Az ember okozta éghajlatváltozás akár húszszorosára növelte azoknak a tűzveszélyes körülményeknek az esélyét, amelyek Európa hatalmas térségeit pusztították el, figyelmeztetnek a tudósok.

Spanyolország és Franciaország megfékezhetetlen tűzvészekkel küzd, amelyek több mint 120 000 hektárnyi területet felperzseltek, és mintegy 300 000 embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Az EU aktiválta vészhelyzeti reagálási rendszerét, tűzoltó repülőgépeket és szárazföldi járműveket küldve a lángok megfékezésére, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy gyorsan „kimeríti a kapacitásait”.

A hét elején Franciaországban egy erdőtűz olyan erőssé vált, hogy füstoszlopa zivatarfelhővé alakult, villámokat generálva, amelyek a talajt érve újabb tüzeket gyújtottak. A jelenség erős szelet is keltett, amely új irányokba sodorta a lángokat.

Nemrégiben Görögországban is tűzvészek törtek ki – Kréta szigetén három tűzoltó életét vesztette –, miközben Törökország nyugati és déli partvidékén emberek százait kellett evakuálni.

Miközben a tűzvészek világszerte nagy médiavisszhangot kaptak, számos médium tartózkodik attól, hogy Európa úgynevezett „óriástüzeit” az éghajlatváltozással hozza összefüggésbe.

Fokozta-e az éghajlatváltozás Európa óriástüzeinek valószínűségét?

Az időjárási viszonyok világszintű attribúciójával foglalkozó World Weather Attribution (WWA) új tanulmánya történelmi időjárási megfigyeléseket – de nem klímamodelleket – elemzett annak feltárására, hogyan változtak az idők során a tűzveszélyes időjárási körülmények.

Ehhez a Daily Severity Rating (DSR) nevű mutatót használták, amely a forró, száraz és szeles időjárási viszonyokat veszi figyelembe, és azt fejezi ki, mennyire nehéz megfékezni egy már kialakult tüzet. A kutatók azt a hét napos időszakot vizsgálták Délnyugat-Franciaországban és Közép-Spanyolországban, amelyben a DSR értéke a legmagasabb volt a mostani tüzek által érintett térségekben.

Eredményeik szerint az ember okozta éghajlatváltozás Délnyugat-Franciaországban legalább kétszeresére, Közép-Spanyolországban pedig legalább hússzorosára növelte a tűzveszélyes körülmények kialakulásának esélyét. A tudósok hangsúlyozzák, hogy ezek visszafogott, óvatos becslések.

„Amikor egyszerre több térségben is kitörnek erdőtüzek, világossá válik, hogy az ember okozta éghajlatváltozás nemcsak a szélsőségesebb tüzek valószínűségét növeli, hanem azok egyidejűségét is” – mondja Andreia Ribeiro, a németországi Helmholtz Környezetkutató Központ éghajlatkutatója.

„Ennek nagyon is valós ára van, mivel az egymást átfedő tűzvészcsúcsok megnehezítik az országok együttműködését és a tűzoltókapacitások megosztását éppen akkor, amikor a segítségre a legnagyobb szükség lenne.”

Az elemzés szerint a jelenlegi klímában az ilyen erősségű események Délnyugat-Franciaországban átlagosan húszévente, Közép-Spanyolországban pedig hatévente várhatók.

Clair Barnes, az extrém időjárás és az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló kutató, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának munkatársa szerint a mostani erdőtüzek nem puszta „pechnek” tudhatók be, hanem „egyértelmű jelét adják az emberi tevékenység okozta felmelegedés súlyosbodó következményeinek”.

„Az esős tél, az azt követő rendkívül száraz nyár és a sorozatos hőhullámok következtében az erdők tele vannak száraz éghető anyaggal, és a könyörtelen hőség – amelyet az ember okozta éghajlatváltozás táplál – megteremtette azokat a feltételeket, amelyek között egy-egy szikra is elég ahhoz, hogy hatalmas, életveszélyes erdőtüzek alakuljanak ki” – teszi hozzá.

Tegnap, július 30-án külön tanulmány jelent meg a Scientific Reports folyóiratban, amely Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország országos erdőtűz-nyilvántartásait elemezte az 1981 és 2025 közötti időszak időjárási és éghajlati adataival együtt.

