Az elmúlt öt év történéseinek összefoglalása mellett az összejövetel központi témája az új tisztségviselők, valamint az következő öt év menedzselését vállaló elnökség megválasztása volt.

A választás előtt Kala Tibor elnök idézte fel az elmúlt öt év történéseit, majd Kemler János alelnök röviden összefoglalta az elnökség és a tanácsadói testület eddigi koncepcióját és a működési rendjét. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján világosan kirajzolódott, hogy egyszerűbb felépítésű vezetést kell kialakítani. Ezt elsősorban a döntéshozatal hatékonyabbá tétele, valamint a direktebb kommunikáció indokolta.

Az elmúlt öt év során hasonlóan a német faablak gyártók szövetségének működéséhez építkeztünk (proHolz Fenster). Az ő szervezeti felépítésüket tekintettük mintának. Ennek lényege a tagság és az elnökség között elhelyezkedő, a tagságból kialakított tanácsadói kör, ami az operatív munkában is részt vállal. Arra próbáltunk törekedni, hogy az elnökség interaktív legyen, kezdeményező, a tanácsadói szervezet pedig aktív szereplő. Sajnos azt kellett látnunk, hogy a több száz tagot tömörítő szervezet esetében működőképes felépítés nem feltétlenül jó az ilyen kis piacon, mint a magyarországi.

Az új koncepció hibrid megoldást kínál. Kicsit bővítették az elnökséget, így ők veszik majd át a tanácsadói testület munkáját is. Az elnökség szerkezete is változott, a gyártók dominánsabb szerephez jutnak a jövőben, így három gyártó cég képviselője is bekerült az új elnökségbe.

Gratulálunk az új elnökségnek, sikeres munkát kívánunk!

A Faablakgyártók Magyarországi Szövetségének Elnöksége:

Elnök
Kala Tibor (Leitz Hungária Kft.)

Alelnök
Fekete Zita (Woodissimo Kft.)
Kemler János (Remmers Ungarn Kft.)

Elnökségi tag
Berghoffer Zoltán (Rába Ablak Kft.)
Hajnal Attila (Hungary Holz Kft.)
Orovecz Péter (Holz Schiller Kft.)
Kocsis János (Holz Team Kft.)

Forrás: famasz.hu

A faablakgyártás fejlődését és jövőbeli szerepét a gyártástechnológia fejlődése mellett alapvetően a természetes anyagok használata, az újratermelődő anyagok előtérbe kerülése és a fa, mint alapanyag presztízse fogja meghatározni.

Az ökologikus szemlélet ma már nem csupán úri hóbort egy épület koncepciójának megfogalmazásakor, hanem a felelős gondolkodás egyik alappillére. A környezettudatos tervezésben a fa- és fa-alu szerkezetű ablakok helye és pozíciója erőteljes és elvitathatatlan. A hosszú távú sikerhez azonban elengedhetetlen, hogy ismerjük és tudatosan használjuk azokat a technológiai megoldásokat, amelyek a fából készült ablakok gyártása, felületkezelése és beépítése terén ma jellemzik az iparágat.

A FAMASZ, a Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége a hazai gyártók mellett az iparág beszállítóit és kereskedőit is összefogja.

A szövetség tagjai között találjuk szinte az összes nagy hazai gyártó céget. Ennek okán véleményük irányadó és átfogó képet mutat a szektor lehetőségeiről.

– FAMASZ: Az alapanyag terén a lucfenyő mellett ott találjuk a borovi és kisebb volumenben néhány egzóta fafajt. Mit mutat a piac, van-e új szereplő, esetlegesen jelent-e meg alternatív anyag ezen a területen?

– Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon a változatos környezeti viszonyok a faablak külső oldalát (időjárásnak kitett oldalát) erősen igénybe veszik. A magas napsütési mennyiség a fában kötött gyantákat oldja. Tapasztalat alapján a legjobb faablak faanyag választás a magyarországi éghajlathoz a lucfenyő és a Red Grandis (vörös eukaliptusz), hőszigetelési tényezője és felületkezelés utáni tartóssága is ennek a két fafajnak a legjobb, lucfenyő 0,11 W/mK, Red Grandis, mely keményfa 0,12 W/mK és tölggyel megegyező tartóssággal, igaz hozzáfűzném, a borovifenyőnek (0,13 W/mK) nagy hagyománya van hazánkban. A további előkelő helyen szereplő használatos faanyagok a szibériai vörösfenyő (0,13 W/mK) és a tölgy (0,17 W/mK) alkalmazása, melyek magas tartósságú fafajok.

