Levezető elnök:
Báldi András, az MTA levelező tagja, az MTA Víztudományi Nemzeti Program társelnöke

Előadások:
9:30: 9-40 Megnyitó Józsa János, az MTA rendes tagja, az MTA Víztudományi Nemzeti Program elnöke
9:40 – 9:55 Szószólói javaslat a vízmegtartásért Bándi Gyula, az MTA doktora, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes
9:55 – 10:10 A légköri vízkörforgalom globális és regionális változásai Bozó László, az MTA rendes tagja (HungaroMet)
10:10 – 10:25 Erdei vízpótlások Gribovszki Zoltán, az MTA doktora és Herceg András (Soproni Egyetem)
10:25–10:40 A célzott felszín alatti vízpótlás hazai kihívásai Szűcs Péter, az MTA levelező tagja (Miskolci Egyetem)
10:40–10:55 Kistavak a városi tájban: biodiverzitás és rejtett kockázatok Horváth Zsófia (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
10:55–11:10 A Tisza hidromorfológiai viszonyai a szabályozások előtt és után Török Gergely Tihamér (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

11:10–12:00 Kerekasztal-beszélgetés az előadókkal

Moderátor: Litkai Gergely

12:00 –12:05 Zárszó

forrás: MTA YT

A rendezvény időpontja: 2026. március 18.
A rendezvény helyszíne: Erdészeti Tudományos Intézet, Tanácsterem (9600 Sárvár, Várkerület 30/A.)

Program:
10.00–10.15 Köszöntő –
Agrárminisztérium részéről szakpolitikai megalapozás, jelentőség.

10.15–10.30 Az erdők szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
Borovics Attila PhD (SOE ERTI)

10.30–10.45 Az erdőállományok talajának szénkészlete és ennek jelentősége
Bidló András PhD, SOE Erdőmérnöki Kar (EMK), Környezet- és Természetvédelmi Intézet, egyetemi tanár

10.45–11.00 Erdők szerepe a szénforgalomban
Illés Gábor PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos igazgató, osztályvezető

11.00–11.15 Vízhiány, vízvisszatartás és vízpótlás az erdőkben
Gribovszki Zoltán, az MTA doktora, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi tanár, Zagyvainé Kiss Katalin Anita PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, kutatási asszisztens,
Kalicz Péter PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, egyetemi docens, Herceg András PhD, SOE EMK Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, tudományos munkatárs

11.15–11.30 Erdők és vízforgalom kölcsönhatásai
Bolla Bence PhD, SOE ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztály, tudományos főmunkatárs

11.30–11.45 A hazai faipar, a fatermékek és a faépítészet szerepe a klímaváltozás mérséklésében
Börcsök Zoltán PhD, SOE EMK Környezet- és Természetvédelmi Intézet, adjunktus

11.45–12.00 A faanyag-modifikáció új lehetőségei
Bak Miklós PhD, SOE Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (FMK), Kutató Laborok, tudományos munkatárs, Báder Mátyás PhD, SOE FMK Központi Vizsgáló Labor, tudományos segédmunkatárs, Komán Szabolcs PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi docens, Takács Dávid SOE FMK Alaptudományi Intézet, laboráns, Németh Róbert PhD, SOE FMK Alaptudományi Intézet, egyetemi tanár

12.00–12.15 Innovatív teherviselő építőanyagok alulhasznosított hazai lombos alapanyagból
Bejó László PhD, SOE FMK Alkalmazott Tudományi Intézet, egyetemi tanár

12.15–12.30 Építőanyagok fejlesztése erdészeti és faipari másodnyersanyagokból
Pásztory Zoltán PhD, SOE FMK Faipari Termékfejlesztő és Szolgáltató Központ, egyetemi tanár

12.30–12.45 Erdeink ökoszisztéma-szolgáltatásai
Schiberna Endre PhD, SOE ERTI Ökonómiai Osztály, tudományos osztályvezető

12.45–13.00 Erdőhasználati konfliktusok és erdei rekreációs szolgáltatások
Vancsó Judit PhD, SOE Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (LKK), Ökológiai Gazdaságtan Intézet, intézetigazgató egyetemi docens, Jankó Ferenc PhD, SOE LKK Ökológiai Gazdaságtan Intézet, egyetemi docens

Mivel a helyszínen csak korlátozottan áll rendelkezésre ülőhely, kérjük részvételi szándékát mielőbb jelezze a mailto:bidlo.andras@uni-sopron.hu e-mail címen. (A részvételt a jelentkezés sorrendjében fogadjuk el.)

forrás: MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága

A rendezvény akkreditált, akkreditációs száma: VKK-2025-00391

Időpont: 2025. szeptember 25.
Helyszín: Horizont rendezvényház, Budapest, Hármashatárhegyi út 3.