A kutatók megállapították, hogy Franciaország és Spanyolország egyes részein a tüzeket elősegítő időjárási helyzetek intenzitása 2016 és 2025 között akár 50 százalékkal is nőtt az 1981–2010-es időszakhoz képest.

Az „erősen tűzkedvező körülményekkel” jellemezhető napok száma is emelkedett: 1981 és 2010 között nyaranta kevesebb mint tíz ilyen nap volt, az elmúlt évtizedben viszont a vizsgált országok több térségében már körülbelül 25.

Az ENSZ sürgeti Európát, hogy „gyorsabban” szakítson a fosszilis energiahordozókkal

A WWA attribúciós elemzése nyomán Simon Steill, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó végrehajtó titkára azt mondta, Európa óriástüzei jól mutatják, milyen gyorsan változtathatja az éghajlatváltozás okozta extrém hőség és a kiszáradó táj az erdőtüzeket „pusztító nemzeti katasztrófákká”.

„Az emberiség továbbra is óriási mennyiségben égeti a szenet, az olajat és a gázt, ezzel szó szerint felforrósítja bolygónkat, veszélyesebbé teszi ezeket a körülményeket, és halálosabbá, pusztítóbbá az óriástüzeket” – mondta.

„A megoldások azonban ugyanígy világosak: minden országnak gyorsabban kell átállnia a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, és meg kell védenie az embereket az egyre súlyosbodó éghajlati hatásoktól – az erdőtüzeken, a rendkívüli viharokon és árvizeken át egészen az élelmiszer-termelést sújtó aszályokig.”

Az Európai Bizottság számításai szerint az Európai Unióban 3 °C-os felmelegedés esetén 15 millióval nőne azoknak az embereknek a száma, akik lakóhelyük közelében évente legalább tíz napon át magas vagy extrém tűzveszélynek vannak kitéve. Az ember okozta éghajlatváltozás már most mintegy 1,3–1,5 °C-kal emelte meg a Föld átlagos felszíni hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szinthez képes.

forrás: Euronews

Hatalmas erdő- és bozóttüzek tombolnak Dél-Európa-szerte hétfőn, amelyek emberek ezreit kényszerítik arra, hogy elhagyják otthonaikat, és arra késztették a hatóságokat, hogy megtiltsák a nézők jelenlétét a Tour de France kerékpárverseny egyik szakaszán.

Tűzoltók százai küzdenek a lángokkal, amelyek Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban már több mint 190 négyzetkilométernyi területet pusztítottak el, ami több mint kétszerese Manhattannek.

A hőmérséklet pedig ismét emelkedőben van: egyes térségekben 40 Celsius-fokot is elérhet egy olyan régióban, amely még mindig egy nemrégiben megdőlt hőségrekord következményeit viseli.

Délnyugat-Franciaországban, Perpignan városa közelében mintegy 700 tűzoltó, speciális tűzoltó repülőgépek támogatásával próbálja megfékezni az „óriási” tüzet, amely nehezen megközelíthető, távoli területen terjed, és amely miatt több mint 10 000 helyi lakost kellett evakuálni.

A szél, az erős hőség és a rendkívül száraz levegő által táplált tűz vasárnap reggel óta csaknem háromszorosára nőtt, már 46 négyzetkilométernyi területet emésztett el, egy tűzoltó és egy helyi lakos pedig megsérült – közölték a helyi hatóságok.

„A tűz 300 méterre megközelítette a házakat. Meghökkentett minket, milyen gyorsan terjedt, egyszerűen félelmetes volt, már-már pánikba torkollott” – mondta Patrice, a Trevillach faluban élő, 53 éves lakos, aki nem kívánta megadni a vezetéknevét.

„Olyan 22:30 körül kezdtünk füstöt látni, aztán egyre közelebb és közelebb jött. Hajnal egy óra körül valaki a polgármesteri hivatalból bekopogott hozzánk, hogy közölje, el kell mennünk” – mesélte a 30 éves Charlotte Pignol, akit a legelsők között evakuáltak otthonából vasárnap kora reggel.

A tüzek nem sokkal egy júniusi hőhullám után pusztítanak, amely Európa egyik legsúlyosabbja volt: több ezerrel haladták meg a halálesetek az átlagot, és amely a World Weather Attribution tudóscsoportja szerint az éghajlatváltozás nélkül „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna.

