A faépítészet már rég nem csak hétvégi házakról, erdei kabinokról vagy látványos dizájnmegoldásokról szól. A korszerű, előre gyártott fapanelekből ma már családi házak, szálláshelyek, középületek, sorházak és akár többszintes városi ráépítések is készülhetnek. Magyarországon még mindig viszonylag újszerűnek számít ez az építési mód, de a nemzetközi példák és az itthoni referenciák alapján egyre nagyobb bizalom épül köré.

A CLT-technológia lényege: tömör fa, gyári pontosság

A CLT, vagyis a cross laminated timber lényege, hogy a farétegeket egymásra merőlegesen ragasztják és préselik össze. Az így létrejövő panelekből nagyméretű fal- és födémelemek készülnek, amelyeket gyári körülmények között, pontos méretre gyártanak le, majd az építkezés helyszínére szállítanak.

Ez a módszer egészen más tempót diktál, mint a hagyományos építkezés. 

Egy családi ház szerkezete néhány nap alatt felállítható, nagyobb léptékben pedig akár néhány hét alatt elérhető a szerkezetkész állapot. 

Huszár András szerint a CLT egyik legnagyobb előnye éppen ez: a folyamat sokkal kiszámíthatóbb, feszesebb és tisztább, mint a megszokott építőipari menetrend.

Nem könnyűszerkezetes ház, hanem tömörfa épület

A CLT-t itthon sokan automatikusan a könnyűszerkezetes építkezéshez sorolják, Huszár András szerint azonban ez félrevezető. A CLT nem vázas rendszer, hanem maga a tömör fal a tartószerkezet. Súlyában is közelebb áll a téglához, mint a klasszikus könnyűszerkezetes megoldásokhoz: miközben egy köbméter könnyűszerkezetes ház nagyjából 250 kilogramm, a CLT 500-550 kilogramm körüli. Ez a tömörség a használati érzetben is megjelenik.

Aki belép egy CLT-házba, nem egy ideiglenes vagy könnyed szerkezetet érzékel, hanem egy stabil, masszív épületet. A fa természetes atmoszférája közben otthonosabb, melegebb belső teret adhat, mint sok hagyományos építőanyag.

Gyorsabb kivitelezés, kiszámíthatóbb büdzsé

A CLT nem feltétlenül attól lesz olcsóbb, hogy maga az alapanyag lényegesen kevesebbe kerül. Az előnye inkább a tervezhetőségben, a gyorsaságban és a kisebb kivitelezési kockázatban van. A pontos előkészítés miatt kevesebb a rögtönzés, a panelek gyártmánytervi szinten készülnek, a helyszínen pedig már csak az összeszerelés történik. Ez különösen városi ráépítéseknél, tetőtér-beépítéseknél és sűrűn lakott környezetben lehet nagy előny. Rövidebb ideig kell daruzni, kisebb a zaj, tisztább az építkezés, és kevesebb ideig terheli a környéket a kivitelezés. 

Huszár András szerint akár hónapokkal is rövidülhet egy projekt menetrendje.

Tűz, víz, földrengés: ezektől félnek a legtöbben

A faépületekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb félelem a tűzbiztonság. A szakértő szerint ez azonban sokszor tévhit: a tömörfa másként viselkedik, mint a vékony gyújtós. A CLT felülete tűz esetén elszenesedik, a beégési idő pedig jól számítható. Szerinte ebből a szempontból a technológia nem teljesít rosszabbul a hagyományos megoldásoknál.

A vízre és a párára ugyanakkor figyelni kell, ahogy minden épületszerkezetnél:

• a megfelelő párazárás, 
• rétegrend 
• és tervezés – kulcskérdés. 

Ha ezek rendben vannak, a faszerkezetek nagyon hosszú élettartamúak lehetnek: több száz éves tetőszerkezetek és faépületek is bizonyítják, hogy a jól megóvott fa időtálló anyag.

A magyar piac még tanulja a CLT-t, de már nyitottabb

Magyarországon a CLT aránya még alacsony, jóval kisebb, mint például Ausztriában, ahol a faépítészet sokkal nagyobb hagyománnyal és ipari háttérrel rendelkezik. Itthon a bizalom lassabban épül, részben a korábbi könnyűszerkezetes építkezések vegyes tapasztalatai miatt.

A helyzet azonban változik. A Hello Wood már nemcsak kabinokat, hanem családi házakat, szálláshelyeket, hotelt, iskolát és külföldi projekteket is épít ezzel a technológiával. Huszár András szerint a következő években óvodák, iskolák, kisebb középületek és városi ráépítések területén is egyre többször jelenhet meg a CLT.

Aki ilyen házban gondolkodik, annak a legfontosabb tanács: már a tervezés korai szakaszában vonjon be tapasztalt szakembereket. 

A CLT akkor működik igazán jól, ha a koncepció, a költségkeret, a gépészet és a kivitelezés nem külön életet él, hanem már az elején összehangolt rendszerként épül fel.

forrás: VG.hu

Cikksorozatunk első részében Határ Renáta helyettes államtitkárral a természetes építőanyagok szabályozási és építésgazdasági fordulatáról beszélgettünk, a második részben Bíró Péter épületbiológus mutatta meg, miként hatnak ezek az anyagok a beltéri levegőre, a lakóklímára és az egészségünkre. Most a megvalósíthatóság, az anyagfejlesztés és az ipari jövőkép felől közelítünk: „vajon mire képes ma a fa, mint korszerű építőanyag, és milyen tudományos háttér kell ahhoz, hogy a természetes építőanyagok valódi piaci alternatívává váljanak Magyarországon?”

