• Száraz tél

A 2024/25-ös téli időszakban a megszokottnál kevesebb csapadék hullott és a hótakaró is visszafogottabb volt. Mivel a hegység gyomrában lévő víztároló rendszerek (karsztos kéreg, talajrétegek) nem tudtak megfelelően feltöltődni, kevesebb víz jutott a völgyekbe, meredek lejtőkhöz és patakmedrekhez.

• Aszályos tavasz és nyár

A tél után sajnos a tavasz és a nyár sem hozott elég csapadékot, csak forró szárazságot Ez azt eredményezte, hogy a korábban feltöltődött vízforrások is csökkent vízhozammal működnek, ami közvetlenül hat a vízesésre is. Emellett a Felső-tó vízszintje is több mint 2 méterrel lejjebb került.

• Hegylábi vízfolyások megcsappanása

A Bükk‑hegység mészkő alapkőzetű, a benne kialakult résrendszerbe a csapadék kb. harmada szivárog be és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. Mivel most kevesebb víz jutott be ilyen módon a hegység gyomrába – hiszen a száraz melegben inkább elpárolgott vagy gyorsan elfolyt – a hegylábaknál, völgyekben jelentősen csökkent a vízhozam.

A Bükk hegység évente jellemzően 600–700 mm csapadékot kap a hegylábi részeken, míg a fennsíkon ez akár 800 mm körül is lehet.

 Az idei évben viszont a Bánkút térségében is jóval az átlag alatt maradt a csapadék, az országos adatok szerint 2025 első kilenc hónapjában mindössze kb. 350 mm eső hullott, ami jelentős elmaradást jelent a megszokott mennyiséghez képest. Ez is jól mutatja, hogy a Bükk hegységet sem kerülte el a száraz időjárás.

Sokak számára talán meglepő, hogy a forró, száraz nyári időszakban még működött a Fátyol-vízesés, míg a mostani, csapadékosabb hónapokban kiszáradt. Ennek oka a hegység gyomrában rejlő „pufferhatás”: a beszivárgó csapadék nem azonnal jelenik meg a forrásokban és patakokban, hanem lassan, a karsztos rétegeken keresztül áramlik lefelé. A víz akár hetekig-hónapokig is utazhat a föld alatt, mielőtt újra a felszínre lép a hegylábi forrásokban – például a Szalajka-völgyben.

Ez azt is jelenti, hogy a most hulló esők hatása késleltetve, de pozitívan fog megmutatkozni a völgy forrásainak vízhozamában és a Fátyol-vízesés életre kelésében is.

forrás: Egererdő Zrt.

Számtalan természeti kincs található erdeikben, hiszen ki ne ismerné a parádfürdői Ilona-völgyet, a Kékestetőt, vagy a szilvásváradi Szalajka-völgyet. Több száz kilométer gyalogos turistaút, és kerékpározásra, illetve lovaglásra alkalmas erdészeti út alkotja turisztikai hálózati alapjukat, melynek csomópontjaiban számos erdei turisztikai attrakciót létesítettek, illetve újítottak fel az elmúlt időszakban. A társaság három kisvonatot üzemeltet Szilvásváradon, Felsőtárkányban és Gyöngyösön, ahonnan a Mátravasút indul. A 2023-ban befejeződő felújításoknak köszönhetően a kisvasutak ma már környezetbarátabb kikapcsolódást nyújtanak az erdei kirándulóknak.

Szilvásvárad, a Bükk hegység méltán híres települése, melyet csodás erdei környezet vesz körül. Leghíresebb természeti kincse a Fátyol-vízesés. A Szalajka-patak vize fodrozódva bukik át az egykor ledőlt fák elmeszesedett maradványain, feledhetetlen látványt nyújtva az idelátogatónak. A természeti értékek mellett a település épített környezete és egykori tájhasználata sok emléket hagyott a jelenkornak, ezért az országban egyedülálló módon a Szalajka-völgyben két erdészeti múzeum is található. A muflonok és dámszarvasok mindennapjait az EGERERDŐ Zrt. vadbemutató kertjeiben szemlélhetik meg a kirándulók. A gyermekek szemléletformálásában fontos szerepet töltenek be az erdészeti erdei iskoláik és az erdészeti nyílt napjaik. 

A Mátra és egyben hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. Nyáron a sok napsütés, a friss levegő és az enyhe klíma igazi csúcsélménnyel szolgál az ide látogató kirándulóknak. Télen pedig az erdőkkel határolt déli sípálya nyújt nagyszerű sportolási lehetőséget. A különleges klíma és termőhelyi adottságoknak köszönhetően a csúcstól északra erdőrezervátum található, ahol tudósok vizsgálják az érintetlen erdei ökoszisztéma változásait.  

Máig népszerű túraközpont Galyatető, mely minőségi szolgáltatásokkal várja a bakancsos turistákat. A Magyar Természetjáró Szövetség és az erdőgazdaság 2015-ben adta át a Galyatetői Turistacentrumot és a megújult Galya kilátót. Ezt követve pedig erdei tornapálya, játszótér és környezetbarát parkoló került kiépítésre, a kirándulók igényeit kiszolgálva. A kilátó fontos helyet tölt be nemcsak a mátrai turizmusban, hanem szervesen illeszkedik az Országos Kéktúra mozgalomba is, hiszen hazánk második legmagasabb pontja Galyatető.

