A videó bemutatja, hogyan segíti az önkormányzat a családokat száraz tűzifával, miként jött létre az EUKI BioJust projekt mintaprogramja a Habitat for Humanity Magyarország és a WWF Magyarország együttműködésében, és miért fontos a tudatos energiagazdálkodás a jelenlegi energiaválságos időszakban.

A történet túlmutat Jánoshidán: szó esik a magyarországi lakóépületek rossz energetikai állapotáról, a fatüzelés környezeti hatásairól, valamint arról is, hogyan nyithatnak utat az ilyen helyi kezdeményezések a közösség erejével a fenntarthatóbb, élhetőbb jövő felé.

A videó szereplői:
Eszes Béla – Jánoshida polgármestere
Koritár Zsuzsanna – a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője
Mezei Janka – a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője

forrás: WWF Magyarország

Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit gondolnak/tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végeztünk az 5000 fő alatti településeken. A legfontosabb eredményeket ebben a blogcikkben mutatjuk be, de külön kiadványt is készítünk egy részletesebb elemzéssel, többszintű szakpolitikai javaslatokkal.

Szerzők:

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője

Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának szakértője

Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának szakértője

Módszertan, kitöltők

A kérdőívet online formában küldtük ki az ország összes, 2872 darab 5000 fő alatti lakónépességgel rendelkező település polgármesterének és jegyzőjének 2023 február közepén, a március eleji kitöltési határidőig 589 település válaszolt, így több mint minden ötödik önkormányzat visszaküldte a kérdőívet.

A kérdőív az alábbi témákra tért ki, amiknek a legfőbb eredményeit mutatjuk be:

• Települési energiagazdálkodás: az energiaválság hatására hozott intézkedések, energiafelhasználás nyomon követése, energiastratégiák megléte
  
• Középületek energetikai állapota és jövőbeli fejlesztési tervek
  
• Energiaszegénység mértéke, szakpolitikai igények, szociális tüzelőanyag, önkormányzati beavatkozások
  
• Tűzifa- és szénfelhasználás növekedésének mértéke, légszennyezés súlyossága, önkormányzati beavatkozások
  
• Lakossági szemléletformálást célzó önkormányzati akciók

2017-ben készítettünk már egy hasonló felmérést, akkor az 5000  főnél nagyobb települések is szerepeltek a mintában. Az akkor nagy sajtóvisszhangot kiváltó felmérésünkből készült összegző kiadvány itt olvasható. Ahol volt rá lehetőség, ott összehasonlítottuk a változást a 2017-es állapotokhoz képest.

Települési energiagazdálkodás

A rezsiszámla kigazdálkodása az önkormányzatok felénél jelentett különösen nagy gondot. Egy 1-10-es skálán (ahol 1 az egyáltalán nem, a 10 a teljes mértékben volt) minden második településen jelölték be a 9-10-es kategóriát, 5-ösnél nagyobb értéket pedig az önkormányzatok 80%-a adott meg.

A válaszoló települések mindössze 6%-a nem hozott különleges intézkedést az energiaválság hatására, az ebben a kérdésben aktív települések pedig átlagosan kettőnél több  intézkedést hoztak. 

Annak ellenére, hogy a közintézményekben a 18 fokos hőmérséklet kötelező volt, az alacsonyabb hőmérséklet tartását csak a válaszadók háromnegyede jelölte be. Arról nincs információnk, hogy a többi településen már korábban is alacsony hőmérsékletet tartottak, vagy egyszerűen csak nem tartották be a központi előírást. Ezen kívül a legnépszerűbb intézkedések az intézmények ideiglenes bezárása vagy összevonása volt (44%-uk alkalmazta), a rövidített nyitvatartást, tüzelőanyag-váltást és hőszigetelést vagy fűtéskorszerűsítést minden harmadik önkormányzat.

