A fa – például a fűrészáru, a faalapú lemezek, a papír és a karton, valamint az energia – felhasználása hozzájárulhat a körforgásos bio-gazdasághoz azáltal, hogy a fosszilis alapú anyagokat olyan megújuló alternatívákkal váltja fel, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Az átlagos faanyag-fogyasztás Európában körülbelül 1 köbméter kerekfa-egyenérték/fő/év, amely Délkelet-Európában 0,6 köbméter, Észak-Európában pedig 1,9 köbméter.

Közép- és Kelet-Európában nőtt az egy főre jutó faanyag-fogyasztás, ezzel szemben Észak-Európában és Közép-Nyugat-Európában éves csökkenés volt tapasztalható. Ezek a tendenciák tükrözik a gazdasági növekedés, az ipari szerkezetátalakítás, valamint az energia- és megújuló anyagokra vonatkozó politikák összetételében megnyilvánuló regionális különbségeket.

Ez egy kritikus egyensúlyt emel ki: a fa mint megújuló erőforrás felhasználásának növelése mellett biztosítani kell a fenntartható erdőgazdálkodást, a biológiai sokféleség védelmét és az erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását.

A fentieken túl számos érdekes információt tartalmaz a SoEF 2025 tanulmány, a FOREST EUROPE aláíróinak, monitoring és statisztikai szakértőinek, valamint a FOREST EUROPE (FE), az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös páneurópai adatgyűjtéseinek együttműködéseként készült, átfogó jelentése.

Ez az együttműködésen alapuló keretrendszer biztosítja az adatok megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát páneurópai szinten. A jelentést az Európai Erdészeti Intézet (EFI) készítette.

forrás: FOREST EUROPE

A faanyagok – például a fűrészáru, a faalapú lemezek, a papír és a karton, valamint az energia – felhasználása hozzájárulhat a körforgásos bio-gazdaság kialakításához azáltal, hogy a fosszilis alapú anyagokat olyan megújuló alternatívákkal váltja fel, amelyek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Az átlagos faanyag-fogyasztás Európában körülbelül 1 köbméter kerekfa-egyenérték/fő/év, amely Délkelet-Európában 0,6 köbméter, Észak-Európában pedig 1,9 köbméter.

Közép- és Kelet-Európában nőtt az egy főre jutó faanyag-fogyasztás, ezzel szemben Észak-Európában és Közép-Nyugat-Európában éves csökkenés volt tapasztalható. Ezek a tendenciák tükrözik a gazdasági növekedés, az ipari szerkezetátalakítás, valamint az energia- és megújuló anyagokra vonatkozó politikák összetételének regionális különbségeit.

Ez egy kritikus egyensúlyt emel ki: a fa mint megújuló erőforrás felhasználásának növelése mellett biztosítani kell a fenntartható erdőgazdálkodást, a biológiai sokféleség védelmét és az erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását.

A fentieken túl számos érdekes információt tartalmaz a SoEF 2025 tanulmány, a FOREST EUROPE aláíróinak, monitoring és statisztikai szakértőinek, valamint a FOREST EUROPE (FE), az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös páneurópai adatgyűjtéseinek együttműködéseként készült, átfogó jelentése.

Ez az együttműködésen alapuló keretrendszer biztosítja az adatok megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát páneurópai szinten. A jelentést az Európai Erdészeti Intézet (EFI) készítette.

forrás: FOREST EUROPE

Több mint kereskedelem: komplex megoldások egy kézből

Bár a cég neve hallatán sokaknak a hatalmas raktárkészlet jut eszébe, a Pannon Falap-Lemez Kft. már rég túllépett a klasszikus kereskedői szerepkörön. A biatorbágyi, több mint 3500 m²-es központban zajló munka során a hangsúly a partnerségen és a műszaki támogatáson van. Legyen szó egyedi lapszabászatról, szaktanácsadásról vagy az országos logisztikai hálózatról, a cél minden esetben ugyanaz: a vevő projektjének sikeres megvalósítása.