Az új szereplő egyelőre kis volumenben a modifikált faanyagok alkalmazása a faablak külső felületében, mely lehet olyannyira tartósságnövelt, hogy felveszi a versenyt az alukerettel, plusz jó tulajdonsága utólag is kezelhető, megmarad a fa természetessége és szépsége az épület külső jellegében is.

Új szereplővé válhat az épületekre egyre szigorodóbb hőszigetelés előírásai miatt a szendvicsfrízek alkalmazása, melyek alacsonyabb hőszigetelési tényezővel rendelkeznek mint a normál faanyag, nagyon sokféle megoldással lehet szolgálni szinte minden faablak és fa-alu ablak típusra. A jövőbeli építészetben a megújuló anyagok felhasználásának kiemelkedő szerepe lesz. A faanyag felhasználásának, ezzel együtt a faablak szerepe is még magasabbra fog felértékelődni, mivel fenntartható az újratermelődő alapanyag.

Orovecz Péter – Holz Schiller GmbH

– FAMASZ: A felületkezelés az egyik legérzékenyebb pontja a faablakok gyártási folyamatának. Nemcsak azért, mert magas szintű szaktudást és technológiai ismereteket igényel, hanem, mert a vevő bizalmának elnyerésében az egyik legfontosabb tényező. Az ablakok magas időjárási viszonyoknak való kitettsége okán extra figyelmet igényel a felület-előkészítés és a megfelelő rendszerek használata. Csak a vastag lazúr nem fogja elérni a kívánt eredményt, de mi van a felszín alatt?

– Van egy régi mondás, mely szerint a felületkezelés adja el a faablakot. Ez valóban így van! Átvételkor az ügyfél az idő 90%-át tölti a felületkezelés szemrevételezésével és csak a maradék 10%-ban ellenőrzi a műszaki tartalmat. Magyarországon – eltérően a nyugat-európai normáktól – tízszeres nagyítóval nézik az ablakokat és attól függetlenül, hogy a nyílászáró eredetileg egy épületasztalos-ipari termék, itt a legmagasabb bútorasztalos minőségnek kell megfelelni. Ami részben generálja a piaci versenyt, de egyben extrém kihívásokat is támaszt a gyártókkal és a beszállítókkal szemben.

Ezeknek a vevői elvárásoknak csak olyan felületkezelőanyag-gyártók tudnak megfelelni, akik termékrendszerben gondolkodnak. A rendszerfelépítésben minden terméknek megvan a speciális funkciója. A szálmegkötők-impregnálók biztosítják a végleges finomcsiszolás minőségét, az alapozó egyenletes beszívódását, és a védelmet a kékülés és korhadás ellen. Az alapozó biztosítja – lazúros felületkezelés esetén – az egyenletes pácképet és a végleges színárnyalat 70–80%-át úgy, hogy locsolóberendezés használatakor még a megfelelő lefolyást is figyelembe kell venni. A köztes bevonat hozza létre az elsődleges filmréteget és lehetőséget ad az utolsó felületi minőséget is befolyásoló köztes csiszolásra. A záróbevonat zárja a sort. Feladata a végleges filmréteg létrehozása a megfelelő vastagságban, az UV-állóság, a páraáteresztés, a rugalmasság és a végleges színárnyalat 20–30%-ának biztosítása.

Mint ahogy a sakktáblán a gyalognak is óriási szerepe van, úgy a nyílászáró-felületkezelésben a kiegészítő termékek jelentőségét sem szabad alulértékelni. A fugatömítők, a bütüvédő szerek, üvegtömítők és ápolószettek mind-mind a tartósság védjegye!

A felületkezelő anyagok minősége és a megfelelő feldolgozási paraméterek megadása a felületkezelőanyag-gyártók feladata, de a fa alapanyag kiválasztás, a faanyag-megmunkálás, a gyártási körülmények, a felület-előkészítés és a szóróberendezés már nem az ő hatáskörük. Erről a gyártónak kell gondoskodni. Ha mind a két partner a legjobb tudása szerint teljesít, akkor az ügyfél számára tetszetős és tartós nyílászárók készülhetnek. Ha nem, akkor a leggyengébb láncszem elve érvényesül!