Erről beszélgettünk prof. dr. Alpár Tibor Lászlóval, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának egyetemi tanárával, innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettesével, az Alkalmazott Tudományi Intézet laborvezetőjével, aki kutatóként hosszú ideje a faalapú kompozitok, a körforgásos faipar és a zéró hulladékos anyaghasznosítás kérdéseivel foglalkozik.

– Milyen fafajtákból és milyen fafeldolgozási maradványokból lehet ma Magyarországon családi házat építeni, és mi a realitás egy laikus építkező számára?

– Ma Magyarországon a faépítés elsődlegesen fenyőfélékre épül. Ilyen például a lucfenyő, az erdeifenyő – a köznyelvben ismert borovi megnevezés is ezt takarja –, továbbá a vörösfenyő. A különféle technológiáktól és szerkezeti rendszerektől függően különböző falemezek is megjelennek az épületekben, például OSB, forgácslap vagy rétegeltlemez, amelyekben fenyők, lágy lombos vagy kemény lombos fafajok is jelen lehetnek lemezalkotó részként.

A feldolgozási melléktermékek közül jelenleg leginkább a forgácslapgyártás használ fel ipari mellékáramot, vagyis, ha ilyen termék kerül be egy házba, akkor jelenik meg benne nagyobb arányban használt faalapú melléktermék.

„A jövő ugyanakkor ennél jóval izgalmasabb.”

A Soproni Egyetemen olyan zéró hulladék technológiákon dolgozunk, amelyek azt célozzák, hogy a feldolgozott faanyag minden része építőipari termékké váljon. Ez különösen fontos most, amikor a klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelem irányul azokra a lombos fafajokra, amelyek eddig ipari szempontból háttérben maradtak.

„Ez a szemlélet egy tágabb gondolkodás része.”

A fa ma már hagyományos szerkezeti szerepén túl kutatható, fejleszthető és pontosan tervezhető építőanyagként van jelen. A körforgásos gazdaság logikája azt kívánja, hogy a melléktermékből nyersanyag, az alulhasznosított fajból piacképes termék, az ipari kihívásból pedig innováció legyen.

– Egy családi házat építő magánember számára mennyivel drágább vagy olcsóbb egy faalapú falszerkezet a hagyományos téglafalnál, és mikor térül meg?

– Egy jó minőségű faalapú épület általában nem olcsóbb. A kérdést ezért nem érdemes kizárólag a bekerülési költség felől nézni. A faépítés egyik legnagyobb előnye, hogy a kivitelezés technológiától függően lényegesen gyorsabb lehet, mint sok hagyományos megoldás esetében. „Ez önmagában is komoly gazdasági tényező.”

Ezen túl számos olyan előnye van a szilikát- és acélalapú szerkezetekhez képest, amely hosszabb távon válik igazán értékké. Kisebb a térfogatsúlya, jobb a hőszigetelő képessége, kedvezőbb a párakiegyenlítése, nagyobb lehet a hasznos alapterület, egészségesebb lakóklímát képes létrehozni, miközben a fenntarthatósági mutatói is lényegesen jobbak. A környezeti terhelése alacsonyabb, a szénlábnyoma pedig akár negatív is lehet. Ezen a ponton fogalmazódik meg a kulcskérdés: „mit tekintünk megtérülésnek? Kizárólag az első számlát, vagy a teljes életciklus előnyeit is?”

– Mennyire tűzállóak a modern faalapú építőanyagok, és hogyan védik meg a fából épült házat a tűztől?

– A faépítés egyik legmakacsabb tévhite, hogy a fa eleve sérülékenyebb tűz esetén. A valóság jóval árnyaltabb. A korszerű faépületek kizárólag olyan szerkezeti és építéstechnikai megoldásokkal valósulhatnak meg, amelyek teljesítik a mindenkori tűzvédelmi követelményeket. „Ezek nélkül ma sehol nem lehetne ilyen házakat építeni.”

Érdekes összevetni az egyes anyagok maradvány teherbírását 150 perc után. Az acél esetében ez 0 százalék, vasbetonnál 10 százalék, fánál 28 százalék. „Ez sokakat meglep.”

A fa természetes tűzállósága abból fakad, hogy a felülete elszenesedik, és ez a szenes réteg védőpajzsként viselkedik: lassítja a hő terjedését, gátolja az oxigén bejutását a belső, teherhordó részekhez.

A tömör fa, különösen a CLT-panelek és a rétegelt-ragasztott tartók nem omlanak össze azonnal tűz esetén. A szenesedési sebesség pontosan tervezhető, körülbelül 0,7 milliméter percenként, így a mérnök túlméretezéssel képes biztosítani, hogy a szerkezet a tűz során is stabil maradjon. Ezen felül rendelkezésre állnak passzív tűzvédelmi megoldások, például burkolatok, hőre habosodó bevonatok, tűzgátló tömítések, valamint aktív rendszerek, sprinklerhálózatok, vízködös oltórendszerek, tűzjelzők és füstelvezetők. „A különbség sokszor inkább a szabályozásban van.”

Ausztriában ma 24 szintes faépület is megvalósulhat, Magyarországon jelenleg jóval szűkebb a mozgástér. Ez tehát nem a fa műszaki alkalmasságán múlik; a meghatározó tényező az adott ország szabályozási környezete.

– Hogyan néz ki belülről egy teljesen fából készült modern családi ház? Milyen a fal, a mennyezet, a padló tapintása, illata?

