Indul a fűtési szezon: nyugaton stabilak, keleten emelkednek a tűzifa köbméterenkénti árai árak

A Dunántúlon egyelőre nem emelkedtek az árak. A Mecsekerdő Zrt.-nél folyamatos a kitermelés, így bőséges a kínálat.

„Az őszi kitermeléseket megkezdtük, folyamatosan van készletünk, mindenkinek tudunk fát adni, az árak nem változtak. Az árakról a weboldalunkon lehet tájékozódni”

– mondta Kis Sándor, a társaság kereskedelmi osztályvezetője. Az ország keleti felében viszont már érezhető a drágulás.

Ilyen árak várhatóak némely helyen

„Köbméterenként kemény tűzifánál 22–25 ezer forint nettó árral kell számolni, ami bruttóban 25–30 ezer forintra jön ki. Ez a méteres tűzifára vonatkozik erdőben, tő mellett. A szállítás, a fűrészelés és a hasogatás külön költséget jelent a vásárlónak”

– magyarázta Gabnai Ernő erdészeti szakértő.A hasogatva kért tűzifa ugyan drágább, de sokaknak ez jelenti az egyetlen megoldást.

„Én már nem tudok hasogatni, még behordani is nehéz. Így drágább, de legalább be tudom vinni a házba”

– mondta egy idős asszony. A rászorulók számára idén is elérhető lesz szociális tűzifa. A települések többsége beadta pályázatát, a nyertes mennyiséget ősszel kapják meg az önkormányzatok. „Most nyertünk 24 köbmétert, amit a rászorulóknak fogunk kiosztani. Hála istennek, nálunk kevés a rászoruló” – fogalmazott Kanász János, Surd polgármestere.

A legtöbb helyen október végétől kezdik el kiosztani a szociális tűzifát a rászorulóknak.

forrás: ATV

Hegyekben áll a tűzifa itt ezen a pécsi telephelyen. Ez nem is csoda, hiszen a kánikulában még nem indult meg a roham a tüzelőért. Begovácz Zoltán magánerdész szerint alig egy hónap múlva, szeptember közepén már nem így lesz, amikor sokan a legutolsó pillanatban akarnak tüzelőt vásárolni.

Halomban áll a tűzifa itt a hajdúhadházi erdőben is. Nem lehet eladni az idei vágást, mert nem kell senkinek. „Jó nagy készletek halmozódtak fel, enyhe volt a tél, sok a fakitermelés. Aki ebből él, kényszerpályán mozog” – magyarázta Gabnai Ernő erdészeti tanácsadó.

Idén is nyert az állami szociális tüzelőanyag-pályázaton a zalai Surd önkormányzata. Bár még javában tart a nyár, a községben már a téli fűtési szezonra készülnek. Nógrádban sokan már beszerezték a télire valót, azonban azoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, akik egész télire bevásároltak tüzelőből. A kereskedők az igazi rohamra szeptembertől számítanak.

forrás: ATV 08-05

Három kiváló erdész életművének elismerésére átadták a Rimler Pál Díjat, és négyen kapták meg kimagasló munkájuk elismeréseként a Megosz emlékérem kitüntetést. Az ünnepi hangulatot fokozta a Szengáli Szűrös Táncegyüttes műsora, és délután egy színvonalas szakmai konferenciára került sor. 

Az alábbi cikkben tudják megtekinteni az:

• ünnepi beszédeket, elsőként a a Megosz elnökének évértékelőjét,
• a szakmai konferencia előadásait,
• végül, de nem utolsósorban olvashatják a kitüntetésben részesült kiváló kollégáink életútját, méltatását.

A MEGOSZ elnöksége gratulál a kitüntetett kollégáinknak és további sikereket, és jó egészséget kíván nekik és szeretteiknek!