Kemler János – Remmers Ungarn Kft.

– FAMASZ: A gyártás ma már szinte kizárólag ablakgyártási feladatokra fejlesztett gépeken, gépsorokon történik. Egy ilyen beruházás megtervezésekor a gyártási volumen mellett a gyorsaság és a flexibilitás, a gyártószoftverek intelligenciája is fontos szempont. Merre tart a világ, hogy fog kinézni egy ablakgyártó vállalkozás 2030-ban? Lesz-e alternatívájuk az alu-fa ablak szerkezeteknek?

– A mai modern végfelhasználó nem csak saját országában néz körül megoldásért. Az interneten, fapados járatokon és a nyelvtudáson keresztül az ügyfelek, akik ablakvásárlás előtt állnak, egyre magasabb igényeket támasztanak, ami valójában egy előny azokra az ablakgyártókra nézve, akik a minőséget állítják fel elsődleges célként. Ezenkívül elmondhatjuk, hogy a termék ökológiai lábnyoma évről évre fontosabb tényező lesz, amelyet a vásárlók megvizsgálnak. A klíma változik, a felgyülemlő műanyag hulladék mellett az FSC-jelzéssel rendelkező faanyag előtérbe kerül, vagy akár egyetlen megoldássá válik az ablakgyártás részére. Mindezek figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a gyártási kapacitás, állandó minőség fenntartása mellett és minimális munkaerővel kombinálva lesznek a kulcsfontosságú paraméterek egy beruházás mérlegelésénél a következő 10 évben. Senki nem hisz már a műanyag ablak újrahasznosításában, és a PVC-ablak imázsa és a benne rejlő korlátozott dizájnlehetőségek már nem elégítik ki az egyre növekvő igényeket az exkluzív és minőségi termékek iránt.

A korabeli modern építészeti stílus viszont nem mindig találkozik a jelenlegi faablak adta dizájnlehetőségekkel. Ezt a fejlődést követve tény, hogy a környező országokban az alu-fa szerkezetek egyre fontosabbá válnak. Amit ezen felül forradalmi evolúcióként látunk, az nem is az alu-fa ablak, hanem a fa-faablak, ahol a külső aluborítást egy faborítással helyettesítjük, ezt az ablakgyártó házon belül gyártja, felületkezeli. Ehhez még célzottabb és modernebb felszerelés kell, alapos műszaki tudással karöltve. A szoftverek terén is nagymértékű fejlődés várható. A 3D megjelenítés az ablakok területén is fontos lesz az építészek, vásárlók, kivitelezők számára, egyrészt a termék prezentálása céljából, illetve a szimulálás végett, a későbbiekben pedig lehetőség lesz az épületben beszerelt ablakokon elvégzett bármilyen műszaki változtatást nyomon követni a fájlokban. Ezt a koncepciót BIM-nek hívják (Building Integrated Moduls), néhány EU-s országban hamarosan kötelezővé teszik a középületekre.

Végül, de nem utolsósorban ne feledjük, hogy a fent elmondottakhoz társul a képzett vagy tehetséges munkaerő hiánya. Magyarországon sürgősen tenni kell azért, hogy a szakmunkának pozitív megítélése legyen, hogy csökkentsük a munkaerő folyamatos kiáramlását. A kihívás: itthon tartani és motiválni.

Fekete Zita – Woodissimo Kft.

– FAMASZ: A megmunkáló gépekkel együtt a szerszámok és a szerszámtechnológia is iszonyú ütemben fejlődik. Meddig lehet növelni a keresztmetszeteket, van egyáltalán értelme, vagy új utakat keresnek a fejlesztők?

– A mai ablakok keresztmetszeti profilját a szerszámgyártók határozzák meg fejlesztéseikkel. Ezért az ő felelősségük, hogy hőtechnikailag, esztétikus, időtálló, a dizájnnak és a mai elvárásoknak megfelelő ablakot tervezzenek, és felhívják a gyártók figyelmét a piaci követelményekre. Fontos, hogy a szerszámtervezők együtt dolgozzanak a rosenheimi egyetemmel.