Részletes program:
09.30-10.00 érkezés regisztráció
10.00-10.20 Köszöntő – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)
10.20-10.40 Köszöntő – V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár (EM)
10.40-10.50 Köszöntő – Kiss László elnök (OEE)

10.50-11.20 Passzív vagy aktív erdőgazdálkodás? – Mocz András helyettes államtitkár (AM)
11.20-11.50 A Vízgazdálkodás jelene és jövője a klímaváltozás tükrében – Láng István – főigazgató (OVF)
11.50- 12.20 Nemzetközi kitekintő – Az erdők szerepe a nemzetközi klímapolitika alakulásában – Dr. Bagi Veronika osztályvezető (EM)

12.20- 12.50 Ebéd

12.50-13.20 Szakmai kitekintő – Erdősítés és erdőgazdálkodás Kínában, klímacélok és a műholdak használata – Edl András elemző (ESI)
13.20-13.50 A vízgazdálkodás kihívásai az erdőkben – Dr. Gribovszki Zoltán egyetemi tanár (SOE Erdőmérnöki Kar)

13.50- 14.00 Szünet

14.00-14.30 Az alföldi erdőkről aszály idején – Dr. Keserű Zsolt tudományos osztályvezető (SOE – ERTI)
14.30-15.00 Erdeink egészsége a változó környezeti viszonyok között – Dr. Csóka György Tudományos osztályvezető (SOE-ERTI)
15.00-15.30 Szomjazó erdők – Dr. Molnár Dénes erdőgondnok (MECSEKERDŐ Zrt.)

15.30- 15.45 Zárszó – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)

A rendezvény térítésmentes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció: https://forms.gle/9nEfB82BgREmz2oD6

forrás: OEE

A kutatás 2015–2024 közötti, 15 perces felbontású talajvízszint-méréseken alapul, és betekintést nyújt a fafajspecifikus vízfelvételi stratégiákba. A cél: megérteni, hogyan reagálnak ezek a fafajok a csökkenő talajvízszintre, és milyen szerepet tölt be a talajvíz felvétel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Főbb eredmények:

A nemes nyár vízigénye nagyobb, és jelentősebb napi és éves talajvíz-ingadozást okoz.

Mindkét fafaj esetében a talajvízszint ingadozás mértékét—amely szoros összefüggésben van az erdő talajvízfelvételével—legjobban a talajvízszint mélysége befolyásolja.

A két fafaj esetében megfigyeltük azt a talajvíz mélység zónát, ahol a legnagyobb a talajvízszint napi ingadozása, így az erdők talajvízfelvétele. A hosszú távú talajvízszint-csökkenés mindkét fafaj számára kihívást jelent: egyre nehezebben érik el a gyökerek a talajvizet.

A kocsányos tölgy a nyár folyamán fokozatosan növelte a talajvízre való támaszkodását, különösen a nyár második felében, ezzel szemben a nemes nyárnál inkább a nyár első felében volt jellemző nagyobb talajvízfelvétel.

A csapadékos időszakok ideiglenesen enyhítették a vízhiányt. Vélhetően a talaj megnövekedett nedvességtartalmát kihasználva a tölgy lassabban tért vissza a talajvízfelvétel korábbi mértékéhez, mint a nyár.

A kutatás újdonsága, hogy napi talajvízszint-ingadozások alapján, terepi mérőállomások segítségével vizsgálta a fafajok eltérő alkalmazkodóképességét. A kutatás segítségével pontosabb képet kaptunk a fafaj-specifikus talajvíz használatról, ami elengedhetetlen az Alföld erdeinek jövőbeli tervezéséhez.