Ünnepi beszédek

Mocz András beszéde

Zambó Péter beszéde

Győrffy Balázs beszéde

Porga Gyula beszéde

Cseh Tibor András beszéde

Szakmai előadások

Dr. Andréka Tamás közigazgatási államtitkár előadása

Nagy Attila főosztályvezető előadása

Szentpéteri Sándor főosztályvezető előadása

Kiváló kollégáink életútjának méltatása

Az kiváló kollegáink szakmai életútját egy-egy dokumentumban foglaltuk össze.
(A nevükre kattintva pdf fájlban olvasható a tanulságos életút áttekintés.)

Andrásevits Zoltán szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Balogh Sándor szakmai életút – Rimler Pál Díj
Barabits Elemér szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Csordás Nagy László szakmai életút – Rimler Pál Díj
dr. Gabnai Ernő szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Mihálkovics Róbert szakmai életút – Rimler Pál Díj
Virágh Pál szakmai életút – MEGOSZ emlékérem

forrás: MEGOSZ

Halomban áll a tűzifa a hajdúhadházi erdőben. Nem lehet eladni az idei vágást mert nem kell senkinek. A faárusok és a TÜZÉP tulajdonosok most arra panaszkodnak, hogy a tavalyi évhez képest felére csökkent a forgalmuk, ami arra vezethető vissza, hogy tavaly hatósági áras volt a tűzifa, ezért sokan nemcsak a tavalyi, hanem már az idei évre is megvásárolták a fixált árú tűzifát. 

,,Fordított a helyzet, most az eladók vannak megháborodva egy picit hogy tudnánk a készleteiket értékesíteni. Tavaly a felvásárlási láz tényleg kiürítette a piacot sőt, még Magyarország nyugati feléből is kellett ide szállítani!” 

– fogalmazott Híradónknak Gabnai Ernő erdészeti tanácsadó. Több erdészet és magáncég is leállította a fakitermelést, mert nem éri meg fát vágni jelenleg. A keleti országrészben ráadásul olcsóbb is lett a tüzelő tavalyihoz képest és még így sem tolonganak a vevők a tüzépeken. 

Hajdú Sándor erdész szerint a tavalyi tűzifa 30 ezer forint volt, a mostani pedig 21 ezer körül van, ennek ellenére nem keresik. Az Ormánsági Sellyére is megérkezett az idei szociális tüzelő, azonban a kiosztással még várnak hiszen senki nem kezd fűteni a 25 fokos melegben.

„208 köbméter tűzifára kaptunk támogatást az idén a Belügyminisztériumtól. A szokásos módon, az állam által üzemeltetett erdészeten keresztül szereztük be a szociális tűzifát, mert ez egy nagyon megbízható pontos forrás, idén is elsőosztályú minőségben szállítottak” – fogalmazott Nagy Attila, Sellye polgármestere. Az erdészek szerint a következő évi vásárlás is nagyban függ majd attól, csökken-e jövőre az áram és a gáz ára.

Az ATV két perces riportja itt nézhető meg: https://www.atv.hu/videok/embed/544428

forrás: ATV

Dénes Károly erdész

A kisparaszti világ örököse. Szüleit 1950-es évek kulák világának megpróbáltatásai városra kényszerítették, városi gyermekként ízlelgette nyaranta a falusi létet. 1968-ban számára megtörtént a csoda, a család haza költözött az ősi földre Hosszúperesztegre, ezzel a természet véglegesen rabul ejtette.

Az életút ezek után csak egy irányba vezethetett. Középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti szakközép iskolában végezte Sopronban. 1976 augusztusától első munkahelye a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát Jánosházi erdészete. 1979 májusától kerületvezető erdész Iváncon, majd az erdőgazdaság átszervezése új feladat elé állította, a káldi Farkas erdőn fahasználati munkák irányításával bízták meg. Az itt jellemző gyertyános-tölgyes társulások újabb kihívást jelentettek a fiatal erdésznek. 1983 januártól a vasvári igazgatóság szajki pagonyban szintén a fahasználati munkák irányítását végezte. 1989-től erdészetvezetői megbízást kapott a Jánosházi erdészet élére. 1995 kárpótlás- tagi részarány kiadása elindította a magán erdész pályán. Visszaemlékezése szerint „édesapám megkért, fiam ez a te szakmád, képviseld a családot.”

