Hatalmas fennakadás

Az EUDR az eredeti szándékkal ellentétben óriási hatással lesz a német mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra egyaránt, ha a rendelet a jelenlegi formájában 2024/25. év fordulóján hatályba lép. Ez új, bürokratikus dokumentációs követelményeket és olyan gyakorlatlan szabályokat foglal magában, mint a fakitermelés, a szarvasmarhák takarmánytermő területeinek kismértékű geolokalizációja és a hazai szója termesztése.

„Most az EU Bizottságán múlik, hogy megakadályozza a rosszabb dolgok bekövetkezését. Ha az EUDR 2024. december 30-án hatályba lép, fennáll a veszélye annak, hogy sok erdőtulajdonos kiesik a piacról, ami érezhető fahiányt eredményez az ipar és a fogyasztók számára” – mondja Prof. Andreas Bitter, az AGDW elnöke. Nemcsak az EU-tagállamok, hanem az Európai Parlament is az EUDR elhalasztását követeli.

Nincs erdőirtási probléma

„Németországnak bizonyíthatóan nincs erdőirtási problémája. Éppen ellenkezőleg: az erdőterületek az elmúlt években növekedtek. Ennek ellenére a hazai fa-, marha- és szójatermelőkre külön regisztrációval és kiterjedt dokumentációval járó bürokratikus eljárást akarnak bevezetni. Ez egy újabb bürokratikus őrültség, amely senkinek sem segít, legkevésbé a világ más részein lévő, veszélyeztetett erdőknek” – figyelmeztet Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség elnöke – „Szükség van egy mentességre azokban a tagállamokban, ahol nincs probléma az erdőirtással vagy az illegális fakitermeléssel.”
A szervezetük szerint ez egy újabb bürokratikus őrültség, amely senkinek sem segít.

Max von Elverfeldt, a Familienbetriebe Land und Forst (FABLF) elnöke kifejti: „Most már sürgősen ideje, hogy Ursula von der Leyen kezdeményezze a rendelet elhalasztását, és második lépésként annak felülvizsgálatát. Az olyan országokban, mint Németország, ahol nem áll fenn az erdőirtás veszélye, az erdészeti vállalkozásokat nem szabad további megterhelő jelentéstételi kötelezettségekkel terhelni. Ellenkező esetben a bürokrácia csökkentésére tett ígéretek csak szájbarágósak maradnak.”

Az EU az EUDR-rel az erdők jobb védelmét akarta biztosítani a túlzott kiaknázás és a felperzseléses mezőgazdaság hátterében – amit ebben az országban már régóta törvénybe iktattak, és ami a fenntarthatóság és a tanúsítás elvein alapul. Ennek ellenére a helyi gazdálkodók és erdőtulajdonosok új bürokratikus követelmények sokaságának lesznek kitéve.

„A sürgősen szükséges halasztás mellett a szövetségek ezért az EUDR felülvizsgálatát is követelik, hogy ne rójon felesleges terhet a helyi gazdálkodókra és erdőtulajdonosokra” – hangsúlyozta Rukwied, Elverfeldt és Bitter.

szerk/ford: Tóth János, forrás: AGDW / DBV / FABLF

„A gyorsuló világban a változások is gyorsuló ütemben érkeztek – a KKV stratégia 2019-es elfogadása óta történt változások miatt elmondható, hogy a magyar gazdaság újabb korszakváltáshoz érkezett. Ahhoz, hogy sikeresen vegyük az akadályokat a gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés területén is ki kell jelölnünk a legjobb útvonalat, a legfontosabb céljainkat. A mi célunk a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése és a teljes KKV-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása. Azonban ahogy mondás is tartja „a vízió stratégia nélkül csak illúzió”.

Fontos tehát, hogy rendelkezésünkre álljon egy időszerű, felülvizsgált KKV Stratégia, amely az aktuális helyzetre reagál, magasabb szintű tudatosságot teremt, segít fókuszálni, és nagyobb hangsúlyt fektet azokra a tevékenységekre, amelyek sikeresebbé teszik a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, rajtuk keresztül a magyar gazdaságot és ezáltal egész Magyarországot.” – fogalmaz Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára a közelmúltban közzétett felülvizsgált stratégia előszavában.