– Ez nagy mértékben függ az épülettípustól és a megrendelő igényétől. Lehet a fafelület teljesen látható, de az is előfordulhat, hogy a kész házról szinte meg sem mondható, hogy faalapú szerkezetből készült. A korszerű faépítés technológiai világa ma már nagyon sokféle.

A könnyűszerkezetes épületek lehetnek helyszínen szereltek vagy prémium minőségben előregyártott paneles rendszerek. Ezek fa vázzal, valamilyen hőszigeteléssel – ideális esetben növényi rost alapúval – és különböző borításokkal készülnek, például OSB-vel, gipszkartonnal vagy cementkötésű forgácslappal. A rönkházak és gerendaházak más karaktert képviselnek, a CLT-épületek pedig a legkorszerűbb technológiai szintet mutatják: egész falméretű tömörfa panelekből épülnek. Sokan azért ragaszkodnak a belül is látható fafelületekhez, mert ezek természetes, meleg, barátságos környezetet teremtenek.

„A hőérzet kedvezőbb, a páraháztartás kiegyensúlyozottabb.”

Bizonyos fafajok, például a cédrus beltéri alkalmazása különösen érdekes, mivel az illóolajai stresszoldó és légzést könnyítő hatásúak, emellett természetes páraszabályozó és antibakteriális tulajdonságaik is ismertek.

– A magyar erdők milyen fafajtáit javasolja családi ház építéséhez, és hol szerezheti be ezeket megbízhatóan egy építkező?

– Jelenleg a hazai építőipar döntően fenyőfélékre épít, miközben megfelelő hazai fenyőállománnyal nem rendelkezünk, ezért jelentős importra szorulunk. „Ez önmagában is stratégiai kérdés.”

A klímaváltozás ezt még súlyosabbá teszi, mivel a jelenlegi előrejelzések szerint a fenyők Európa jelentős részén visszaszorulnak a következő évtizedek során.

A Soproni Egyetem kutatásai éppen ezért fordulnak az alulhasznosított hazai lombos fafajok felé. Az Erdészeti Tudományos Intézet felmérései szerint több ma ismert, iparilag hasznosított faj vissza fog szorulni, miközben mások – például a hazai nyárak, a csertölgy vagy az akác – jobban alkalmazkodhatnak a megváltozó klímához. Ezek ma még sok esetben túltartott, alulhasznosított állományokban állnak, tehát komoly fejlesztési lehetőséget hordoznak.

Egyetemünk stratégiai feladata, hogy ezeknek a fafajoknak az ipari felhasználhatóságát kutassa, a szükséges termék- és technológiafejlesztéseket elvégezze, és a hazai gyártók számára kész megoldásokat kínáljon arra az időre, amikor a fenyő kiváltása már elkerülhetetlenné válik. „Ez a kérdés ma még jövőidőnek hangzik, valójában már a jelen része.”

– Hogyan értékeli a Soproni Egyetem kutatásai alapján a faalapú építőanyagok szén-dioxid megkötő potenciálját a hagyományos anyagokhoz képest?

– A fa egyik legfontosabb sajátossága, hogy szénraktárként működik. Egy kilogramm fa nagyjából 50 százaléka szén, ami azt jelenti, hogy 1 kilogramm fa körülbelül 1,8 kilogramm szén-dioxidot tárol a légkörből, amely fotoszintézis útján került be az anyagába. Mivel az épületek a leghosszabb élettartamú faalapú termékek közé tartoznak, a bennük tárolt szén is itt maradhat a leghosszabb ideig.

Életciklus-elemzésekkel világosan kimutatható, hogy míg a hagyományos építőanyagok gyártása jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, a faalapú építőanyagok szénlábnyoma kedvezőbb, sok esetben negatív. A magyarázat egyszerű: a kitermelés, a szállítás és a gyártás során kibocsátott mennyiség kisebb, mint a termékben megkötött szén-dioxid.

Jól mutatja ezt néhány jellemző adat szén-dioxid-egyenérték kilogramm per kilogramm vetítésben: a cement 0,93, a beton falazóelem 0,24, a tégla 0,22, a gipszkarton 1,97, a rozsdamentes acél 3,78, a poliuretánhab-szigetelés 4,2, az üveggyapot 3,15. Ezzel szemben a fenyő KVH építőfa -0,71, a CLT -0,76, az OSB -1,80, az LVL -0,75 értékkel jellemezhető. Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy a faépítés klímavédelmi szempontból is kiemelkedő lehetőség.

– Milyen hazai nyersanyagokból fejlesztett faalapú szerkezeteket és hőszigetelő anyagokat kutatnak jelenleg, és ezek LCA-ja hogyan teljesít?

– Kutatásaink jelentős része a TKP Erdőlab projekt keretében valósult meg, ahol elsődlegesen az alulhasznosított hazai lombos fafajok teljes körű feldolgozására koncentráltunk. A cél a zéró hulladékos anyaghasználat. A munka folytatását új programban is szeretnénk tovább vinni. „Az eddigi fejlesztéseink közül több különösen figyelemre méltó.”

Ilyenek a rövidrudas szerkezetek falazatok és födémek kialakítására, amelyekre nemzetközi szabadalommal is rendelkezünk; ezek nettó szén-dioxid-egyenértéke -0,71 kg/kg. Fejlesztettünk parametrizálható szilárdságú LVL-anyagot gerendák kiváltására, ennek értéke -0,75, továbbá LSL-megoldást -0,78 értékkel, valamint kéregalapú hőszigetelő paneleket, amelyek -0,99 nettó szén-dioxid-egyenértékkel jellemezhetők.

