Az erdészeti facsemeték piaca Magyarországon nem túl nagy, nem is nagyon vagyunk reflektorfényben, amit a támogatási kérdéseknél azért néha érzünk – mondta a Világgazdaságnak Farkas Pál, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) ügyvezetője. Az erdősítés fontos kérdés, és azt azért az Agrárminisztériummal folytatott tárgyalásokkal sikerült elérniük, hogy a csemetékre és géptámogatásra is jusson mintegy kétmilliárd forint forrás, amiből mintegy 1,5 milliárdot sikerült felhasználniuk.

Az ügyvezető szerint a 480 tagot számláló EESZT zömében kistermelő tagjainak – akik a „kert végében nevelnek valamennyi akácot” – az 50 százalékos önrész magas volt, a nagy erdészetek pedig a kiírásnak megfelelő gépekkel már fel voltak szerelve. Ez a friss támogatási forrás persze ettől függetlenül jól jött az ágazatnak.

Az utolsó elérhető statisztika szerint egyébként a hazai facsemete-előállítás 2022-ben 196 millió darab volt, amelynek a zöme a hazai piacon talált vevőre. A magyar piac pedig akkor élénkül meg, amikor kiírnak egy erdőtámogatási vagy erdősítési pályázatot. Legutóbb azonban a csemetekertesek ebből viszonylag keveset tudtak profitálni, mert a kiírás szerint a makkal való erdősítésre ugyanannyi támogatás járt, mintha csemetével történt volna az erdőtelepítés. A makk pedig értelemszerűen olcsóbb, mint a facsemete, a pályázóknak tehát jobban megérte, ha makkal erdősítettek. Az EESZT egy ideje próbálja elérni, hogy a támogatásnál legyen különbség, a csemete ugyanis nyilvánvalóan több hozzáadott értéket tartalmaz, mint az erdőben összeszedett makk.

Ez a próbálkozás sikertelen volt, így a legutóbbi támogatásnál is az történt, hogy mivel a legtöbben megpróbálták a lehető legolcsóbban kihozni az erdősítést, így  a makkot választották. Volt is olyan év, amikor ez felvitte a makk árát, a 300-400, esetleg 600 forint helyett 1200 forintért lehetett venni egy kilót, de még így is olcsóbb volt a csemetés erdősítésnél. 

Volt olyan év is, amikor Magyarországon emiatt el is fogyott a makk, amit aztán Erdélyből hoztak be.

Ekkor pedig ott boldog, boldogtalan nekilátott makkot gyűjteni, és bár az ide beérkezett makkok gyenge minőségűek voltak, mégis azt használták fel az erdősítéshez. Idén viszont visszaállt az ár a normál szintre, ugyanis jó volt a hazai makktermés Magyarországon, és itt is beindult a makkgyűjtés. Az EESZT várja a következő pályázatot, aminek a társadalmi vitája az ígéretek szerint hamarosan elkezdődhet, de ez az őszi szezont már nem fogja befolyásolni.

A csemetések számára a szezon egyébként akkor kezdődik, amikor a lomb lehull, és addig tart, amíg újra ki nem hajtanak a fák. Ez korábban biztonságosan október végi, november eleji kezdést takart, ami mostanában már nem igaz: idén is október utolsó napjaiban még 18 fok körüli hőmérséklet volt, nem volt fagy, nem hullik le a csemetéről a levél. Ha ilyenkor emelik ki a földből a csemetét, és teszik be a vermelőbe, akkor jó eséllyel romlik a minősége. Ráadásul hamarabb is tavaszodik, így a szezon rövidebb is lett az utóbbi években. Farkas Pál szerint ezért próbálják előtérbe helyezni a burkolt gyökerű, konténeres csemetét, mert azt szeptember elsejétől egészen májusig lehet ültetni. 

A csemeteszezonnal az is probléma, hogy ősszel az erdészek nem a csemetével és a makkal vannak elfoglalva, hanem a vadászat(ok) biztosításával, ami nem is meglepő, mert több bevételt hoz számukra, mint a csemete vagy a makk.

A 2022/2023-as szezon csemetetermelési adataiból egyébként az derül ki, hogy ekkor 196,4 millió, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által ellenőrzött facsemete került a piacra, amelyek közül 139,1 millió egyéves volt. A legnagyobb számban nevelt fafajok közül a

• különböző tölgyekből 63,7 millió,
• akácokból 35,4 millió,
• nyárfélékből 23,9 millió került piacra.