A középületeik energiafogyasztásáról eddig mindössze az önkormányzatok 12%-a vezetett statisztikát, viszont közel negyedük az energiaválság hatására döntött úgy, hogy elkezdi vezetni az energiafelhasználást. Ez döntő részt havi szintű, manuális leolvasást jelent, ami viszont korlátozottan alkalmas további megtakarítási intézkedések megalapozásához. Energiagazdálkodásért felelős személy csak minden negyedik önkormányzatnál van, azonban a válság előtt ez csak minden ötödik településre volt igaz. Klímastratégiával az önkormányzatok 12%-a rendelkezik, de csak negyedük monitorozza annak megvalósítását. Viszont akinek nincsen, azok közül négyötödük szeretné, hogy legyen. Ez nagy mértékű változás jelent, mert 2017-ben ez az arány még csak 30% volt.

Középületek energetikai állapota

A kitöltők egy táblázatban megadták a három leggyakrabban használt, legnagyobb alapterületű középület energetikai jellemzőit. Így összesen 1932 középületről kaptunk képet, a kategória középértékével számolva alapterületben ez összesen közel 580 ezer m²-t reprezentál.

A 2017-es felmérés eredményeihez képest a középületek energiahatékonysági állapota jelentős mértékben javult. Akkor is, és a mostani felmérés során is a tüzelőberendezés, a hőleadó, a hőszigetelés, valamint a nyílászárók állapotát egy 1-5-ös skálán értékelték, saját meglátás alapján (ahol 1 a legrosszabb, 5 a legjobb). Míg 2017-ben a felmért épületeknek 34%-án nem volt szigetelés, mára ez az arány 20%-ra csökkent, és ugyanúgy csökkenés jellemző az alsó két kategóriára is. A nyílászárók esetében ennél is látványosabb a javulás.

A tüzelőberendezések és a hőleadók tekintetében a javulás szintén jelentős, de nem ennyire kézzelfogható: a tüzelőberendezések esetében az alsó három kategória összesen 14 százalékponttal csökkent, míg a hőleadók esetében 23 százalékponttal.

Az örömteli fejlődési irány ellenére fontos megjegyezni, hogy ez azt is jelenti, hogy sok esetben a felújítás nem a legmegfelelőbb minőségben történt, ami magában rejti a “lock-in” hatás veszélyét, azaz amikor a felújítás ugyan energiafelhasználás-csökkentéssel jár, de az nem hozza az elérhető legjobb eredményt, évtizedekre bebetonozva ezzel a kisebb kibocsátás-csökkentést. Ezt bizonyítja, hogy mátrixba helyezve az egy épületre adott összpontszámot, akkor a maximális 20 pontból legalább 18 pontot csak az épületek 27%-a kapott, 44%-uk 12-17 pont közötti összpontszámmal rendelkezik.

A fejlődés legfontosabb oka az lehet, hogy négyötödük nyújtott be energiahatékonysági pályázatot az elmúlt 5 évben, és ennek nagy része, 78%-a nyertes volt. Az energiaválság hatására a válaszoló önkormányzatok döntő része, 93%-a hajtott végre vagy tervez energiahatékonysági beruházást a középületein. Ezek legnagyobb része épületszigetelés vagy fűtéskorszerűsítés (43%), ezt követi a tüzelőanyag-váltás villamos energiára (31%), illetve biomasszára (22%). A forrásoknak való kitettség viszont általános jelenség, mindössze a beruházások negyedénél jelezték, hogy saját forrásból valósították meg, vagy tervezik megvalósítani.

A jelenleg felhasznált fűtőanyagot tekintve továbbra is a földgáz dominál, habár komolyabb, 10%-os átrendeződés figyelhető meg a biomassza javára a 2017-es felmérés eredményéhez képest.

