Szeretettel várjuk az előadáson, melyre meghívást kaptak az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) vezetői is, bízunk a további közös munkában. Az előadáson bepillanthatnak az EKA elmúlt öt évébe, és jövőbeni terveibe.

A rendezvény időpontja: 2026. szeptember 4.
A konferencia helyszíne: Gödöllői Arbo-park (2100 Gödöllő, Isaszegi út 164.)
A konferencia tematikája: Ötéves az Erdők a Közjóért Alapítvány – „Felelősséggel az erdőkért”

PROGRAM:
08:30 – 09:00 Regisztráció
09:00 – 09:05 Megnyitó
Brandhuber Ádám – ügyvezető igazgató, Erdők a Közjóért Alapítvány
09:05 – 09:30 Köszöntők
Zagyi László – elnök, Erdők a Közjóért Alapítvány
Élő Környezetért Felelős Minisztérium képviselője
Gémesi György – Gödöllő város polgármestere
ELŐADÁSOK:
09:30 – 09:50 Az erdő közös ügyünk
Reinitz Gábor – vezérigazgató, Pilisi Parkerdő Zrt.
09:50 – 10:20 Az EKA múltja és jelene
Dr. Jankovics Kornélia – ügyvéd, az EKA kurátora
10:20 – 10:40 Az EKA jövőképe
Brandhuber Ádám – ügyvezető igazgató Erdők a Közjóért Alapítvány

10:40 – 11:00 SZÜNET

11:00 – 11:20 Pilisi bioszféra-rezervátum – térségi összefogás a természet védelméért
Dr. Kézdy Pál, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, az EKA Tudományos Tanácsának tagja
11:20 – 11:40 Ötéves a Gödöllői Arbo-park – az elefántot is falatonként esszük meg
Előd Réka, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ munkatársa, Az EKA Tudományos Tanácsának a tagja
11:40 – 12:00 Hátizsákos erdei iskola a Gödöllői Arbo-parkban
Bacsi-Nagy Gergely, erdőmérnök, erdei iskola-vezető
12:00 – 12:30 Az erdő, mint fejlesztő tér – Erdei SzenzoMotoros Torna (ESMT) és természetközeli élmények
Tarsoly Katalin, tájépítész mérnök, az EKA Tudományos Tanácsának tagja

12:30 – 12:40 Díszoklevelek átadása az EKA Tudományos Tanács új tagjai részére
12:40 – 13:30 Állófogadás, szakmai eszmecsere

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.
Jelentkezni a brandhuber.adam@pprt.hu e-mail címen, vagy a következő linken elérhető űrlap kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScaZEDJA4hs5xViUEniEgsUwpCMx3BR1pzTcR9ITP3yu1BpYA/viewform?usp=publish-editor

Kérjük, hogy jelentkezésüket – az állófogadás pontos létszámának biztosítása érdekében – legkésőbb 2026. augusztus 31-ig szíveskedjenek megtenni.
A rendezvényt kültéren, a szabad ég alatt tartjuk meg, ezért kérjük, öltözéküket ennek megfelelően szíveskedjenek megválasztani.

Zagyi László – EKA elnök
Reinitz Gábor – PP Zrt vezérigazgató

forrás: greenfo

A rendezvény időpontja: 2025. november 19., szerda, 09:00-15:00

A rendezvény helyszíne: Gödöllő MATE TK9 (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum bejáratánál).

Szeretettel várjuk a gazdálkodókat, hogy betekintést nyerjenek az EU-s és magyar szabályozás, valamint a finanszírozási lehetőségek mikéntjébe; a talajvédelem és talajegészség kérdéseibe; a legújabb hazai kutatási eredményekbe; valamint a gyakorlati tapasztalatokba.

„A szén megkötése ott, ahol lennie kellene: a talajban” címet viselő rendezvény kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy feltehessék kérdéseiket és közös megoldási javaslatok születhessenek.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztráljon mihamarabb az alábbi linken.

Zöld Támogató Egység

Célja – A környezeti fenntarthatóságot és klímavédelemet szolgáló szempontok érvényesítése a KAP Stratégiai Tervben, az I. és II. pillér zöld beavatkozásainak, valamint a kapcsolódó nemzeti programok végrehajtásának segítése, illetve a zöld szereplők hálózatosodásának elősegítése.