A választék szabadsága: alapanyagok a klasszikustól a speciálisig

A Pannon Falap-Lemez Kft. raktárkészletét úgy alakították ki, hogy az a hagyományos asztalosipari igényektől a legmodernebb ipari elvárásokig mindenre választ adjon. A kínálat gerincét a natúr rétegelt lemezek alkotják, amelyek fafajok tekintetében is lenyűgöző skálán mozognak: a közkedvelt nyír, bükk és fenyő félék mellett olyan különlegességek is elérhetőek, mint a trópusi meranti vagy az egzotikus okoume, amelyek a vízi közlekedésben vagy kültéri projekteknél nélkülözhetetlenek.

Speciális megoldások, ahol a technológia találkozik a fával:

• MDF és innovatív lapok: Nem csupán natúr kivitelben, hanem színezett, tűz- és vízálló, sőt, rendkívül kreatív felhasználást lehetővé tevő hajlítható változatban is készleten tartják.
• Szerkezeti és építőipari alapanyagok: A precíz táblásított és háromrétegű lapok (luc, vörösfenyő, tölgy) mellett az egyedi méretre szabható OSB lapok és kiváló ár-érték arányú farostlemezek teszik teljessé a palettát.
• Esztétikum és design: A színfurnérozott termékek és a lécbetétes bútorlapok a prémium belsőépítészeti megoldásokhoz kínálnak stabil és látványos alapot.

A választékot a funkcionális bevonatok teszik teljessé: a csúszásmentesített felületek, a különböző színes bevonatos lemezek és a nagy teherbírású zsalulemezek biztosítják, hogy a cég partnerei bármilyen extrém fizikai igénybevételre találjanak megfelelő alapanyagot.

„Nálunk nem létezik ‘lehetetlen’ projekt; a több százféle vastagság, méret és minőségi kategória kombinációja garantálja, hogy minden megrendelőnk pontosan azt kapja, amire a munkájához szüksége van – közvetlenül raktárról.”

A zsalutechnológia és a járműipar láthatatlan motorja

A vállalat szakmai hírnevét nagyban köszönheti két speciális területnek, ahol a hibázási lehetőség minimális:

1. Építőipari zsalurendszerek: A kínálatukban szereplő zsalulemezek a legintenzívebb igénybevétel mellett is megőrzik formájukat, ellenállnak a kémiai hatásoknak, így a kivitelezők számára hosszú távú, költséghatékony megoldást nyújtanak.
2. Járműfelépítmények: A magyarországi járműgyártók egyik legfontosabb beszállítójaként a cég nagy teherbírású, kopásálló, csúszásmentesített rétegelt lemezekkel látja el a piacot, amelyek a legmagasabb biztonsági és tartóssági elvárásoknak is megfelelnek.

Portfólió határok nélkül

A kínálat mélysége lenyűgöző: a klasszikus nyír és bükk rétegelt lemezektől kezdve a speciális hajlítható MDF lapokon át egészen a modern, színes bevonatos megoldásokig minden megtalálható. A választékot szigorú minőségbiztosítás kíséri; minden alapanyag ellenőrzött forrásból származik, és rendelkezik a szükséges műszaki adatlapokkal.

„A minőség, a rugalmasság és a megbízhatóság nem csupán hívószavak nálunk, hanem a mindennapi működésünk alapkövei” – vallja a cég vezetése, és ezt igazolja az a széles partnerkör is, amely negyedszázada töretlen bizalommal fordul hozzájuk.

Miért érdemes a Pannon Falap-Lemez Kft.-t választani?

• Negyedszázados tapasztalat: Stabil, megbízható szakmai háttér.
• Hatalmas választék: Azonnali raktárkészlet fafajok és méretek széles skáláján.
• Országos elérhetőség: Viszonteladói hálózatuk révén az ország bármely pontján elérhetők megoldásaik.

A Pannon Falap-Lemez Kft. példája mutatja, hogy a szakértelem és a folyamatos fejlődés képes egy vállalkozást a piac élvonalában tartani évtizedeken át. Aki ma velük dolgozik, nem csupán alapanyagot vásárol, hanem egy hosszú távú szakmai szövetséget is köt.