Légszennyezettség

Az energiaválság hatására a szilárd tüzelőanyag felhasználása jelentősen megnőtt a kistelepüléseken. A válaszadók 70%-a jelezte, hogy a településükön gyakoribb lett a fatüzelés, 25%-uk pedig a széntüzelés kapcsán érzékelt növekedést. A fatüzelés kapcsán a települések közel ötöde nem tapasztalt ellátási zavart, 30%-uk viszont igen, ott gondot okoz a hosszú várakozás. Kb. 15-15%-uknál pedig jellemző lett az ágfagyűjtés, és megjelent vagy megnőtt az illegális fakitermelés.

Amíg eddig nagy átfedés volt az erdős területek és azon települések között, ahol a lakosság nagy része eddig is tűzifát használt, ez az energiaválság hatására már közel sincs így. Elsősorban Északkelet-Magyarországon nőtt meg a fatüzelés, míg a széntüzelés Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében terjedt el leginkább.

2017-hez hasonlóan a válaszadók közel fele nem tekintette problémának a fűtési szezon alatti légszennyezettséget, azonban akik problémának tartották, ott jelentős átrendeződés történt: míg 2017-ben tizedük szerint jelentett ez súlyos problémát, az idei télre vonatkozóan ez az arány már 25% volt. Azoknak a településeknek a 80%-a, ahol a légszennyezettség az átlagosnál magasabb, igényt tartana légszennyezettség-mérőre. Ezzel a magas aránnyal lehet összefüggésben az is, hogy közvetlenül az önkormányzathoz vagy a járási hivatalhoz a települések több mint kétharmadánál szokott bejelentés érkezni illegális hulladékégetéssel kapcsolatban.

Energiaszegénység

Az energiaszegénység szinte az összes válaszadó településen érzékelhető probléma. A válaszok 35%-a esetében a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával. 

Ennek ellenére (főként az anyagi források hiánya miatt) a települések alig fele képes valamilyen jellegű támogatást nyújtani a rászoruló családok számára az energiaszámlák kifizetésében. Ez az esetek többségében a szociális tüzelőanyag programot jelenti, amely kapcsán jónéhány visszajelzés érkezett a fa nagy nedvességtartalmára vonatkozóan. Szénre a válaszadók 8%-a pályázott, ami megközelítően azonos érték a korábbi adatigénylésünkkel, a hivatalos adatok szerint 2020-ban a sikeresen pályázó önkormányzatok 9%-a kapott barnaszenet. A szénfelhasználás elsődleges indoka általában a könnyebb logisztika.

A helyi önkormányzatok többsége az energiaszegénység által okozott kihívások megoldásának kulcsát az energiahatékonysági beruházásokban látja. Ugyanakkor lehetőségeik a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon korlátozottak. Ennek ellenére a válaszadók közel fele próbált támogatást nyújtani az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak. A leggyakoribb intézkedések keretein belül az önkormányzatok jellemzően anyagi támogatást nyújtanak például rendkívüli vagy állandó szociális, lakhatási, települési támogatások formájában. Sokak természetbeni segítséget adnak például saját erdőből származó tüzelőanyag formájában, de volt, ahol szociálisan rászorulók számára fenntartott, napközben igénybe vehető közösségi melegedőt üzemeltettek a téli hónapokban.  

Lakossági szemléletformálás

2017-hez hasonlóan az önkormányzatok közel 45%-a próbálja ösztönözni a lakosságot a korszerű, környezetet kevésbé károsító fűtési módok alkalmazására. A leggyakoribb intézkedések közé tartoznak a különböző lakossági szemléletformáló és figyelemfelhívó kiadványok, tájékoztatók készítése, illetve tematikus lakossági fórumok megrendezése.

Az ilyen jellegű intézkedések megvalósulásának gátló tényezője ebben az esetben is egyértelműen a forráshiány. Ezt a válaszadók közel háromnegyede jelölte be, de jelentős a kapacitás- és érdeklődéshiány is (45-45%).