Feladatai

Szakértői tevékenység

• KAP ST környezeti és klímavédelmi fenntarthatóságot célzó támogatások tervezésének és végrehajtásának szakmai támogatása
• Hazai végrehajtásban érintett „zöld” szereplők összefogása, a beérkező szakmai tapasztalatok, észrevételek, javaslatok szintetizálása és továbbítása a szakpolitikai döntéshozók számára
• Szakmai anyagok elkészítése, véleményezése, kérdőíves felmérések támogatása/lebonyolítása

Zöld szakértői és tanácsadói hálózat kialakítása, működtetése

• A zöld szakértői és hálózati összefogás elősegítése, a szereplők (szakértők, tanácsadók, döntéshozók, kutatók) közötti tudásáramlás ösztönzése, a közösség működtetése.
• A hálózat tagjainak folyamatos, naprakész ismeretekkel történő ellátása egy központi tudásbázis felépítésével, képzések szervezésével.
• A hálózat nemzetközi integráltságának elősegítése, beleértve a – téma szempontjából releváns – hazai és külföldi partneri kapcsolódások kialakulásának segítését.
• Általánosan szem előtt tartott (végső) cél a gazdálkodói szemléletformálás megvalósítása, a környezetileg is fenntartható gazdálkodás ösztönzése.

Zöld beavatkozásokkal kapcsolatos monitoring és értékelési tevékenység támogatása

• A KAP ST zöld beavatkozásainak (beleértve a kapcsolódó felhívásoknak) az előkészítéséhez, illetve a környezeti és klímavédelmi célkitűzések megvalósulásának az értékeléséhez tanulmányok készítése.
• A zöld beavatkozások keretében (potenciálisan) résztvevő szereplők körében felmérések, adatfelvételezések megvalósítása.
• Végső soron a KAP ST kapcsán elvégzendő monitoring és értékelési feladatok pontos definiálása, véglegesítése.

forrás: NAK

Köszöntőjében hangsúlyozta, egy olyan intézmény jövőjének új fejezete nyílik, amely egyszerre formál tudást, szemléletet és felelősséget. Olyan szakembereket képeznek itt, akik nemcsak szakterületekben gondolkodnak, hanem táji rendszerekben, társadalmi folyamatokban és hosszú távú ökológiai hatásokban is. Az államtitkár kiemelte a szakmai hagyományok jelentőségét, megemlékezve az egyetem a kiváló szakembereiről, akik életművükkel példát mutattak a tudomány és természet iránti alázatban.

Zambó Péter rámutatott, az agrárium, az erdő- és a vadgazdálkodás, és bennük a természetvédelem ugyanannak az ökológiai rendszernek a részei. Ugyanazon táj, ugyanazon klíma, és gyakran ugyanazon közösségek igényeire keresnek válaszokat. A jövő vadgazdálkodása nem lehet sikeres anélkül, hogy figyelembe venné az élőhelyek változását, vagy a társadalom rekreációs igényeinek növekedését, amely egyre fokozza az emberi jelenlétet a természetben. A fenntarthatóság tehát nem egy statikus cél, hanem folyamatosan újrahangolt egyensúly – húzta alá az államtitkár. Hozzátette, ennek az egyensúlynak az eléréséhez alkalmazkodóképesség, naprakész tudás és hosszú távú gondolkodás szükséges. Ebben kulcsszerepe van az egyetemeknek: nemcsak új ismeretek átadásával, hanem azzal is, hogy képesek a komplexitást tanítani.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete, az ország legnagyobb szakirányú felsőfokú képzését folytató oktató és kutató helyeként korszerű infrastrukturális feltételeket biztosít a hallgatók és a kutatók számára, megőrizve a nemzetközi szintű tudományos munka és a gyakorlati képzés magas színvonalát.

AM Sajtóiroda

Helyszín: „Mater Salvatoris” Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpont, Gödöllő (Máriabesnyő), Kapucinusok tere 3.

Mottó: „Hiszem, hogy az építészet és a művészet képviselőinek összefogása a mérnökséggel és az összes közreműködő szakmával lehet olyan egyesített alkotó erő, ami az épített örökség mentésében a leghatékonyabb.” B. L.

Faanyagvédelmi Konferencia programja

Faanyagvédelmi Konferencia ez évi megszervezését a Magyar Mérnöki Kamara FAP pályázat keretében anyagilag támogatja.

A Faanyagvédelmi Konferencia fő szervezője:

Babos Rezső, babos@pannon-protect.eu, telefon: +36 30 950 6773
dr. Pluzsik András, pluzsik@t-online.hu, telefon: +36 30 973 2688
A szervezésben, adminisztratív lebonyolításban még részt vesz Román Árpád, Király Béla és Papp Imre.

1981 óta Pannon-Protect Kft. a kivitelező partner!

A rendezvényt dr. Zajácz Edit, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ képviselője nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket és hangsúlyozva a fás méhlegelők jelentőségét a hazai méhészeti ágazat számára.

Ezt követően Lászka István Attila, az OMME szakmai elnökhelyettese mutatta be a rózsaszín AC akác méhészeti változatát, amely ígéretes lehetőséget kínál a méhészeti szempontból értékes növények palettájának bővítésére. A bemutató során szó esett az akácfajta tulajdonságairól és nektártermelési potenciáljáról is.