Az első cseres tarvágás föladta a leckét, a “maszek” világban az erdész á-tól z-ig teszi a dolgát, erdész, kereskedő, könyvelő. Ilyen előzmények után a 2000-es évek elején találkozott a folyamatos erdőborítás gazdálkodási móddal, amelyet rögtön magáénak érzett és a szűkebb pátriárkájában fel is karolt. Csatlakozott a Pro Silva Hungaria csapatához, elsajátította azokat az ismereteket, amelyek segítik ezt a munkát.

Vas megyében elsőként kezelt Pro Silva szellemben magán erdőt. Jelenleg közel 200 ha olyan erdő van az irányítása alatt, amely folyamatos erdőborítás kritériumainak megfelelően működik. Tapasztalatait számos rendezvényen előadóként megosztotta az érdeklődőkkel. Nemzetközi szinten is megmutatta munkáját, 2014-ben Parajdon tartott előadást, 2015-ben német, idén Osztrák küldöttséget fogadott Hosszúperesztegen. A soproni erdészeti középiskola diákjainak évente tart szakmai programokat. Az OEE szombathelyi csoport terepi rendezvényei rendszeres szereplője. A kreditpontos rendszerű erdész továbbképzésben előadóként közreműködik. Az erdei vándortáborok keretein belül erdőismeret foglalkozásokat tart.

Nagy változás az életében, 2018 júniusától 60 évesen, 5 évvel a nyugdíj előtt, 42 év szakmai munka után szakított az állami erdőkkel, csak és kizárólag a magán erdőkkel foglalkozik.

Az Ő gyökerei még abba a falusi, vidéki világba nyúlnak vissza, amit ma már jobbára irodalmi, néprajzi munkákból ismerünk, de a szó igazi értelmében erdész, aki a jövőért dolgozik.

Dénes Károly urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

Kis Miklós Zsolt közgazdász

A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium után a Budapesti Gazdasági Főiskolán  közgazdász diplomát, majd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirányon okl. közgazdász diplomát szerez.

Közgazdászként a General Electric elemzője, de a családi gazdaság tagja és egyéni vállalkozó is egyben.

2010 óta több feladatot végzett el sikeresen a magyar agrárpolitikában. Parlamenti agrárszakértőként, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnökeként, majd alelnökeként a kamarai rendszer kiépítése, a választások előkészítése, megszervezése, illetve az új köztestület szakmai munkájának megszervezése, nemzetközi elismertségének visszaszerzése volt a fő feladata.

2013–2015 és 2015–2017 között, két cikluson keresztül a Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők legerősebb európai érdekcsoportjának megválasztott alelnöke.

2014–2018 között a Miniszterelnökség államtitkára, ahol feladata volt a Vidékfejlesztési Program tervezése, az Európai Bizottsággal történő elfogadtatása, az 1300 milliárd forintos keret pályázatainak meghirdetése. Az intézményrendszer felállítása, kiépítése, és a pályázatok zömének 2018. március végéig történő elbírálása. Kiemelt feladatként kezelte az erdészeti jogcímek megteremtését, és ehhez a megfelelő nagyságrendű forrás biztosítását, különösképpen az új erdők létrehozását célzó erdősítési jogcímet.

2018. júniusától – 2019. december 3-ig a Nagy István által vezetett Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Több, mint 10 éve erdőgazdálkodó, a magánerdők elkötelezett képviselője. Családi gazdaságuk ügyvezetőjeként 130 hektár erdőtulajdon észszerű és szakszerű hasznosításának felelőse. Legutóbb közel 50 hektár akácerdő telepítésével igyekezett megoldást találni az elsivatagosodó homokhátsági területeken kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzálására.

Vadászemberként, gazdálkodóként, tanácsadóként munkája során a természettel összhangban történő folyamatos és egészséges egyensúly fenntartásáért tevékenykedik, és erre ösztönöz másokat is.

