Az erdőtelepítés hosszútávú földhasználat váltást jelent, ezért előtte érdemes számos fontos szempontot átgondolni, hogy a projekt sikeres és fenntartható legyen. Tekintsük át a legfontosabbakat!

A „Miért szeretne erdőt telepíteni?” kérdésre a földtulajdonosok, földhasználók döntő többsége azt a választ adja, hogy „az erdőtelepítés egy alternatív termőföld használati módot jelenthet a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek jövedelmező hasznosítására.”

A kérdés megválaszolásakor érdemes figyelembe venni, hogy az erdő ugyan többnyire nagyértékű vagyontárgy, azonban jellemzően hosszabb időszakokban és jó esetben is csak ciklikusan szolgáltat jövedelmet. Az éves hozamok tekintetében messze elmarad a hagyományos szántóföldi növénytermesztéstől. Számolnunk kell azzal is, hogy az erdősítés első kivitelét követően 12 évig járhat ugyan a kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzációja, és a „területalapú” támogatás (BISS) is, de azt követően megszűnik. Helyüket a KAP feladatokhoz, korlátozásokhoz kötött erdészeti céltámogatási rendszere váltja fel. Emellett nem árt tudni, hogy az erdő a leginkább korlátozottan hasznosítható termőföld, ami erős hatósági kontrollban és a fokozódó társadalmi elvárásokban nyilvánul meg, mely a közérdekű feladatok ellátását a tulajdonosi érdek fölé helyezi.

Ha e rövid kitérő után sem hátráltunk meg, annak érdekében, hogy az erdőtelepítés ténylegesen is egy jövedelmező befektetés legyen és ne váljon valódi rémálommá, további kérdéseket is meg kell válaszolnunk. Közülük az egyik legfontosabb, hogy „A termőhely milyen fafajjal való erdő telepítését teszi lehetővé és annak várhatóan majd milyen lesz a növekedése?”.

Az, hogy a földterület erdő kialakítására egyáltalán alkalmas-e, s az mely fafajokkal végezhető majd el, az az úgynevezett erdészeti termőhelyvizsgálat során derül ki. A helyszíni vizsgálattal és mintavétellel, majd azok laboratóriumi elemzésével is összekötött termőhelyfeltárást érdemes erre jogosult erdészeti szakemberrel elvégeztetni. Az így nyert adatok ugyanis segítenek beazonosítani a terület termőhelyének legfontosabb jellemzőit: a erdészeti klímaosztályt, a hidrológiai viszonyokat, a genetikai talajtípust, a talaj fizikai talajféleségét és a termőréteg mélységét, s ezek eredőjeként az ültethető fafaj(okat), valamint azok várható növekedését.

A termőhelyfeltárást célszerűen a támogatási pályázat benyújtásához szükséges erdőtelepítési terv készítőjével végeztessük.

A megfelelő fafaj kiválasztását segíti az Erdészeti Tudományos Intézet (SOE ERTI) által kifejlesztett erdészeti döntéstámogató – térinformatikai – alkalmazás, az úgynevezett a SiteViewer. Ez a számítógépes program több klímamodell adatait felhasználva nyújt segítséget a termőhely jellemzőinek, ezek közül is hangsúlyozottan a változó klímának megfelelő fafaj, fafajok kiválasztásához. Így kerülhetjük el, hogy a nem kevés ráfordítással létrehozott erdő, a változó környezeti feltételek mellett is hosszútávon életképes legyen, s ne váljon pénztemetővé. 

De mielőtt erdészeti szakemberhez fordulnánk, hogy készítse el az erdőtelepítési-kiviteli tervünket, válaszoljuk meg magunknak a „Mindezt miből szeretnénk finanszírozni?” kérdést? Ehhez érdemes pénzügyi tervet készíteni. Anyagi lehetőségeink számbavétele azért is lényeges, mivel az erdőtelepítés támogatása pályázat egység költség alapú, úgynevezett utófinanszírozott forma. Az elnyert támogatás az erdősítés első kivitelét követően igényelhető, a kifizetésre pedig akkor kerül sor, ha az erdészeti hatóság a gazdálkodót nyilvántartásba vette és megtörtént a terület erdő művelési ágba sorolása.

A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell az erdőtelepítési-kiviteli terv készítésének, az erdőtelepítés kivitelezésének (geodéziai előkészítés, talaj-előkészítés, ültetési anyag beszerzés, ültetés), és fenntartásának (vadkármegelőzés, pótlás, ápolás, növényvédelem az erdőtelepítés befejezéséig) valamennyi költségelemét.

Amennyiben az erdőtelepítési-kiviteli tervet készítő erdészeti szakember véleménye szerint földterületünk alkalmas az erdősítésre és rendelkezünk az erdősítés végrehajtásához a kellő anyagi háttérrel, akkor belekezdhetünk a projekt megvalósításába.

Az elkészült, és az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kiviteli terv alapján 5 évig van lehetőségünk az erdősítés megvalósítására, s az erdőtelepítési támogatási kérelmünk benyújtására. (Ezt követően már új terv kell, hogy készüljön.) A benyújtást követően saját felelősségre megkezdhetjük a kivitelezést, de – óvatosságból – érdemes megvárni a támogatói okiratot. Ennek birtokában még 2 év áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az erdősítés első kivitelét követően már lehetőség van a kifizetési kérelem benyújtására a telepítés évének vagy a következő évnek az egységes kérelem benyújtási időszakában. Az első kivitel támogatás kifizetésének feltétele, hogy a terület művelési ág váltása – erdő művelési ágra – megtörténjen, és a telepítőt az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyezze.

Azonban a sikeres első kivitelt követően sem dőlhetünk hátra: fafajtól függően gondoskodnunk kell az évenkénti ápolási munkák elvégzéséről és amennyiben szükséges, a kipusztult csemeték pótlásáról az erdősítés sikeres befejezéséig.

Az erdősítések ápolása szintén támogatott tevékenység, mely az első kivitellel érintett erdőtelepítések után igényelhető az erdősítés célállománytípus-csoportjától függően 5-11 évig.

A sikeres erdőtelepítési támogatási pályázat megvalósításához fontos kihangsúlyozni, hogy érdemes olyan erdészeti szakirányítót választani, aki a tervezésen, engedélyezésen, támogatási kérelemkezelésen és a fizikai megvalósításon át egészen az erdősítés befejezetté nyilvánításáig szakmailag támogat minket.

Amennyiben az erdőtelepítéssel és a hozzá kapcsolódó támogatási pályázattal kapcsolatban további kérdésük lenne, azt megírhatják az erdo@nak.hu e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a kérdésben is rendelkezésükre áll.

forrás: NAK / Mező Ferenc

A Magyar Közlöny 2021. 184. számában megjelent a 34/2021. (X. 6.) AM rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról –
lásd: https://njt.hu/jogszabaly/2021-34-20-7R

Az új rendelkezés értelmében 2022. szeptember 30-ig a fentiek tulajdonosainak, gazdálkodóinak tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteniük.

A rendelet 6.§-a 2022. január 1-től fog hatályba lépni, ennek szövege:

„6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.

(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik. (FATÁJ kiegészítés: a NAK online elérhető nyilvántartásában jelenleg 647 szakértő felel meg ennek a feltételnek, 2021-10-15)

(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig – ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).

(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.

(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;

b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;

c) a termesztett növény betakarításának időpontja;

d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;

e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);

f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);

g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);

h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;

i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;

j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;

k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;

l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és

m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.”

forrás: Magyar Közlöny