A vegetatív szaporítóanyag gyűjtésének kivitelezésére tett javaslatokat Németh Márton (Silvanus Forestry Kft.) és Kárpáti Béla (EESZT elnök) ismertette. A résztvevők megvitatták a megfelelő szaporítási technikákat és azok alkalmazhatóságát a hazai környezetben.

Az akác nektártermelési vizsgálatainak kivitelezéséről dr. Zajácz Edit tartott előadást. Kiemelte, hogy a pontos mérések és elemzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre a méhészet számára leginkább hasznos növények kiválasztásához.

Ezt követően Lászka István Attila beszélt az egyéb fás méhlegelő-javítási lehetőségekről, különös tekintettel a folytonvirágzó mandulalevelű fűz és a krími hárs szerepére a méhészeti növényállomány gazdagításában. Dombóvári Dénes a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke konstruktív ötletekkel járult hozzá a méhlegelő-fejlesztési/javítási lehetőségekhez a magán gazdálkodói szektorban.

A délutáni program során a Gödöllői Arbo-parkban terepi bemutatót tartottak Brandhuber Ádám (Pilisi Parkerdő Zrt.) vezetésével. A résztvevők megtekinthették a rózsaszín AC akác méhészeti változatának faállományát, amely gyakorlati betekintést nyújtott a fajta termesztési és méhészeti alkalmazási lehetőségeibe.

A Fás Méhlegelő Munkacsoport megbeszélése hasznos szakmai fórumot biztosított a méhészet és az erdőgazdálkodás területén dolgozó szakemberek számára. A találkozó során bemutatott új növényfajták és kutatási eredmények hozzájárulhatnak a hazai méhészeti növényállomány bővítéséhez és a méhészek számára kedvezőbb környezet kialakításához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fás méhlegelők fejlesztése hosszú távon mind az ökológiai fenntarthatóságot, mind a méhészeti ágazat versenyképességét erősítheti.

forrás: OMME

A legyengülés megállítását olyan Természet Alapú Megoldásokkal (komplex, hálózatos beavatkozás sorozattal) igyekszünk megállítani, mely a Zöld Kastélyprogramban is megfogalmazott fenntarthatósági alapelveknek maximálisan megfelel.

1. Koronaápolás. A legyengültség miatt gombásodó és elszáradt gally-levél részektől szakszerű faápoló munkálatokkal szabadítottuk meg a koronát,
2. Talajlazítás és tápanyagkutas gyökérzóna kezelés. Gyökérzetkímélő talajlazítás (légásó) segítségével a kiszáradt és tömörödött talajt fellazítottuk és szerves anyagot, segítő symbionta gyökérgombát valamint tápanyagot juttatunk a gyökérzóna leromlott talajának javítására,
3. Teraszolt rézsűtelevény kialakítása. A gyökérzet támogatását egymáshoz kapcsolódó szervesanyag és vízciklus optimalizálásával érjük el. Az ehhez kívánatos talajélet beindításához biológiai (televény) és fizikai (teraszok) természetvédelmi-biotechnikai alakítást hajtunk végre.
   
   A gyökérzónát lefedő teraszok „támfalait” helyi régebben kiszáradt fák tuskói és ágai alkotják;
   a teraszok feltöltése (televény kialakítás) érett komposzt és helyi félérett, avaros komposzt feltöltésével történik.

A Fenti Természet Alapú megoldás az esővíz megtartása és talajba juttatása, valamint a szervesanyag alapú élő talajhálózat (baktériumok, gombafonalak, gyökérszőrök kapcsolat rendszere) kiépülése következtében javulást várunk mamutfenyőnk állapotában.
A fenti sürgős beavatkozási rendszert a közeli jövőre tervezett további életfeltétel-javító ökológiai lépések követik majd.

Megértésüket és támogatásukat mamutfenyőnk nevében is köszönjük!

forrás: Gödöllői Királyi Kastély

Az őszi szarvasbőgés az erdők egyik legkülönlegesebb természeti jelensége, amely során a gímszarvas bikák hangos bőgéssel hívják ki egymást a szarvastehenekért folytatott versenyre. Ez az időszak az egyik legalkalmasabb arra, hogy a természetkedvelők testközelből figyeljék meg az állatok lenyűgöző viselkedését és részesüljenek abban a páratlan élményben, amit a bőgő szarvasok hangja nyújt az éjszakai erdőben. A Pilisi Parkerdő által szervezett túrák remek lehetőséget kínálnak arra, hogy szakértő vezetők segítségével fedezzék fel az erdő titkait és hallgassák meg a bőgő szarvasok hívó hangját.

Budapest, Vadaskert: A főváros közelében, a Budai-hegységben található Vadaskert, ideális helyszín azoknak, akik szeretnének kiszabadulni a városi környezetből, mégis közel maradnának Budapesthez. A túrán résztvevők a Vadaskert területén barangolva figyelhetik meg a szarvasbőgés lenyűgöző jelenségét.