Kis Miklós Zsolt okleveles közgazdász urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

Varga Sándor erdőmérnök

Varga Sándor Fejér megyében, Alapon született. Az általános iskolát szülőfalujában és Sárbogárdon, a középiskolát Székesfehérváron kollégistaként végezte el, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1980-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után Bajára költözött, ahol családjával él.

Szakmai munkáját a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bajai Erdészeténél kezdte meg fahasználati műszaki vezetőként.  1986-ban a Panduri Erdészetnél a művelési feladatokat bízták rá, közben 1988-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1989-től 1995-ig a erdészet erdészetvezetője volt.

1995-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője lett. Erdőfelügyelői körzetéhez Bács-Kiskun Megye Alsó-Duna menti részének, Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Hajós környéki települések magán- és közösségi erdőgazdálkodói tartoztak.

Erdőfelügyelői tevékenysége a kárpótlási, részarány kiadási eljárások erdészeti jóváhagyásának feladatával indult, majd a meginduló magán erdőgazdálkodási tevékenységek adminisztrációja – párhuzamosan az új erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételével – adta a feladatokat. A munkába sikeresen be tudta vonni szakmai irányítóként a korábbi termelőszövetkezeteknél munka nélkül maradt erdész kollégákat, akikkel együtt dolgozva a körzetében a rendezetlen erdőterületek nagysága minimálisra csökkent.

Erdőfelügyelői tevékenységéhez tartozott a magánosítással töretlenül folytatott erdőtelepítések terveinek jóváhagyása, az elvégzett erdősítések helyszíni ellenőrzése. A telepítések gyakorlati kivitelezése, ellenőrzése során a területeket ismerő helyi erdész szakemberekkel, az iskolafásítások, emlékparkok, közterületi fásítások ellenőrzése során a térség erdőt-, fát szerető civil lakosaival is jó kapcsolatot épített ki.

Varga Sándor erdőfelügyelőként a térség magán-erdőgazdálkodóit a kezdetektől hathatósan és önzetlenül segítette. Mind hivatali kötelezettségéből, de sokszor pusztán szakmaszeretetből – és az erdők iránti felelősségérzettől vezetve is – szakmai tanácsokkal látta el a képzetlen, éppen erdőhöz jutott tulajdonosokat. Amikor még sokan a magángazdálkodóktól féltették az erdőt, Ő már akkor is előítéletektől mentesen segítette őket, gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatát önzetlenül megosztotta velük. Mindig az erdőt, az erdő érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig a puszta paragrafusokat. A szakma szabályait mindig betartva, de emberségesen és empatikusan viszonyult a magán erdőgazdálkodókhoz is.

Varga Sándor okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

dr. Gabnai Ernő erdőmérnök

Kerekegyházán végezte alapfokú tanulmányait, majd Kalocsán érettségizett, ahonnan az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre került rövid honvédelmi kiképzést követően.

1985 júniusában szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.

1985 szeptemberétől állt munkába az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomásán, ahol fő kutatási területe a termőhelyi tényezők hatásának vizsgálata volt a különböző nemesnyár fajtákra vonatkozóan. Hamarosan bekapcsolódott az erdészeti kutatások nemesítési, erdőművelési és faterméstani feladataiba is. Úgy mint

• nemesnyár fajták köztermesztésbe vonása
• telepítés- és felújítástechnológiai vizsgálatok
• a nemesnyárak állománynevelési problémáinak vizsgálata
• nemesnyár fajták fatérfogatának vizsgálata (fatérfogattáblák készítése, ellenőrzése)
• őshonos nyárak (kiemelten a Fekete nyár) génmegőrzése

1996-tól az akkori Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma NÉBIH) Erdészeti Osztályán dolgozott mint körzeti főfelügyelő Debrecenben. Borsod-Abaúj Zemplén, Békés,  Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ellenőrizte az erdészeti jelentőségű növényfajok és fajták szaporítóanyag és csemetetermesztésének szakszerűségét.

2000-ben a Debreceni Egyetemen EU Szakigazgatási szakértő bizonyítványt szerzett Környezetgazdálkodás témakörben.