(x) www.pannonfalap.hu

A készülő tanulmány célja, hogy hatékonyan támogassa a Kap Paper működésének stratégiai átállását a nagyobb növekedésű piacok felé. Meghatározza azokat a legfontosabb műszaki és gazdasági kritériumokat, amelyek szükségesek a végleges befektetési döntés meghozatalához egy új közepes sűrűségű farostlemez (MDF) gyár lehetséges építéséről.

A bejelentés szerint a tervezett MDF-gyár lehetővé tenné a Kap Paper működésének folytatását, a munkahelyek megőrzését Kapuskasingban és az északkelet-ontariói regionális gazdaság megerősítését. A projekt várhatóan hozzájárul a rost iránti kereslet stabilizálásához és a kitermelt faanyagból nyert összességében nagyobb értékhez.

„A Kap Paper a regionális gazdaság motorja, és kulcsfontosságú integrált támogatást nyújt Ontario északkeleti részének puhafaiparának. Ez a beruházás segít a vállalatnak meghatározni azt a tervét, hogy magasabb értékű termékeket gyártson a bevételi források diverzifikálása, a rost iránti kereslet stabilizálása és a kitermelt faanyag gazdasági hozamának maximalizálása érdekében” – mondta Joly. Hozzátette, hogy ezeknek a termékeknek a fejlesztése hozzájárulna a munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, miközben erősítené Ontario regionális gazdaságát.

A szövetségi támogatás a kanadai kormány korábbi támogatására épül. 2025. októberében az Észak-Ontario Szövetségi Gazdaságfejlesztési Ügynöksége 10 millió dolláros támogatást (kb. 2,3 milliárd forint) jelentett be a Kap Paper támogatására és több mint 2000 munkahely megőrzésére Ontario északkeleti részén. A Kapuskasingban található Kap Paper gyár közvetlenül körülbelül 240 munkavállalót foglalkoztat, és akár 2500 közvetett munkahelyet támogat a regionális erdőgazdálkodási, szállítási és logisztikai ágazatokban, ami aláhúzza szerepét Ontario északkeleti részének szélesebb értelemben vett erdőalapú gazdaságában.

forrás: CISION

A frissen beszerzett berendezésekkel évi 240 ezer köbméteres gyártási kapacitást érhet el az üzem, amely az alapanyagok több mint felét magyar beszállítóktól vásárolja, termékei mintegy 90 százalékát pedig az exportpiacokon értékesíti. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Global Best to Invest friss rangsora szerint a közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb beruházási környezettel.

A miniszter kiemelte, hogy a mostani beruházás nagyban hozzájárul a hazai faipar fejlődéséhez is, amely ágazat 14 ezer embernek ad munkát, a termelési értéke pedig megközelítette az 500 milliárd forintot, miközben a szektor exporthányada is jelentősen 50 százalék felett van, ami a versenyképesség bizonyítéka. Továbbá arra is kitért, hogy az utóbbi évek magyar gazdasági sikereiben jelentős szerepe volt az osztrák befektetőknek, a két ország gazdasági együttműködésének. Tájékoztatása szerint Magyarországnak Ausztria a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, s több mint 2300 osztrák tulajdonú vállalat működik hazánkban, mintegy 75 ezer embert foglalkoztatva.

Forrás: behaviour

Farostlemez import

A KSH-nál a külker statisztika a termékek részletezése szerint a 8 jegyű vámtarifa számokig nyitható ki. A hatjegyű szinten megjelenő adatokat összeadva – így számolva a 4 jegyű szint adatait – mindig kevesebbet kapunk, mint amennyit a KSH a 4 jegyű szinten megjelenít. E négyjegyű szinten ugyanis a KSH munkatársai minden termék esetén valamilyen szakmai becsléssel többlet korrekciót tesznek. Ennek okát, módszerét nem sikerült kiderítenem, de ez a külker statisztikában létező jelenség. Ezt az eltérést mutatja az alábbi 3 ábra.

A 4411 Farostlemez importot annak 6 jegyű szintig bontott választékaival mutatja be mennyiségben és értékben az alábbi 8 grafikon.

