk meg októberben sem, hamarosan a Csepel-szigeten telepítjük a 38. Miyawaki-minierdőt, a helyiek és mindannyiunk örömére.

Ültetünk és Éltetünk!

Magánemberekkel, cégekkel, önkormányzatokkal, egyházakkal, civil önkéntesekkel, sok-sok összeadódó, reményt adó szándék jóvoltából. Így sikerült idén elültetnünk a félmilliomodik fánkat, amit az Ördögkatlan Fesztivál alatt Beremenden, a megbékélés kápolna mellett ültettünk el.

Szükségünk van egymásra: Nekünk a fákra – a fáknak miránk!

Tarts velünk 2026-ban is! Adószámunk: 19225294-1-42

forrás: 10 millió Fa

Ez volt tavaly december óta a második faültetési akció itt, így az Iberogast márka ihlette, a különleges vizes élőhelyen elültetett fák száma immár meghaladja az 1200-at. A jó vízszabályozó-képességű fákból álló új erdőfolt kiválóan segítheti majd az utóbbi években fokozottan veszélyeztetett, gyakran a kiszáradás szélén álló láp rehabilitációját, a talaj nedvességtartalmának megőrzését.

A Merzse-mocsár számára életmentő fásítás a talajvíz megőrzése mellett hosszú távon a fák lehullatott lombjának köszönhetően növelni fogja a lápban keletkező tőzeg mennyiségét, és az ebben megkötött széndioxid-mennyiséget is. A fák továbbá pótolhatatlan élőhelyet és menedéket biztosítanak majd a Merzse-mocsárban élő rovarok, hüllők és védett madarak sokaságának.  

A cég alapelve, hogy tiszteletben kell tartani a természet kincseit, és lehetőség szerint tenni a védelmükért. Ennek jegyében a Bayer Hungária Kft. 2023 és 2024 decemberében a Merzse-mocsárban, 2024 júniusában pedig az újpesti Farkas-erdőben támogatta összesen több mint 1700 facsemete elültetését.

Az Iberogast® belsőleges oldatos cseppek 9 gyógynövény kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely komplex megoldást nyújt többféle emésztési problémára, ideértve az étkezést követő hasi fájdalmat, teltségérzést, puffadást.
(CH-20241212-128) – A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERESZÉT!

A Bayer Hungária Kft.-ről

A Bayer 160 éves tapasztalattal rendelkező nemzetközi nagyvállalat. Alaptevékenységei közé tartozik az egészségvédelem és a mezőgazdaság. Termékei és szolgáltatásai az emberek javát szolgálják, életminőségük javítására törekednek. Ugyanakkor a csoport célja az innováción keresztüli növekedés megteremtése. A Bayer elkötelezett a fenntartható fejlődés, valamint a társadalmi és etikai felelősségvállalás elvei mellett.

(x) Bayer Hungária Kft.

Ennek keretében a Soproni Erdészeti Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével együttműködve 30 szakember részére mutathatta be az elsősorban tölgyfafajokkal kapcsolatos fenntartható erdőgazdálkodási módszereket és gyakorlatokat, a klímaváltozás okozta kihívásokat, lehetséges megoldásokat.

A délutáni terepi program során pedig gyakorlatban is megismerkedhettek a résztvevők a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt Sárvári Farkaserdő tölgyeseivel, a különböző üzemmódokkal és tölgyfajok alkalmazási területeivel.

A CEEweb reményei szerint nem ez volt a témában az utolsó szakmai rendezvény, tevékenységüket további képzésekhez való csatlakozási lehetőség reményében is érdemes követni!”

forrás: CEEweb facebook / CEEweb linkedIN

forrás: BDPST24

A házigazda Szombathelyi Erdészeti Zrt. régi jó kapcsolatot ápol a tudományos intézettel, és annak főigazgatójával, a földrajzi közelség okán (a SOE ERTI központja ugyanis Sárváron van), valamint azért is, mert dr. Borovics Attila az erdészeti társaság felügyelőbizottságának elnöke. A szakember rendszeres előadója az erdészeti programoknak a kísérleti, kutatási eredményekkel segítve az erdészek munkáját. Minderről Bugán József, a Vas vármegye állami erdeit kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója beszélt köszöntőjében.

Az országos hálózat püspökladányi, mátrafüredi, budapesti, soproni kísérleti állomásairól, a sárvári központból és Szombathelyről érkezett kutatók, technikusok és adminisztratív munkakörökben dolgozók mintegy 10 km-es túrán ismerték meg a Farkas-erdő történetét, a Bajorországból ide került Scherg Lőrinc egykori főerdőmester munkásságát, az 50-es évek fenyőfásítási programjában ide került erdei fenyves sorsát, láthattak fajgazdagsági és erdővédelmi szempontból is fontos szerepet játszó, ma már több száz éves óriási méretű banyafát, más néven tanú- vagy habitat fát. Ki-ki a kutatási területének megfelelő „árulkodó nyomokat” figyelte az erdő mélyén, például a tölgycsipkéspoloska jelenlétét, a fagyrepedéseket, a baktériumos és gombabetegségeket a fákon, de volt, aki a szórványosan előforduló lóhere pohók hernyóját gyűjtötte be. A kutatók végül megtekintették a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központ erdei, Kisboldogasszony kápolnáját, amelyet 2017-ben emelt az erdészeti társaság.