2003-ban védi meg a Soproni Egyetem Doktori Iskolájában Ph. D. disszertációját.

2012-től MEGOSZ delegáltként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötteként, majd a megyei agrárkamara Erdészeti Osztályának vezetőjeként is dolgozik.

2014-től napjainkig családi vállalkozásukban végez erdészeti szakirányítói, szaktanácsadói tevékenységet. A Kelet-Magyarországi régióban négy erdőbirtokossággal és több mint 250 egyéni erdőgazdálkodóval van heti-havi kapcsolatban.

Erdőtelepítések előkészítését – kiviteli terv készítése, pályázatkezelés – évente mintegy 20-150 ha nagyságrendben végzi. A vállalkozásukban előállított csemetékkel a régió erdőgazdálkodóit szolgálják ki, illetve annak jelentős részét saját maguk ültetik el. Továbbra sem szűnt meg kapcsolata az Erdészeti Tudományos Intézettel, hosszútávú közös pályázatban vesz részt. Magánerdő-erdőgazdálkodás témakörben minden évben tart előadásokat a Debreceni Egyetemen.

2021-ben neki ítélték a Vadas Jenő emlékérmet, melyet így indokoltak: „Az erdészeti kutatásban szerzett tapasztalatait a magánerdő-gazdálkodásban, a földtulajdonosok és erdőtulajdonosok érdekében kamatoztatja”

Dr. Gabnai Ernő okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

..

dr. Takács László erdőmérnök

1960 december 30-án született Zalaegerszegen. Édesapja az Északzalai Erdőgazdaság Baki Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője volt, aki fiával megismertette az erdőt, az erdőben végzett munkát. Rendszeresen vitte fiát az erdőbe, így a híres Szentgyörgy-völgyi szálalóerdőbe.Ilyen előzmények után a Kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumból egyenes, és eltökélt út vezetett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára.

Az Egyetem padsorából Dr. Májer Antal professzor szólította a kutatás asztalához, ahol az erdők természetes fejlődése, az erdőnevelés jövőbeni szerepének fontossága volt a fő szempont.

Oktatói munkássága alatt 56 kutatási jelentés szerzője, vagy társszerzője, amiből kiemelkednek a Bükki Nemzeti Parknál, és a Duna – Ipoly Nemzeti létrehozásánál végzett munkák, szakértések.

DAAD ösztöndíjat elnyerve 1 évet a Göttingeni Egyetem Erdőmérnöki Karán töltött, ahol az erdőértékszámítás, valamint a magánerdőgazdálkodás üzemgazdaságtanával ismerkedett meg, ami a meghatározta későbbi oktatói munkáját.

Az egyetemen eltöltött évei elkötelezték az erdészeti képzés iránt. Fontosnak tartotta az állami és a magán erdőgazdálkodás különbözőségeit megismertetni a hallgatósággal.

1998-ban édesapja halála miatt hazaköltözött  Kaposvárra, ahol átvette a családi erdőterületek irányítását, melyben felesége komoly segítséget jelentett.

A SEFAG Zrt-nél erdészet politikával foglalkozott, és igyekezett a magánerdők és az állami erdők összhangját megteremteni. Ebben az időszakban erősödött meg a magán erdőgazdálkodással a kapcsolata, és hirdette az erdők hármas szerepének, mind a mai napig érvényes meghatározását. Hírdeti, hogy a magánerdő is rendelkezik mind a három funkcióval.

A SEFAG Zrt-nél eltöltött évei után újra az oktatás területét választotta. Somogyzsitfán a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanítja az új erdész generációt, ahol lehetőséget bíztosít a magánerdő bemutatására is.

Elkötelezett híve a magyar erdőkben dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű szakemberek minél magasabb fokú képzésének. Kiemelten fontosnak gondolja a még döcögős magánerdészeti munkára való képzést, oktatást. A magán erdőgazdálkodás elkötelezett híve.

Takács László okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

..