Ezek a számok azért fontosak, mert megmutatják: „a kutatás már régen túlhaladt azon a szinten, hogy általánosságban beszéljünk a fenntarthatóságról.” Ma már konkrét anyagokat, konkrét szerkezeti rendszereket és konkrét környezeti mutatókat tudunk összehasonlítani.

– A Soproni Egyetem célja a jövő teljesen faanyagú házai. Milyen kutatási eredmények támasztják alá ezek fenntarthatóságát életciklus-alapon?

– A legfrissebb LCA-kutatások szerint a tömörfa építőanyagok gyártása és beépítése lényegesen alacsonyabb karbonkibocsátással jár, miközben a fa jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes hosszú távon tárolni. A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a faépületek teljes életciklusa – a gyártástól az élettartam végéig – kedvezőbb környezeti terhelést mutat, különösen akkor, ha az újrahasználat és az újrahasznosítás már a tervezés során megjelenik.

Több tucat faház vizsgálata alapján egy épület átlagosan 31 tonna légköri szén-dioxidot tárol, ami 35,28 köbméter beépített faanyagnak felel meg. Alapterületre vetítve ez az egyszintes épületeknél 0,284 tonna négyzetméterenként. Ezek az eredmények világosan mutatják, hogy a teljesen faanyagú ház nem esztétikai különlegesség vagy niche megoldás, hanem környezeti szempontból is komolyan vehető építési alternatíva.

– Hogyan járulnak hozzá egyetemi kutatásaik a természetes építőanyagok hazai piacra jutásához és a szén-dioxid-semlegességi törekvésekhez? A kutatás önmagában kevés, ha nem kapcsolódik stratégiákhoz, ipari szereplőkhöz és oktatáshoz.

A Soproni Egyetem ezen a ponton erős. Kutatási irányaink több hazai és európai stratégiai célhoz illeszkednek: kapcsolódnak az Építési és Közlekedési Minisztérium természetes építőanyagokkal foglalkozó törekvéseihez, az Agrárminisztérium faipari ágazati stratégiájához, továbbá az energia- és klímapolitikai célokhoz is.

Ez azért lényeges, mert a természetes építőanyagok jövője nem egyetlen műhely vagy egyetlen kutató kérdése. Piaci bevezetésről, szabványosításról, anyagismeretről, mérnökképzésről, vállalati együttműködésekről és társadalmi szemléletváltásról egyszerre beszélünk. Ebben a rendszerben az egyetemnek hídszerepe van.

– Milyen oktatási programokat kínál a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar a faalapú építés, a fenntarthatóság és az életciklus-szemlélet területén?

– Több olyan képzésünk van, ahol ezek a témák hangsúlyosan vagy részterületként megjelennek. Ide tartozik az ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterképzés, a faipari mérnök BSc és MSc magyar és angol nyelven, a környezetmérnök MSc szintén két nyelven, valamint az építőművész BA és MA, továbbá az építész MSc képzés. Ez azért fontos, mert a jövő faépítéséhez nem egyetlen szakma tudása szükséges.

Anyagtudomány, szerkezettervezés, környezeti teljesítményértékelés, formaalkotás, ipari gyárthatóság és fenntarthatósági szemlélet együtt adja ki azt a tudást, amelyből valóban versenyképes természetes építőanyag-alapú építés születhet.

– Egyetemi kutatások alapján milyen gyakorlati ajánlásokat adna a faalapú épületek szén-dioxid-kibocsátásának minimalizálására az életciklus során?

– A faalapú építési technikákkal különösen jól elérhető a passzívház-kategória. A passzívház lényege a rendkívül alacsony fűtési és hűtési energiaigény, a magas hőszigeteltség, a kiváló légtömörség és a hővisszanyerésre épülő működés. Az ilyen épületek drámai mértékben képesek csökkenteni az energiafelhasználást.

A teljes életciklusú kibocsátás mérsékléséhez ezért több dolog szükséges egyszerre: alacsony szénlábnyomú szerkezeti anyagok használata, nagy arányú gyári előkészítés, kevés hulladékkal járó technológia, hosszú élettartamra való tervezés, valamint az energiahatékony üzemeltetés biztosítása. A fa ebben azért különösen erős, mert szerkezeti anyagként és klímavédelmi eszközként egyszerre működik.

– Milyen első lépéseket javasol annak, aki most akar faalapú családi házat építeni? Kit keressen fel, milyen tervekkel induljon?

– Az első és legfontosabb, hogy megbízható, referenciákkal rendelkező céget válasszon, amely rendelkezik a szükséges tanúsítványokkal. Magyarországon ilyen például az NMÉ, európai szinten pedig az ETA. Ezek a műszaki értékelések azt igazolják, hogy az adott építési termék vagy rendszer megfelel az előírt követelményeknek, tehát biztonsággal és szabályosan alkalmazható.

Érdemes tájékozódni a szakmai szervezeteken keresztül is. A FABUNIO a magyar fa- és bútoripar országos szakmai szövetsége, a PANFA az egyik legjelentősebb fa- és bútoripari innovációs klaszter, a MAKÉSZ a minősített könnyűszerkezetes és készház-építő cégek szakmai szervezete, a FAGOSZ az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás országos érdekképviselete, a FAMASZ pedig a hazai faablakgyártókat fogja össze. Ezek a szervezetek valódi kapaszkodót jelenthetnek annak, aki minőségi kivitelezőt, rendszert vagy szakmai hátteret keres.