Szakpolitikai javaslataink

Az elemzett problémák enyhítésére a következő szakpolitikai intézkedéseket javasoljuk:

1. Legyen elérhető támogatás az önkormányzatoknak energiamenedzsment-rendszer kiépítésére.
   
2. A települési klímastratégiákra továbbra is nagy igény van, azonban fontos, hogy ezek ne kívánságlista-gyűjtemények legyenek, hanem hatékony helyi eszközök a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Javasoljuk, hogy a szakminisztérium gyűjtse össze a helyi szintű igényeket, és az operatív programok és egyéb releváns jövőbeli források reflektáljanak ezekre az igényekre.
   
3. A középületek energiahatékonysági fejlesztését célzó forrásoknál legyen feltétel a szakaszos mélyfelújítást lehetővé tevő felújítási menetrend kijelölése, ennek legyen meg a kellő jogszabályi háttere.
   
4. Javasoljuk a háztartások energiafelhasználási szokásainak és életkörülményeinek, illetve az épületállomány energetikai állapotának részletes, országos felmérését, továbbá az energiaszegénység mérését és nyomon követését. Továbbá a kialakítandó épületenergia-hatékonysági programban legyen külön alap a szociálisan rászorulók számára.
   
5. Legyen hosszú távú, kiszámítható lakossági energiahatékonysági mélyfelújítási program, ennek a tervezési, műszaki és finanszírozási elemei jelenjenek meg az idén felülvizsgálatra kerülő Nemzeti Energia és Klíma Tervben.
   
6. Javasoljuk a szociális tüzelőanyag program teljes átalakítását. Szorgalmazzuk a rászorultsági, jogosultsági kritériumok és mennyiségek pontos és igazságosabb meghatározását. Illetve az önkormányzatok számára a száraz tűzifa beszerzését, tárolását és kiosztását segítő rendszer felállítását, valamint az ehhez szükséges  anyagi források biztosítását – beleértve a szállítási és feldolgozási költségek fedezését. Javasoljuk a pénzügyi keret megemelését, amit nem csak a nagy igények, hanem a tűzifa drágulása és az infláció is indokol.
   
7. A szén nemcsak a leginkább klímaromboló energiahordozó, de a helyi szintű légszennyezéshez is jelentősen hozzájárul. Sem a szociális tüzelőanyag támogatásban, sem más területeken nem javasoljuk a szén használatának finanszírozását, és szorgalmazzuk a rövid időn belüli kivezetését.
   
8. A fatüzelés légszennyező hatása nagyságrendekkel nagyobb, hogyha a tűzifa nem megfelelő szárazságú, és nem megfelelően gyújtanak be, használják a tüzelőberendezést. Javasoljuk, hogy csak megfelelően száraz, 20% nedvességtartalom alatti tűzifát lehessen kiskereskedelmi forgalomba hozni.
   
9. Nemcsak a levegőminőség romlik országszerte, de erdeink természetes állapota is. Ezért javasoljuk, hogy csak olyan esetben legyen pályázati finanszírozás fatüzelésre való átálláshoz, ahol biztosított az elegendő, nem primer erdészeti biomasszaforrás. Ezen információk összegyűjtése céljából javasolunk egy részletes potenciál-felmérést.
   
10. Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglaltaknak megfelelően induljon el szemléletformáló kampányok szervezése, valamint tájékoztató anyagok készítése és terjesztése az épületenergia-hatékonyság javítása, az alacsony kibocsátással járó tüzelőberendezések és tüzelőanyagok alkalmazása és a megfelelő fűtési mód megismertetése érdekében, akár a Fűts okosan kampány felskálázásával. Ezekbe megfelelő forrással legyenek bevonva az önkormányzatok is, akik hiánypótló facilitátorszerepet tudnak betölteni helyi szinten.