A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy, mely 1854-től az államosításig a Károlyi családbirtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, melyhez sok-sok legenda fűződik. A Károlyiak emlékét őrzi több földrajzi elnevezés. Sokan nem is tudják, hogy Károlyi György unokájáról kapta a nevét a híres Ilona-völgy és az Ilona-patak. A vadregényes szurdokvölgyben folyó Ilona-patak csaknem tízméteres zuhanása az ország legnagyobb természetes vízesése, ami a mátrai túra során kihagyhatatlan kalandot ígér.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán az EGERERDŐ Zrt. legszebb területére! A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak:

Agrárminisztérium Facebook oldal

Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda

Ilona-völgyi vízesés

Hazánk legmagasabb természetes vízesése az Ilona-völgyi zuhatag a Mátrában, nem messze Parádfürdőtől. Az Ilona-patak a Marhád (606 m) és a Cserepes-tető (734 m) meredek oldala közé szorulva, több helyen áthatol a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. Az Ilona-völgyi vízesés vize 10 méteres magasságból zúdul lefelé, bőséges csapadék után különösen szép látványt nyújt a megduzzadt patak és varázslatos környéke. Zord tél esetén számtalan jégcsapban gyönyörködhetünk.

Lillafüredi-vízesés

A mesterséges vízesések között a lillafüredi birtokolja a “leg” jelzőt, hiszen ez, a maga húszméteres magasságával, hazánk legnagyobb függőleges esésű vízesése. A zuhatagot a Szinva-patak táplálja, amely eredetileg a Hámori-tóba torkollott, ám a Palotaszálló 1927.és 1931 közötti építésekor vizét elterelték, s a függőkert teraszos sétányrendszerével együtt kialakították a vízesést is. Különlegessége, hogy egy ösvényen keresztül eljuthatunk a vízesés mögé, s innen is megcsodálhatjuk a zuhatagot, az Anna-mésztufabarlang felől pedig a vízesés lábához érkezünk. Télen is jó okunk lehet ide látogatni, mivel zord tél esetén vize befagy, s mesebeli hangulatot idéz a jégzuhatag látványa.

Ferde-vízesés

Tündér-lépcsőnek is nevezik az Óbányai-völgy Ferde-vízesését, melynek különlegessége, hogy vize szó szerint ferdén zúdul lefelé: a jura kori üledékes rétegeket a kréta kori vulkánosság során keletkező erők megdöntötték, és a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. A kirándulók egyik kedvelt célpontja, ugyanis a környező természet szépségei is lenyűgözők.

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés nem csak Szilvásvárad, hanem egész Magyarország egyik leghíresebb látnivalója. A 17 méter hosszú vízesés 18 lépcsőből álló mésztufagáton zúdul lefelé, melyet a mészkő és a csapadék együttesen alakított ki. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

Ördögmalom-vízesés

Visegrádtól egy sóhajtásnyira, az Apátkúti-völgyben található a kirándulók kedvelt célpontja, a gyönyörű természeti képződmény, az Ördögmalom-vízesés. A szilafalon széles sávban bukik alá az Apátkúti-patak vize, amely a hordalékkal együtt már mély medret mosott ki magának a sziklafalban, az andezittufa-lépcsőkön.

Dömörkapu

A Bucsina-patak vize zúdul le 7 méteres magasságból a Visegrádi-hegységben fekvő Dömörkapunál, amely igen kedvelt úti él a túrázók, kerékpárosok és kisbabások körében is, hisz a patakvölgyben kanyargó turistaút mellett aszfaltozott úton is haladhatunk, mely babakocsival is járható. A vízeséshez a Szentendre belvárosától kitáblázott Lajos-forrás felől, a zöld háromszög jelzésen haladva, közepesen nehéz terepen, gyalogosan és kerékpárral is el lehet jutni.

Jegenye-völgyi vízesés

Nem messze Budapest határától, Solymáron, a Budai-hegységben 4-5 méter magas sziklalépcsőről zúdul le Paprikás-patak vize, létrehozva így a Jegenye-völgyi vízesést. Ez a Budai-hegység legnagyobb zuhataga, melynek környéke igen kedvelt kirándulóhely, a patakot akár babakocsival is kényelmesen járható sétaút övezi.

Felső-vízesés

A Kövecses-patak völgyében fekvő Mátrakeresztes egyik kiemelt látványossága a Felső-vízesés, melynek vize andezitlépcsőn bukdácsol lefelé, egy csodás természeti látványosságot létrehozva. Bár a száraz időszakban inkább csak egy méretes sziklaegyüttes, aminek kőgörgeteges medrében éppen csak csordogál vagy csöpörög valamennyi víz, a csapadékosabb napok után hatalmas élményt nyújt. A helyszín szépségét az is tovább fokozza, hogy a hatalmas, sötét sziklákon moha zöldell, ráadásul tovább tarkítja a képet a – szerencsés esetben – lezúduló víz, vagy télen a kőzetre telepedő éles jégfogak látványa.

forrás: CsodálatosMagyarország