Forrás: hely.hu

– Kedvezményezett neve: Stabilholz Korlátolt Felelősségű Társaság

– A projekt azonosító száma: GINOP_PLUSZ-2.1.3-24-2024-00071

– A fejlesztés tárgya, célja: Hatékonyságnövelés a Stabilholz Kft-nél

– Szerződött támogatás összege: 49 982 848 FT

– Projekt tartalmának részletes bemutatása: A Stabilholz Kft. jelen projekt keretében teleszkópos robot darut fog beszerezni, valamint termelési és marketing tanácsadást vesz igénybe. A fejlesztés megvalósításával a Társaság célja, hogy innovatívan fejlessze a termelési és marketing folyamatait.

– A projekt tervezett befejezési dátuma: 2026.05.30.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.

(x) Stabilholz Kft.

A fa mint alapanyag a korszerű technológiáknak, modern társadalmi igényeknek és a klímaváltozás, a fenntarthatóság és az ezekhez kapcsolódó EU-s rendeleteknek köszönhetően újabb reneszánszát éli az építészetben.

A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a fa, mint építőanyag változatos megjelenési formáiról, a benne rejlő innovációs lehetőségekről, valamint a hozzá kapcsolódó környezeti és gazdasági értékekről. Kálmán Attila, a Fabunio elnökének köszöntője után a résztvevők széles spektrumú előadásokat hallgathattak meg.

• Borovics Attila, főigazgató (ERTI, Soproni Egyetem) – Erdők szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
• Dr. Széles Attila, faipari osztályvezető (AM Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Osztály, Faipari Osztály) – Faépítészet jelentősége a Nemzeti Faipari Stratégia tükrében
• Bíró Péter, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag, nemzetközi épületbiológus (IBN) – Öko-logikus készházépítés
• Alpár Boróka, építőművész (MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft.) – Anyag és ember kapcsolata a térben. A fa esztétikai minősége és lélektani hatása a belső terekben
• Cser Anikó, ügyvezető (Balaton Bútor Kft.) – 130 év alkotó szövetsége formatervezőkkel és építészekkel
• Dr. Molnár Zsolt, magyarországi kirendeltség vezető (ELK-KAMPA Group) – A holnap építészete
• Józsa Dávid, építész vezető tervező (ARCHI.DOC Építésziroda Kft.) – CLT oktatási épület a Soproni Egyetemen
• Bartha András Márk DLA, ügyvezető (Studio Konstella Kft.) / egyetemi adjunktus (BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék) – Normafa síház rekonstrukciója és bővítése

01_Borovics Attila_Erdészet_Faipar_mitigáció_három forgatókönyv.pdf(5.87 MB)

02_Széles_Attila_FaépítészeterdőpotenciáljaNFStükrében_Dr_Széles Attila_20260326_Construma.pdf(4.33 MB)

03_Bíró_Péter_1.pdf(283.58 KB)

05_Cser Anikó_BB 125+ bemutató anyag_01_1.pdf(7.91 MB)

A konferencia jól példázta, hogy a fa – mint megújuló és környezetbarát alapanyag – kulcsszerepet tölthet be a jövő építészetében.

A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar számára kiemelt jelentőségű, hogy aktívan részt vesz ezekben a szakmai párbeszédekben, és hozzájárul a faépítészethez kapcsolódó tudás és innováció fejlesztéséhez – erősítve ezzel az intézmény szerepét a hazai és nemzetközi szakmai közösségben.

forrás: FABUNIO / SOE FMKK

A Metszet Perspektíva kisfilmjében bemutatjuk a Sickla területén, Stockholm déli részén épülő „Stockholm Wood City” projektet. A faépítés határait feszegető kísérlet a „15 perces város” elvét veszi alapul, de tovább megy: „5 perces városként” tervezték meg, így csökkentve az ingázásra, közlekedésre fordítandó időt. Az építéshez szükséges fát Svédország területén termelik ki, a kivágott fa pótlását is megoldva. A kivitelezés 2024-ben kezdődött, és úgy tervezik, hogy idén átadják az első épületet.

A filmet készítette Kazi Zsolt.
A film elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

forrás: TervLap

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, hogy felfedezze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés felé történő átállást és még sok más érdekes témát az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségünkön.

Idei rendezvényünkön azt vizsgáljuk, hogyan alakítják át az erdők és a faalapú innovációk az iparágakat és a következő generációs bioanyagokat:

„A természet által termesztett: 360°-os online utazás a fákról a felhőkarcolókig”

Szakértői betekintések és valós példák segítségével bemutatjuk, hogyan támogatja a fenntartható erdőgazdálkodás az innovatív faipari termékeket és az erdők hosszú távú ellenálló képességét.

2026. március 23.
14:00–16:00 CET
Online (Microsoft Teams)
Napirend

REGISZTRÁLJON MOST!

forrás: UNECE

A 2026-os, második kiadás, a VELUX támogatásával, a csehországi Česká Kamenicében  azt vizsgálta, miként képes a fény, a tér és az együttműködésen alapuló tervezés kapcsolatot teremteni ember, hely és természet között.

Leírás

A Cabin Fever a Hello Wood által életre hívott nemzetközi nyári egyetem és fesztivál. A stúdió design-build szemléletéről, közösségközpontú és fenntartható projektjeiről ismert. A 2010-es indulása óta a Hello Wood globális platformmá vált, amely a gyakorlati oktatást a társadalmilag érzékeny építészettel kapcsolja össze.