Gödöllő: A Gödöllői-dombság mesés környezetében vezetett túrák, különleges élményt kínálnak a természet szerelmeseinek. A túra során a résztvevők nemcsak a szarvasbőgést, hanem a táj gazdag élővilágát is felfedezhetik.

Visegrád: Visegrád térsége híres természeti szépségéről és történelmi jelentőségéről. A szarvasbőgés túrák ezen a területen a természeti értékek mellett, kulturális élményekkel is gazdagítják az érdeklődőket.

Pilismarót: A Pilismaróti erdőben vezetett túra egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a természet csendjében, távol a város zajától, élvezhessék az erdő őszi „orgonaversenyét”, a szarvasbőgést.

Valkó: A Valkói-erdő különleges hangulatával és gazdag vadvilágával biztosan emlékezetessé teszi az éjszakai vezetett túrát. A résztvevők, a vadon mélyére hatolva tapasztalhatják meg a természet nyugalmát és a bőgő szarvasok hangját.

Szentendre: Szentendre és környéke pezsgő művészeti életével és gyönyörű Duna-partjával páratlan élményt biztosít, de ezek mellett természeti értékei is kiemelkedőek. A szarvasbőgés túra itt egy különleges kirándulást jelent, amely során a résztvevők a festői tájakon keresztül hallgathatják meg a szarvasok énekét.

Az idei év újdonságaként, a Pilisi Parkerdő elektromos buszos szarvasbőgés túrákat is szervez két helyszínen, Pilisszentkereszten és Visegrádon. Ezek a túrák különösen azok számára ideálisak, akik kényelmesebben, mégis a természethez közel szeretnék megfigyelni a szarvasok bőgését. Az elektromos buszok csendesen közlekednek, így nem zavarják meg az erdő lakóit, és környezetbarát módon juttatják el a résztvevőket a legjobb megfigyelési helyekre. 

Az őszi időszakban a Budakeszi Vadaspark is készül éjszakai szakvezetésekkel, ahol a látogatók bepillanthatnak a Vadaspark záróra utáni életbe. Mivel az ott élő állatok közül többen éjszakai vadak, szinte garantált, hogy izgalmas történéseknek lehetnek szemtanúi, a szakvezető pedig rengeteg érdekes információval látja majd el a résztvevőket. A vadasparki szakvezetések szeptember 27., október 4., 11. és 18. péntek este valósulnak meg, a részvétel regisztráció köteles.

A szarvasbőgés túrákra a helyek korlátozottak, így a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. További információk és jelentkezés a Pilisi Parkerdő partner oldalán, a Sportoutdoor.hu oldalon érhető el. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló természeti élményt!

Tájékoztató videónkat itt tekintheti meg.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Szinte helyi, valkói győzelemmel zárult a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság harmadik regionális fordulója Gödöllőn, június 1-jén, ahol a napos percek és az esős időszakok váltották egymást. Ha nem is volt tökéletes az időjárás, lehetett volna sokkal rosszabb is, így végül szerencsésnek tekinthető a helyzet, hogy sem felfüggeszteni, sem idő előtt befejezni nem kellett a versenyt a sok csapadék miatt.

A megnyitóra ezúttal 11 csapat sorakozott fel, köztük versenyen kívül két regionális bajnok, a Bajnai Erdészet – Alba Berkenye csapata, valamint a Bajnokok Bajnoka kupát egy héttel korábban elhódító Gemenc Zrt. gárdája. Bár a végső pontozásban ezek a négyesek már nem vehettek részt, hiszen a továbbjutásukat Császáron és Ásotthalmon kivívták, valójában a teljes mezőny előtt végeztek. A két legalacsonyabb pontszámot hozták össze 266-tal és 288-cal, ami a szeptemberi döntő magas színvonalát vetíti elő.

A szerelés és a kombinált versenyszám minden esetben egymást követte a két pályán, ahol egy fordulóban izgalmas csatákat láthatott a közönség. Volt tökéletes, nullás döntés a ráckevei versenyzőtől, Szanka Tamástól; bár versenyen kívül, de 15 másodperces szerelés az Alba Berkenye csapatkapitányától, Faragó Jánostól; a mátrai fiatalok küzdelme között elszakadó lánc, és még számos érdekesség.

Győzelmet ért a sportszerűség

A versenyt végül a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete nyerte meg, bár az örömük nem volt felhőtlen, hiszen a négyes egyik alapembere, Krisztián Attila egészségügyi okok miatt nem tudott fűrészt ragadni, és a versenyzés helyett kórházba kellett mennie. A STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság légkörét jól mutatja, hogy a többi csapat egy percig sem gondolkodott azon, hogy a versenyző helyére Szabó Szilárd álljon be az Alba Berkenye gárdájából, így a rendkívüli sportszerűségnek köszönhetően Németh István, Burcea Szabolcs Csaba és Burcea Tibor rajthoz állhatott, hogy aztán győzhessenek is.