Tóth János erdőmérnök

Erdőmérnöki diplomáját 1992-ben szerezte meg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, és a végzést követően a Fagazdasági Országi Szakmai Szövetségnél kezdett el dolgozni szakmai titkárként. Fő munkaterülete az erdőgazdálkodással összefüggő információgyűjtés és feldolgozás volt és a kezdetektől közreműködött a FATÁJ heti-havi nyomtatott kiadásainak elkészítésében, mint fordító, lektor, szerkesztő és adatgyűjtő.

Évtizedeken keresztül rész vállalt a FAGOSZ évente többször megrendezett fakereskedelmi konferenciáinak előkészítésében és lebonyolításában.1994-től kezdődően dolgozott a FATUDAKOZÓ cégadatbázis kialakításán, feltöltésén és folyamatos aktualizálásán, és ennek eredményeként évente készítette el a FAKAT ERDŐ és FAKAT FA nyomtatott katalógusokat, és 97-ben megjelent a FAKAT-Komplex CD.

Munkája eredményeként 2001-től az Erdészeti címtár és Faipari címtár is évente megjelt nyomtatott szaknévsorral, és 2002-től a FAKAT-online rendszer is nyilvánosan elérhetővé vált a weboldalon2004-től a FATÁJ lap digitális terjesztésén dolgozott, és 2006-ban a cégadatbázist önálló weboldalra helyezte, majd 2007-ben sikeresen elindult a FATÁJ online változat, ami 2009-től önálló weboldalként folyamatosan működik, majd 2014-es megújulás után mint FATUDAKOZÓ.hu működik.1994-től folyamatosan szakkönyvek forgalmazását is végezte, kiadványokat jelentetett meg, és a szakterülethez kapcsolódó alágazati elemzéseket készített, melynek eredményeként az üzleti közvetítések, összekapcsolások száma sok ezerre tehető.1995-2005 között az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetőjeként havonta megjelenő HÍR-MAG kiadvánnyal, a szervezet weboldalának beindításával, az évente megjelenő ESZT Évkönyv készítésével, regionális találkozó és nemzetközi tanulmányút lebonyolításával segítette az erdészeti csemetekerti vállalkozást működtető kollégákat. 2019-től a FAGOSZ ügyvezető főtitkára.

A két szervezet keretében folyamatosan végezte az érdekfeltáró, érvényesítő munkát. 2021-ben az Agrárminiszter Zöld Toll Díj átadásával ismerte el.

Tóth János okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

forrás: MEGOSZ

Az ATV július 30-i video-riportja ide kattintva megnézhető.

Nagyon sokan vágnának ki most erdőket Magyarországon, pedig a fakitermelés nem egyszerű folyamat. Engedélyeztetni kell, és a szakemberek abban bíznak, hogy nem fog jelentősen megcsappanni a hazai erdőállomány.

„Ha van fűrészem, és értek annak a kezeléséhez, akkor kivághatom a fát, de az biztos, hogy komoly büntetést fogok érte kapni. Egyébként minden egyes fa kivágáshoz külterületen minden esetben az erdőfelügyelet, aki jogosult eljárni az ügyben. Belterületen pedig a települési jegyző az, aki mérlegelheti, tilthatja, illetve jóvá hagyhatja a fakivágást” – magyarázta Híradónknak Gabnai Ernő, erdészeti tanácsadó.

A miniszterelnök pénteken reggel beszélt arról, hogy a hazai tüzelőkészlet növelése érdekében milyen lépéseket tesz a kormány.

Hajdúbagos polgármestere civilben erdészként több mint száz ember tulajdonával gazdálkodik. Azt mondja, hogy folyamatos a kereslet a fára, és az idei fa már elfogyott: „Ebben az évben már nem fogunk vágni, úgyhogy még nyárfa tűzifát sem tudunk rendelkezésre bocsájtani. Maradt a tuskó, de az ingyen van” – nyilatkozta Híradónknak Szabó Lukács, Hajdúbagos polgármestere.