Köszönetnyilvánítás

A kérdőív magas arányú kitöltését nagyban segítette három vállalat. Ők különböző nyereményeket ajánlottak fel három olyan településnek, amelyek a kérdőívre adott válaszaik alapján lehetőségeikhez képest aktívan próbálnak tenni helyi szinten a fenntarthatóbb energiagazdálkodásért. A nyeremények:

• szigetelőanyag 2,5 millió Ft értékben az Austrotherm Kft.;
• Gree hőszivattyú 2 millió Ft értékben a Cool4u Systems Kft.;
• illetve három középület energiahatékonysági intézkedési tervének felülvizsgálata a Wattmanager Kft. jóvoltából.

A települések kiválasztása folyamatban van, a nyertes önkormányzatokat értesíteni fogjuk a közeljövőben. 

forrás: WWFblog 03-24

Mi az, amit soha ne dobj a lángokba?

Sajnos bevett gyakorlat sok háztartásban, ahol vegyes tüzelésű kazán biztosítja az otthon melegét, hogy a hagyományos tüzelőanyagok mellett bizony a háztartási hulladékot vagy legalábbis annak egy részét is elégetik. Ez részben tudatlanságból történik, sokszor pedig spórolásból: a szemét is eltűnik, és tűzifából is kevesebb fogy. Sőt, sajnos nem kevesen vannak olyanok, akiknek egyszerűen nem telik rendes tüzelőanyagra, idén pedig a drasztikusan megemelkedett rezsiárak miatt még elkeserítőbb kilátásaik vannak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés. A hulladék égetése során olyan mérgező anyagok keletkeznek, amelyek rákot, szívinfarktust, agyvérzést, magzati genetikai károsodást, impotenciát és más betegségeket okozhatnak.

Amellett, hogy a hulladék égetése irtózatos terhet ró a környezetünkre és az egészségünkre, bizonyos anyagok égése során olyan hamu keletkezik, mely rengeteg káros anyagot, műanyagot, különféle kémiai anyagokat, vegyületeket vagy nehézfémeket tartalmaz. Így a hamu további hasznosítása is lehetetlenné válik. A nem tökéletes égés miatt pedig nehezen eltávolítható lerakódás keletkezik a kéményben. A magas hőmérsékletű füstgáz akár meg is gyulladhat, illetve a szén-monoxid-mérgezés veszélye is nő.

Műanyag

A PET-palackok és a többi műanyag hulladék fűtőértéke elég magas, emiatt sokan használják ezeket az anyagokat a hagyományos tüzelőanyagokkal együtt. Azonban a műanyag égésekor rendkívül mérgező anyagok szabadulnak fel, melyek számos területen egészségkárosodást vagy nagy koncentrációban akár azonnali halált is okozhatnak.

Használt ruha és más textil

A legtöbb ruházat és más, az otthonunkban megtalálható textília is tartalmaz műanyagot, akár anyagában, akár gombok, cipzárak vagy más kiegészítők formájában. Ezért ezek égése során is szabadulhatnak fel káros, mérgező anyagok.

Kezelt bútorlap, parketta, rétegelt lemez

Habár ezeknek a termékeknek fa az alapanyaguk, legtöbbször festéket, lazúrt, ragasztót és más mérgező anyagokat is tartalmaznak, melyek égéskor szintén a levegőbe jutnak. Ne tegyük tehát a tűzbe a régi, festett ablakkereteket, ajtókat és az ezekhez hasonló használt faanyagot, illetve az építési fahulladékot se!

Gumi, autógumi

A gumiabroncsok égetése során is rengeteg szennyező anyag kerül a levegőbe. Olyan vegyületek, szennyező anyagok és nehézfémek szabadulnak fel, melyek rákkeltőek, idegrendszeri zavarokat okoznak, és bizonyos születési rendellenességeket is előidézhetnek.

Fáradt olaj

A használt kenőolaj veszélyes hulladéknak minősül, melynek elégetése során klór és kén keletkezik. Ezek az anyagok súlyosan szennyezik a levegőt, így semmiképpen se alkalmazzuk hagyományos kályhákban és vegyes tüzelésű kazánokban. Létezik azonban kifejezetten erre a célra kialakított fáradtolaj-kályha is, amelyben biztonságosan fűthetünk fáradt motorgépolajat, váltó-, illetve hajtóműolajat, trafóolajat és hidraulikaolajat használva.