A természetes mértékegység, ami jelen esetben a m3, a 8 jegyig kinyitott szinten jelenik meg. Ezekből számítottam a 6 jegyű termékszintek m3 adatát. A természetes mértékegységű adatoknál időnként fura dolgok fordulnak elő. Jelen esetben a HDF 2019., 2020. és 2022. évi m3 adatai irreálisan magasak, bizonyára valamilyen hibás adatszolgáltatás miatt. A 2022-2023. évi adatok esetében az eggyel mélyebb bontásnál (8 jegyű szinten) pedig több választéknál nincs adat, ugyanis a KSH adatvédelmi okokból a teljes részletezés esetén van, amikor nem jeleníti meg az adatot, csak az eggyel magasabb szinten aggregáltat. A természetes mértékegységű grafikonokat ilyen kor csak némi távolságtartással érdemes szemlélni.

A fent leírt probléma esetén különösen hasznos a mennyiségi folyamatokat a nettó súly szerinti adatok alapján értékelni. Nettó súlyra és értékre ugyanis a KSH minden termékbontási szinten megjeleníti az adatokat, míg természetes mértékegység esetén csak a 8 jegyig kinyitott szinten.

A farostlemez import mennyisége tehát a 2016. évi megugrás után 2022-ig megközelítőleg hasonló szinten alakult, amit 2023-ban jelentős visszaesés követett. Ugyanakkor ezen belül a választékok egymás közti aránya átrendeződött.

Értékben ugyanakkor forintban és euróban is folyamatos volt a határozott növekedés 2022-ig, amit 2023-ban minden választéknál visszaesés követett.

Farostlemez export

A HS 4 jegyű szinten megjelenő KSH adatok és a 4 jegyű szintre számítottak között a farostlemez export esetén is van némi eltérés, de úgy tűnik e választék és reláció esetén a KSH nem tett jelentős korrekciót.

Az adatmegjelenítési gondok m3 esetén a farostlemez exportnál is érzékelhetőek. Elsőnek azt a két m3-es grafikont mutatom, amit a KSH-tól letöltött adatok alapján készítettem. Jól látható, hogy 2019-ben és 2020-ban a HDF esetén erősen irreális m3 jelenik meg.

Ha a 2019-2020. évi HDF adatokat a többi éveknél számítható egységértékek alapján becsléssel korrigálom, akkor az alábbi két m3-es farostlemez export grafikont kapom, amelyek viszont még mindig nem teljesen jók, hiszen 2022-2023-ban – feltehetően valamely adatvédelmi okokból – a KSH a HS 8 jegyig kinyitott termékmegnevezés szinten a 44111290, a 44111390 és a 44111490 termékeknél nem jelenít meg adatot, pedig korábban mintegy 100 e m3, 5-7 e m3 és 10-20 e m3 mennyiségek jelentek meg ezen sorokon. Ennek hatása jól látható az alábbi két grafikon 2022-2023. évi adatainál.

A mennyiségi folyamatokat tehát célszerűbb a nettó súly adatok alapján értékelni. A farostlemez export tehát mennyiségben 2021-ig folyamatosan nőtt, majd némileg visszaesett. A fő választék a vékony MDF.

2021-2022-ben úgy tűnik jelentős áremelést sikerült elérni.

Az adatokat a KSH tájékoztatási
adatbázisából leszedte, feldolgozta és
a jelen cikkben bemutatta: Mőcsényi Miklós

A jelentést az EPF június 19-21-én a lettországi Rigában tartott éves közgyűlésén mutatták be. Az eseménynek a lett rétegelt lemezgyártó, a Latvijas Finieras adott otthont, és 180 iparági szakértő vett részt rajta.

Az általános visszaesés ellenére a gépi faanyagok jobban teljesítettek, mint a bútoripari és az építőipari ágazat, ami a piaci részesedés növekedését jelzi mindkét fatermékszegmensben.

Az EU27/UK/EFTA régión belül az OSB volt az egyetlen kategória, amely 2023-ban növekedést könyvelhetett el a termelésben, 2%-kal 6,6 millió m3-re emelkedve (a 2022-es 6,5 millió m3-hez képest).