Szerzők: Dobó Márton, Kalicz Péter, Gribovszki Zoltán, Bolla Bence, Szabó András

Finanszírozás:
A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a 2024-2.1.1-EKÖP-2024-00007 számú projekt keretében valósult meg, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával.

A teljes tanulmány itt olvasható: http://www.uh.sav.sk/ah_articles/2025_26_1_Dobo_162.pdf

Soproni Egyetem ERTI – Erdészeti Tudományos Intézet

A talajfelszín közeli víztartalom ugyan részben képes volt visszatöltődni, de a mélyebb rétegek talajvíz utánpótlása egyre bizonytalanabbá válik, veszélyeztetve ezzel az erdők fennmaradását a jövőbeli extrém időjárási események során.

Az eredmények fontos üzenettel szolgálnak: a meglévő erdők ellenálló-képességének növelése és szárazságtűrő fafajok telepítése kulcsszerepet játszhatnak a jövő fenntartható erdőgazdálkodásában.

A teljes tanulmány itt olvasható: http://www.uh.sav.sk/ah_articles/2025_26_1_Bolla_40.pdf

Szerzők: Bolla Bence, Szolgay Jan, Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Dobó Márton, Szabó András

Finanszírozás: APVV 20-0374, APVV 23-0332, VEGA 2/0115/25, TKP2021-NKTA-43

Okleveles erdőmérnöki oklevelét 1995-ben kapta meg. 2001-ben az erdészeti és vadgazdálkodási tudományokból, 2009-ben építőmérnöki tudományokból szerzett PhD fokozatot. Kutatási területei: természetes szennyvíztisztítás, felszínborítás hidrológiai hatásai valamint az erdők talajvíz-felhasználása. Eddig 439 tudományos közleménye jelent meg, melyre 695 független írás hivatkozik.

Bővebb információ a védésről a szövegkapcsolóra kattintva érhető el.

Dr. Gribovszki Zoltán egyetemi tanárnak ezúton is szívből gratulálunk!

forrás: OEE

A rendezvényt kredites választható képzésként akkreditáltatjuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a szaktanácsadók számára. A konferenciát hibrid megszervezésben kívánjuk lebonyolítani (jelenléti és MS Teams online). A konferencián a jelenléti részvétel napi bruttó 20.000,- Ft/fő, mely tartalmaz ebédet, a szünetekben kávét, üdítőt, péksüteményt. Az online részvétel napi bruttó 5.000,- Ft/fő.

Fontosabb határidők:

• 2024. január 12.: A konferenciára jelentkezés határideje jelenléti résztvevőként.
• 2024. január 19.: A konferenciára jelentkezés határideje online résztvevőként.

Jelentkezni résztvevőként ide kattintva → lehet, ahol lehetőség van a részvétel módjának megadására.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadások lesznek, majd délután és másnap délelőtt több szekcióban 15 perces normál prezentáció + 5 perc diskusszió és 5 perces piko előadásokat szerveztünk.

Tervezett program

A konferenciával kapcsolatban két elektronikus kiadványt jelentetünk meg. A konferencia előtt egy absztrakt kötetet, amiben az előadások rövid összefoglalója lesz. Ezt követően az előadások szerzői lehetőséget kapnak munkájuk részletes megjelenítésére.

forrás: Soproni Egyetem

„Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése” – fogalmazta meg a tételt több mint száz éve Roth Gyula, a magyar erdészet egyik legnagyobb alakja. Az Erdő és víz című, most megjelent kiadvány bevezetője erre rímelve hangsúlyozza, hogy „erdeink egészsége, léte, ökoszisztéma- szolgáltatásaik teljesülése függ az erdei vizekkel való gazdálkodástól”.

A kiadvány ötlete 2022 őszén született meg, egy rendkívül aszályos nyarat követően, amikor világossá vált, hogy „a víz kérdése egyre aktuálisabb – mondja dr. Gribovszki Zoltán, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának professzora, a kötet egyik szerkesztője –, és az erdőgazdálkodók számára is kulcsfontosságúak lesznek a vízkörforgalommal kapcsolatos korszerű ismeretek.”