Dr. Borovics Attila főigazgató elmondta, fontos, hogy az ország több pontján működő kísérleti állomásaik munkatársai ilyen összekovácsoló programokon vehessenek részt. A baráti kötetlen beszélgetés néha szakmai vitákat is generált. Sok alapfeltevés kezd megkérdőjeleződni amiatt, hogy olyan gyorsan változik a környezet, és erre nincsenek egyértelmű és határozott válaszok még a kutatók körében sem. A klímaváltozás miatt tennünk kell az erdők érdekében. Nem dőlhetünk hátra, hogy az erdő majd megoldja magától ezt a problémát. A főigazgató azt is kiemelte: a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az intézet sárvári központja között a jelképes kapu mindig nyitva áll.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az idén 150 éves Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, amellyel az európai nagyvárosok középmezőnyében helyezkedik el. Ezeknek az erdőknek a túlnyomó többségét egykor erdészek telepítették, s területük több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli, amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. A Parkerdő 2020-ban indította el hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. A program eddigi megvalósítása során a Pilisi Parkerdő több kerületi önkormányzattal közös, illetve vállalati partnerek által támogatott fejlesztést valósított meg, idén tavasszal külső szakértők bevonásával szakmai workshop-sorozatot, nyár elején pedig budapesti konferenciát szervezett a városi erdőkről.

A budapesti erdők jövőképe

2023. őszén a Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével (ERTI) közösen úgynevezett klímaszcenárió-elemzést készített a fővárosi erdőkre.

Az ERTI a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében kifejlesztett egy erdészeti döntéstámogató szoftvert, a SiteViewer 2.0 programot, melynek általános célja az erdőtervezés és az erdőfenntartás támogatása azzal, hogy országos léptékben, finom felbontásban nyújt információkat az adott terület jelenlegi és jövőbeli makroklímájának alakulásáról. Makroklíma alatt a nagy térségekre ható nagy kiterjedésű (több ezer km²) terület feletti légtér éghajlatát értjük, mely ember által nem befolyásolható, s melyet a rá jellemző növénytársulással jellemeznek (bükkös, gyertyános-tölgyes, cseres-tölgyes, erdőssztyepp, sztyepp). A mezoklíma alatt az adott makroklímától kisebb térségekben (10-1000 km²) például a domborzat vagy nagyvárosok infrastruktúrájának hatása miatti eltérő sajátos helyi éghajlatot értjük (hegyoldalak, dombvidékek, városok vagy egy nagyobb erdőtömb).

A klímamodellek alapján megállapítható, hogy Budapest és környékének klímája már 2050-ig is az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. Ennek következményeként a budai oldalon makroklíma a kocsánytalantölgyes ill. cseres klímából fokozatosan az erdőssztyepp klímába megy át, azonban a mezo és mikroklímatikus hatások továbbra is lehetővé tehetik üdébb erdők pl. gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsánytalan tölgyesek jelenlétét, és valószínűleg bükköt is szórványosan találhatunk majd az északi hegyoldalak aljában. A pesti oldali erdők nagy részén – amelyek gyökérzete a talajvízszintet nem éri el -, a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp klímát sztyepp klíma váltja fel, amely kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.

„A klímaváltozás hatásai nem csak számunkra, erdészek számára, akik minden nap kint vagyunk az erdőben, hanem a természetjárók számára is érzékelhetők. Sőt, már több éve látjuk, hogy sok helyen száradnak a budai oldal bükkösei, leromlanak a pesti oldal erdői az alacsony talajvízszint, a városi környezet okozta terhelés, az erdőket körbevevő betonfelületek és a klíma egyre gyorsabb átalakulása miatt. A hagyományos erdészeti módszerekkel nagyon sok mindent tudunk tenni és teszünk is erdeink változó klímához történő alkalmazkodása érdekében. Az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen most a jövőbe pillantottunk: azt néztük meg, mi várható harminc-ötven év múlva. És azt látjuk, több helyen új megoldásokra, nagyobb forrásokat igénylő beavatkozásokra, fejlesztésekre van szükség, ha Budapest ma ismert erdőképének a megőrzése és fejlesztése a cél.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Erdészeti klímaadaptációs megoldások: a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának válaszai

• Örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló erdőművelési rendszer, az erdők önmegújuló-képességének támogatása

A Pilisi Parkerdő Zrt. már 2 évtizede a természet védelme és a klímaváltozásra való felkészülés jegyében megkezdte az erdőművelés fokozatos átalakítását. Ennek legfontosabb alapelvei a nagyobb erdőtömbök mezoklímáját és az erdő belső mikroklímáját megőrző folyamatos erdőborítású erdőművelési rendszerekre való átállás, az erdők önmegújulásának folyamatos ösztönzése, sok fafajból álló, többkorú, a természetes erdők összetételét modellező erdőállományok kialakítása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Ezért a budapesti erdők nagyrészt örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló rendszerben kezeltek, amelyben az erdők megújulását a rendszeres, az erdő belső klímáját megőrző beavatkozások teremtik meg, ahol egyrészt a vitálisabb fák fejlődésének, a vegyeskorúság és elegyesség növekedésének, valamint a kis, néhány száz négyezetméteres lékekben való megújulásnak az elősegítése folyik.