Ezzel szemben a legnagyobb termékkategóriának számító forgácslap termelése 5%-kal 30,9 millió m³-re csökkent (a 2022-es 32,5 millió m³-hez képest).

Az MDF-lemeznél ennél is nagyobb, 11%-os csökkenés volt tapasztalható, 11,1 millió m³ termeléssel (a 2022-es 12,5 millió m³-rel szemben).

A szigetelő farostlemez (softboard), amely főként farostlemez (hő)szigetelőlemezből állnak, az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, de tavaly mégis 6%-os csökkenést regisztráltak, 4,8 millió m³-re (a 2022-es 5,2 millió m³-rel szemben).

A rétegelt lemez gyártása szintén jelentősen, 15%-kal, 2,6 millió m³-re csökkent (a 2022-es 3,1 millió m³-hez képest).

A nedves farostlemez (hardboard), az európai faalapú lemezipar legkisebb termékszegmense 17%-os csökkenést regisztrált, 400.000 m³-re (a 2022-es 500.000 m³-hez képest).

szerk/ford: Tóth János + MM, forrás: EPF

A rendelet célja a jelenlegi szabályok módosítása annak érdekében, hogy azok igazodjanak az európai zöld megállapodásban rögzített célokhoz, illetve a nagy agráripari létesítmények mélyreható átalakulásának ösztönzése annak érdekében, hogy 2050-re megvalósulhasson a szennyező anyagoktól mentes, körforgásos, versenyképes és klímasemleges gazdaság.

Az új szabályok értelmében az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) helyébe az európai ipari kibocsátási portál lép, melyet a Bizottság (2021. júniusában) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával fejlesztett ki.

A portálnak ingyenes online hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az ipari létesítmények által okozott főbb környezeti terhelésekre vonatkozó adatkészlethez, melyben a felhasználók célzott kereséseket végezhetnek.

A jelentéstételi kötelezettség alá tartozó a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek a következők:

6. Egyéb tevékenységek

6.1.   A következők gyártása ipari létesítményekben:

a) cellulóz fából vagy egyéb rostanyagból;

b) papír vagy karton 20 tonna/nap gyártási kapacitás felett;

c) az alábbi faalapú lapok közül egy vagy több: irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslap vagy farostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitás felett.

6.2. Textilszálak vagy textíliák előkészítése (mint például mosás, fehérítés, mercerezés) vagy színezése 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett

6.3.   Nyersbőr és irha cserzése, amennyiben a feldolgozási kapacitás meghaladja a napi 12 tonna készterméket

6.4.  

a) Vágóhidak tevékenysége 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett;

b) Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból:

• kizárólag állati eredetű nyersanyagok (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett;
• kizárólag növényi eredetű nyersanyagok 300 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett vagy 600 tonna késztermék/nap kapacitás felett, amennyiben a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő napot meg nem haladó időtartamon át üzemel;
• állati és növényi eredetű nyersanyagok, kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett: — 75 tonna késztermék/nap, amennyiben „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel; vagy — egyéb esetekben [300 – (22,5 × A)] ahol „A” a késztermék gyártókapacitásában foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti (tömeg százalékban).

A csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének.

Az ebben az alpontban foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej.

c) Kizárólag tej kezelése és feldolgozása napi 200 tonna beérkezett tejmennyiség felett (éves átlag).

6.5.   Állati tetemek vagy hulladékok ártalmatlanítása, vagy újrafeldolgozása 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett

6.6.   Baromfi vagy sertés intenzív tenyésztése:

a) több, mint 40 000 férőhellyel baromfi számára;

b) több, mint 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára; vagy

c) több, mint 750 férőhellyel tenyészkoca számára.

6.10.   Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása– amely nem kizárólag a fa gombás elszíneződése elleni kezelésre terjed ki – legalább 75 m3/nap termelőkapacitással.