Mivel a hőmérők higanyszála a következő napokban ismét emelkedik, a hatóságok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az éves nyári erdőtűzszezon egy hónappal korábban kezdődött.

„Az éghajlatváltozás már itt van, éppen a következményeit éljük, és még csak július eleje van” – mondta Eric Belgioino ezredes a francia tűzoltóságtól, aki arra kérte a Pireneusok környékén élőket, hogy tegyenek meg minden óvintézkedést, nehogy ők maguk okozzanak tüzet.

„Hosszú szezon elé néznek a lángok ellen harcoló tűzoltók. Segíteniük kell nekünk” – kérte.

Mérgező (füst)felhő

Görögországban a hétvégén egy erdőtűz lángjai két gyárat is elértek és felperzseltek Thesszaloníkiben, az ország északi részén, ami miatt a hatóságok evakuálták a környező területet, és arra figyelmeztették a háztartásokat, hogy tartsák zárva az ablakokat.

Spanyolországban a Costa Brava északkeleti partvidéke közelében keletkezett tűz két nap alatt több mint 2200 hektárt égetett le. A tűzoltók szerint munkájukat a napokban emelkedő hőmérséklet és a tűz peremén kialakult számos parázsló góc nehezíti majd.

Portugáliában a katasztrófavédelem közölte, hogy már „80 százalékban” sikerült megfékezniük azt az erdő- és bozóttüzet, amely az ország északi részén mintegy 13 000 hektárnyi erdőt és cserjést pusztított el.

Másutt is súlyos tüzek pusztítottak: a hatóságok szerint százhektárnyi erdőt, szőlőt és bozótost emésztettek fel a horvát Hvar szigetén és az albániai Tale térségében.

Portugália, Spanyolország és Dél-Franciaország számos régiója magasabb szintre emelte a hőségriasztást a következő napokra.

Hétfőn várhatóan észak felé tolódik a legújabb hőhullám, és az előrejelzések szerint akár a jövő hét végéig is eltarthat.

Tour de France

Franciaországban a hatóságok bejelentették, hogy a Tour de France hétfői, harmadik szakasza a Pireneusokon át ezúttal nézők nélkül zajlik, pedig a verseny útvonalát általában szurkolók sora szegélyezi.

A hétfői szakaszon, amelyen a versenyzők Spanyolországból Franciaországba tekernek át, „csak a kerékpárosok áthaladása és a verseny megszervezéséhez elengedhetetlen járművek közlekedése” lesz engedélyezett francia területen – közölte az újságírókkal Pierre Regnault de la Mothe regionális prefektus.

„Arra kérjük a nyilvánosságot, hogy ne menjenek a pálya közelébe, és ne jelenjenek meg a befutó környékén” – mondta.

„Más szóval – és sajnálom, hogy ezt kell mondanom –, legalábbis Franciaországban ez egy nézők nélküli Tour de France-szakasz lesz.”

forrás: EuroNews 07-06

Az EU tűzoltócsapatokat küld a Montenegróban, Görögországban és Spanyolországban tomboló bozóttüzek leküzdésére, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A segítség a Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül érkezik, a tagállamok veszélyhelyzet esetén bevethető tűzoltó repülőgépeket és a speciális egységeket küldenek az érintett országokba. A Bizottság válaszlépése magába foglalja az uniós tagállamok önkéntes felajánlásait, valamint saját stratégiai tartalékait is.

Észak-Spanyolországban a lakosok saját maguk, slaggal próbálták oltani a lángokat. A legsúlyosabb tüzek az ország északi területein vannak: Zamora tartományban több mint kilencezer embert evakuáltak, és az erdőtűz átterjedt a szomszédos León tartományra is. A bozóttüzek halálos áldozatokat is követeltek, a hatóságok azt jelentették, hogy 11, a négyes fokozatú skálán kettes erősségű erdőtűzről tudnak.

Portugáliában mintegy háromezer tűzoltó folytatta szerdán is a küzdelmet a tűzzel több helyszínen. Az erős szél és a hőség miatt egyelőre még lelassítani is nehéz a lángok terjedését. Hétfőn 12 portugáliai körzetben adtak ki narancssárga figyelmeztetést a hőség miatt. A portugál kormány továbbá az országos riasztási állapotot hirdetett, mivel a romló időjárási körülmények következtében egyre fokozódik az erdőtüzek kockázata.