„Nagyon örülünk az első helynek, de sajnáljuk, hogy Krisztián Attila csapattársunk nem tudott velünk versenyezni, mert kórházba kellett mennie, nem tudta vállalni a küzdelmet. Szabó Szilárd ugrott be helyette, és nagyon örülünk neki, hogy az összeszokottság hiánya ellenére is a dobogó legmagasabb fokára állhattunk. A döntőben a minimális cél a legjobb 8 közé jutás, hogy ott lehessünk Szegeden, a Bajnokok Bajnokán. Reméljük, addigra újra össze tud állni a négyesünk” – mondta el Németh István.

Meglepő dobogó

Magukat is meglepték a Forester Kft. versenyzői, hiszen várakozásukon felül teljesítettek a második helyükkel. A céljuk az volt, hogy a döntőbe jussanak, ezzel szemben a középső fokot foglalhatták el a dobogón.

„Ez a mai nap nagyon jól sikerült nekünk, jó időt futottunk a kombinált versenyszámban és szerelésben is. A tavalyihoz képest azt vártuk el, hogy az első ötben benne legyünk, dobogóra nem számítottunk. Összeszokott csapat vagyunk, a Forester Kft-nél 13 éve együtt dolgozunk. A döntőre javítani szeretnénk, a 27 másodperces szerelési időmet leszorítanám 20 másodpercre szeptemberig, és a kombinált hibapontjainkon is csökkentenénk, hogy 300 pont körül legyünk, mert az időnk 309 volt, csak a hibák miatt álltunk meg 375-nél” – fogalmazott a csapatkapitány, Incze Gáspár Dominik.

Ahogy tavaly ugyancsak a gödöllői Arbo-Parkban, a harmadik ezúttal is a Pilisi Parkerdő Ráckevei Erdészetének csapata lett, így a tökéletes döntés meghozta a gyümölcsét.

„Bevallom őszintén, hogy a körünk után nem hittem abban sem, hogy akár az első ötben ott lehetünk, nemhogy a dobogón, mert elég sok hibapontot összeszedtünk. Ez egy ajándék, hogy a hibák ellenére elértük ezt az eredményt” – fogalmazott tökéletes döntése után Szanka Tamás csapatkapitány.

Találkozunk Bábolnán

A forduló egyik nagy vesztese az Amindenfáját csapat volt. Ők egy hete még részt vehettek a tavalyi legjobb 8 gárdának szervezett Bajnokok Bajnoka megmérettetésen, most pedig a hatodik helyükkel lecsúsztak a bábolnai országos döntőről. Oda ugyanis erről a helyszínről is csak az első 5 csapat kapott meghívást. Szeptember 7-én viszont a dobogósok mellett láthatjuk fát vágni a negyedik Rob Tree Alpin, valamint az ötödik Budakeszi Erdészeti csapatát.

A 2024-es bajnokságban a következő regionális forduló június 15-én, Keszegen lesz, majd június 22-én Somogyszobon, augusztus 31-én pedig Bükkzsércen zúgnak fel a STIHL fűrészek. A szeptemberi döntő helyszíne Bábolna, időpontja szeptember 7.

STIHL ORSZÁGOS FAKITERMELŐ BAJNOKSÁG

Gödöllő, 2024.

1. Valkói Erdészet (297)

2. Forester Kft. (375)

3. Pilisi Parkerdő Zrt. Ráckevei Erdészeti (418)

4. Rob Tree Alpin (436)

5. Budakeszi Erdészeti (455)

6. Amindenfáját (547)

7. Mátra Szaki (634)

8. Pilisszentkereszti Erdészet (674)

9. Visegrádi Erdészet (718)

Versenyen kívül:

Gemenc Zrt. (266)

Bajnai Erdészet – Alba Berkenye (288)

(x) Andrea Stihl Kft / fakitermeloverseny.hu

Az első megmérettetést április 20-án, Császáron tartják, majd Ásotthalmon, Gödöllőn, Keszegen, Somogyszobon és Bükkzsércen zúgnak fel a láncfűrészek. A jelentkezőket már várják, érdemes részese lenni a sorozatnak!

Tavaly a soponyai országos döntőt a Ritrovi Kft.-Mecsekerdő Zrt. csapata nyerte meg, de a csata nagy volt, hiszen felkészült gárdák csaptak össze szeptemberben. Minden bizonnyal így lesz 2024-ben is, hiszen a megszokottakhoz hasonlóan a válogatók során mindenhonnan a legjobb 5 csapat jut tovább. Ráadásul az összdíjazás sem alacsony a versenysorozat folyamán.