A 2026-os kiadás, a VELUX együttműködésével, ismét azt vizsgálja, miként formálja a fény és a tér az emberi tapasztalatot, az építészet középpontjába helyezve a jelenlétet, az intimitást és a kapcsolódást. A VELUX-szal való együttműködés közös meggyőződésen alapul: az építés jövője a felelősségben rejlik, olyan terek létrehozásában, amelyek gondossággal, tudatossággal és fénnyel formálódnak, és értelmes alternatívát kínálnak egy túlterhelt világban.

2026-os koncepció, helyszín, résztvevők

2026-ban a Cabin Fever július 20–28. között kerül megrendezésre Česká Kamenicében, egy egykori textilgyár területén. A helyszín történeti rétegei különleges környezetet biztosítanak, ahol az építészet, a tanulás és a társadalmi szerepvállalás találkozhat.

A VELUX-szal közösen kidolgozott tematika a fény és a tér mindennapi élményt formáló szerepére fókuszál. A résztvevők azt vizsgálják, miként képes az építészet anyaghasználaton, szerkezeti logikán és atmoszférán keresztül olyan környezetet teremteni, amely támogatja a jelenlétet, az intimitást és a kapcsolódást.

Hello Wood Česká Kamenicében

A történet Csóromföldén kezdődött, egy elhagyatott magyarországi faluban. Az egykori nemesi birtok területét a II. világháború után kiürítették, majd hosszú időre magára hagyták. A hároméves Project Village program keretében a Hello Wood hallgatókat, oktatókat és nemzetközi építészirodákat hívott össze, hogy közösen gondolkodjanak azon, miként képes a tervezés és az építés új életet lehelni elnéptelenedő vidéki térségekbe.

Argentinában és San Franciscóban megvalósított programok után a stúdió új európai helyszínt keresett, ahol modelljük tovább fejlődhet, egy olyan közeget, amely nemcsak fizikai struktúrák, hanem az építészet társadalmi szerepéről szóló párbeszédek befogadására is alkalmas.

A Project Village programban korábban részt vevő cseh építészek, különösen a Mjölk architekti, kulcsszerepet játszottak a helyi kapcsolatok kiépítésében, és bemutatták a stúdiót Česká Kamenicének. A város történeti rétegzettsége, természeti környezete és revitalizációs törekvései ideális helyszínt biztosítottak a közös küldetéshez.

Egy nyílt felhívás új építészeket vont be a programba, akik egy közös vízió mentén csatlakoztak: egy hároméves program keretében a Hello Wood minden nyáron visszatér nemzetközi csapattal, hogy ne csupán épületeket, hanem tartós kapcsolatokat hozzon létre építészet, ember és környezet között. Ez nem csupán fesztivál vagy workshop, hanem egy folyamatosan épülő ökoszisztéma, amely az együttműködésre, a tanulásra és arra a hitre épül, hogy az építészet erőteljes társadalmi tett lehet.

Megvalósuló kabinok

Three Rooms

A Three Rooms a kabint nem rögzített tárgyként, hanem rugalmas rendszerként értelmezi. Nem egyetlen életformát definiál, hanem olyan térbeli keretrendszert hoz létre, amely különböző klímákhoz, felhasználói számhoz és változó igényekhez alkalmazkodhat.

A projekt három előregyártott térből áll, eltérő technikai meghatározottsággal. Egy kompakt mag koncentrálja az alvófunkciókat és a gépészetet, egy nyitottabb tér többféle mindennapi használatot tesz lehetővé, míg a harmadik egység klimatikus pufferként működik a belső és külső tér között, átmeneti vagy szezonális használattal. Az előregyártott, minimális helyszíni beavatkozással szerelt rendszer többféle konfigurációt és tájjal való kapcsolatot tesz lehetővé.

Tervezők:
 IR arquitectura
 Luciano Intile, Enrico Cavaglià, Francisco Escapil, Lucila Pistolesi, Gonzalo Coquet

Joint

A Joint két eltérő építészeti egységet, egy szervizmodult és egy lakómodult, kapcsol össze egyetlen bejárható struktúrává. Az egyes modulok önálló elemekként maradnak értelmezhetők, miközben kapcsolatuk révén koherens egészet alkotnak.

A projekt azt vizsgálja, miként képes a moduláris építés és a faépítési technológia hatékony és adaptív lakótereket létrehozni. A Hello Wood oktatási keretrendszerében fejlesztve a Joint egyben tanulási folyamat is, ahol a szerkezeti döntések közvetlenül formálják a tér és az atmoszféra minőségét.

Tervezők:
 Ozan Sen
 Zeynep Kuheylan

Miért jelentkezz?

A Regular jelentkezési időszak megnyílt, lehetőséget kínálva arra, hogy részt vegyél a két kiválasztott kabin megvalósításában. A kabinok a nyári egyetem alatt, a helyszínen épülnek fel, így a résztvevők a tervezési és kivitelezési folyamatban egyaránt aktívan részt vesznek.

A Regular jelentkezés alatt pedig az alábbi kategóriákban is várunk még pályázatokat:

• Fa installáció
• Fény installáció
• Híd/Pallóösvény

A program gyakorlati tanulási környezetet biztosít, miközben nemzetközi építész, tervező és hallgatói hálózathoz kapcsolja a résztvevőket, akik a fenntartható és társadalmilag érzékeny építészet iránt érdeklődnek.

Jelentkezés

A jelentkezések és design ötletek a Cabin Fever 2026 weboldalán keresztül nyújthatók be.

Határidő: 2026. február 28.