A magyarországi síkvidéki erdők léte sok esetben a többletvízhatástól függ, azaz nemcsak a csapadékra támaszkodik. Az éves csapadékösszeg nem feltétlenül változik, de a hőmérséklet emelkedésével exponenciálisan nő a párolgási kényszer. A fellépő szárazodási folyamatok következtében hazánk egyre nagyobb területei kerülnek át az erdészeti erdőssztyepp klímaosztályba, ahol többletvízforrások nélkül az erdők léte igencsak kérdéses.

Ez a folyamat nehezen megállítható, ugyanakkor megfelelő szaktudással, előrelátással, vízgazdálkodási eszköztárral és a különböző területek közötti együttműködéssel kontrollálható.

„Az erdő rendkívül összetett ökoszisztéma, vízforgalom szempontjából is komplex – fogalmaz Gribovszki Zoltán. – Más ökoszisztémáknál általában több vizet igényel, ugyanakkor hatalmas tározótérrrel is bír. Vízmegtartási kapacitása a többi felszínborítási formánál lényegesen jobb. A hőmérsékleti szélsőségekhez hasonlóan kiegyensúlyozza a vízforgalmat, így például az erdei források vízhozama viszonylag kiegyenlített.”

„Igaz, hogy az erdő igényli a vizet, ugyanakkor jókora részét vissza is adja a környezetének – ecseteli az erdei vízkörforgalom jelentőségét Gribovszki Zoltán. – Temperált környezetet jelent, mérsékli a hőmérsékletben és a lefolyásban jelentkező szélsőségeket, különösen a városokhoz viszonyítva. De ahhoz, hogy az erdő ezt a szerepét el tudja látni, többletvízre van szüksége. Megfelelő vízgazdálkodással, magasabb térszíneken vízvisszatartással, síkvidéken a vízvisszatartás és vízpótlás kombinációjával érhető el eredmény.”

Mindezek miatt egyre fontosabbá válik az erdei vízkezeléssel kapcsolatos, nagyon összetett tudományos és gazdálkodói ismeretek rendszerezése és átadása. „A víz témája nagyon sok területet összefog” – hangsúlyozza Gribovszki Zoltán. E koncepció mentén az anyag összeállítása, a sokrétű megközelítés elsősorban a szerkesztőtárs, Kucsara Mihály (a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának nyugalmazott oktatója) szaktudását és lelkiismeretességét dicséri, ugyanakkor a füzet összeállításában, az egyes szakterületek anyagának kidolgozásában húsz szerző működött közre, a legkülönbözőbb magyarországi intézményektől és cégektől. A kiadvány egyaránt tartalmaz természettudományos, komplex ökológiai, illetve kimondottan műszaki szemléletű fejezeteket, különösen ügyelve a jó gyakorlatok bemutatására, a tudományos ismeretterjesztést szem előtt tartva, nemcsak az erdőgazdálkodók, hanem az érdeklődő laikusok számára is. A kötet összeállításában komoly szerepet vállalt az erdészeti tudományok legfontosabb hazai intézménye, a Soproni Egyetem, különösen az Erdőmérnöki Kar, illetve az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei. Az Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás című kiadvány az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában, az Erdészeti Lapok különszámaként, a Szaktudás Füzetek harmadik darabjaként jelent meg.

forrás: Soproni Egyetem

Folyamatosan ügyelnünk kell meglévő erdeink egészségi állapotának és alkalmazkodóképességének javítására, és megfelelő kutatási eredményeken kell alapulnia az erdőterület növelését célzó programoknak – emelte ki Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott zárszavában. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy az erdőkre, mint a fenntartható gazdálkodás színterére tekintsen. A kutatási eredmények széles körű megismertetése jelentősen segíti annak az erdőgazdálkodási modellnek a megvalósítását, melynek során nem sérülnek sem az ökológiai, sem a társadalmi, sem a gazdasági fenntarthatósági szempontok.

A Soproni Egyetemi Kiadó most bemutatott kiadványa két, a közelmúltban összeolvadt erdészeti intézmény közös munkájának az eredménye. Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Egyetem egy szervezetbe történő integrálása történelmi lehetőség arra, hogy az erdészeti kutatás minél szélesebb tudásbázisra építsen, és minél pontosabb válaszokat adjon az erdők kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre – hangsúlyozta az államtitkár. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága három nagy szakterületet – erdészettudomány, faanyagtudomány, vadbiológia – fog át, melyek között szoros kapcsolat van. A tervezett három kötetből álló áttekintés kísérlet a három szakterület kutatási eredményeinek, sikereinek, kudarcainak, feladatainak áttekintésére múlt-jelen-jövő bontásban.