Görögországban a Csehországból érkező mentőalakulatok a görög erőkkel közösen fékezték meg az Athénhoz közeli Megarában keletkezett tüzet. A lángok kedd este Patrasz városára is átcsaptak, házakat égettek le és több ezer lakost kényszerítettek otthonuk elhagyására.

A tomboló erdőtüzeket az idén nyáron rekordot döntő, Európa-szerte példátlanul magas hőmérséklettel magyarázzák. Az EU Copernicus éghajlatváltozási szolgálata szerint a tavalyi volt a legmelegebb év Európában és az egész világon is.

forrás: EuroNews 08-14

A görög tűzoltók kétségbeesetten próbálják megfékezni a szerdán keletkezett hatalmas tüzet Kréta keleti részén, amely erdőterületeket égetett le, és üdülőhelyeket, otthonokat fenyeget. A sziget legalább négy településéről evakuálni kellett a lakosokat és a turistákat. Sérültekről nem érkezett jelentés.

A görög tűzoltók kétségbeesetten próbálják megfékezni a szerdán keletkezett hatalmas tüzet Kréta keleti részén, amely erdőterületeket égetett le, és üdülőhelyeket, otthonokat fenyeget. A sziget legalább négy településéről evakuálni kellett a lakosokat és a turistákat. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Legalább 155 tűzoltó 38 gépjármű és vízszállító kocsi segítségével küzd a lángokkal az ország legnagyobb szigetének délkeleti partján fekvő Ierapetra településen – közölte a görög tűzoltóság.

Ierapetra mellett leginkább Ferma, Agia Fotia és Koutsounari településeket érintik a lángok, Agia Fotia környékén a lakosok „bibliai méretűnek” írják le a pusztítás mértékét. A helyi tisztviselők szerint több ház is leégett, de pontos számokat nem közöltek.

„Ez egy nagyon komoly tűz, és még mindig folyamatban van” – mondta a Reutersnek egy névtelenséget kérő tűzoltósági tisztviselő, aki a művelet nehézségét az erős szélnek és a terep jellegének tulajdonította. Egyes területekről ugyanis arról érkeztek jelentések, hogy a Beaufort-skála szerinti 11-es erősségűek voltak a széllökések.

A tűzoltóság szerint a tűzfront legalább hat kilométeren húzódik. Az érintett területeket sűrű füst nyelte el, a látótávolság helyenként a nullához közelít.

A házak és szállodák kiürítése egész éjszaka folytatódott, a tengerparton menedéket kereső embereket vízi járművekkel evakuálták. A jelentések szerint néhány embert légzési problémákkal kellett kórházba szállítani. A több száz evakuált ember befogadására megnyitották a ierapetriai fedett tornatermet.

Szerda este a görög tűzoltók egy Kythira szigetén keletkezett erdőtüzet és egy, az északi Chalkidiki régióban tomboló tüzet is megpróbáltak megfékezni.

Az Európa legdélebbi csücskében fekvő Görögországot a forró és száraz nyarak során gyakran sújtják erdőtüzek, de a hatóságok a gyorsan változó éghajlatot okolják az utóbbi években pusztítóbb tüzek kialakulásáért.

EuroNews

Elsődleges céljuk, hogy megakadályozzák a lángok eljutását a lakóterületekre és a mastiha, a mastixfákból nyert természetes gyanta termelése szempontjából fontos régiókba. A görög tűzoltóság egyik tisztviselője szerint azonban erőteljes szélrohamok jelentősen megnehezítették a munkát hétfőn.

„A helyzet továbbra is kritikus, mivel a tűzoltók még mindig számos aktív tűzfészekkel küzdenek, amelyek közül több a falvak közelében található” – mondta Pavlos Marinakis görög kormány szóvivő egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy további 171 tűzoltót küldenek az Égei-tenger északkeleti részén fekvő szigetre.

A tűz már erdőket és legelőket emésztett el, és több tucat falubeli kénytelen volt elmenekülni otthonából a biztonság kedvéért. A kiterjedt pusztítás áramkimaradásokat is okozott.

Európa legdélibb csücskében fekvő Görögország az elmúlt években érezte meg a gyakori tűzvészek gazdasági és környezeti hatásait, amelyeket a tudósok szerint a gyorsan változó éghajlat még tovább súlyosbított.

