A közel 13 hektáros, 36 éves kocsányostölgy oltványplantázs célja a helyi, értékes genetikai örökítőanyag megőrzése, azaz a magas minőségű makk biztosítása az ormánsági tájban gazdálkodó erdészeti társaságok számára. A plantázs nemesítési célból helyi szelektált, idős elit fák termőgallyaiból létesült, és az elmúlt évben is kimagasló termésével járult hozzá a szaporítóanyag-utánpótláshoz.

Az interreg program keretében 2018-ban létesített monitoringhálózat adatai szerint a 2022-es és 2024-es aszályos időszakok során drasztikus talajvízszint-csökkenés volt tapasztalható a térségben. Ezért a mostani, célzott vízpótlás nemcsak a plantázs kondícióját javítja, de a hosszú távú genetikai erdőforrás-védelem szempontjából is kulcsfontosságú.

A vízutánpótlás technikai lebonyolítását a DDVIZIG mobil szivattyús üzemben végezte, napi 12 órás vízemeléssel. A szivattyúállás kiépítését és a rendszeres üzemeltetést a Mecsekerdő Zrt. területi igazgatójával és munkatársaival szoros együttműködésben végezték el.

„Az ilyen értékes genetikai örökség megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás kiemelt feladata. A vízpótlás lehetősége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az időjárási szélsőségek ellenére is biztosítani tudjuk a jövő erdeinek alapját jelentő makktermést.” – nyilatkozta Molnár Tamás erdészeti igazgató.

A beavatkozásról készült videó itt megtekinthető.

forrás: DDVIZIG

Az egyes erdőterületek évről évre szaporítóanyagot állítanak elő, amelyek a jövő erdeinek a genetikai állományát és változatosságát biztosítják úgy, hogy bennük kódolva található az elmúlt évtizedek, évszázadok eseményeihez való alkalmazkodás során kialakított biokémiai folyamatokat leíró vértezet

Amiatt fontos, hogy a helyi genetikai erőforrásokat fenntartsuk, mert azok már bizonyítottak a helyi klimatikus viszonyok között, éppen ezért biztosítani kell, hogy genetikai állományukat minél hosszabb ideig továbbörökíthessék. Azaz: nemcsak faanyagként kell tekintenünk az erdőre, hanem a genetikai változatosság forrásaként is.

A kiemelkedő állományok – melyeket törzsültetvénnyé minősítettek és az élőhelyi adottságok tekintetében megőrzésük feltétlenül szükséges – védelemre szorulnak. Ezek az erdészeti gazdálkodásból kieső erdőrészletek és állományok már nem a faanyagtermelést szolgálják, hanem a nem látható biológiai értékek továbbörökítését. Az erdőgazdálkodók kieső jövedelmének kárpótolását, az erdő fenntartását erre a célra, az évek óta meghirdetett VP pályázat segítette. Ez a pályázási lehetőség az újabb pályázati ciklusban – a KAP programban – is ismételten helyet kap majd.

Előremutató, hogy évről évre ‒ akár több száz hektárnyi ‒ újabb erdőrészletet szánnak az egyes gazdálkodók erre a célra. A Nébih informatikai háttérének ‒ a génrezervátumok nyilvántartásának ‒ fejlesztésével is támogatja ezt a folyamatot, mégpedig abból a megközelítésből, hogy az onnan származó szaporítóanyagokból létesülhessenek az újabb erdőtelepítések.

Ahogy az elmúlt években folyamatosan, az idén is létrejött az Erdészeti génmegőrzési pályázatok ellenőrzésének delegálási szerződése a Magyar Államkincstár és a Nébih között. A hivatal erdészeti szaporítóanyag szakemberei az ország egész területén végeznek ellenőrzéseket.

Ez a feladat minden évben dömpingszerűen zajlik, azonban 2023-ban két különböző pályázati anyag tételei is összeadódtak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag folyamatosan zajlanak az ellenőrzések.

Az in situ megőrzési mód egy olyan erdőrészletet takar, amelynek megőrzése kiemelkedő fontosságú a hazai erdészeti fafajok vonatkozásában, és illeszkedik az uniós génmegőrzési célokhoz is. 2021-ben erre a fajta génmegőrzési célra pályázott 1.554 hektár erőterületet ellenőriztek az ellenőrök, 2022-ben pedig már 3.703 hektárt kellett szemlézni!

A másik, az ún. ex situ megőrzési mód jellemzően kiválasztott törzsfákról származó szaporítóanyagból, újonnan telepített tételeket foglal magában vagy vegetatív úton nevelt utódok (klónok) előállítását célozza meg, melyekből 2021-ben 1.596 db volt hazánk erőgazdálkodói területén. E rendkívül munkaigényes és precíziós telepítést igénylő megőrzés száma is növekedett, több mint 1.700 db tételre.

A harmadik kategória a törzsültetvény létesítés és fenntartás ellenőrzése, amelyben a megvalósított génmegőrzési tétel, egyben elsőfokú erdészeti szaporítóanyag előállítást biztosítják. Az ehhez kötődő jogszabályi kötelezettségek miatt kerítés építése is kötelező, melyek a vadkártól védik az értékes beruházást. Országunk területén már több mint 10 éve évről évre újabb pályázók, erdőgazdaságok jelentkeznek erdőterületeikkel erre a célra, így a rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága idén már 870 hektárra nőtt. További örömhír, hogy a fenti területemelkedés nem fog megállni, hiszen a már leadott támogatási kérelmek tükrében látható, hogy további 20-30%-os emelkedéssel számolnak a szakemberek.

A Nébih erdészeti szaporítóanyag ellenőrei a pályázók 100%-át ellenőrzik. Előzetes időpont-egyeztetés után felkeresik az erdőrészleteket és a génmegőrzési tételeket. A Nébih hatósági ellenőreinek a munkáját minden ellenőrzéskor felülvizsgálhatja a Magyar Államkincstár, illetve minden ellenőrzési ciklus végén, utóellenőrzésnek is alávetik a leadott jegyzőkönyveket, amelynek során napokon át referálni kell a helyszínen a Brüsszelből delegált auditor cég ellenőreinek az adott terület kapcsán.

Majd az ellenőrzési ciklus zárását követően személyes interjún számolnak be a delegált Nébih ellenőrök az auditorok feltett kérdéseire.

A legnagyobb öröm akkor éri a Nébih szakembereit, amikor újabb bejelentés érkezik hozzájuk (különösen a kontinentális klíma szélsőségeinek kitett régiókból) génmegőrzési célú erdészeti génrezervátum kialakításának céljából.

Forrás: NÉBIH