Színes, „fényes” papírhulladék

Azt gondolnánk, hogy a papír, az papír, azonban ha bármilyen úton-módon kezelve van, akkor már műanyagrészecskéket, festéket és más anyagokat is tartalmazhat. Ezek pedig az égés során szintén a levegőbe kerülnek, ezáltal károsítják a környezetet és egészségünket. Az ilyen típusú papírokat feltétlenül a szelektív hulladékba tegyük, ne pedig a kályhába! A kezeletlen papír, hullámpapír, karton ugyan bekerülhet a kályhákba, mégsem érdemes ezekkel fűteni. Bár fűtőértékük elég magas, eltüzelésük hatékonysága nem arányos az újrahasznosítási értékükkel, ráadásul rengeteg hamu keletkezik elégetésük után.

Vegyes kommunális hulladék

A kommunális hulladék az a szemét, amit nem lehet a szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezni. Többféle összetevőt tartalmaz, lehet szerves, illetve szervetlen. Tartalmazhat műanyagot, festéket, különböző kémiai anyagokat, egyéb szintetikus részeket, ezért ezt sem szabad elégetni.

A hulladékégetés olyan jogsértő tevékenység, mely 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, akár bűncselekménynek is minősülhet.

Mit tehetsz, ha valaki illegálisan hulladékot éget a környezetedben?

A Levegő Munkacsoport honlapján széles körű tájékoztatást találunk arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a környezetünkben hulladékégetést tapasztalunk. Illetve abban az esetben, ha a probléma állandó, érdemes beszerezni egy levegőminőség-mérő készüléket és megosztani a mért adatokat a térképes megjelenítőn.

Miket égethetsz a kályhában, kandallóban vagy kazánban?

A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben csakis a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni. Fa-, illetve vegyes tüzelésű kályhákban és kazánokban megfelelő minőségű száraz tűzifa, kezeletlen száraz fahulladék és kezeletlen papírhulladék mehet a tűzre. Utóbbit azonban – a fentebb említett okok miatt – érdemesebb a szelektív hulladékgyűjtőbe tenni.

A fák metszésekor levágott és kellően kiszáradt gallyakat is a tűzre lehet dobni, illetve a kukorica- és napraforgószárat, a szalmát, valamint a dióhéjat és a fel nem használt olajos magvakat is el szabad égetni. A dióhéj esetében viszont fokozottan figyeljünk arra, hogy égéskor heves gázképződés megy végbe, amely a cserépkályhákban túlnyomást okoz, ezáltal elrepesztheti a csempéket. Kis mennyiségben és inkább nyílt tűzterű kandallóban égessük el!

Kerti zöldhulladék és avar égetése

Amellett, hogy a kerti hulladék és a zöldhulladék égetése is környezetszennyező, 2021 január 1-jétől törvényileg országosan tilos is.

A probléma legfőképpen az, hogy az avar és a többi növényi hulladék nedves, nehezen ég, emiatt oxigénhiányosan füstöl, beterítve ezzel az egész környéket. A zárt tűztérhez képest pedig szabadtéren nehezen tud a tökéletes égéshez megfelelően magas hőmérséklet kialakulni, emiatt rengeteg káros anyag kerül a levegőbe.

Mit tehetünk ehelyett?

Komposztálás: a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás a kerti zöldhulladék eltüntetésére. Komposztládát fillérekből készíthetünk magunknak selejt falécekből vagy például raklapmagasítóból. Akár a kert sarkában elkerített részen egy komposztdomb is megteszi, bár itt lassabban fognak végbemenni a humusz kialakulásához szükséges folyamatok.