Az ország több száz millió eurót költött a háztartások és a gazdáknak az extrém időjárás okozta károk megtérítésére, valamint új és modern tűzoltó berendezések beszerzésére a tűzvészek leküzdése érdekében.

A nehéz tűzszezonra számítva idén rekordszámú tűzoltót vettek fel.

A múlt héten egy tűzvész tombolt egy sűrű erdőben Ano Souli közelében, egy Athén északkeleti részén fekvő faluban, ami evakuálási parancsot eredményezett, miközben több tucat görög tűzoltó küzdött a lángok megfékezéséért. Körülbelül 120 tűzoltó, 17 repülőgép és 30 tűzoltóautó segítségével vonultak a görög fővárostól körülbelül 25 mérföldre fekvő faluba.

independent.co.uk

Bírálja az európai erdőtüzek elleni küzdelem módját az Európai Számvevőszék. A jelentés szerint a naprakész térképadatok hiánya miatt nem hatékony. Elemezték, hogy Görögország, Spanyolország, Lengyelország és Portugália hogyan használja fel az uniós forrásokat az erdőtüzek megelőzésére. Bár elismerik a megelőzés érdekében tett beruházásokat, a testület megjegyzi, hogy a felhasznált adatok elavultak.

Például megállapították, hogy Görögországban az erdőtüzeknek kitett területek listája több mint 45 éves. A jelentés rámutat, hogy alig követhetők az uniós kiadások tényleges hatásai a helyszíneken.

Áttekintették azokat a projekteket 2014 óta, amiket az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből finanszíroztak. Az ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós források elnyerésére kiválasztott projektek nem mindig azokat a területeket célozzák, ahol a hatás a legnagyobb lehetne.

Portugáliában egy részben elárasztott területet az erdőtüzek szempontjából kiemeltként kezeltek, mert a veszélytérkép elavult volt, és nem vett figyelembe egy azóta épült gátat.

euronews.com 2025-06-11

A tűzoltóság közölte, hogy mintegy 350 tűzoltónak nyolc vízszóró repülőgép segítségével hétfőn kora reggel nagyjából sikerült ellenőrzés alá vonni a lángokat a peloponnészoszi Xylokastro közelében.

A vasárnap kitört tűzvész után elővigyázatosságból fél tucat falut evakuáltak az éjszaka folyamán. A lángokat a meleg tavasz és a forró nyár által kiszárított erdőkben fújó nagyon erős szél szította fel.

A hatóságok szerint a két halottról feltételezhető, hogy helyi lakosok voltak, akiket vasárnap késő este eltűntnek nyilvánítottak. Senki más nem tűnt el.

Az Athéntól mintegy 150 kilométerre délnyugatra fekvő érintett területen nem érkezett azonnali jelentés leégett házakról.

Görögországnak újabb veszélyes erdőtüzekkel teli nyárral kellett szembenéznie

Görögországot, más dél-európai országokhoz hasonlóan, minden nyáron pusztító erdőtüzek sújtják. Az elmúlt hónapokban a hatóságoknak több mint 4500 erdőtűzzel kellett megbirkózniuk.

Augusztusban Athéntól északkeletre kórházakat és lakott külvárosokat kellett evakuálni, amikor a száraz fenyőerdőkben tomboló tűzvész pusztított.

Az országot többször is hőhullámok sújtották, június és július volt a valaha mért legmelegebb hónap Görögországban.

Ez azután következett be, hogy 2023 nyarán egy rekordhosszúságú, 16 napos hőhullám az EU eddigi legnagyobb erdőtüzét okozta, amely legalább 28 ember halálát okozta.

A Földközi-tenger gyorsan melegszik

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaügynöksége, a Kopernikusz szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik.

Ez Közép- és Délkelet-Európában, valamint a Földközi-tenger térségében érezteti a legnagyobb hatást – különösen Görögországot sújtja ez a folyamat.

A szigetvilág mozaikos összetétele különösen sebezhetővé teszi az erdőtüzek idején, a változatos mikroklíma, az egyedi ökoszisztémák és a logisztikai kihívások miatt.

A forró, száraz időjárással párosuló tengeri hőhullámok tovább súlyosbítják az ország szélsőséges időjárási gondjait, mivel hozzájárulnak a hevesebb és gyakoribb viharokhoz – mint például a 2023 szeptemberi Daniel vihar.