Vezetői összefoglaló

A magyar KKV-k biztosítják a magyar családok megélhetését. A KSH 2022-es adatai szerint a hazai tulajdonú KKV-k az összes vállalkozás 99 százalékát tették ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, a nettó árbevétel és a bruttó hozzáadott érték 55 százalékát képviselték. Mindez jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest, mely jól mutatja a KKV-k gazdaságban betöltött szerepének súlyát. A hazai KKV-k termelékenysége 2022-ig javult, azonban továbbra is elmaradást mutat az EU-átlaghoz viszonyítva. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöld megoldások) kis mértékben hasznosulnak a KKV-knál.

A KKV Stratégia részletes helyzetértékelést tartalmaz a vállalkozások gazdasági környezetének és adatainak pillanatképéről. A 2020-as éveket a magyar gazdaság gyors, kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a KKV-szektor fejlődéséhez, kedvező finanszírozási helyzetben viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatottsági ráta mellett. A beruházási és fejlesztési hajlandóság erősödött a KKV ökoszisztémában. Eközben a magyar történelmi sajátosságokból adódóan a rendszerváltás idején vállalkozóvá váló nemzedék egyre közeledik a nyugdíjas korhoz, a generációváltás szükségessége növekvő nehézséget jelent a tulajdonosi körben és a menedzsmentben egyaránt, és az új technológiai trendekre való nyitottság szempontjából is fontos kérdés.

A 2020. év eleje óta globális, EU-s és nemzeti szinten is több válsághelyzet alakult ki (Covid-19 járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, alap- és nyersanyag hiány, infláció, szabályozási változások, értékláncokon lefutó sokkhatások), amely a gazdasági helyzet jelentős átalakulását eredményezte, és számottevően kihatott a KKV-szektorra is.

Külső és belső okok miatt tehát a magyar gazdaság korszakváltáshoz érkezett, a KKV-szektor szereplőinek meg kell találnia az új korszakban is azokat az irányokat, amelyek mentén stabilan tudnak működni, és előremutató célokat tudnak vállalati szinten is meghatározni maguknak.

Ennek érdekében erősíti meg a KKV-szektor egészséges működéséért és a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztérium „A mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030)” című
stratégiai dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), amely 2030-ig vázolja fel a szektor jövőképét, és meghatározza a vállalkozáspolitika fő feladatait. A Stratégia a teljes mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak szól, ezért egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A felülvizsgált stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez mind ön-
álló pillérspecifikus célokat rendelt, amelyek elérését a felsorolt kormányzati intézkedések segítik
elő.

1. Versenyképes magyar KKV-k
   A KKV-k versenyképességének növelése a tudásátadás, a technológiaváltás, a digitális és fenntart-
   ható működés, a jól képzett munkaerő és a nemzetköziesedés révén
2. Üzleti környezet és adózás
   Vállalkozóbarát üzleti és adózási környezet továbbfejlesztése
3. Finanszírozáshoz jutás
   A KKV-k finanszírozáshoz jutásának fenntartása
4. A jövő technológiái és innováció
   A magyar gazdaság kitörési pontjai
5. Vállalkozói kultúra és sikeres generációváltás
   A vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges tudás megszerzése, a vállalkozói kultúra erősítése, valamint a generációváltás támogatása

A jövőkép megvalósításához a Stratégia átfogó és másodlagos célokat tűz ki, amelyek megvalósítását a pillérenkénti specifikus célok támogatják.

A KKV Stratégia az alábbi átfogó célokat tűzi ki:
-> A komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése;
-> A teljes KKV-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása.

Másodlagos célokként kerülnek megfogalmazásra:
-> A KKV-k termelékenységének növekedése;
-> A KKV-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;
-> A KKV-k exportképességének növelése.

Az elérendő célokhoz kapcsolódóan a Stratégia az előrehaladás mérhetősége érdekében a 2018-as év bázisán, de a 2020-as évek elejének válsághelyzeti adatait is figyelembe véve tűz ki indikátor célértékeket.
-> A KKV-k által előállított, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték növekedése (ezer euró/fő);
-> A KKV-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
-> Az exportáló KKV-k arányának növekedése a KKV-szektoron belül.

A Stratégia következetesen ügyel arra, hogy minden célhoz rendeljen intézkedést, és csak olyan intézkedést szerepeltessen, amelyek köthetőek valamelyik kitűzött célhoz, kormányzati felelőse azonosítható és költségvetési háttere biztosított.