Az erdészettudomány utóbbi 30 évének legjelentősebb kihívásai a klímaváltozáshoz kötődnek, melyek fontos kutatási feladatokat határoznak meg. Lényegesek továbbá a jövő erdeinek fafajválasztási és származási kérdései, a megváltozó termőhelyi feltételek melletti növedék meghatározása és ezzel párhuzamosan a szénmegkötés mennyiségi és folyamati vizsgálata. Komoly kutatási igényt generálnak az erdeinkben megjelenő új kártevők, kórokozók és inváziós fajok is. Erdészetünk, vadgazdálkodásunk, természet- és környezetvédelmünk, faiparunk jövője és versenyképessége számottevően függ az új, hasznosítható tudományos eredményektől – mondta Zambó Péter.

forrás: AM Sajtóiroda 11-21

Az előadóülés időpontja és helyszíne:
2022. november 21. [hétfő] 10.00 óra
MTA Székház, Felolvasóterem
1051 Budapest, Széchenyi tér 9. I. emelet

Program          

Levezető elnök: Bartha Dénes, az MTA doktora, az Erdészeti Tudományos Bizottság elnöke

10.00 – 10.10  Köszöntő

Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, osztályelnök

10.10 – 10.30
Az erdészeti kutatás intézményei

Borovics Attila PhD¹, Csóka György kandidátus², Führer Ernő kandidátus³, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁴

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

10.30 – 10.50 
Erdészeti ökológia

Führer Ernő kandidátus¹, Bartha Dénes, az MTA doktora², Berki Imre kandidátus², Bidló András PhD², Borovics Attila PhD³, Gálos Borbála PhD², Gribovszki Zoltán PhD⁴, Heil Bálint PhD², Illés Gábor PhD¹, Jagodics Anikó PhD¹, Konkoly-Gyuró Éva kandidátus², Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja², Mészáros Ilona kandidátus⁵, Móricz Norbert PhD¹, Ódor Péter PhD⁶, Standovár Tibor PhD⁷, Vig Péter PhD², Winkler Dániel PhD⁸

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet
⁵ Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék
⁶ Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
⁷Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet
⁸ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet

10.50 – 11.10
Erdészeti növénytan

Szmorad Ferenc PhD¹, Tímár Gábor PhD², Bartha Dénes, az MTA doktora³, Csiszár Ágnes PhD³

¹ ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
² Váci Erdőtervezési Iroda
³ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

11.10 – 11.30
Erdészeti nemesítés

Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja¹, Benke Attila PhD², Bordács Sándor kandidátus³, Borovics Attila PhD², Cseke Klára PhD², Keserű Zsolt PhD⁴, Nagy László PhD², Ujváriné Jármay Éva kandidátus²

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
³ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet
⁴ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály

11.30 – 11.50 
Erdőművelés

Frank Norbert PhD¹, Csépányi Péter PhD², Bach István kandidátus³, Bordács Sándor kandidátus⁴, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁵, Kollár Tamás PhD⁶

¹Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
² Pilisi Parkerdő Zrt.
³ SAPORO FOREST Kft.
⁴ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztés-tudományi Intézet
⁵ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
⁶ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály

11.50 – 12.10 
Erdővédelem

Csóka György kandidátus¹, Lakatos Ferenc kandidátus², Hirka Anikó PhD¹, Koltay András PhD¹, Vidóczi Henriett PhD³, Tuba Katalin PhD², Tóth Viktória PhD²

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
³ SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

12.10 – 12.30 
Erdészeti hidrológia

Gribovszki Zoltán PhD¹, Kucsara Mihály PhD¹, Kalicz Péter PhD¹

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Mérnökbiológiai Intézet

12.30 – 12.50
Kérdések, hozzászólások, könyvbemutató

12.50 – 13.00
Zárszó

Zambó Péter
államtitkár (Agrárminisztérium)

A Nemzeti Földügyi Központ a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére SZR-2022-00069 számmal akkreditálta a szakmai rendezvényt, amely 2 kreditpont értékű.

forrás: SOE EMK