Elszállítás: nem mindenkinek van elegendő helye a komposztáláshoz, így számukra megfelelő megoldás lehet a zöldhulladék elszállítása. Bár a folyamathoz műanyag zsákokat kell használnunk, ezek kezeléséről a hulladékkezelő a telephelyén gondoskodik.

Aprítás, darálás: speciális darálógép segítségével a különböző méretű faágak és gallyak nagyszerűen felapríthatók. A kész darálmány nemcsak sokkal kisebb helyet foglal, hanem kitűnően komposztálható, illetve a talajba forgatható. Ilyen berendezést sok helyen az önkormányzat ingyenesen biztosít a lakosok számára.

forrás: Greendex 11-23

Elindult idén is a Fűts okosan! kampány, amelyben a lakosság figyelmét igyekeznek felhívni a helyes fűtési gyakorlatra, mivel a levegő tisztasága szempontjából a lakossági fűtés problémás terület. Az alábbi ismertető anyagot tette közzé a TIM és az AM.

Begyújtás előtt győződjünk meg tüzelőberendezésünk épségéről és a kémény megfelelő állapotáról, szükség esetén hívjunk szakembert! Lehetőség szerint minél szárazabb kezeletlen hasábfát használjunk. Tilos hulladékkal – így például műanyag vagy gumi hulladékkal, ronggyal, cipővel, festett fával, forgácslappal, színes papírral – fűteni, hiszen azok égetése során olyan veszélyes és rákkeltő anyagok keletkezhetnek, amelyek károsak az egészségre.

Helyes tűzrakás segítségével kevesebb tűzifával biztosítható otthonunk melege. Ennek gyakorlatáról leírták: a tűztér méretéhez megfelelő nagyságú hasábokra daraboljuk a fát, a nagyobb hasábokat alulra rakjuk, majd keresztbe pakoljuk rá a további sorokat, megfelelő levegőellátást hézaghagyással tudunk biztosítani, felülre helyezzük a gyújtóst, így indítsuk el az égést.

A fentiek szerinti begyújtási technikának két fontos előnye van.

Egyrészt, a kezdeti láng nem kell, hogy áthatoljon a fölötte lévő teljes rakaton, így miközben szárítja a fát, nem hűl le, ezért tökéletesebb az égés. A hősugárzás hatására a tűz terjedése fentről lefelé, vagy elölről hátrafelé történik, így a bekészített fa fokozatosan bomlik el. Ezzel elkerülhető az egyszerre túl nagy mennyiségű fagáz keletkezése, ami hirtelen nagy mennyiségű (akár fél óra alatt közel 100 köbméter) égéslevegőt igényelne.

Az okos fűtéshez elengedhetetlen a tűzifa helyes tárolása is.

A fát lehetőség szerint minden esetben felfűrészelt és hasított állapotban tároljuk. A kisebb darabok könnyebben és gyorsabban száradnak, ezért célszerű kellő mértékben felaprítani a fát. Mindenképpen szellős és száraz helyen tartsuk a felaprított fát. A legalsó réteg alatt hagyjunk körülbelül 15-20 centiméter magas légáteresztő réteget, ezt alátétekkel, esetleg ráccsal biztosíthatjuk.

Érdemes a farakás mögött is körülbelül 5-10 centiméter széles levegőrést hagyni, mivel ez is segíti a jobb és gyorsabb száradást. A fát mindenképpen védjük meg az időjárás viszontagságaitól, elsősorban a nedvességtől.

forrás: TIM / AM sajtóiroda

Kapcsolódó:
Fűts okosan! ( 2020-10-20)
2016-ban is folytatódik a FŰTS OKOSAN! társadalmi célú kampány (2016-10-24)

Video: https://www.atv.hu/videok/embed/535373

Még mindig nincs elég tűzifa és nem is lesz, állítja egy pécsi erdész. Akkora az érdeklődés a hatósági áras fa iránt, hogy az összes igény kielégítéséhez a mostaninál 10-szer több fakitermelő kellene. Az erdészeteknek nagyjából 20 millió köbméter fát kellene kitermelniük hogy minden jogosult számára jusson tüzelő. A szakember szerint a munkaerőhiány miatt erre esély sincs.