A négyfős alakulatok ezúttal is két versenyszámban mérik össze tudásukat: szerelésben és a rendkívül összetett kombinált versenyszámban, ahol dönteni, darabolni, gallyazni, hossztolni, hasítani és sarangolni kell.

A döntő helyszíne és időpontja egyelőre szervezés alatt, a regionális versenyeket azonban már meghirdették:

• 2024. április 20. – Császár
• 2024. május 11. – Ásotthalom
• 2024. június 1. – Gödöllő
• 2024. június 15. – Keszeg
• 2024. június 22. – Somogyszob
• 2024. augusztus 31. – Bükkzsérc

+ 2024. május 25. – Bajnokok Bajnoka, Szeged

Érdemes versenyzőként jelentkezni a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokságra, hiszen amellett, hogy szakmailag kimagasló eseményről van szó, a hangulat mindig kiváló. A STIHL fakitermelő versenyzők nagy családja várja az új kihívókat is!

(x) Andreas Stihl Kft.

A gödöllői erdészeti arborétum telepítését 1902-ben kezdték meg, az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác rendeletére (egyidejűleg létesült mellette az Állami Méhészeti Gazdaság is). A növénygyűjtemény létrehozásának eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, elsősorban a fenyők honosítása volt. A két világháború viszontagságai után, az 1960-as években indult egy új, nagyszabású telepítési program a területen az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak vezetésével.

Ekkor alakult ki a jelenlegi állománykép a kutatási céllal telepített 154 különböző erdőtípussal, amelynek része a majd félhektáros „mézelő erdő” is. Ez egy különleges, nem szokványos erdészeti arborétum abban a tekintetben, hogy az ide ültetett fafajok bemutatása nem egyesével történik, hanem erdőszerűen, erdőtársulási szinten, a velük kialakult jellemző lágyszárú növények és cserjék kíséretében. Így ebben a tekintetben a természetes folyamatok is jobban megismerhetők, illetve bemutathatók.

Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik.

Az erdészeti kutatások napjainkban is zajlanak az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodásuk alapján. Az arborétum erdészeti kezelési és fenntartási feladatait a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete látja el.

A ’Rózsaszín AC’ akácállomány azonosítója: Gödöllő helység 138. tag G jelű erdőrészlete. Ezt az azonosítót az erdoterkep.nebih.gov.hu oldalon beírva, könnyen megtalálhatjuk az erdőrészletet (1. ábra).

Az oldalon a távcső ikonra kattintva tudunk keresni, a megjelenő panelbe kell az azonosítót begépelni: „Gödöllő 138/G”. Majd a keresésre kattintva megjelenik a keresett erdőrészlet (2. ábra).

Maga a terület 150–250 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedik el, 2,5–5 fokos lejtéssel. (Az Arbo-Park kapujától 10 perces sétával könnyen megközelíthető.) A faállomány termőhelytípus-változata: KTT-TVFLN-RBE-MÉ-H, ami azt jelenti, hogy cseres-kocsánytalan tölgyes klíma (KTT) (átlagosan 600 millimétert meghaladó évi csapadékmennyiséggel, 9 °C feletti éves középhőmérséklettel és 50–55 százalék közötti júliusi 14 órás relatív páratartalommal jellemezhető a termőhely klímája). Többletvízhatástól független a hidrológiai kategória (TVFLN), vagyis csak a csapadék és a területen lévő talajvíz áll rendelkezésre (nincs egyéb vízféleség/víztöbblet – forrás, patak, folyó, tó). A termőhelyre jellemző genetikai talajtípus a rozsdabarna erdőtalaj (RBE), mély (90–140 centiméteres) termőréteggel (MÉ), amelynek alapkőzete a homok (H). Ez a termőhelytípus-változat az akác számára megfelelő. A kitettséget tekintve, a terület égtáj szerinti fekvése északnyugati, tehát hűvösebbnek mondható (ennél csak az északi-északkeleti fekvés hidegebb).

Ez jelenthet alapesetben a kései fagyok kapcsán veszélyt is, ugyanakkor a ’Rózsaszín AC’ méhészeti nemesített változat később kezd el virágozni, mint a közönséges fehér akác, viszont ha nincs nagyobb tavaszi fagybetörés, egy elhúzódó virágzást, fenológiai fázist is eredményezhet. A ’Rózsaszín AC’ fajtát kimondottan méhészeti célra szelektálták.