Idén új törvényeket vezettek be az erdőtüzek hatásainak megfékezésére. Ezek közé tartozik a biomassza erdőterületekről vagy azok közeléből történő eltávolításának kikényszerítése.

A szakértők egy sor technikai megoldást is vizsgálnak az erdőtüzek leküzdésére – többek között drónokat és hőmérséklet-érzékelőket.

400 tűzoltó és számtalan önkéntes dolgozik a dél-görögországi Korinthia régió erdőtüzének eloltásán, egyelőre azonban kevés sikerrel. Az erdőtűz kitörése után három nappal a lángok 32 kilométer szélességben terjednek, ezért hat településre evakuálási parancsot adtak ki.

Két ember életét vesztette, két tűzoltó pedig megsérült abban a dél-görögországi erdőtűzben, amely vasárnap óta pusztít a térségben.

Habár a tűz fészkét eloltották már Xylokasztróban, a nyolcas erősségű széllökések hatására a lángok továbbterjedtek, az irányítás pedig kicsúszott a tűzoltóság kezéből.

A tűz már harmadik napja ég Korinthiában. Az oltásra a görög kormány 400 tűzoltót vezényelt ki, de bevetnek 14 helikoptert és 8 repülőgépet is. A munkálatokban az EU is segít Olaszországból és Horvátországból érkező repülőgépekkel, egyelőre azonban túl sok a tűzfészek, a helyi lakosok pedig aggódnak – mondta az Euronews sofianai tudósítója.

Kedden reggel evakuálási parancsot adtak ki Sofiana városára, azonban sokan megtagadták a távozást. A lakosság idősebb tagjai nem először néznek szembe hasonló helyzettel.

2000-ben már volt egy nagyon hasonló eset a mostanihoz, akkor Korinthia fele leégett. Most meglátjuk, mi lesz – mondta egy helyi sofianai lakos.

Az erdőtűz elleni védekezés jelentős része az önkénteseknek köszönhető, akik ott segítenek, ahol tudnak.

Hoztunk mindenfélét az önkénteseknek és a tűzoltóknak: vizet, élelmet, és minden mást, amire szükség lehet – mondta egy xylokasztrói lakos.

A görög tűzoltóság szerint ez az idei szezon egyik legnagyobb erdőtüze. A harmadik nap reggelén még mindig 32 kilométer szélességben terjednek a lángok.

szerk/ford. Tóth János, forrás: EuroNews 10-02; EuroNews 09-30

A minimálisnál is kevesebb téli csapadék és a sorozatos hőhullámok együtt teremtették meg az újabb attikai erdőtűz feltételeit – állítják a szakértők. A szárazság gyakorlatilag puskaporos hordóvá változtatta a tűlevelű erdőt, ami egyetlen szikra hatására is lángra lobbanhat. Mivel ami korábban szélsőségesnek számított, ma már törvényszerű, ezért meg kell szervezni a védekezést: ehhez erős szándékra és több tudományág művelőinek bevonására van szükség, mondja Thodoris Giannaros, az Athéni Környezeti Kutatások Obszervatóriumának meteorológusa.

– Abban talán mindannyian egyetértünk, hogy ha egy erdőtűz elérheti egy olyan nagyváros, mint Athén városi szövetét, akkor valami nagyon nincs rendben – mondta a kutató az Euronewsnak. – Ilyen esetekben olyasmit kellene folytatni, amit szaknyelven valós idejű taktikai tűzelemzésnek nevezünk. Meg kell legyen a környék pontos digitális térképe, azon kell tudni követni, hol tart a tűz, és tudni kell megjósolni a terjedés irányát az egyéb adatok – az időjárás, a vegetáció, a domborzat – ismeretében. Szükség van erre a tudásra ahhoz, hogy hatékony stratégiát tudjunk kidolgozni a tűz megfékezésére.

A szakértők egyetértenek abban, hogy megfelelő intézkedések híján a görög fővárosnak is otthont adó félsziget elsivatagosodik. A csapadékviszonyok már most félsivatagi klímára jellemzően alakulnak, a talajvíz-tartalékok kiapadtak. Az elmúlt években az Athént körülvevő erdők negyven százaléka a lángok martaléka lett.

forrás: EuroNews 08-14

Vészhelyzeti támogatást nyújt az Európai Unió Görögország és Albánia számára az országokat sújtó erdőtüzek miatt. A Görögországnak nyújtott támogatás légi és földi tűzoltási erőforrásokból is áll majd, amelyeket más európai országok biztosítanak az EU polgári védelmi mechanizmusa keretében.