Többször felteszik a kérdést, hogy miért kell újabb és újabb keresztmetszeteket, profilokat tervezni, miért nem jó a jelenleg használt profil? Erre szoktam azt mondani, hogy nem én találom ki a profilt, hanem a piaci elvárás kényszeríti a szerszámgyártókat ebbe a helyzetbe, mi meg próbálunk ennek megfelelni. Míg régebben 68 mm-es vastagságú faablak-keresztmetszetek voltak 24 mm-es üvegfalccal, kétrétegű üveggel, ami ma már korszerűtlen és szinte eladhatatlan ablak.

Most ott tartunk, hogy az alap, a 90–92–106 mm-es favastagság párosul 50–56–62–68 mm vastag 3 rétegű üveggel. Tehát most már az üveg vastagsága lehet akár 68 mm, míg régebben az egész ablakkeresztmetszet volt ennyi! Ezek a nagy és nehéz üvegfelületek az ablak szerkezeti kialakítására is nagy terhet gyakorolnak. Gondolok itt a sarokkötéstől kezdve a szárnyba ragasztott üvegen, a vasalaton át a megmunkáláson keresztül a felületkezelésig, mind-mind változást hoz a nyílászáróipar beszállítóinak és a gyártóknak egyaránt.

A piacon most az a trend, hogy prémium kategóriás nyílászárókra van szükség, és abból is az alu-fa kialakítású szintben záródó kivitel, lehet egy időtálló ablak, ahol az üveget kívülről az aluprofil, belülről meg a fa fogja közre üvegléc nélkül úgy, hogy a szárny a tokban egy síkban záródik, kívül és belül! Mi készen állunk a piac elvárásainak megfelelni!

Kala Tibor – Leitz Hungária Szerszám Kft.

– FAMASZ: Mennyire lehet kitapintani az európai trendeket a hazai piacon? Van-e egyáltalán különbség egy német gyártó termékei és a hazai prémium termékek között?

– Lehet, hogy sokak számára meglepő, amit mondok, de szerintem Európában az ablakgyártás képzeletbeli dobogójának tetején az ausztriai és a magyar gyártók állnak. Számos ország gyártóinál jártunk az elmúlt időszakban és az a tapasztalatom, hogy ez a két náció tekint „bútordarabként” az ablakra. Európa nagy részén az ablak, mint a ház egy építészeti komponense van pozícionálva. Az a fajta minőség, felület-előkészítés, majd felületkezelés, amit idehaza a prémiumgyártók képviselnek, a legtöbb országban nincs jelen.

Nyilván idehaza érződik az erős ausztriai hatás, de a hazai gyártók tudása és technológiai háttere is kiemelkedő. Véleményem szerint minden típusú ablaknak helye van a piacon. Ez egyrészt épülettípus, másrészt minőség függvénye. Magyarán egy ipari épület vagy egy gazdasági melléképület más szerkezetet és kivitelezési nívót igényel, mint egy magánerős prémiumkategóriás családi ház. Ezt a szerkezet és a kivitel kiválasztásakor mérlegelni kell.

Ami a vásárlási szokásokat illeti, az építészek felől érkező direkt megkeresés még mindig lehetne több. Úgy tapasztaljuk, hogy érdemes a saját értékesítési felületeket az online térben erősíteni. Ez nemcsak a közösségi médián való jelenlétet, hanem a saját weboldal magas műszaki tartalmát és az eladást segítő kialakítását is jelenti. Ugyanakkor a személyes találkozás „varázsát” semmi sem pótolhatja. Akik ebben a szegmensben tevékenykednek tudják, hogy milyen meggyőző ereje van egy tiszta, modern gyártócsarnoknak.

A fa és fa-alu ablak gyártás divatérzékeny szektor. Ezt nemcsak az éppen aktuális színek terén láthatjuk, hanem szerkezetek, műszaki megoldások kapcsán is érzékelhető, hogy mire fókuszál a piac. Ezt természetesen minden gyártó figyeli, mi személy szerint szeretünk egy kicsit különbözni és nem feltétlenül lekövetni az éppen aktuális trendeket.

Kapui Gábor – Rábaablak ’93 Kft.

forrás: ablakválasztás.hu; faipar.hu

Bizonyos területek viszont csak az utóbbi időben indultak fejlődésnek, ennek oka, hogy korábban a saját piaci résükben mozogtak. Ha megnézzük a nyílászárókat, elmondhatjuk, hogy az ablak a műszaki tartalmát tekintve a rendelkezésre álló gépek technológiai lehetőségeinek eredménye. Vannak ablakgyártók, amelyek panaszkodnak, hogy piacot veszítenek a műanyag ablak ellen. Hát persze, hogy veszítenek! Néhányan még mindig a ’70-es, ’80-as évek dizájnja alapján gyártanak, amit az akkor rendelkezésre álló technológia határozott meg. De melyik iparágban sikeres egy 30–40 éves formatervezésű termék?