Még az 50-es években nagy gondot jelentettek az úgynevezett akáctemetők. Olyan helyekre (fagyzugos területekre) telepítették az akácot, ahonnan gyakran ki is pusztult az állományuk, vagy nagyon gyenge fatermést produkáltak (vékony, görbe, faipari szempontból rossz alakú, alacsony növekedésű egyedek). Már abban az időszakban kialakult egy olyan szemlélet, hogy az akác területarányát vissza kell szorítani, az akkoriban meglévő mintegy 200 ezer hektár akácosból csak mintegy 53 ezer hektárt terveztek megtartani, 147 ezer hektárt pedig a kitermelés után más fafajjal kívántak felújítani. Szerencsére ez a terv nem valósult meg. Az ERTI szakemberei egyrészt tisztázták az akác termőhelyi igényét, másrészt nemesítési munkával háromféle célállomány kialakításához állítottak elő szaporítóanyagot.

Az első alapvető cél a fűrészipari feldolgozásra alkalmas rönk termelése volt. Ilyen fajták például a ’Nyírségi’, ’Jászkiséri’, ’Pénzesdombi’, ’Üllői’, ’Röjtökmuzsaji’. Ezek közül legismertebb a ’Nyírségi’ árbócakác, amit a helyi erdészek a „Nyírség aranyának” is neveznek. A második alapvető cél az úgynevezett kettős hasznosítású fajták létrehozása, amelyek jó törzsalakkal rendelkeznek (egyenes, hengeres, ágtiszta), emellett jó méhlegelők is (magasabb cukorértékkel, illetve későbbi virágzási idővel). Ilyen fajták a ’Zalai’, ’Császártöltési’, ’Kiskunsági’, ’Egylevelű’, ’Váti-46’. Ezek jobb talajokra, illetve termőhelyekre való akácfajták. A harmadik típusú célállományt a kimondottan méhészeti célra szelektált fajták alkotják, amelyek fája kevésbé értékes ugyan, inkább határ-termőhelyekre való az ültetésük, telepítésük, ahol nem a faanyagtermelés a cél, hanem elsősorban a talaj védelme (meredek területeken erózió, alföldi homokvidékeken a defláció elleni védelmi funkció). Ilyen méhészeti változatok a ’Debreceni 2’, a ’Debreceni 3-4’, a ’Mátyusi 1-3’ és a ’Rózsaszín AC’ akác. Utóbbi a legismertebb a méhészek körében.

Az akkori kísérletek volumenére jellemző, hogy 1964-től Gödöllőn 16,3 hektáron összesen 110 fajtából négy ismétléses, korszerű fajtaösszehasonlító kísérleti területsort létesítettek. Tudomásom szerint mára mindössze ez a 0,49 hektárnyi ’Rózsaszín AC’ akácállomány maradt fenn a kimondottan méhészeti célú változatok közül.

Így nem véletlen, hogy az Országos Erdőállomány Adattárban az erdőrészlet-leíró lap megjegyzés rovatában ez szerepel: „Méhészeti jelentőségű ’Rózsaszín AC’ fajta génrezervációja – Kímélendő.”

A ’Rózsaszín AC’ nemesítője Keresztesi Béla volt. A fajta morfológiáját tekintve, a törzse enyhén síkgörbe, olykor térgörbe, de erőteljes növekedésű. Kérge fiatal korában sima, később finoman repedezett, élénk acélszürke színű, vízszintes paraszemölcsökkel tarkított. Ágai erőteljesek, terebélyes koronát fejleszt. Az éves hajtások vörösek, a kétévesek vörösbarnák, világosbarnán csíkozottak, erezettek. A tövisek aprók, a vastagabb ágakon szinte jelentéktelenek. Levelei közepes nagyságúak, elliptikus tojásdad alakúak. A csúcslevélke kerekded, enyhén kicsípett csúcsú, a többi lekerekített, színük sötétzöld, alig erezettek, fonákjuk szürkészöld, hamvas. Lombozata sűrű, a talajt jól árnyalja. Virágja rózsaszín, a csésze vöröses pettyezett és apró szőrökkel borított. Virágzati tengelye 8–13 centiméter hosszú, a többi fajtához viszonyítva közepes. Rajta igen sűrűn, tömötten helyezkednek el a virágok. Megbízhatóan dúsan virágzik, egy-egy fürtben átlagosan 28 darab virág található. Későn virágzik (a közönséges akácnál egy héttel később), az egyik legjobb nektártermő (nektárjának cukorértéke átlagosan 30-50 százalékkal nagyobb). A méhek tömegesen látogatják, kései és hosszú virágzása miatt, valamint a nektár nagy cukortartalma következtében az egyik legjelentősebb méhészeti fajta.

Napjainkban is ez a jellemző. A helyi erdészek elmondása alapján itt, a Gödöllő 138/G erdőrészletben van a legkésőbb virágzása az akácnak a környéken, és a legnagyobb méhzsongást is rendre itt tapasztalják! Ezért az erdészkollégák csak „mézelő erdőnek” vagy „méhészerdőnek” nevezik ezt az erdőrészletet.

A 2022-ben lekérdezett adatok alapján az állomány kora jelenleg 55 év.