Mivel előfordulhat, hogy az állattenyésztési és akvakultúra-létesítmények üzemeltetői nem rendelkeznek a szennyező anyagok szándékos kibocsátásának pontos számszerűsítéséhez szükséges erőforrásokkal, a tagállamok az ilyen kibocsátásokat a nevükben számszerűsíthetik.

Minden egyes létesítmény-üzemeltetőnek, amely a felsorolt egy vagy több olyan tevékenységet végez, amely megfelel a 2010/75/EU irányelv I. mellékletben meghatározott alkalmazandó kapacitásküszöböknek, vagy meghaladja azokat, és vagy az alkalmazandó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben bocsátja ki a II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok bármelyikét, vagy meghaladja a meghatározott hulladék-küszöbértékeket, évente jelentést kell tennie az illetékes hatóságnak legalább a következő információkról és adatokról (kivéve, ha az ilyen információk vagy adatok már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak):

1. a II. mellékletben felsorolt bármely szennyező anyag levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátására vonatkozó adatok, amely kibocsátás esetében az említett mellékletben meghatározott alkalmazandó küszöbértéket túllépték;
2. üzemenként évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy üzemenként évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről való, bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljából történő elszállítására vonatkozó adatok – a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében említett talajban történő kezelési és mélyinjektálási műveletek kivételével;
3. a II. mellékletben felsorolt, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő bármely szennyező anyag telephelyről történő elszállítására vonatkozó adatok, amely elszállítás esetében a meghatározott küszöbértéket túllépték;
4. a víz, az energia és a második albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott releváns nyersanyagok felhasználására vonatkozó adatok;
5. az a) –d) pont alapján jelentett adatok kontextusba helyezését lehetővé tevő információk, ideértve a gyártási volument és az üzemórák számát;
6. információ arról, hogy a létesítmény a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27), a 91/271/EGK irányelv, a 2010/75/EU irányelv, a 2012/18/EU irányelv, az (EU) 2015/2193 irányelv vagy az e rendelet 7. cikkében említett jelentéstételi formátumban meghatározott bármely más uniós környezetvédelmi jog hatálya alá tartozik-e.
7. információk azon üzemről, amelyhez a létesítmény tartozik

A pontos jelentéstételi határidő nem lehet későbbi, mint az érintett jelentéstételi év végétől számított 11 hónap.

Mivel a 166/2006/EK rendeletet jelentősen módosítani kell, azt a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében hatályon kívül kell helyezni, és e rendelettel kell felváltani.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését (2024.05.02.) követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2028. január 1-jétől alkalmazandó.

További részleteket ezen a linken olvashat.

forrás: NAK / Köbli Brigitta

A tárcavezető az osztrák tulajdonú KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft. beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a vállalatcsoport a farostlemez (HDF) gyártásával foglalkozó mohácsi üzemének kapacitását bővíti kétmilliárd forint értékben, amihez az állam 286 millió forinttal járul hozzá, így segítve 230 ember munkahelyének megőrzését.

Beszédében mindenekelőtt az elmúlt évek rendkívüli kihívásait taglalta, hangsúlyozva, hogy rövid időn belül kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán.

Aláhúzta: minden ország másként reagált erre a helyzetre, sok helyen megszorításokról döntöttek, de a magyar kormány gazdaságfilozófiája szerint a beruházások támogatásával lehet legjobban kijönni egy válságból.

„Egy gazdasági válság mindig a munkahelyeket támadja, ezért egy kormány legfontosabb feladata egy gazdasági válságban a munkahelyek megvédése. Munkahelyeket megvédeni pedig beruházásokkal és azok támogatásával lehet” – fogalmazott.

Majd kiemelte, hogy a kormányzati intézkedések sikerességét bizonyítja, hogy tavaly a hazai gazdaság mesterhármast ért el, hiszen megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is.

„A három között szoros az összefüggés, ugyanis minél több a beruházás, annál több a munkahely, minél több a munkahely, annál nagyobb a munkateljesítmény, és minél nagyobb a munkateljesítmény, annál többet tudunk exportálni” – vélekedett.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy tavaly 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett hazánkba, ami hatalmas rekordnak számít, azonban ezt már az idei év első öt hónapjában sikerült megdönteni, miközben az Európai Unióban 15 százalékkal estek vissza átlagosan a zöldmezős beruházások.