Nógrád megyében hiába nagy az erdők aránya, itt sem lehet bármennyit kivágni. Szigorú tervek mentén dolgoznak a favágók, akiknek a költségei folyamatosan emelkednek. A szerencsések az erdészettel megállapodva az ágakat, gallyakat gyűjtik össze az erdőben és így 10 ezer forint alatt tudnak egy köbméter fát beszerezni.

„Kalákában összeszedett tűzifával, gallyal oldjuk meg. Ez azt jelenti, hogy karvastagságú fákat összedarabolunk saját erőből, saját költséggel, gépekkel. Haza szállítjuk, összefűrészeljük és bepakoljuk” – részletezte Holecz Bertalan, nyugdíjas vállalkozó.

A fakereskedők szerint az is mindennapos már, hogy megállapodnak egy kamionnyi fa megvásárlásól, de hiába, ugyanis ha valaki többet ígér érte, akkor inkább neki adják el.

forrás: ATV 2022-07-30; ATV 2022-07-28

Képzés akkreditációs száma: VKK-2021-00063
Képzés tárgya: Az ipari faültetvényekhez szükséges szaporítóanyag termesztés bemutatása, az ipari faültetvények létesítésének fenntartásának elméleti és gyakorlati bemutatása.
Képzés célja: Az ipari faültetvény létesítésének szakmai bemutatása, egyben támogatásból történő létesítésének népszerűsítése.

Az ipari faültetvények létesítésének ismeretanyaga és a megvalósítás legfontosabb szakmai követelményei elsajátításra kerülnek. A kötött talajon létesített nemes nyár ipari faültetvények gyakorlati bemutatásával résztvevők képet alkothatnak az ültetvény fejlődési üteméről és növényvédelmi ápolási teendőiről.
Az elméleti oktatás anyagának vetített képes bemutatása az elméleti oktatási anyagnak. A felmerülő szakmai kérdések megválaszolása, valamint a résztvevők aktív közreműködésével szakmai megbeszélés folytatása.
A gyakorlati képzésen egy 60 hektár nagyságú ipari faültetvény bemutatása. 1 és 2 éves korosztály ápolásának és gondozásának ismertetése az alkalmazott gépek, eszközök ültetvényben bemutatása.

Képzés előadói:
Dr. Gabnai Ernő: Az ipari faültetvények létesítése során alkalmazott nemes nyár csúcsrügyes karódugvány termesztésének ismertetése. A jó minőségű dugvány előállításához szükséges szakmai tevékenységek bemutatása. Az akác ipari faültetvények létesítése során alkalmazott szelektált akác szaporítóanyag termesztésének bemutatása.
Dr. Keserű Zsolt: A nemes nyár és akác ipari faültetvények létesítésének termőhelyi feltételei, termesztéstechnológiai kérdések. Létesítési költségek, támogatások.

Képzés óraszáma: előadás: 3 óra gyakorlat: 3 óra
Képzés helyszíne:
Előadás: 3922 Taktaharkány, Béke utca 19. (Művelődési
Központ) (09.00-12.00)
Terepi helyszín: Taktakenéz 090/3 (12.00-15.00)
Gyakorlat
A Taktakenéz 090/3 helyrajzi számon létesített nemes nyár ipari faültetvény bemutatása. A talaj előkészítés, az erdészeti szaporítóanyag és az ültetés technológiájának ismertetése, az alkalmazott növényvédelem és tápanyag utánpótlás bemutatása, az ipari faültetvényben használatos egyedi fejlesztésű eszközök bemutatása.

Képzés időpontja: 2021. szeptember 24. (09.00-15.00)
Képzés min./max. létszáma: 10-60 fő
Részvételi díj: 10.000,- Ft/fő

Jelentkezési határidő: 2021. szeptember 14. 16.00 óra (maganerdokert@gmail.com)
Befizetési határidő: 2021. szeptember 15. (Takarékbank Zrt (68800099-11103901)
/közlemény rovatba: kiegészítő képzés, szakszemélyzet neve és kódja

forrás: NFK Erdészeti Főosztály