A fehér akác átlagos gazdasági vágásérettségi kora hazánkban 35-37 év. Vagyis ez az állomány túltartott, értelemszerűen a fajta fenntartásának, továbbszaporíthatóságának biztosítása érdekében. Az állomány átlagmagassága 21 méter, a törzsek átlagos mellmagassági átmérője 27 centiméter. A 3. fatermési osztályba (Fto) tartozik (ezt a magasság és a kor függvényében határozzák meg: 1. a legjobb, 6. a leggyengébb), ami egy erős közepes értéknek felel meg. Az állomány záródása 80 százalék, a második lombkoronaszintben szórt elegyként, tuskósarj eredettel kései meggy (Padus serotina) fordul benne elő, amely viszont nem kívánatos, idegenhonos inváziós faj (régen második lombkoronaszintbe ültették akácosokba, törzsárnyalás céljából, de mára szinte kiirthatatlan).

A vágásérettségi korát egyébként 70 évben határozták meg, vagyis várhatóan 2039 körül kerülhet kitermelésre. Elnézve azonban ottjártamkor az erdő egészségi állapotát, elképzelhető, hogy már korábban be kell majd avatkozni. Felújítása gyökérsarjról, vegetatív úton történhet. Ebben az esetben a gyökérdarabról feljövő faegyedek 100 százalékban öröklik a szülő tulajdonságait. Magról (magról nevelt facsemetéről) történő felújítás esetén a kedvező tulajdonságok (jó mézelő, későn virágzó, kevésbé fagyérzékeny stb.) nem öröklődnek olyan dominánsan, a következő generációk már nem viszik tovább olyan mértékben ezeket (gyakorlatilag olyan lesz, mint a közönséges fehér akác). A ’Rózsaszín AC’ akácot egyébiránt gyökérdugványról/gyökérdarabról mikroszaporítással, laboratóriumi körülmények között lehet tovább szaporítani.

A mikroszaporítás szakaszai:

1. lépés: Indítás – Elsőként a zselés talajba kerül a fertőtlenített, többször lemosott növényi rész, majd a tartót lezárják, mindez steril környezetben.
2. lépés: Szaporodás, sokszorosítás – Ezután a növényrészünk a teljesen ideális környezetben rengeteg rügyet fog hozni, ezeknek egy részét lehet tovább szaporítani, egy másik részét pedig tovább növeszteni.
3. lépés: Elongáció, növesztés – Ezek a hajtások legtöbbször még túl aprók, ezért más összetételű táptalajba kerülnek 4-5 darabonként szétválasztva (innen visszaforgathatók az 1. lépésbe).
4. lépés: Gyökeresítés – Eddig a szakaszig a növény még csak rügyeket/leveleket hozott, ezért a növények egy újabb összetételű táptalajba kerülnek, amelyik a gyökérfejlődést segíti elő. Ez a szakasz történhet steril (biztosabb) és nem steril (olcsóbb) környezetben is.
5. lépés: Akklimatizálódás – Ebben a szakaszban a növények kikerülnek a steril környezetből (gyökeresen vagy gyökér nélkül). Itt kell a legjobban figyelni a külső tényezőkre, kezdetben ~90 százalékos páratartalmat kell biztosítani vagy párakapukkal, vagy fóliaalagúttal. Fontos az árnyékolás 80-90 százalékos árnyékolóhálóval indítva, illetve a kontrollált, fajhoz igazított hőmérséklet. Ilyenkor a növények szintén fertőtlenített sejttálcákra, leggyakrabban 100 százalékos tőzegtalajba kerülnek, növényvédő szereket kapnak, majd ahogy nőnek és szokják a kinti létet, a pára fokozatosan csökkenthető, a fény mennyisége pedig emelhető.

A fentiek alapján talán érthető, hogy miért nem terjedt el igazán a ’Rózsaszín AC’ méhészeti változat (költséges, időigényes, emellett egy vírusbetegség is gondot okoz a szaporításában). Gyakorlatilag kereskedelmi forgalomban, csemetekertben vagy faiskolában jelenleg sajnos nem kapható. Ugyanakkor van egy állami erdészeti csemetekert, ahol elkezdték szaporítani, ám még nem áll rendelkezésre akkora mennyiség, hogy kereskedelmi forgalomba is kerüljön. Még néhány évre szükségük van, hogy ezt a célt elérjék.

Mindezek figyelembevételével fontosnak tartom, hogy ennek az erdőrészletnek a sorsát mi, méhészek is figyelemmel kísérjük!

Nem egy méhésztársat ismerek, aki szeretett volna a méhese köré ilyen fajtát ültetni, vagy akinek éppen innen származnak a ’Rózsaszín AC’ akácfái.

Lászka István Attila
okleveles erdőmérnök, agrár-mérnöktanár, méhész

Forrás: MagyarMezőgazdaság