Újabban azonban, jelentős technológiai változások mentek végbe. Annak ellenére, hogy a nagy gépgyártó cégek és szerszámbeszállítók vonakodtak az innovációtól és beruházástól, a kisebb cégek sok újdonsággal álltak elő. Azt kell mondanunk, ideje volt! Valóban, itt és most van a megfelelő pillanat! A vásárlói mentalitás sokat változott az évek során. Kiváltképp Nyugat-Európában alaposan elemzik a fogyasztói szokásokat. A környezettudatosság nagyon fontos érveléssé vált. Az emberek tényleg megvizsgálják, hogy egy adott terméknek milyen hatása van a környezetre. A gyártási folyamat karbonlábnyomát, a légkörünkben található rendkívüli mennyiségű mikró műanyagot, mert tény az, hogy az egyszer legyártott műanyag örökké a bolygónkon marad. Az építőiparban is lehetséges a közel nulla környezeti hatás elérése. A természetes nyersanyagok felhasználása növekedőben van, amelyek megújulás esetén teljesen lebomlanak. A közelmúltban végbement energiaár-robbanás már elindított egy változást a vásárlói magatartásban. Miért kellene epret vagy paradicsomot ennünk karácsonykor? Lehet energiát spórolni ezen a területen is, a szállításon, az üvegházak fűtésén…

A vevők igazodni fognak a tendenciákhoz, természetes árucikkeket fognak választani, amelyeknek alacsony az ökolábnyoma, helyben gyártják. Ha megnézzük a legfrissebb európai faablak-fejlesztéseket, a pezsgés a jellemző, az újítások sokasága. Beszélhetünk minimalista megjelenésről, anyagában megmunkált, integrált profilokról, mint például a vízvető, egészen az új forradalmi koncepcióig, amely a kétkomponensű ablak. A legmodernebb gépeken legyártott ablakoknál csak a képzelet szab határt! Ezek az ablakok termikus értékei a lehető legjobbak, ökolábnyomuk rendkívül pozitív, megjelenésük beleillik a modern építészeti irányzatokba kívül és belül egyaránt.

Ideje, hogy olvasóink is ráeszméljenek, milyen ígéretes jövő vár a minőségi faablakra. Természetes, ha a világjárvány és a háború következtében sokan elvesztették optimizmusukat, de higgyék el, ha egyszer ebből kilábalunk, a piac fel fog lelkesülni, a megújulás érzésével!

Egy új korszakba lépünk. A környezeti értékek korába. A faablak korába.

szerző: Fekete Zita
forrás: a fenti írás a Magyar Asztalos 2022.szeptemberi digitális lapszámában jelent meg

Az ökologikus szemlélet ma már nem csupán úri hóbort egy épület koncepciójának megfogalmazásakor, hanem a felelős gondolkodás egyik alappillére. A környezettudatos tervezésben a fa- és fa-alu szerkezetű ablakok helye és pozíciója erőteljes és elvitathatatlan. A hosszú távú sikerhez azonban elengedhetetlen, hogy ismerjük és tudatosan használjuk azokat a technológiai megoldásokat, amelyek a fából készült ablakok gyártása, felületkezelése és beépítése terén ma jellemzik az iparágat.

A FAMASZ – Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége a hazai gyártók mellett az iparág beszállítóit és kereskedőit is összefogja.

A szövetség tagjai között találjuk szinte az összes nagy hazai gyártó céget. Ennek okán véleményük irányadó és átfogó képet mutat a szektor lehetőségeiről.

– FAMASZ: Az alapanyag terén a lucfenyő mellett ott találjuk a borovi és kisebb volumenben néhány egzóta fafajt. Mit mutat a piac, van-e új szereplő, esetlegesen jelent-e meg alternatív anyag ezen a területen?

– Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon a változatos környezeti viszonyok a faablak külső oldalát (időjárásnak kitett oldalát) erősen igénybe veszik. A magas napsütési mennyiség a fában kötött gyantákat oldja. Tapasztalat alapján a legjobb faablak faanyag választás a magyarországi éghajlathoz a lucfenyő és a Red Grandis (vörös eukaliptusz), hőszigetelési tényezője és felületkezelés utáni tartóssága is ennek a két fafajnak a legjobb, lucfenyő 0,11 W/mK, Red Grandis, mely keményfa 0,12 W/mK és tölggyel megegyező tartóssággal, igaz hozzáfűzném, a borovifenyőnek (0,13 W/mK) nagy hagyománya van hazánkban. A további előkelő helyen szereplő használatos faanyagok a szibériai vörösfenyő (0,13 W/mK) és a tölgy (0,17 W/mK) alkalmazása, melyek magas tartósságú fafajok.

Az új szereplő egyelőre kis volumenben a modifikált faanyagok alkalmazása a faablak külső felületében, mely lehet olyannyira tartósságnövelt, hogy felveszi a versenyt az alukerettel, plusz jó tulajdonsága utólag is kezelhető, megmarad a fa természetessége és szépsége az épület külső jellegében is.

Új szereplővé válhat az épületekre egyre szigorodóbb hőszigetelés előírásai miatt a szendvicsfrízek alkalmazása, melyek alacsonyabb hőszigetelési tényezővel rendelkeznek mint a normál faanyag, nagyon sokféle megoldással lehet szolgálni szinte minden faablak és fa-alu ablak típusra. A jövőbeli építészetben a megújuló anyagok felhasználásának kiemelkedő szerepe lesz. A faanyag felhasználásának, ezzel együtt a faablak szerepe is még magasabbra fog felértékelődni, mivel fenntartható az újratermelődő alapanyag.

Orovecz Péter – Holz Schiller GmbH

– FAMASZ: A felületkezelés az egyik legérzékenyebb pontja a faablakok gyártási folyamatának. Nemcsak azért, mert magas szintű szaktudást és technológiai ismereteket igényel, hanem, mert a vevő bizalmának elnyerésében az egyik legfontosabb tényező.

Az ablakok magas időjárási viszonyoknak való kitettsége okán extra figyelmet igényel a felület-előkészítés és a megfelelő rendszerek használata. Csak a vastag lazúr nem fogja elérni a kívánt eredményt, de mi van a felszín alatt?

– Van egy régi mondás, mely szerint a felületkezelés adja el a faablakot. Ez valóban így van! Átvételkor az ügyfél az idő 90%-át tölti a felületkezelés szemrevételezésével és csak a maradék 10%-ban ellenőrzi a műszaki tartalmat. Magyarországon – eltérően a nyugat-európai normáktól – tízszeres nagyítóval nézik az ablakokat és attól függetlenül, hogy a nyílászáró eredetileg egy épületasztalos-ipari termék, itt a legmagasabb bútorasztalos minőségnek kell megfelelni. Ami részben generálja a piaci versenyt, de egyben extrém kihívásokat is támaszt a gyártókkal és a beszállítókkal szemben.

Ezeknek a vevői elvárásoknak csak olyan felületkezelőanyag-gyártók tudnak megfelelni, akik termékrendszerben gondolkodnak. A rendszerfelépítésben minden terméknek megvan a speciális funkciója. A szálmegkötők-impregnálók biztosítják a végleges finomcsiszolás minőségét, az alapozó egyenletes beszívódását, és a védelmet a kékülés és korhadás ellen. Az alapozó biztosítja – lazúros felületkezelés esetén – az egyenletes pácképet és a végleges színárnyalat 70-80%-át úgy, hogy locsolóberendezés használatakor még a megfelelő lefolyást is figyelembe kell venni. A köztes bevonat hozza létre az elsődleges filmréteget és lehetőséget ad az utolsó felületi minőséget is befolyásoló köztes csiszolásra. A záróbevonat zárja a sort. Feladata a végleges filmréteg létrehozása a megfelelő vastagságban, az UV-állóság, a páraáteresztés, a rugalmasság és a végleges színárnyalat 20-30%-ának biztosítása.

Mint ahogy a sakktáblán a gyalognak is óriási szerepe van, úgy a nyílászáró-felületkezelésben a kiegészítő termékek jelentőségét sem szabad alulértékelni. A fugatömítők, a bütüvédő szerek, üvegtömítők és ápolószettek mind-mind a tartósság védjegye!