Az Európai Bizottság szóvivője, Újvári Balázs azt mondta, a görögországi Attika régiónak a bizottság tűzoltó felszerelést biztosít Olaszországból, egy helikoptert Franciaországból és egy másik helikoptert Szerbiából.

Azokon a tűzoltókon felül, akik már a szezon eleje óta Görögországban vannak, további szárazföldi erőket is küldünk öt európai országból, Csehországból, Franciaországból, Olaszországból, Szerbiából és Romániából – mondta Újvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője.

Albánia többcélú katonai repülőgépet kap Romániától, amely akár hat tonna vizet is szállíthat. A két ország azután aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, hogy több tüzet is megfékeztek, amelyek Athén északi elővárosait és Albánia déli régióját pusztítják.

Az EU bejelentette, hogy további 600 millió eurós uniós forrást injektál a mechanizmusba annak érdekében, hogy növelje légi tűzoltási kapacitását, válaszul a nyári erdőtüzek Európa-szerte növekvő számára és mértékére.

A Bosznia Szerb Köztársaság és Albánia is segítséget kér az oltáshoz.

Bosznia-Hercegovinában elérte a Sutjeska Nemzeti Parkot a bozóttűz. A Bosznia Szerb Köztársaság területén, körülbelül 150 hektáron égnek erdők, legelők. A helyi polgári védelem segítséget kért a bosznia-hercegovinai hadseregtől, mert egyedül nem boldogul a tűzoltással. Sok száz éves fenyőerdők éghetnek le, ha nem sikerül időben megfékezniük a tüzet.

Az egyik tűzoltóparancsnok, Nijaz Imamovic azt magyarázta, hogy rendkívül veszélyes a helyzet, mert ahogy az égő fák kidőlnek, egyrészt kőomlást okoznak, másrészt újabb helyen gyújtják fel az avart. Ez a vidék tele van szorosokkal és meredek hegyoldalakkal, nagyon nehéz oltani – tette hozzá.

Albániában is hetek óta ég az erdő, legalább 11 helyen gyulladt ki a száraz aljnövényzet a nehezen megközelíthető hegyvidéken. Tiranától mintegy 250 kilométerre délre és az Észak-Macedóniával határos vidéken is legalább egy hete küzdenek a lángokkal az albán tűzoltók, akik nemzetközi segítséget kaptak, mert a balkáni állam tűzoltósága sem állományát, sem felszereltségét tekintve nem tud megbirkózni ekkora feladattal.

forrás: EuroNews / EuroNews 08-13

A görög fővárostól 35 kilométerre északra, Varnavánál mintegy 500 tűzoltó küzd a lángokkal, amelyek vasárnap már elérték a lakóépületeket is. A tűzoltók munkáját 40 tűzoltóautó, 19 repülőgép és helikopter segítette. “A lángok több mint 25 méter magasra csapnak fel” – mondta a tűzoltóság egyik szóvivője.

Az OrangePress twitteren terjedő videóján jól látni, ahogy a fekete füstben egy helikopter próbál navigálni és eloltani a lángokat Varnavánál.

A polgári védelem szöveges üzenetben riasztotta a térség lakóit, hogy hagyják el otthonukat. Az erdőtüzek miatt sűrű füst lepte el Athén egyes negyedeit. A görög sajtó szerint többen füstmérgezést kaptak és kórházi kezelésre szorultak. Turisztikai létesítmények eddig nem kerültek veszélybe.

Az Athéntól nyugatra található Megaránál is öt tűzoltócsapat küzd a lángokkal. A polgári védelem a nap folyamán egy térképet is közzétett, amelyről leolvasható, hogy Athén körzetében és az ország más kiterjedt térségeiben is a legmagasabb fokú tűzveszély áll fenn.

Az idén nyáron már erdőtüzek százai törtek ki Görögország-szerte, ahol a meteorológiai feljegyzések kezdete óta legmelegebb júniusi és júliusi hőmérsékleteket mérték, és egyben a legmelegebb telet. Szakértők szerint a helyzetet a hosszú ideje tartó szárazság és a hőhullám teszi különösen veszélyessé.

forrás: HVG 08-11