Esemény időpontja: 2026. július 20–28.

forrás: Hello Wood

„A kormány számára fontos, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a szabadidő eltöltésére, éppen ezért az Aktív Magyarország és az önkormányzat együttműködésével az elmúlt években megújult a Kecske-hegyi kilátó, most az új Várhely-kilátó, mindezek mellett az idén 90 éves Károly-kilátó is” – nyilatkozta a soproni kilátókról szóló anyagunkban dr. Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője.

Helikopterrel szállították a Várhelyre az épülő új kilátó szerkezeti elemeit

Erre azért volt szükség, mivel ez volt a legkörnyezetkímélőbb megoldás és a fa elemek védelme szempontjából is ez a módszer volt a legbiztonságosabb. Az új létesítmény az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával épül meg.

A Campingtől indult a helikopter a Várhelyhez a kilátó szerkezeti elemeivel. A szakemberek 7 fordulóval vitték fel a fa elemeket pár perces szállítási idővel. A régi építményt két évvel ezelőtt zárták le, mert műszaki állapota miatt nem volt biztonságos. Az előző kilátót már elbontották, most újat építenek a területen.

„Az építkezés védett természetvédelmi területen, valamint kiemelt régészeti lelőhelyen zajlik, ezért nagy figyelmet kell fordítani a természeti értékek megőrzésére. A korábbi magaslat szerkezeti megoldásai már nem felelnek meg a mai szabványoknak, ezért kellett egy új kilátót tervezni, mely stílusában és felépítésében a Sörházdombi kilátóhoz lesz hasonló”– hangsúlyozta Bánáti László a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. oktatási és ökoturisztikai igazgatója – írta a SopronMédia közleményében.

Az új kilátót a tervek szerint március végére építteti fel a Tanulmányi Erdőgazdaság, kormányzati és önkormányzati támogatással.

forrás: Kisalföld

Az építkezésekről szóló történetek szinte kivétel nélkül ugyanarra a pontra futnak ki: a végén minden sokkal többe került, mint ahogy azt eredetileg tervezték a tulajdonosok. A közbeszéd ezt gyakran balszerencsének, piaci környezetnek vagy „az építőipar természetének” tudja be. A nemzetközi adatok azonban jóval kijózanítóbb képet rajzolnak. A McKinsey & Company 2023-as globális kutatása szerint a nagy építőipari projektek 98 százalékánál fordul elő költségtúllépés vagy határidőcsúszás, ráadásul átlagosan az eredeti költségvetés 80 százalékát elérő mértékben. 

A számok mögött nem elsősorban alapanyaghiány vagy munkaerőgondok állnak, hanem egy sokkal kevésbé látványos, mégis drágább tényező: a tervezés és a kommunikáció hiányosságai, amelyek természetesen a családi házaknál is jellemzőek.

Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője szerint a magyar gyakorlatban különösen erős az a tévhit, hogy a tervezés csupán szükséges adminisztráció: „Sokan úgy tekintenek a tervre, mint egy kötelező papírra, amin túl kell esni az engedélyhez, miközben a »valódi« munka majd a helyszínen kezdődik. A valóság ennek épp az ellenkezője. A ház végső ára nem a betonozásnál vagy a falazásnál dől el, hanem akkor, amikor az első vonalat meghúzzuk. Ha ott nincs végiggondolva minden, az később milliókban mérhető bizonytalanságot jelent.”

Amikor a terv szép, de nem megvalósítható

Hogy miért ilyen drága az utólagos bizonytalanság, arra egy másik kutatás ad pontos választ. Az elemzés szerint a költségtúllépések 56,5 százalékát menet közbeni dizájnmódosítások okozzák, további 34,5 százalékuk pedig eleve tervezési hibákra vezethető vissza. Az időkésések 40 százaléka is ezekből a döntésekből fakad. Vagyis nem a kivitelezés „csúszik meg”, hanem a koncepció változik túl későn.

A gyakorlatban ez gyakran úgy jelenik meg, hogy az ügyfél beleszeret egy látványos tervbe, amelyről csak a kivitelezés során derül ki, hogy statikailag, költségben vagy anyaghasználatban nem tartható.

„Mi ezt sokszor »építészeti rajzfilmnek« hívjuk” – fogalmaz Bogdán Attila. „Papíron vagy látványterven minden működik, a valóságban viszont nem. Ilyenkor nem rosszindulat van, hanem hiányzó mérnöki kontroll. Ha az elején nem mondjuk ki, hogy valami nem jó, vagy egy elképzelés túl drága lesz, akkor ezt a konfrontációt a végén a megrendelő pénztárcája fogja elszenvedni.”

A kommunikációs Bermuda-háromszög, ahol a pénz eltűnik

A költségtúllépések egyik legtipikusabb terepe az ügyfél–építész–kivitelező közötti kommunikáció. Az információ gyakran töredezetten jut el egyik szereplőtől a másikig, és mire a kivitelezés elkezdődik, már senki sem ugyanazt érti a terv alatt. A változtatások ilyenkor láncreakciót indítanak el: újraszámolás, újrarendelés, bontás, csúszás.

Főként a CLT (Cross Laminated Timber) technológiánál nagyon fontos a tervező és kivitelező együttműködése. Bevált szokás, hogy az építész rajzol, a kőműves pedig a helyszínen falaz, aztán jön a gépész, villanyszerelő stb., de ennél a technológiánál mindennek a helyét előre tudni kell, mert már a tervezésnél, gyártmánytervezésnél bele kell tervezni. 