A felületkezelő anyagok minősége és a megfelelő feldolgozási paraméterek megadása a felületkezelőanyag-gyártók feladata, de a fa alapanyag kiválasztás, a faanyag-megmunkálás, a gyártási körülmények, a felület-előkészítés és a szóróberendezés már nem az ő hatáskörük. Erről a gyártónak kell gondoskodni. Ha mind a két partner a legjobb tudása szerint teljesít, akkor az ügyfél számára tetszetős és tartós nyílászárók készülhetnek. Ha nem, akkor a leggyengébb láncszem elve érvényesül!

Kemler János – Remmers Ungarn Kft.

– FAMASZ: A gyártás ma már szinte kizárólag ablakgyártási feladatokra fejlesztett gépeken, gépsorokon történik. Egy ilyen beruházás megtervezésekor a gyártási volumen mellett a gyorsaság és a flexibilitás, a gyártószoftverek intelligenciája is fontos szempont. Merre tart a világ, hogy fog kinézni egy ablakgyártó vállalkozás 2030-ban? Lesz-e alternatívájuk az alu-fa ablak szerkezeteknek?

– A mai modern végfelhasználó nem csak saját országában néz körül megoldásért. Az interneten, fapados járatokon és a nyelvtudáson keresztül az ügyfelek, akik ablakvásárlás előtt állnak, egyre magasabb igényeket támasztanak, ami valójában egy előny azokra az ablakgyártókra nézve, akik a minőséget állítják fel elsődleges célként. Ezenkívül elmondhatjuk, hogy a termék ökológiai lábnyoma évről évre fontosabb tényező lesz, amelyet a vásárlók megvizsgálnak. A klíma változik, a felgyülemlő műanyag hulladék mellett az FSC-jelzéssel rendelkező faanyag előtérbe kerül, vagy akár egyetlen megoldássá válik az ablakgyártás részére. Mindezek figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a gyártási kapacitás, állandó minőség fenntartása mellett és minimális munkaerővel kombinálva lesznek a kulcsfontosságú paraméterek egy beruházás mérlegelésénél a következő 10 évben. Senki nem hisz már a műanyag ablak újrahasznosításában, és a PVC-ablak imázsa és a benne rejlő korlátozott dizájnlehetőségek már nem elégítik ki az egyre növekvő igényeket az exkluzív és minőségi termékek iránt.

A korabeli modern építészeti stílus viszont nem mindig találkozik a jelenlegi faablak adta dizájnlehetőségekkel. Ezt a fejlődést követve tény, hogy a környező országokban az alu-fa szerkezetek egyre fontosabbá válnak. Amit ezen felül forradalmi evolúcióként látunk, az nem is az alu-fa ablak, hanem a fa-faablak, ahol a külső aluborítást egy faborítással helyettesítjük, ezt az ablakgyártó házon belül gyártja, felületkezeli. Ehhez még célzottabb és modernebb felszerelés kell, alapos műszaki tudással karöltve. A szoftverek terén is nagymértékű fejlődés várható. A 3D megjelenítés az ablakok területén is fontos lesz az építészek, vásárlók, kivitelezők számára, egyrészt a termék prezentálása céljából, illetve a szimulálás végett, a későbbiekben pedig lehetőség lesz az épületben beszerelt ablakokon elvégzett bármilyen műszaki változtatást nyomon követni a fájlokban. Ezt a koncepciót BIM-nek hívják (Building Integrated Moduls), néhány EU-s országban hamarosan kötelezővé teszik a középületekre.

Végül, de nem utolsósorban ne feledjük, hogy a fent elmondottakhoz társul a képzett vagy tehetséges munkaerő hiánya. Magyarországon sürgősen tenni kell azért, hogy a szakmunkának pozitív megítélése legyen, hogy csökkentsük a munkaerő folyamatos kiáramlását. A kihívás: itthon tartani és motiválni.

Fekete Zita – Woodissimo Kft.

– FAMASZ: A megmunkáló gépekkel együtt a szerszámok és a szerszámtechnológia is iszonyú ütemben fejlődik.
Meddig lehet növelni a keresztmetszeteket, van egyáltalán értelme, vagy új utakat keresnek a fejlesztők?

– A mai ablakok keresztmetszeti profilját a szerszámgyártók határozzák meg fejlesztéseikkel. Ezért az ő felelősségük, hogy hőtechnikailag, esztétikus, időtálló, a dizájnnak és a mai elvárásoknak megfelelő ablakot tervezzenek, és felhívják a gyártók figyelmét a piaci követelményekre. Fontos, hogy a szerszámtervezők együtt dolgozzanak a rosenheimi egyetemmel.