A csemetekerteket az időjárás éppen úgy sújtotta, mint a szabadföldön termelő bármely más agrárágazatot, így 2022 után az idei év is meglehetősen gyengére sikeredett. Az ügyvezető szerint már nem lehet öntözés nélkül termelni ebben az ágazatban sem, de sajnos sok olyan tagjuk van, akik nem tudják megoldani a mesterséges vízpótlást.

forrás: vg.hu

A kerítéssel körülvett fakereszt 2022. májusában részesült papi áldásban, átfogó felújítást követően. Az elmúlt két esztendőben ugyan gondos, odaadó kezek vigyázták az ódon szakrális műtárgyat, ám a végső „gazdára” találás továbbra is nyitott kérdés maradt. Farkas P. József, a kecskeméti Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója, egyben a Porta Közhasznú Egyesület főszervezője számtalan Krisztus-kereszt felújításában vállalt eddig szerepet, két évvel ezelőtt a felső-matyópusztai úgyszintén az ő kezdeményezésére nyert új külsőt – támogatók bevonásával. Egyfajta édesgyermekének tekintve e keresztet, az idők során felmerült benne a gondolat: talán érdemes lenne „örökbefogadót” keresni a szakrális emléknek. Ennek személyét végül a Wojtyla Barátság Központ régóta elkötelezett támogatójában, Sulyok Ferencben – és erdészeti munkatársaiban – találta meg Farkas P. József.

A hivatalos bejelentés alkalmával Sulyok Ferenc hangsúlyozta: azon kívül, hogy a KEFAG Zrt. Bács-Kiskun vármegye állami erdőterületeiből több mint 57 ezer hektárt kezel, elsődleges tevékenységi körükön túlmenően egyéb feladatokat is ellátnak. Ezek közé tartozik immáron jó néhány Krisztus-kereszt gondozása, így június 7-től kezdve a felső-matyópusztai folyamatos karbantartása, szépítése is.

Az eseményen megjelenő Mikulás Domonkos, a kecskeméti Piarista Iskola főigazgatója beszélt a piaristák természethez és az útmenti keresztekhez fűződő különleges, kiemelt viszonyáról, egyúttal megemlékezett Szabó István piarista szerzetes tanárról, aki évtizedeken át oktatta a fiatalokat a matematika, fizika tantárgyakkal együtt a természet szeretetére is.

Farkas P. József pedig felidézte a környékkel és e hellyel kapcsolatos ifjúkori élményeit, melyek később meghatározták egész életpályáját, gondolkodását.

A magasztos ünnepségen Sulyok Ferenc, valamint Frankó János izsáki vállalkozó, továbbá Farkas Pál, a Wojtyla Barátság Központ programszervezője, az esemény házigazdája, konferansziéja egy-egy koszorút helyezett el a keresztet övező kerítésen – Madácsi Sándor erdészeti igazgató és ágasegyházi kollégája társaságában.Hirdetés

Az esemény lélekemelő hangulatát a Piarista Iskola diákkórusa – négy lány és két fiú – fokozta három keresztény énekkel, Fehérvári Gábor karnagy, énektanár vezetésével.

Az izsáki, felső-matyópusztai kereszt újrafestett állapotban került a KEFAG Zrt. gondozásába, Frankó János vállalkozó, az izsáki Színvilág Kft., Gyarmati Dezső festő-mázoló mester, a helyben lakó család – Locska Noel és édesanyja, nagyapja –, valamint Földinszki Pálné Katalin segítő közreműködésével.

forrás: hiros.hu

Az elnöki köszöntőt követően a megjelent tagok szavazással az alábbi 35 küldöttet választották meg:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Czeller Márton
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Dr. Borovics Attila
Dr. Patocskai Zoltán
Fadgyas Attila
Farkas Pál
Fejes Gábor
Gödörházi Gábor
Gyenes Károly
Horváth Ádám
Horváth Jenő
Isó Lajos
Kámpelné Bitter Adrienn
Kárpáti Béla
Kelemen Sándor
Kiss Balázs
Kiss János
Kopeczky Tamás
Könnyid Roland
László Péter
Lázár Tamás
Sass Tamás
Simonics Ervin Gyula
Nótárosné Szalai Zita
Száva Tamás
Török Zsófia
Varga Péter
Vida Boglárka
Vörös Attila
Zakariás Éva

Az újonnan megválasztott küldöttek a tisztújító ülés során újra Kárpáti Bélát választották meg az EESZT elnökévé. A régi/új elnök így 2009 óta folyamatosan vezetheti majd a jövőben is az EESZT szakmai munkáját.