A Városierdő-fejlesztési Program keretében kidolgozott módszerek lehetővé teszik az erdő önmegújuló folyamatainak nyomon követését és szabályozását ezekben a lélekben.

Az állandó önmegújulás és az ebből fakadó többkorúság biztosítja, hogy egy adott fafajon belül az alkalmazkodás lehetősége a legnagyobb mértékben kihasználható legyen. Egy adott fafajon belül is széles a skála és léteznek szárazságtűrőbb egyedek, melyek adott fajon belül előtérbe kerülhetnek. A több fafajból álló erdők esetében a fajon belüli alkalmazkodóképesség csak az egyik lehetőség, mert a fajok közötti arányok fokozatos megváltozása is további lehetőséget biztosít: szárazabb, melegebb klímát jobban viselő fafajok aránya fokozatosan megnövekszik nagyobb megrázkódtatások nélkül.

• Délebbi származású szaporítóanyagok

Az erdők szerkezetének és elegyességének javítása, klímaváltozásra történő felkészítése érdekében a jelenleg honos fafajok délebbi, szárazságtűrőbb származásaival kapcsolatos kísérleti csemetenevelés, a csemeték kísérleti betelepítése indul el a Pilisi Parkerdőnél. Amennyiben a klímaváltozás további következményei miatt szükséges, a délebbi származások alkalmazása nagyobb teret is nyerhet.

• Új finanszírozási modellek kialakítása a Főváros erdői érdekében

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterületen folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennek a területnek a teljes ökoturisztikai és közjóléti infrastruktúráját, természetvédelmi és klímaadaptációs feladatait gazdálkodó szervezetként az erdőből származó bevételeiből finanszírozza. A városi erdők klímavédelemre, ökológiai értékek megőrzésére és a lakosság számára nyújtott rekreációs szolgáltatásokra fókuszáló komplex fejlesztése olyan feladat, amely jóval meghaladja a más területeken folytatott erdőgazdálkodói gyakorlat gazdasági lehetőségeit. Ezért a Pilisi Parkerdő a Főváros általa kezelt 3600 hektáros erdőterületét olyan projektre szegmentálja, amely lehetővé teszi a külső források (kormányzati és önkormányzati, illetve vállalati támogatások, pályázati források, stb.) hatékony bevonását.

Összefogás és együttműködés az erdőkért

„Fontos annak tudatosítása, hogy a budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy, amely az érintett felek, azaz a helyi közösségek, a kerületi önkormányzatok, a város, a kormányzat, a természetvédelem és az erdőfenntartó hatékony együttműködését igénylő feladat. A pesti oldalon a ma ismert erdőkép megőrzése érdekében megalapozó kutatásokra, az erdők állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas monitoring-rendszerek és jelentős csapadékvízmegtartó-infrastruktúrák létesítésére, de mindenekelőtt társadalmi összefogásra van szükség.” – mutatott rá Reinitz Gábor.

A Városierdő-fejlesztési Program következő lépéseként a Pilisi Parkerdő pilot projektet indít a pesti oldali, negyedik kerületi Farkas-erdőben, ahol részletesen felméri az erdő jelenlegi állapotát, ökológiai értékeit, különböző védelmi funkcióit, valamint a környezetében élő lakosság erdőhasználati szokásait: e felmérések alapján készül el a Farkas-erdő átfogó fejlesztési terve.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központja ideális helyszínnek bizonyult, hiszen a legkisebbek vidáman szaladgálhattak a Kisboldogasszony Kápolna előtti hatalmas réten – olvasható a szervezet közösségi oldalán. Arról is írnak: a sátorban kézműves foglalkozás és arcfestés várta a gyerekeket. A Farkas-erdő szépségeit lovaskocsin és gyalogtúrán járhatták be a családok, közben pedig túravezető munkatársunktól hallhattak a vármegye legnagyobb egybefüggő erdőtömbjének történetéről, az itt végzett munkáról. Felkeresték a „Pilóta dombon” az 1944-ben itt hősi halált halt vitéz nemes Molnár László m. kir. repülő hadnagy emlékhelyét, a Scherg Lőrinc kilátóból pedig felülnézetből is megismerhették a tájat.  

Az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület az ország második legrégebbi civil szervezete, amelynek a szombathelyi az egyik legnagyobb létszámmal működő helyi csoportja, mintegy 250 tagot számlál. 

forrás: VAOL 10-17