Többször felteszik a kérdést, hogy miért kell újabb és újabb keresztmetszeteket, profilokat tervezni, miért nem jó a jelenleg használt profil? Erre szoktam azt mondani, hogy nem én találom ki a profilt, hanem a piaci elvárás kényszeríti a szerszámgyártókat ebbe a helyzetbe, mi meg próbálunk ennek megfelelni. Míg régebben 68 mm-es vastagságú faablak-keresztmetszetek voltak 24 mm-es üvegfalccal, kétrétegű üveggel, ami ma már korszerűtlen és szinte eladhatatlan ablak.

Most ott tartunk, hogy az alap, a 90-92-106 mm-es favastagság párosul 50-56-62-68 mm vastag 3 rétegű üveggel. Tehát most már az üveg vastagsága lehet akár 68 mm, míg régebben az egész ablakkeresztmetszet volt ennyi! Ezek a nagy és nehéz üvegfelületek az ablak szerkezeti kialakítására is nagy terhet gyakorolnak. Gondolok itt a sarokkötéstől kezdve a szárnyba ragasztott üvegen, a vasalaton át a megmunkáláson keresztül a felületkezelésig, mind-mind változást hoz a nyílászáróipar beszállítóinak és a gyártóknak egyaránt.

A piacon most az a trend, hogy prémium kategóriás nyílászárókra van szükség, és abból is az alu-fa kialakítású szintben záródó kivitel, lehet egy időtálló ablak, ahol az üveget kívülről az aluprofil, belülről meg a fa fogja közre üvegléc nélkül úgy, hogy a szárny a tokban egy síkban záródik, kívül és belül! Mi készen állunk a piac elvárásainak megfelelni!

Kala Tibor – Leitz Hungária Szerszám Kft.

– FAMASZ: Mennyire lehet kitapintani az európai trendeket a hazai piacon? Van-e egyáltalán különbség egy német gyártó termékei és a hazai prémium termékek között?

– Lehet, hogy sokak számára meglepő, amit mondok, de szerintem Európában az ablakgyártás képzeletbeli dobogójának tetején az ausztriai és a magyar gyártók állnak. Számos ország gyártóinál jártunk az elmúlt időszakban és az a tapasztalatom, hogy ez a két náció tekint „bútordarabként” az ablakra. Európa nagy részén az ablak, mint a ház egy építészeti komponense van pozícionálva. Az a fajta minőség, felület-előkészítés, majd felületkezelés, amit idehaza a prémiumgyártók képviselnek, a legtöbb országban nincs jelen.

Nyilván idehaza érződik az erős ausztriai hatás, de a hazai gyártók tudása és technológiai háttere is kiemelkedő. Véleményem szerint minden típusú ablaknak helye van a piacon. Ez egyrészt épülettípus, másrészt minőség függvénye. Magyarán egy ipari épület vagy egy gazdasági melléképület más szerkezetet és kivitelezési nívót igényel, mint egy magánerős prémiumkategóriás családi ház. Ezt a szerkezet és a kivitel kiválasztásakor mérlegelni kell.

Ami a vásárlási szokásokat illeti, az építészek felől érkező direkt megkeresés még mindig lehetne több. Úgy tapasztaljuk, hogy érdemes a saját értékesítési felületeket az online térben erősíteni. Ez nemcsak a közösségi médián való jelenlétet, hanem a saját weboldal magas műszaki tartalmát és az eladást segítő kialakítását is jelenti. Ugyanakkor a személyes találkozás „varázsát” semmi sem pótolhatja. Akik ebben a szegmensben tevékenykednek tudják, hogy milyen meggyőző ereje van egy tiszta, modern gyártócsarnoknak.

A fa és fa-alu ablak gyártás divatérzékeny szektor. Ezt nemcsak az éppen aktuális színek terén láthatjuk, hanem szerkezetek, műszaki megoldások kapcsán is érzékelhető, hogy mire fókuszál a piac. Ezt természetesen minden gyártó figyeli, mi személy szerint szeretünk egy kicsit különbözni és nem feltétlenül lekövetni az éppen aktuális trendeket.

Kapui Gábor – Rábaablak ’93 Kft.

Forrás: faipar