A tisztújítás során új választmányt is választottak a küldöttek. Az EESZT választmány 12 posztjára az alábbi tagok kerültek megválasztásra:

Ács Péter
Babics István
Beck Antal
Bolla Balázs
Csordás Tibor
Dobrovitz Attila
Farkas Pál
Gyenes Károly
Horváth Jenő
László Péter
Török Zsófia
Varga Péter

Az EESZT választmányi elnöki tisztségét a továbbiakban is Varga Péter fogja betölteni.

A Terméktanács Ellenőrző Bizottságában szintén nem történt személyi változás. Dr. Borovics Attilát, Kiss Balázst és Száva Attilát választották meg a küldöttek a tisztségek betöltésére, a független bizottság elnökévé ismételten Dr. Borovics Attilát választotta.

Farkas Pál ügyvezetői beszámolóját követően a küldöttgyűlés záró napirendi pontja az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmek elbírálása volt.

A Terméktanács elnöksége ezúton is köszönetét fejezi ki a küldötti és választmányi tisztségeket betöltő tagjainak önzetlen munkájáért, illetve az elnökség szakmai támogatásáért.

forrás: EESZT

Bóday Pál az alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket, s portálunknak tréfásan úgy fogalmazott, hogy már önmagában jelentősége van annak, hogy míg a korábbi rendszerben a március 21-i napokon a tanácsköztársaságot ünnepelték, ma már a természetet. Történik mindez azzal a mottóval, hogy aki fát ültet állatokat ment. Ezért is öröm az elnök szerint, hogy „erdőnyi” fát sikerült ezen a keddi napon elültetni.

Ott volt az eseményen díszvendégként Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke, miniszteri tanácsadó. Mások mellett eljött és fát ültetett Rózsa Norbert olimpiai bajnok úszó, Kiss Norbert világ- és Európabajnok autóversenyző, Dudás Zoltán jet-sky magyar bajnok, Náksi Attila ismert DJ és popmenedzser, Hankó Ákos Harley Dawidson-tulajdonos, Kapin Ricsi a Szurkolók az Állatokért képviseletében, valamint a Borsodi Betyársereg képviselői.

Egerből érkezett a faültetésre Harmati Péter üzletember, Kovács Attila fertálymester és Farkas Pál egri ökológus, a Mi Hazánk választókerületi elnöke, Hajdara Roland, illetve a párt vármegyei szervezetének elnöke, dr. Pápai Ákos.

– Ez a mai esemény is megerősítette valamennyi résztvevőben azt a meggyőződést, hogy erdők nélkül nincs élet – mondta portálunknak Bóday Pál.

forrás: HEOL 03-21

A terméktanács a küldöttgyűlését az európai hírű bajcsai csemetekert területén tartotta. A tagok a dél-zalai területet is megtekintették, majd a beszámolókban és előadásokban előkerültek az aktuális problémák. A Zalaerdő Zrt. erdőművelési előadója, Babics István azt mondta: a szaporítóanyag-termelés és a tűzifahelyzet látszólag távol áll egymástól, pedig nagyon is közel van.

– Az erdőgazdaság mindenkinek biztosítja a tűzifát, kormányzati döntések születtek a hatósági áras tűzifa kiadására. Nyilvánvaló, amikor mi termelünk az erdőben – fát termelünk, rönköt és tűzifát is többek között – akkor annak a helyét biztosítani kell. A letermelt faanyag üzemterv szerint – hangsúlyozom még egyszer üzemterv szerint – teljesen letermelt faanyag helyére azonnal, rövid időn belül meg kell tennünk az utánpótlást. Tehát pótolni kell, vissza kell ültetni. Az pedig a csemetekert feladata – Babics István, a Zalaerdő Zrt. erdőművelési előadója. 

A szakemberek az erdősítési szezon felkészülésének problémáit is megvitatták, jelentős kérdés volt a tölgycsemeték, a tölgyerdők létesítése a jelenlegi körülmények között.

– Az erdészeti szaporítóanyag a tölgyek esetében vagy makk – makkvetés esetében, vagy a csemeték jelenléte és a csemeték megléte. Ha én jövőre erdőt akarok létesíteni, azt egy évvel vagy két évvel előtte létre kell hozni a csemetét. A csemeteágazat jelenleg nehéz problémákkal küzd, humánerőforrás, költségek növekedése, energetikai költségek növekedése – mondta el stábunknak Farkas Pál, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetője.

Az elmondottakon túl a Terméktanács elnöke hangsúlyozta: nagyon fontosak ezek a szakmai megbeszélések, mert a kollégák egymással is tudják egyeztetni a szakmai kérdéseket és az árak alakulását.

forrás: KanizsaÚjság 09-16