Kijelentette, hogy mindezt nem lehetett volna elérni, ha a külföldi vállalatok szemében Magyarország kevésbé lenne vonzó beruházási helyszín, mint korábban, s ha az érintett cégek bizalma nem lett volna töretlen a magyar gazdaság iránt.

„Pontosan tudjuk, hogy nagyon sokan próbálták előállítani azt a helyzetet, hogy a külföldi beruházók bizalma törjön meg Magyarországban, hogy a vállalatok inkább máshova vigyék a beruházásaikat, de dacára minden támadásnak, érzelmi zsarolásnak, hisztériakeltésnek, a külföldi beruházók magyar gazdaság iránti bizalma töretlen” – hangoztatta.

A miniszter arra is kitért, hogy a 16 ezer embernek munkát adó magyar faipar teljesítménye is rekordot döntött tavaly, ennek értéke 26 százalékos bővülést követően megközelítette a 600 milliárd forintot.

Végül megemlítette, hogy Ausztria Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, és az előző évben a kétoldalú forgalom 37 százalékos növekedéssel elérte a 17 milliárd eurót, ami ugyancsak új csúcsot jelent.

forrás: MTI

Továbbá a közepes sűrűségű farostlemez (MDF) gyártása elérte a 12,9 millió m3-t, 7,6%-os növekedéssel. A orientált forgácslapok kibocsátása 2%-kal nőtt, és elérte a 7,2 millió m3-t. A könnyű farostlemez gyártása a jelentések szerint 12,6%-kal, 5,6 millió m3 -rel nőtt, a rétegelt lemez gyártása pedig 12,2%-os növekedéssel elérte a 3,2 millió m3 -et.

Az orosz-ukrán konfliktus miatti gazdasági szankciók miatt többen hajlanak a fa energetikai célú elégetésére, így a faalapú lemeziparral versenyezve a fából készült nyersanyagokért. A fahiány és a vegyi nyersanyagok instabil ellátása nehézséget okozott a gyáraknak a normál termelés fenntartásában.

Várhatóan a forgácslapok iránti kereslet 2022-2023 között tovább csökken, mielőtt újra fellendülne. Türkiye 2021-ben 500 000 m3 -es növekedéssel elősegítette az MDF iránti kereslet fellendülését Kelet-Európában. A magas infláció és az orosz-ukrán konfliktus azonban 2022-2023 között a kereslet erőteljes csökkenéséhez vezet.

Kínában 2019-2021 között folytatódott a kereslet a tájolt forgácslapok iránt. Az építőipari tevékenységek visszaesése miatt azonban a orientált forgácslapok iránti kereslet Nyugat-Európában zsugorodni fog, Kelet-Európában pedig erőteljes visszaesés várható. A nyírfa rétegelt lemez hiánya és az alternatív fafajok korlátozott lehetőségei akadályozni fogják a rétegelt lemez iránti keresletet. Összességében a rövid távú bizonytalanságok próbára teszik a kínálatot és a keresletet. Hosszú távon azonban a műlemezipar megerősödve kerül ki a recesszióból.

A faalapú lemezipar fakínálata kihívásokkal fog szembenézni, mivel az energetikai átalakulás versenyt teremtett a fáért az energiaiparban. Ugyanakkor az olyan új iparágaknak, mint a biomasszából előállított üzemanyagok és a biomasszából előállított vegyi anyagok, szükségük van fára. Várhatóan 2022-2023 között a falemezek iránti kereslet csökkenni fog, de az olyan területeken, mint az építőipar és a bútorgyártás, újra növekedésnek indul.

Az Európai Karton Szövetség célja, hogy a műkarton termékeken keresztül a fenntartható fejlődés új korszakát teremtse meg az építőiparban, a bútoriparban, a csomagolóiparban és más piacokon.

szerk/ford: Tóth János, forrás: PanelsFurnitureAsia