—
A 2024. január 25-én nyilvánossá tett stratégia vezetői összefoglalója itt véget ért, a teljes anyag (135 oldal, pdf) a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldaláról, innen tölthető le.

forrás: NGM

A 2023. január 5. és március 6. között zajló nyílt konzultáción bárki kifejtheti a véleményét a Franciaország kontinentális területein (Korzikát is ideértve), valamint Francia-Guyanában található erdők kapcsán. A sztenderdek működési követelményeket tartalmazó része a fönntartható erdőgazdálkodás hat alapelvét veszi alapul:

1. 1.      Az erdei erőforrások és a globális szénciklushoz való hozzájárulásuk fenntartása vagy megfelelő javítása.
2. 2.      Az erdei ökoszisztéma egészségének és életképességének fenntartása.
3. 3.      Az erdők (fás és nem fás) termelési funkcióinak fenntartása és fokozása.
4. 4.      A biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és megfelelő növelése az erdei ökoszisztémákban.
5. 5.      A védelmi funkciók fenntartása vagy megfelelő javítása az erdőgazdálkodásban (beleértve a talajt és a vizeket).
6. 6.      A társadalmi-gazdasági funkciók és feltételek fenntartása vagy megfelelő javítása.

Ami Franciaországot illeti, a fórum egy, az agrárerdészeti területek tanúsítására és az erdőn kívüli fák integrálására vonatkozó mellékletet csatolt az előírás-rendszerhez, ami egyelőre kizárólag az agrárerdészeti területekre vonatkozik (így nem foglalkozik például a városfásításból származó faanyaggal kapcsolatos kérdésekkel). A dokumentum tartalmazza többek között:

• a szintetikus gyomirtó szerek (glifozát) használatának tilalmát az erdőkben és az erdők föltárását szolgáló kapcsolódó területeken,
• a rovarirtó szerek, gombaölő szerek és műtrágyák használatának tilalmát a magas ökológiai értékű erdőterületeken[2],
• a műtrágyák használatának szigorúbb feltételeit (a kimerült talajok helyreállítására korlátozva, megtiltva azok használatát a vízfolyásoktól számított 50 méteren belül),
• a fölújításokkal kapcsolatos új szabályokat, amik előírják a természetes fölújítást).

Új szabályokat vezettek be a fakitermelésre vonatkozóan is, nevezetesen tilos a fakitermelés a fokozottan védett területeken (kivéve, ha a szakhatóság engedélyezi) és a vízparti területeken,

• 2 hektárnál kisebb célérték a 30%-nál nagyobb lejtésű területeken és a tájképileg nagyon érzékeny területeken,
• 5 hektárnál kisebb célérték és 10 hektárnál kisebb küszöbérték (kivéve a monospecifikus ültetvényeket (lombosfajok hiányában, kivéve a nyárasokat) és ha a vágás szerepel az erdőgazdálkodási üzemtervben).

Francia-Guyana esetében a fórum több olyan új fejezettel egészítette ki a követelmény-rendszert, amik strukturálják az egyedi tanúsításokat, pontosítják a földolgozásra vonatkozó szabályokat, valamint módosítják a fölhagyott bányák (elsősorban külszíni fejtéssel művelt aranybányák) rekultivációjára vonatkozó előírásokat, illetve az erdőtelepítési tervezési folyamatot (a felülvizsgálat alatt álló és kezelési tervvel nem rendelkező erdők nem termelhetők ki). Ezen fölül készült egy további függelék is, ami az alacsony ökológiai hatású fakitermelésre vonatkozó szabályokat határozza meg. A másfél éves munka után elkészült új szabályrendszert megvitató konzultációs időszak tapasztalatai alapján készítendő összefoglalót a Forum PEFC értékeli és dönt arról, hogy milyen javaslatok kerüljenek be az új francia PEFC-szabványba, majd ez az anyag kerül a PEFC France elé. Az ez utóbbi által véglegesített anyagot a PEFC nemzetközi szervezete, a PEFC Council hagyja jóvá, az új szabályok a tervek szerint 2024 során léphetnek életbe.

forrás: Somogyi Norbert TéT-attasé, Magyarország Párizsi Nagykövetsége a PEFC-France alapján