Begovácz Zoltán erdész arról is beszélt, az esős időjárás is befolyásolja a fakitermelés mennyiségét, hiszen egy sáros erdőből sokkal lassabban lehet elszállítani a fát, sőt ez akár lehetetlenné is válhat.  

Ocsovai Béláné Szécsényben lakik. Ő egy hónapja rendelte meg a hatósági áras tűzifát, ami azonban a mai napig nem érkezett meg. Azt mondja, 10 köbméter fát rendelt, amit eddig még nem kapott meg, de még értesítés sem érkezett, hogy mikor fizethet érte.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy frissen vágott tűzifával veszélyes fűteni. Magas víztartalma miatt tönkre teheti a kályhát, másrészt az égés során kátrány képződik, ami eldugíthatja a kéményt, akár életveszélyt okozva.

Feró Sándor cserépkályhás arra is figyelmeztet, hogy a nedves fát a cserépkályhák kifejezetten rosszul viselik. Hozzátette, sokan mégis nedves fával fognak begyújtani, mivel nincs más lehetőségük.

forrás: ATV 11-02

Azoknak a háztartásoknak, ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk is. Ez Európában a 6. legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18 %-a jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. A rosszabb anyagi helyzetű háztartások jellemzően rosszabb minőségű és rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek. Emiatt jövedelmükhöz és a lakásuk méretéhez viszonyítva különösen magas a rezsiköltségük aránya. Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is.

A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány 1,7-szer magasabb, a háztartások mintegy 15 százaléka mindenképpen érintett. Ez az érték az alacsony jövedelműek körében már 22 százalék, a gyermeket egyedül nevelők között pedig 38,2 százalék Hazánkban a lakosság 8,5 százaléka költ jövedelme 25 százalékánál többet energiára, míg a háztartások több, mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot 2020-ban.

A Knauf Insulation egy korábbi felmérésében a megkérdezettek 62 százaléka gázzal, egyedi fűtéssel, 15 százaléka fával vagy szénnel, 10 százaléka vegyes tüzeléssel, további 10 százaléka pedig házközponti fűtéssel teszi meleggé családi házát, amelyre 30 százalékuk jellemzően havonta 25-30 ezer forintot, 18 százalékuk pedig havi 35-40 ezer forintot költ ahhoz, hogy otthonában 20-22°C-os legyen az átlaghőmérséklet. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel.

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. A magyarországi épületek több, mint fele 1970 előtt épült. A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve, a lakásállomány 70-90 százaléka szorul felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

A célzott támogatások ösztönzik leginkább az energiahatékonyságot

A lakóépületek energiahatékony felújítására van szükség, úgy, hogy a részben vissza nem térítendő támogatások révén mindenki számára elérhető legyen. Elsősorban ki kell használni az energiaátállásra elérhető forrásokat. Fel kell mérni az érintett háztartásokat, és az energiaszegénység okait Megújuló energiaforrások használatával csökkenteni kell az alacsony jövedelmű háztartások energiaköltségeit.

Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de a Habitat for Humanity éves jelentése szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60%-át.

Az energiaszegénység egyik leggyakoribb oka, hogy sokan nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat. Ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a szigetelés és az ezzel kapcsolatos energiahatékony felújítások támogatása lenne. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is.

Az energiahatékonysági felújításokat támogató finanszírozási formákra a rászoruló háztartásoknak van a legnagyobb szüksége, és az ő lakásaik felújításával lehetne arányaiban a legtöbb energiát megtakarítani. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége.

Miről árulkodnak az uniós adatok?

Az energiahatékonyság növelése a cél az uniós tagállamokban. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Az EU keleti és déli tagállamaiban okoz a legnagyobb problémát az energiaszegénység.

forrás: greenfo