„Egy helyszíni ötlet sokszor apróságnak tűnik” – mondja Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője. „De ha egy már szerkezetkész háznál módosul egy lépcső, egy nyílás vagy egy gépészeti vezeték nyomvonala, az statikai és gyártási kérdéssé válik, és nagyon gyorsan többmilliós pluszköltséggé nőhet. A mérnöki irodánk specialitása kimondottan az, hogy közösen kommunikálunk a tervezővel,  ügyféllel, és együtt dolgozunk minden szakági tervezővel.”

A tervezés mint pénzügyi biztosíték

A mérnöki gondolkodás egyik alaptétele, hogy a hibák kezelése a tervezési fázisban a legolcsóbb. 

„Mi egy speciális faépítészeti szoftvert használunk, és először számítógépen építjük fel a házat a gyártmánytervezés során” – magyarázza a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője. „Ütköztetjük a szakágakat, így kiderül, ha valami nem fér el, vagy keresztezi egymást. Egy fal eltolása a monitoron egy óra munka. Ugyanez a fal a helyszínen már bontást, hulladékszállítást és újraépítést jelent.”

A pontos tervezés nemcsak műszaki, hanem pénzügyi biztonságot is ad. Egy kiszámítható költségvetés a banki finanszírozásnál is kulcskérdés, hiszen egy elszálló projekt könnyen ellehetetlenítheti a hitel folyósítását.

Ezt a tervezési fegyelmet különösen igénylik az előregyártott rendszerek, például a CLT (Cross Laminated Timber) technológiák, amellyel Bogdán Attila és csapata is dolgozik. Ennél a megoldásnál a falak és födémek üzemben, milliméteres pontossággal készülnek el, így a helyszínen már nincs lehetőség improvizációra.

A precíz előkészítés eredménye nemcsak a költségekben, hanem az időben is megjelenik: a tapasztalatok szerint CLT-vel egy családi ház szerkezete napok alatt felállítható. Végül pedig a fa természetes páraszabályozó képessége és hőtároló tömege nemcsak alacsonyabb rezsit, hanem igazoltan egészségesebb, stresszmentesebb lakókörnyezetet biztosít a majdani lakóknak.

forrás: ProfitLine

Európai lakásépítési stratégia

A faipari ágazat környezetileg fenntartható, kereskedelmi forgalomban kapható megoldásokkal rendelkezik, amelyek kulcsszerepet játszhatnak Európa súlyos lakhatási válságának megoldásában.
A faalapú építkezés gyorsabb építési időt, alacsonyabb építési költségeket és nagyobb költség-előrejelzhetőséget tesz lehetővé más hagyományos anyagokhoz képest, különösen az iparosított és helyszínen kívüli építési módszerek révén, amelyek növelik a termelékenységet, csökkentik a hulladékot és lerövidítik a szállítási időket. Az ipari (házgyári) faépítés lehetővé teszi a lakáskínálat gyorsabb bővítését, miközben biztosítja az állandó minőséget és a magas energiahatékonyságot. Európa súlyos lakhatási válságának enyhítéséhez az építőipari ökoszisztéma egészének termelékenységét és versenyképességét kell növelni, miközben biztosítani kell, hogy a megfizethetőség és a fenntarthatóság kéz a kézben járjon, tekintettel az EU 2050-ig történő klímasemlegesség elérésére irányuló célkitűzésére.

A megfizethető lakhatást célzó európai elképzelések, az európai lakásépítési stratégia és az új európai Bauhaus kiterjesztése elősegítheti ezeket a politikai prioritásokat, különösen az alábbiak révén:

• elismerik az új, fenntartható építkezések iránti növekvő igényt Európa-szerte;
• fenntartják a lendületet és támogatják a felújítási hullámot;
• előmozdítják az iparosított építkezés és a körforgásos, bioalapú anyagok kombinációjának megfizethetőségi és fenntarthatósági előnyeit.

Mivel a hangsúly most a végrehajtásra helyeződik át, amelynek haladéktalanul meg kell kezdődnie, több kritikus pénzügyi, szabályozási és szabványosítási kihívás is fennmarad. Ezeket azonban célzott és összehangolt intézkedésekkel lehet megoldani mind európai, mind nemzeti szinten, többek között az alábbiak révén:

• a különböző bevételi forrásokhoz való hozzáférés lehetővé tétele, például a szén-dioxid-tárolási kreditek révén;
• a tőkéhez és biztosításhoz való hozzáférés javítása;
• a stratégiai közbeszerzés révén a stabil kereslet biztosítása;
• a szabályozás mélyreható egyszerűsítése és racionalizálása;
• a nemzeti építési szabályzatok harmonizálása;
• az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása;
• a harmonizált építési termékek frissítésének és fejlesztésének felgyorsítása;
• Erőforrások elkülönítése a második generációs eurókódok következetes végrehajtásához;
• A környezeti fenntarthatóság értékelésére szolgáló szabványosított módszerek összehangolása az uniós politikákkal és jogszabályokkal;
• Az Európai Bizottság 2025-ös prioritásának megvalósítása a bioalapú szabványok előmozdítása érdekében.

A CEI-Bois készen áll az EU-val és a nemzeti hatóságokkal való együttműködésre a lakáscsomag gyors végrehajtása érdekében, biztosítva, hogy Európa gyorsabban biztosítson megfizethető lakásokat, miközben erősíti a gazdasági növekedést és a fenntartható építkezést.

A CEI-Boisról

Az Európai Faipari Szövetség 16 ország 22 európai és nemzeti szervezetét képviseli, és az egész európai faipari ágazat érdekeit támogatja: több mint 160 000 vállalatot, amelyek éves forgalma 194 milliárd euró, és 930 000 munkavállalót foglalkoztatnak az EU-ban.

forrás: CEI-Bois